Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-19 / 14. szám

,1927 január 19. DÉLMAG VAROKSZ AG Harminc szinész B-lisíán. Fodor tanácsnok megkezdíe a iárgyalásokai et színészekkel. (A Délmagyarorszúg munkatársától) A színház szanálása csendesen halad tovább azon az uton, amelyet a városi lanács bölcsessége kijelölt. illetve kitaposott az eddigi gyakorlat során: lassan, de bizonytalanul. Senki sem tudja biztosan, hogy mi akar és mi fog történni, hogy mi is a tényleges helyzet, hogy mi a tulajdonképeni cél? Az egész játékból csak a nagy kavarodás látszik a rendszeresség, a céltudatosság leghalványabb tünete nélkül. Az elv most is az, hogy majd lesz valahogy, mert hiszen még sohasem volt ugy, hogy sehogyan se lett volna, egyszer, a legvégén ki kell valaminek alakulni. A tanács és a szinügyi bizottság együttes ülésén hozott hétfői határozat értelmében a kiküldött hármas bizottság kedden délelőtt megjelent a színházban, ahol az igazgató társulati ülést hivotl össze. Fodor Jenő tanácsnak, a bizottság elnöke ismertette a társulati ülésen a helyzetet. Elmondotta, hogy a színház szanálásának egyetlen lehetséges módja az, ha a színészek hozzájárulnak a létszámcsökkentéshez és a gázsik redukálásához. Közölte a színészekkel, hogy délután megkezdi velük a tárgyalást és felkérte őket, hogy alfabetikus sorrendben keressék fel hivatalában. A szülészek nyugodtan hallgatták végig Fodor tanácsnok előadását, egyetlen közbeszólás sem hangzott el, amiből arra "lehet következtetni, hogy ismerik a helyzet nehézségeit és t u dják, hogy más megoldás nincs. Fodor Jenő a délutáni órákban megkezdte a színészekkel külön-külön a tárgyalásokat. Ezek a tárgyalások értesülésünk szerint csütörtökig eltartanak, csütörtökön délután az eredményt részletes jelentésben foglalja össze Fodor tanácsnok és pénteken a lanács és a szinügyi bizottság együttes ülése elé terjeszti. Szerinte a döntés pénteken feltétlenül megtörténik. Ha sikerül a létszámcsökkentés és a gázsiredukálás, a kilencvennégy tagu társulatból h a r m i n c kerül B. listára, akkor a város a távozó tagok végkielégítésére szükséges összeget kölcsönképen folyósítja Faragó Ödönnek, ha pedig nem sikerül, akkor Faragó Ödön ícmoud a szegedi színházról és becsukódnak a színház k a p u i. A tárgyalások során felmerült az a jogi kérdés is, hogy Faragó Ödönre milyen konzekvenciái lehetnének annak, ha lemondana a színház vezetéséről. Faragó Ödön ugyanis kijelentette a tanács előtt, hogy ez időszeri nt nem tekinti magát a város szerződéses igazgatójának, mert a szerződést még nem irta alá. A felmerült kérdésre a város hatósága még nem kapott választ, a vélemények ugyanis nagyon eltérnek és nagyon komplikálja a helyzetet az a pör, amely a város és Andor Zsiga között folyik és amelyben a járásbíróság már hozott elsőfokú ítéletet, amikor felbontotta Andor szerződését. Ez az ítélet voll ugyanis jogi alapja Faragó meghívásának, de indoka volt annak is. hogy Faragó átvette Andor teljes társulatát. A városházán egyelőre biznak abban, hogy a szinészekkel való tárgyalások teljes eredményre vezetnek és igy sem hosszadalmas pörösködésre nem kerül a sor, sem pedig arra, hogy a város a szezon hátralévő részére házikezelésbe vegye a szinházat. gedí kórházban nehezedett ólomsullyal betegre, látogatóra és orvosra. A kórtermek mind világosak, szárazak, szellősek ós tiszták, a hőmérséklet légfűtéstől kellemes és minden ragvogó fehér fényezett. Az ápolók mondották: az igazgató hetenként kétszer rajtaütésszerű razziát lart és jaj annak az ápolónak, akinek osztályán a legkisebb rendetlenséget észleli. A szegedi kórház berendezése ma nemcsak vetekszik az ország bármely kórházáéval, de felül is múlja bármelyiket. Különszobái, nemkülönben azok a kórtermek. amelyekben csak 2—3 beteg részére van ágy, semmivel sein maradnak a szanatóriumok mögött. Büszke lehet a kórházra dr. Debre Péter igazgató-főorvos, aki kikönyörögte, ha kellett kierőszakolta a várostól a hozzávalót és aki olyan szívós kitartással dolgozott kórházáért. Igen célszerű, hogy a kis műtőt WMMMMMMMMMMMMM MMMMfMMM Jászai Samu szocialista Képviselő megQalt. A Budapesti Értesítő jelenti: Jászai Samu, aki a mult nemzetgyűlésen budapesti harmadik lajstromos választókerületet képviselte szociáldemokrata programmal, ma 68 éves korában elhunyt. Jászai 1859-ben született Szécsényben. Mindjárt kezdeteben bekapcsolódolt a szocialista életbe és egész életen át dolgozott a munkásság szociális érdekeiért, a demokrácia magyarságáért. Egyik megalapítója volt a magyar szakszervezeti életnek és életrehivója a Szakszervezeti Tanácsnak^ amelynek legutóbb elnöke is volt. Halála érzékeny veszteség a magyar munkás mozgalomnak. A bukaresti gyorson Kiraboltak egy asszonyt és KidobtáK a robogó vonat ablaKún. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A Jassy—bukaresti vonalon a gyorsvonat egyik II. osztályú fülkéjében ismeretlen tettes éjjel megtámadta Velescu Erzsébet craiovai uriasszonyt, akit kirabolt, majd kidobott a robogó vonat ablakán. Az asszony súlyos sebekkel egész éjjel eszméletlenül feküdt a sínek mentén, mig reggel a pályamunkások meg nem találták. A rablónak, akiről csak annyit tudtak megállapítani, hogy jólöltözött férfi volt, nyoma veszett. Végig az újjászületett szegedi közkórházon. (A Délmagyarország munkatársától) Nagyjában — mint ismeretes — már négy hét eőtt" elkészült a városi kórház átalakítása, amikor a város tanácsa megelégedéssel állapította meg, hogy most már előreláthatóan elvetette a kórház gondját belátható időre. Dr. Debre Péter igazgató-főorvos, miután még egyes apróságok nem voltak teljesen készen, csak keddre invitálta meg a szegedi sajtó képviselőit a kórház megtekintésére, akikhez Scultéty Sándor főszámvevő csatlakozott a város részéről. A meghívottak az igazgatói irodában gyülekeztek, amely ha nem is olyan, mint a nagy városi kórházak igazgatói irodái, de mindenesetre más, mint volt régebben. A falon néhány kép, közöttük Pozsonyi Ignácznak, a kórház alapitójának életnagyságú olajfestményü diszmagvaros képe, alul az alábbi szöveggel: Nemes Nemzetes és Vitézlő POZSONYI lONÁCZ ur ai elnyomorodott felebarátaihoz viseltetett szeretetből ez ISPOTÁLYNAK talpkövét leletén ugy az épületre minta szegények élelmezésére nem kevés FUNDAT1ÓT tett 810-lk étben Pozsonyi Ignácz ugyanis állítólag a napoleoni hadjáratok alatt rengeteg pénzt keresett, mint hadseregszáUitó és a hadseregszálhtások bünbánata gyanánt tette meg ezt a kegyes alapítványt. Egy másik, érdekes kép a falon: egy árvízi fénykép, amely a vízben álló kórházat ábrázolja. Jellemző a kórház építkezésére, hogy bar a viz a magas földszint ablakainak csaknem felső részéig ért, az épületben semmi kárt sem okozott és ma ís olyan szilárd, hogy az építészek szerint még két emelet ráépítését is elbírná. Egy másik olajfestmény dr. S i n g e r Mátyás néhai igazgató-főorvos képe. Dr. Debre Péter igazgató-főorvos ezután végig vezetett bennünket az újjászületett kórházon. — Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az átalakításnál az a helyes szempont lebegett szem előtt, hogy az adminisztrációt elkülönítsék a tulajdonképeni kórháztól. Már az igazgatói iroda is a földszinten a bejárattól jobbra van és ezután sorakoznak a gondnoki iroda, felvételi iroda és mindaz, ami adminisztráció. így a betegeket semmiképpen sem zavarhatja a hivatalos emberek lótás-futása. Másik praktikus újítás a husz állomásra berendezett házi telefon, amely lehetővé teszi, hogy az orvosok és ápolók a kórház bármely részéről gyorsan összeköttetésbe kerüljenek egymással. A betegek szempontjából ezután még mélyrehatóbb újításokat láttunk. Elsőnek kell megemlítenünk a fürdőket, kettő-kettő van az emeleten és a földszinten három-három káddal, zuhannval, hideg és meleg vízzel. Általában a tisztaság és rend az, ami a legkellemesebben lepi meg a látogatót. És mintha ennek áldásos hatása a betegeken is meglátszana. Még a legsúlyosabb betegek osztályán sem tapasztaljuk azt a nyomasztó érzést, a mely a betegeken és a kórházlátogatókon egyi aránt úrrá lesz és amely különösen a régi szeinost a földszintre helyezték. Itt veszik kezelésbe azokat, akiket a mentők hoznak be és akiken hirtelen kell kisebb műtétet végezni. A nagy műtőterem az emeleten van, ahol éppen dr. Máchánszky László dr. Mi sko 1 czy Zoltán és dr. Tóth Jenő segédorvosoktól és ápolónőktől körülvéve egy súlyos gyomormütétet végez. Utána következik dr. Erdélyi Jenő főorvos rendelője, amely egyszersmind rnütő is fül-, gégeés orrbetegek részére. Dr. Kiss Menyhért nőgyógyász is itt tevékenykedik, mig dr. Vas Zoltán a kórház laboratóriumát vezeti nagy gonddal. Külön kell megemlékezni a kórház rőnlgen-la boratoriumáról, amely teljesen uj készülékkel és kvarz lámpával van felszerelve és amely most dr. Kovács Kálmán röntgenologus vezetése alatt áll. Megkapó jelenet játszódott le az egyik kis kórteremben, ahol egy 82 éves matróna, özvegy Knörpelné, egy elhalt tengerész özvegye arra kérte az újságírókat, hogy irjuk meg, mily végtelen hálával vannak ők eltelve a kórház igazgatójával, orvosaival és ápolónőivel szemben, azért a jóságos bánásmódért, amelyben részük van. — Hogy a jó Isten áldja meg őket, — fejezte be szavait. Beszámolónk nem lenne teljes, ha szó nélkül siklanánk el afölött az igazán nagyszerű teljesítmény fölött, amit a kórházon a szegedi ipar végzett. Aki két év óta nem látta a kórházat, nem ismerne rá se kívülről, se belülről. Azt a rozogának látszó, vedlett, nyirkos, fülledt épületet ragyogó, világos, száraz és egészséges palotává varázsolták. Első helyen kell az ipari munka emberei között megemlíteni Gírő Béla építészt aki az épületet átalakította. A sötét folyosónak udvarra néző oldalát teljesen lebontotta, "helyette üvegfalat emelt és világosságot bocsátott az egész épületbe. A folyosóról még erkélyek is \igranak ki az udvarra a lábadozó betegek részére. Zseniálisan oldotta meg a bejáratot az udvarról, ahonnan eddig egy nagy ajtón áradt be a hideg. Most még a folyosók is kellemesen fűtöttek. A külső tatarozás is kitűnően sikerült és aki nem tudja^ hogy mily régi a szegedi kórház, az most látva, teljesen uj épületnek hiszi. A ragyogó fehér fényezési, ajtókon, ablakokon ós bútorokon D u s c h á k Henrik végezte, akinek a kórházi személyzet különösen hálás; mert így a tisztán tartás munkája igen meg van könnyítve, ő végezte egyébként a falak alján az olajlábazást, a kapubejárat márványozását. a szobafestést és a külső és belső tatarozást is. Az épület famunkája, az ajtók és ablakok a törekvő asztalosmestert, Nagy Józsefet dicséri, aki a rábízott munkát a szakértők megállapítása szerint is legkifogástalanabbul végezte el. Az üvegesmunkát, amely igazán lelke az egésznek, mert fénynyel és világossággal árasztja el nemcsak a termeket, de a betegek lelkét is, Körösi Géza üveges készítette a tőle megszokott szakértelemmel. A villamos felszerelést és a házitelefont, amelyért Debre igazgató-főorvos olyannyira lelkesedik, D e u t s c h Albert elektrotechnikai vállalata szállította és szerelte. Nekik épp ugy kijár az elismerési mintahogy mindazoknak, akik törhetetlen lelkezedésének köszönhető, hogy Szeged nem adott tul könnyelműen kórházán és akik szorgalma és ügyszeretete biztosítja az újjászületett kórház további fennállását és fejlődését. (Íj.) ízléses báli és estélyi cipők megérkeztek ttl 82 Tartósságban, minőségben,árba*) felülmúlhatatlan** Oel-Ka Harisnyák fogalommá valtak.