Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-22 / 17. szám

4 DÉLMAGVARORSZÁG tárgyalja a tennivalókat. A színigazgató a tárgyalások helyett azt a meglepő kijelentést tetté, hogy alkalmasabbnak tartaná, ha a színtársulat, természetesen redukált létszámmal, konzorciummá alakulna át és ugy játszaná végig a szezon hátralévő részét. Bejelentette, hogy Szegedre érkezik a a szinészegyesület két megbízottja: dr.Zboray Miklós, az egyesület ügyésze és még egy megbízott, akik részt vesznek a délelőtti társulati ülésen. Arra kérte Fodor szenátort, hogy ezen a társulati ülésen szintén jelenjen meg és ismertesse a helyzetet. A városházán a konzorcium tervét a legnagyobb idegenkedéssel jogadják és ugy vélik, hogy ismét a szinészegyesület avatkozott a dologba. A felfogás az, hogy a város hatósága semmi esetre sem engedélyezheti a konzorciumot, mert a multak tapasztalatai szerint, ez nem jelentene megoldási, a színház művészi nivója menthetetlenül lesülyedne és a társulat szétzüllene. Két-három hét múlva azután feltétlenül bekövetkezne a teljes összeomlás. De maguk a színészek sem fogadták örömmel ezl a tervet, ők sem kérnek a konzorciumból, elég volt belőle a szezon elején, amikor volt olyan hét, hogy egy színészre százezer korona osztalék jutott. A konzorcium ugyanis már természeténél fogva sem garantálhat biztos megélhetést a társulat tagjainak. Fodor Jenő tanácsnok a helyzetváltozást bejelentette a polgármesternek, aki erre nem hivta össze sem a szinügyi bizottságot, sem a tanácsot. Faragó Ödön színigazgató ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — A szinészegyesület megbízottait, dr. Zboray Miklóst és Balla Kálmánt azért hivtuk meg Szegedre, hogy megismertessük őket a helyzettel és a felmerült szanálási tervekkel, nem akarjuk ugyanis, hogy amit teszünk, azt bárki is joggal kifogásolhassa később. Azt akarjuk, hogy minden lépésünk tiszta és jogszerű legyen. A szinészegyesület megbízottai ma este érkeznek meg, holnap délelőtt összeülünk velük, ott lesznek a város képviselői is és megismertetjük a tényleges helyzetet. Ha a várossal megállapított plattform nem találkozna helyeslésükkel, csak akkor kerülne sor a konzorcium megalakítására. A szinészegyesület képviselőinek ebben az esetben a konzorciumot itt azonnal meg is kell J alakítaniuk. Őszig feltétlenül felépül a makói rendőrpalota. A csendőriskola és csendőrségi laktanya építéséhez csak a jövő tavasszal fognak hozzá. (A Délmagyarország makói munkatársától.) Részletesen beszámoltunk a belügyi kormánynak arról az elhatározásáról, hogy megfelelő épületei emeltet Makón az államrcdőrség, a csendőrség, valamint a Szegedről Makóra helyezendő csendőriskola számára. A város képviselőtestülete ingyen telket ajánloll fel erre a célra a Szép-uccában és feltételül fűzte a telekfelajánláshoz, hogy az építkezés az idei tavasszal megkezdődjék és a jövő évi őszig befejezést nyerjen. Ennek a feltételnek a teljesítése mosl részleges akadályokba ütközött. A rendővség uj székházának felépítéséhez ugyanis megvan a kellő fedezet, a csendőrségi építkezés költségeit azonban az 1928. évi költségvetésbe kell beállítani és mindaddig, amig a jövő évi költségvetést a parlament meg nem szavazta, a belügyminisztérium nem vállalhat kötelezettséget az építkezés megkezdésének és befejezésének határidejére nézve. Azt a megoldási módot választották tehát a belügyminisztériumban, hogy a rendőrséget és csendőrséget nem egy közös épületben helyezik el, hanem mindkét intézmény számára különkülön épületet emelnek. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a rendőrségi épület felépítését — melyhez, mint mondottuk, megvan a pénzügyi fedezet —, már a kora tavasszal megkezdik, még pedig a felajánlott teleknek a Szép-ucca és Teleky-ucca sarkán levő részén, olt ahol jelenleg a városi óvoda áll és ezt az építkezést az őszig feltétlenül be is fogják fejezni, annál inkább, mert a rendőrségnek november elsején feltétlenül el kell hagynia jelenlegi ideiglenes helyiségeit. Mire a rendőrség épülete elkészül, elintézési nyer a jövő évi állami költségvetés is és ennek megtörténtével elhárul az akadály a csendőrségi laktanya és csendőriskola építkezésének megkezdése elől is. Ezl az építkezést azonban már csak a jövő tavasszal fogja az állam foganatosíttatni, még pedig a rendőrségi épület folytatásaként, a felajánlott Szép-uccai telek még beépítetlen részén. Az építkezési program ily iránvu módosításához Makó város képviselőtestületének is hozzá kell járulnia A polgármester a februári közgyűlésen leszi meg erre vonatkozó előterjesztését, melyet kétségtelenül vita nélkül el fog 1 fogadni a képviselőtestület. Aki feltörte a templom perselyéi és megbocsátásért könyörgött a plébánosnak. /Trianon miatt kerültem a vádlottak padjára" — védekezett a vásárhelyi templom tolvaja. (A Délmagyarország munkatársától.) Tordai István román katonaszökevény közokirathamisitás és lopás vétségével vádolva került pénteken a szegedi törvényszék V/M-tanácsa elé. Tordai a román megszállott területen Tóth Pál névre szóló igazolványokat szerzett. Az Európa-kávéházban (llohn mellett) M > i oilndeii es/e a Qlrneves u | VUTNOKLY « "S budapesti énekes Jass-Band (t & NÖI ZENEKJUl ! £ hangversenyez. 161 ¡2 Varrógép, KeréKpár gyermeKKocsi 13 gramofon részletfizetésre is DÉRI' géptiru&ázban Szegesd. Kis ucca, Kelefl-pnloln. ••••• Nagy favltó mUGcly. •••• A luimis igazolványokkal Vásárhelyre utazott, ahol már az első napi ott tartózkodása alkalmával ellopta az újvárosi katolikus templom perselyéi, amelyben néhány százezer korona készpénz lehetett. Tordai azonban a i persely feltörése miatt lelkiismereti furdalást érezhetett, mert a lopás után néhány nappal levelet irt a templom plébánosának és megbocsá jtásért kön görgött. A levél alapján Tordait elfogta a vásárhelyi rendőrség, amikor kitűnt, hogy Tordai Vásárhelyen Tóth Pál néven élt. Emiatt azután közokirathamisitás címén is megindult ellene az eljárás. Tordai kihallgatása alkalmával tagadta a persely feltörését, ellenben a hamis név használatát beismerte, Elmondotta a bíróság előtt, hogy Trianon miatt került a vádlottak padjára, mert eddig mindig becsületes életet élt. A románoktól megszökött, ideát pedig nem tudott munkál kapni. Végső elkeseredésében embert is tudott volna ölni A pörbeszédek elhangzása után a bíróság közokirathamisitás és lopás vétségében bűnösnek mondotta ki Tordai Istvánt és háromhónapi fogházra Ítélte. Az ítélet jogerős. A Révai ucca is . . . Figyelem azt az elkeseredett küzdelmei, amelyet az Iskola-uccai kereskedők és iparosok folytatnak egy láthatatlan ellenséggel szemben . . . Tárnák morajlása, meg nem értett dolgozók panasza zug a »haldokló városrész sötét sikátoraiból; munkában elfáradt, robottal legvengitett emberek keserű panasza keres megértő füleket és már-már elkésett segítséget a város vezetőségétől, amely eddig tétlenül nézte, hogy a város egykori főütőere mint válik gazdaságilag egyre vértelenebbé és az uccakörzet lakossága egyre koldusabbá. A könnyedén kimondott szó, hogy ez a városrész haldoklik, amolyan selyemzsinór féle, amilyet a kinai császár küld egykori kedvenc mandarinjának: a kegyvesztett már tudja, hogy mit kezdjen vele; de egy egész uccasornak küldött efajta üzenet mögül csak egész halványan pislákol át a szegedi raison d'état olajmécsese. Hanem itt volnánk mi: a Révai-uccaiak. Rólunk csak nem gondolja a város magas vezetősége, hogy agonizálunk? Itt emelkedik előttünk a fogadalmi templom, amely az ut, az igazság és az élet irányát jelzi; mellettünk mosl születik az egyetemi paloták büszke sora; mögöttünk vidáman pöfékel a kisvasút: hál a mi uccánk világítása és kövezése hol késik? Miért vagyunk mi arra ítélve, hogy esős időben bokáig járjuk a pocsolyát, hogy az egyiptomi sötétségben a hitvány kövezeten alig-alig tudjunk lábtörés veszélye nélkül áthaladni és miért kell a fogadalmi templomba igyekvő gimnázista lányoknak fényes nappal kötéltáncos módjára egyensúlyozó mutatványokat végezniök, mig keresztülmennek ezen a szégyen-uccán? Néhai való jó Tömörkény István, aki kedvelője is, mivelője is volt a jóizü szegedi szólásmondásnak, most aligha lelne nagy öröméi azokban a kacskaringós áldásokban, amelyeket a róla elnevezett ucca gödreiben bukdácsoló i'iliszter mond a városatyákra; hát még ha a Révai-ucca felé is hallgatóznék! Ilt az esli órák járókelőinek »nyilatkozat ai - legalább is a becsületsértésnél kezdődnek. Ha az Iskola-ucca derék, küzködő iparosai és kereskedői tiltakoznak az utolsó kenel felvétele ellen, mi Révai-uccaiak meg egyenesen elvárjuk, hogy az újjászülető városrészt megillető megkülönböztetett figyelemben részesítsenek bennünket és adják meg végre a rendes világítást és kövezetet, amelyre olyan uccának, amelyet a leánygimnázium, a szerb parókia, a szerb templom, a fogadalmi templom és plébániépület, meg az egyetem határolnak, talán mégis csak joggal lehet igénye. Székéig Albert. Az olvasó rovata Ölíömösi levél a — tanyai vasútról. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! A Délmagyarország lti-i számában azt olvassuk, mintha azérl nem hangzanék el sürgető szó a tanyai vasul megindulása miatt, mintha arra égető szükség nem volna. A városi embernek is meg kell tudnia, hogy egy életet jelent a kisvasút nekünk, ötlömösieknek, akik 40—50 kilométerre vagyunk a várostól és el vagyunk zárva mindentől, ami kultúra. Várva-várjuk a megindulását és csak ujabb keserűség, ha mindig azt halljuk és látjuk, hogy még mindig nem indul. Ne bántsák mindig a kisvasutat és ne emlegessék nii«idig az autö-ulak készítését akkor, amidőn az belátható idő alatt el sem képzelhető. Elégedjünk meg egyelőre azzal, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen 8—9 órát esőben, hóban kocsikázni. Ami a város ráfizetését illeti, ez ne okozzon gondot senkinek, megszokja majd a vasutat a közönség, hiszen már most is alig várja, hogy meginduljon. Tisztelettel: Egy üttöinösi előfizető. Ixléses báli és estélyi cipők megérkeztek ti 1 82 Tartósságban, minőségben, árban felülmulhaiallantb r m Deí-Ka Harisnyák fogalommá váltak. nnaaa +J&m£ŰSZ*A14