Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-16 / 12. szám

12 DÉL-MAGYARORSZÁG 1927 január 9. Biró: Ha ezt is elrendelném, öreg darab lenne már a Játék a kastélyból... A bíróság végül is helytadott a panaszló bizonyítási kérelmének és a jövő hét csütörtökjére tűzte ki a: ügy folytatólagos tárgyalását. A nagy érdeklődéssel vári tárgyalás tehát nem hozott döntést. A Játék a kastélyban így szombaton este akadálytalanul szinreke­rülhetett a szegedi színházban és minden baj nélkül megúszhatja a kitűzött sorozatos elő­adásait. Valószínűnek látszik, hogy a csütörtöki tár­gyaláson kiegyeznek a pörös felek. Faragó el­fogadja dr. Marion Sándor ügyvédjének, dr. Szalaynak ajánlatát, aki egy régebbi ügyből kifolyólag 10 millió koronái kér Faragótól és a Faragónál lévő operaanyag visszaadását. Ila Faragó megállapodásra tud jutni Szalayval, akkor teljes lesz a béke a Játék a kastélyban körül is. Négy uf islkolúí épiíenek és Icilencei renovúlnaU a sxegeúi tanyákon. (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nappal ezelőll beszámolt a Délmagyarország arról, hog\ a kultuszminiszter Ih' akarja vál­tani a választások során lelt egyik igérelét és néhány uj iskola építését tervezi a szegedi tanyákon. Л hét elején meg is jelent Szegeden dr. Petróczy István kultuszminíszleri taná­csos, hogy helyszíni szemlét tartson a tanya­világban és megállapítsa, hogy hány uj isko­lára van szükség, vagy hány régi iskolát kell újjáépíteni. A miniszteri tanácsos négy napig járta a tanyavilágol és utjának eredményéről pénteken referált a polgármesternek, aki ér­deklődésünkre a következőkel mondolta: A kultuszminiszter megbízottja megálla­pította, hogy a következő helyeken van szük­ség, még pedig sürgős szükség uj iskolákra: Alsóközponton uj iskola kell két tanteremmel és egy tanítói lakással. Ez 480 millió koronába kerülne. Szentmihályteh'ken ugyancsak szük­ség van egy ugyanilyen iskolára, de ilt telke nincs a városnak, tehát ki kell sajátítani erre a célra két hold földet; uj iskolát kell építeni a Rieger-iskola mellé is, ami 320 mil­lióba kerül; a Somogyi-telejt felső részének színién kell egy iskola, ez egymilliárdba fog kerülni. Ezeken kívül kilenc olyan iskola van a tanyákon, amelynek épülete használhatat­lanná vált, falai omladoznak, gerendái el­korhadtak és az egész épület teljesen álned­vesedett. Ezeket ujjá kell építeni. Ez lenne az idei program, amelynek megvalósításához négymilliárd korona szükséges. Terv szerint a fuvarköltségeken és a napszámokon kívül, ami négyszázmillió koronát jelent, a város­nak a fennmaradó 3(500 millió korona költ­ség husz százalékát kell magára vállalnia, összesen tehát körülbelül 1200 milliót, a töb­bit, az állam fizetné. A miniszteri tanácsos legalább is ilyen javaslatot terjeszt a minisz­ter elé. Ezek az iskolaépítések azonban csak az idei programot merítenék ki — folytatta a polgármester —, a jövő évi programban sze­repel még öl uj iskola építése és huszonnégy meglévő tanyai iskola egy tanteremmel való kibővítése. Ezekre még nem készítettek költ­ségvetési. Ebben az évben építteti fel az állani a szegedi gazdasági ismétlő iskolát, még pe­dig Alsótanyára. Ennek a költségeihez a vá­rostól nem kíván hozzájárulást a kultuszmi­niszter A Délmagyarország többezerkötetes kölcsönkönyutárában havi dij előfizető részére 12 és 10, heti dij 2000 korona. Hogyan lehetne megfíwfiöjbt a háborús intézménynek a fentartására. A gázgyárnak évenkinl vagy 100 millió koro­nájába került a döntőbíróság, de nemcsak ezt fogja a vállalat ezentúl megtakarítani, hanem jogába fog állni isméi a szerződésben lefektetett árakat juttatni érvényre, amelyek azonban nem nyújtják a közvilágításnak azo­kat a kedvezményeket, amelyeket annak ide­jén a döntőbíróság tegyük hozzá indoko­latlanul és a közönség rovására — biztosított. Ugyancsak megszűnnek a közlisztviselők ré­szére biztosított kedvezmények, ellenben megszűnik az az anomália is, amely a nagyfogyasztókkal és kereskedőkkel szem­ben magasabb egységárakat állapit meg, mint a kisfogyasztóval, a közönséggel szemben. Ugy látszik, a város tanácsa ezekkel a körülményekkel nem számolt és kénytelen lesz most már vállalni mindazt az ódiumot, amelyei a változás folytán előálló elégedet­lenség kivált. Tetőzi a baji, hogy a városnak nem áll módjában a szerződés újból való hatályba helyezése után befolyási gyakorolni az árakra. Igaz, hogy ez nem is érdeke, meri hiszen a város a gázgyár bruttobevételeiből 5 szá­zalék részesedési élvez, ami olyan horribilis összeg, amely ha elesne, a világítási árak ."