Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-02 / 2. szám

2 DÉLM A G\ ARORSZ AG 1927 január 1. A Jéghegyek összenyomtak egy óceánjáról. (Budapesti tudósítónk lelefonjelentósc.) StetILnből jelentik: A Stockholmtól Leningrád felé haladó útjában a Walter Hoeleker nevü német gőzös a finn tengeröbölben jéghegyek közé került. A jég összenyomta a gőzöst, amely percek alatt elsülycdt. A hajó legénysége és 16 ulasa a jéghegyre menekült, ahonnan egy orosz jégtörő hajó mentette meg a hajótörötteket. ! A szegedi református egyház eltörölte a stóladljakat. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi református egyház presbitériuma december harmincadikán ülést tarlóit, amelyen fontos határozatokat hozott. Elhatározta többek kőzött a stóladijak teljes eltörlését. Eddig a református egyház a keresztelés után 20, az esküvő után 60, a temetés után pedig 150 ezer korona stóladijat szedell a hívektől és ebből évente körülbelül húszmillió korona jövedelme volt. Ez a jövedelem most feleslegessé váll annak a többletjövedelemnek a következtében, amely az egyház gyarapodása következtéién az egyházi adónál mutatkozik és megtalálja a kárpótlást az egyház abban is, hogy a város minden bizonnyal fel fog ja emel ni az egyház segélyét. A reformátusok eddig is csak kényszerűségből alkalmazták a stóladijakalj meri más jövedelme az egyháznak nem is volt. Elhatározta a presbitérium, hogy megszünteti a templomelőtti koldulásokat és minden koldusnak, aki arra tényleg rászorul, akármilyen felekezethez tartozik is, hetenkint egy .pengő segélyt ad. Kimondotta végül a presbitérium, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatot teremi a református egyház állal fentarloll iskola és az iskolába járó gyermekek családja közölt. Kötelezte az összes tanitókat és hitoktatókat, hogy bizonyos időközökben látogassák meg tanítványaikat otthonukban, elsősorban a szegényebb szülők gyermekeit, akiknek nincs idejük arra, hogy gyermekeik szorgalma és viselkedése iráni érdeklődjenek az iskolában. Rassay Károly hazaérkezésével a polgári ellenzék politikai élete. Hajdú Marcell képviselő? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése. K a ss a y Károly Svájcból való hazaérkezése az ellenzéki politikában is az ünnepi csend végét jelenti. A nemzeti demokrata klubban ma már megindult az élet, a párt képviselő tagjai is felkeresték a helyiséget, ahol eszmecserét folytatlak a politikai helyzetről. Szóba került az a kérdés is. hogy a pártnak azok a képviselő tagjai, akiket két helyen válaszottak meg. melyik mandátumukról mondanak le. Legnagyobb érdeklődés Pakols József mandátumaival szemben nyilvánult meg, akii a budapesti déli és budai kerületben is megválasztottak. Ma már körülbelül befejezeltnek tekinthető, hogy P a k o t s a déli kerületi mandátumáról mond le és helyette dr. Itajdu M a r e e 11 ke r ii 1 b e a p a r I a m e n I b e. Megbeszélések arról is folytak, hagy a párt részt vegyen-e a nemzetgyűlés ünnepélyes megnyitásán. Valószínűleg a párt ezen a megnyitó ülésen demonstratív okok 1) ó 1 n e in vesz r é s z t, a párt végleges magatartásáról azonban csak szerdán, vagy csütörtökön fognak dönteni. Értesülésünk szerint az országgyűlés első ülésének valamelyikén Rassay Károly fog felszólalni és nagyobb beszéd keletében foglalkozik a választás visszaéléseivel, azt pártja nevében elítéli és be fogja jelenteni, hogy a tö r tén le k d acára a polgári ellenzék teljesiti kötelességét és a parlament munkájában résztvosz. „Az iparosságnak a munka az imádsága" A szegedi iparosok küldöttsége Gombos Istvánnál és Wimmer Fülöpnél. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi független kisiparosok meleg ünneplésben részesítették újév napján a kisiparosság lelkes vezetőhareosail. Az üdvözlések során jelentős és kiemelkedő beszédek hangzottak el. Az iparosok nagyszámú küldöttsége a legkülönfélébb szakmák képviseletében elsősorban egyik legnépszerűbb vezetőjüknél, Gombos István szabóipari szakosztályelnök, kamarai beltagnál tisztelgett, ahol Jónás Ernő üdvözölte az egybegyűltek nevében Gombos Istvánt. — Férfi korod legszebb éveiben tiszteltek meg iparostársaid bizalmukkal — mondotta —, mely bizalom e szeretptt város legszélesebb rétegeinek megnyilatkozása volt és szószólójává tett mindaion fórumokon, melyek érdekeink és törekvéseink ápolására és fejlesztésére hivatottak. — Ismerője vagy törekvéseinknek és sérelmeinknek, várjuk és reméljük ezeknek további önzetlen képviseletét. Melletted állunk mindazon célok kiküzdésében, amely az általad különösen figyelt kisexisztenciák érdekeit fokozottabban célozza és amely célok közölt a szegedi iparosságnak egy hazafias csoportban való tömörítése fő cél legyen Az iparosságnak a munka az imádsága, mindenikünk a maga őrhelvén ápolja a munkát, fejlessze az ipart, szólamok helyébe a termelést állítsuk. Vágyunk, hogy végre a nyugalmas munkálkodás idejébe juthassunk, kerülve és visszautasítva minden jelszavas izgatást, melyek mögött sokszor anyagias érdekek vannak elrejtve. Ezért megbecsüljük az önzetlen és hivatott vezetőket és legjobb kívánságaink kifejezésével állunk melletted bizalmunkkal és támogatásunkkal. dombos István hálás köszönetét fejezte ki a váratlan megtisztelésért, ebből merit erőt magának a további közérdekű munkára, amelyet fáradságot nem ismerve, képessége erejéig éppen a legkisebb exisztenciák érdekében kifejteni ezután is kész. lesz. Az iparosság bajainak felismerése az első lépés a gyógyítás utján, vezetőinkel jól megválasztva, a csalódásokon okulva vezet az ut jobb jövő felé — mondotta többek között. Az üdvözlések végeztével Gombos István vezetésével Wimmer Fülöp kamarai elnököt kereste fel a nagyszámú küldöttség. Itt Kiss Géza szakosztályelnök, kamarai beltag köszöntötte Wimmert, méltatva az iparosügyek iránti készségét, megértését és annak felkarolását. Wimmer Fülöp meghatva mondott köszönetet az impozáns köszöntésért, az iparosságnak eme megnyilatkozása ujabb ösztönzés a közérdekű munkára. Biztosította az iparosságot változatlan támogatásáról. Az üdvözlés után megindult beszédek során Jónás Ernő rámutatott a kézmüveskamara erőszakolt felállítását követelők csoportjára. Szükségesnek tartja felvilágosítani az iparosság széles rétegeit arról, hogy a kereskedelmi és iparkamara hivatott és alkalmas arra. hogy minden jogos és az iparosság érdekeit szolgáló törekvést képviseljen. Az erőszakolt kézmüveskamara csupán az iparosság költségére volna esetleg felállítható. Kérdi, hajlandó-e vállalni a magyar iparosság ilyen terhet a meglevőkön kivul! Ha a kézmüveskamara felállítását szorgalmazóknak vannak közérdekű eszméi,- kérjük őkel, hozzák azokat a kamarák elé, ezzel kötelességet teljesítenek A felszólalások után Gombos István a magas vámok sérelmességét fajtegette a ruházati ipar szempontjából. Kertész József szakosztályelnök, kamarai beltag tartalmas hozzászólása után Kiss Géza a kamarai ipari csoport célirányosabb foglalkoztatása iránt tett érdekes megjegyzéseket. Wimmer fülöp minden felszólalásra reflektált. majd a tisztelgés az elnök lelkes ünneplése közlx'n ért véget. 1928. évi kereseti, jövedelem és vagyonadó megrögzítése. A szegedi kereskedelmi cs iparkamara közli, hogy a pénzügyminisztériumnak 163.000—VII. a rendelete szerint azon adózóknak általános kereseti adóját, akiknél az 1926. évre megállapított adóalap az 5 0 00 aranykoronát nem éri el, valamint azon adózóknak jövedelem és vagyonadóját, akiknél az 1926. évre megállapított adóalap a jövedelemadónál ő000, a vagyonadónál t'iö.OIX) aranykorona értéket nem éri el, rögzíteni kell, vagyis ezen adózóknak az 1926. évre megállapított általános kereseti és jövedelem és vagyonadóját ujabb kivetés nélkül 1927. évre is — de pengőre átszámítva — fenn kell tartani. A rögzítés feltétele az, hogy a fenti adózók 1926. évi adójának legkésőbb 1927. évi február hó végéig jogerőssé kell válni. Az aranykoronában megállapított adóalapokat 1.16-tal való szorzás utján kell pengőre átszámítani és tízzel osztható számra kell kikerekíteni, oly módon, hogy az f> pengő, vagy annál kisebb részösszeg elhagyandó, az öt pengőnél nagyobb részösszeg 10 pengőre kiegészítendő. (Pl. 1200 aranykorona x 1.16 — 4872 pengő, kikerekítve 1870 pengő,) — Azon adózó, akinek adója a lentiek szerint rögzítendő lenne, de akinél ezen rögzítendő adó a tényleges jövedelmi, illetve vagyoni viszonyaihoz képest aránytalanul sok, 1927. évi január hó végéig szabályszerű adóbevallás csatolása mellett kérheti adójának ujabb megállapítását. Épp ugy joga van a pénzügyi hatóságnak, hogv ezen adózókat, akiknek adója a fentiek szerint rögzítendő lenne, abban az esetben, ha a rendelkezésükre álló adatok, illetőleg tudomásuk szerint jövedelmük vagy vagyonuk 10 százalékkal túlhaladja a terhükre kivetett adó alapjául szolgáló jövedelmet, illetőleg vagyont, f e b r u á r hó tO-ig, elé legkésőbb március hó végéi g szabályszerű adóbevallás adására vétiv mellett felszólítani és ennek alapján adójukat újból megállapítani. Az 1927. évre uj kivetéssel kell megállapítani az általános kereseti, jövedelem és vagyonadót azon adózók terhére: 1) akiknek 1926. évi általános kereseti, valamint jövedelem és vagyonadója még 1927. évi február hó végéig sem válik jogerőssé; 2) akiknek 1926. évre általános kereseti, valamint jövedelem és vagyonadója jogerős ugyan, de az adóalap 5000 aranykorona értéket eléri, vagy meghaladja; 3) akik 1927. évi január hó végéig szabályszerű vallomás beadásával kérték adójuk újbóli megállapítását; 1) akiknek 1926. évi általános kereseti, valamint jövedelemadó köteles jövedelme, illetve adóköteles vagyona a pénzügyi hatóság rendelkezésére álló megbízható, határozott adatokkal támogatott tudomása szerint legalább 10 százalékkal tulhaladja az 1926. évi általános kereseti, a jövedelem, illetőleg vagyonadó alapjául szolgáló jövedelmet, illetőleg vagyont. 5) akik az 1926. év folyamán megváltoztatják foglalkozásukat, illetve a jövedelemadó szein|>ontjából, akiknek általános kereseti adóját uj kivetés utján állapítják meg. 6) akik 1926. év folyamán váltak adókötelesekké, vagyis az uj adózók; 7 akiknek adóztatási helye (állandó lakhelye) 1926. év folyamán megváltozott. szombat, vasárnap a í.échenyiben.