> százalékos csökkenéséi vonná maga alán. Még szerencse, hogy a gázgyár a pengőre való áttérés alkalmából nem követte a város pél­dáját és nem kerekítette ki árait felfelé és ebben a percben, a tapasztalatok után, csak. örülhetünk, hogy egyelőre nem városi üzem a gázgyár. Mindazonáltal nem vagyunk ellene a gáz­gyár megváltásának, de a most iizött strucc­politikát nem helyeseljük. A tanácsnak ál­landóan tájékoztatni kellene a kö^inségel az ügy állása felől és terveiről, mert ilyen nagy horderejű kérdésben érvényesülni kell a kö­zönség kívánságának is. Egyelőre csak az bizonyos, hogy a gáz- és villanyárak nem lesznek olcsóbbak. Ez természetes, mert a ; bizonytalanságban élő gyárnak nem érdeke, hogy jövedelmét ilyen módon redukálja. El kell tehát dönteni ezt a vajúdó problémát, mert akár a város veszi ál a gyárat, akár meghosszabbítják a szerződési, elodázhatatla­nul sürgős a külvárosrészek világításának problémája, a Belváros világításának javítása és a világítási árak mérséklése.. (A Délmagyarország munkatársától.) Tel- | jes szélcsend váltotta fel a tavalyi nagy neki­lendülést, amelyet a város a gázgyár meg­váltása ügyében kifejlell. Utolsó méla akkord­ként az hangzott el a közelmúltban, hogy a város a döntőbíróság megszüntetéséi kéri. Fölöttébb érdekelné, ezzel szemben a közön­ségei, hogy a gázgyár ügyélien végre milyen álláspontra helyezkedik a tanács, hogy be- . várja-e a háramlási idői vagy azt megelőzően akarja átvenni a gázgyárai, hogy ujabb meg­állapodást köt-e a vállalattal, illetőleg tár­gyal-e a szerződés meghosszabbításáról, vagy i maga is érdekeltséget akar-e vállalni a gáz­gyári' részvénytársaságban. Ezek mind olyan kérdések, amelyeket joga lenne a közönség­nek ismerni, de amelyeket a legteljesebb ho­mály borii. És nem lehet megszólaltatni ezekben a kér­déseklxm a gázgyárai sem, amely szintén körülsáncolja magát a kérdések ostromával szemben, jólehet a sok fogyasztó joggal ki­vánja tudni, hogy mi lesz a szegedi gázgyár­ral, meri amíg ez a kérdés nyugvópontra nem jut, addig nincs kilátás a közvilágí­tás lényeges javulására és az árak redukálására. Pedig a fejlődés, az ipar és kereskedelem fellendülése szempontjából ezek igen nagy erővel játszanak közre. A városházán, ahol a dolgok állása felöl érdeklődtünk, még a benfentesek sem igen vannak kellőképpen tájékozva, mert a gáz­gyár ügyével ugyszólván csak a polgármes­ter foglalkozik, illetőleg magának tartja fenn ezt az ügyet, amíg a tanács tagjai nem tanú­sítanak majd iránta különösebb érdeklődést. Arra, hogy a város a gázgyárral együtt ala­pitana részvénytársaságot, senki sem gondol komolyan. Felmerült ötlet volt, amely ellen valószínűleg a részvénytársaság angol érde­keltsége liliakozna első sorban, de kivihe­tellen informátorunk szerinl azért is, mert ehhez a városnak legalább 20 milliárdra lenne szüksége, amit csak kölcsön utján szerezhetne meg. Ehhez pedig a város nem kapná meg a kormány hozzájárulását, jnert nem való­színű, hogy a gázgyár többet jövedelmezne 8 százaléknál, amin alul viszont a város sem tudna ezidőszerinl pénzt szerezni. Másrészt azonban azt látjuk, hogy a gázgyár igen tekintélyes beru­házásokkal szaporítja befekteté­seit. Nemcsak uj vonalakat épit, de telepét is fej­leszti. Annyira rövidlátónak vagy altrai.sz­tikusnak azonban sehogysem tartjuk a tulaj­donosokat, hogy í) év múlva megfelelő ellcn­érték nélkül mindezt át akarnák adni a vá­rosnak. A gázgyárnak kétségtelenül' megvan­nak a !) év után kővetkező időkre is kiier­jedő tervei, csak éppen hogy senki sem ismeri azokat rajta kívül. Ilyen körülmények közöli természetesen csak tapogalódzásokra vagyunk utalva és csak feltevésekről adhalunk számot, bár ezek a feltevések egyszersmind olyan egyén nézetei, akit a városházán a beavatottak közé szoktak sorozni. Ez az ur mondolta azl is, hogy a döntőbíróság megszüntetése kizárólag a gázgyár érdekeit szol­gálja és csodálja, hogy eddig nem kérte a gázgyár a megszün­tetését. A kormány természetesen helyt fog adni a kérelemnek, mert már régen nincs ok ennek II á lîtfké/iffî élete.szerelmel és >< J l'CfiUll dicsőséges S^aïàia II | Oéttötöl sierdűíg a Korxó Moxiban. R ; Földésházbirtokokvée!ead6áS Pénzkölcsön kOzvethés rövid !e áratu és éves, nagyobb kamatú kölcsönük Illetékmentes konvertálása 1—l százalék dij mellett. DC7DI1/ I KITAI « á"Pl tan. ingatlan. (OFB 3910-1932) lu I m?\ fllM ' nL áruforgalmi és pénzközvetitö irodái» türv. hej cég, Szegeden, Széchenyi tér 7 sz. a. (Szeged—Csongrádi takarékpénztár palotaja) II. em jobbra Lakás: Stáció u. 8 [b. 108 Telefonok: 3 — ^0 és IH — 3d AÜMlMfii I ©ti Gurulni, könnyezésig nevetni fog a Felbérelt feleség es Madame kékszakái falrengető bohózatok hétfő, keddi előadásain a Belvárosiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom