Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám

EM AGYA »¿EGED i Szerkesztőség : Deák Ferenc •cca 2. Telefon 13-33. - KlndóhlvatoJ, kWcsUnkifnyvlár és Jegyiroda: Aradi «cca S. Telefon 306. - Nyomda: löw Upót ucca itt. Telefon 16-34. « « « « «< « SZOMBAT, 1927 JANUAR I © 0 0 III. ÉVFOLYAM, 1- SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: tri ucca 6. Telefon 131. SzAm. « » « « » HÓD MEZ ŐVÁSÁRHEIY > Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templombazár. Telefon 285. szám. « « « « « « « lőflzetésl ára havonta 3-ZO, a fővárosban 3- », kUIföldőn 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap Z4 fillér. Csizló. szerint, lassan, utján, minden oktalan és jogUjeszlendő napján előre néz a; ni csak néz, de látni nem igen lát. | Mert a holnapol köd bontja, titok'födi. De íjzért jól esik ebben a ködben tapogatózni egy kicsit és ebből a tilokból megtudni valamit. Az Ur l!)2(5-ik esztendeje elnnilt anélkül, hogy valami megoldást hozott volna, akár nekünk, árva magyaroknak, akár a nagy világnak, amelynek bus tengere forr ma is, a régi költő szavai szerint. Ma visszanézünk a boldogult. ó évre, amely boldogtalan volt, mégis látunk valami fejlődést, valami indulást a jobb jövő felé. Európa lelkiismerete felébredt és megmozdult, Locarno szelleme megszólalt, ha eddig különösen jelentősebb eredmények nélkül is. A magyar ügy tisztán, bár fájdalma* san tovább sajogva került ki a frankcsalás hirtelen és váratlan kellemetlenségei közül és a belső konszolidáció, az idő parancsára és a haladás örök törvénye de biztosan megy a maga kerékkötő kísérlet és minden talan erőlködés ellenére. Mit hoz ez az újdonsült esztendő, amely ma ránkvirradf? Mit hoz a világnak és mit hoz a magyarságnak'.' Ki tudná megmondani? De találgatni szabad és szabad hinni az emberiség szellemében és szabad remélni a jövendő diadalban! 1933 Petőfi esztendeje volt nekünk Nem mintha éppen Petőfi szellemét idézték volna közénk, inkább csak l'etr.fi nevét, emlegették. A kiskunság nagy költője meglehetősen idegenül volna magát abban a légkörben, amelyet az ellenforradalom reakciós hősei teremtettek. 19-26 Széchenyi esztendeje lett számunkra. Nem mintha talán á legnagyobb magyar géniusza szállotta volna meg államt'érfiaink és vezetőink lelkét, csak éppen uton-utíéien emlegették annak a magyar főúrnak viselt dolgait, aki a pozsonyi diétán megalapította a magyar tudós társaságot, aki lánchiddal kötötte össze az ifjú Pestet és az agg Budát, aki a vén Dunát és a szilaj Tiszát szabályozta és aki egyszer igazán fölébresztette a magyarság öntudatát és önérzetét. Az /.927-ik esztendő, az egész müveit világon egy halhatatlan titánnak, egy örök lángelmének, egy vigasztaló és megváltó zseninek jegyében indul, ez az esztendő mindenült, ahol érző és zenélő szivek élnek, Beethoven éve lesz. Hogy az égi program az előírás szerint fog lezajlani, abban biztosak lehetünk. Az idei február huszonnyolc napos lesz, Kisasszony havára Szentmihály hava fog következni, a Hold fényváltozásaiban sem lesz hiány, vagy hiba, a bolygók járásában se lesz fönnakadás, időjárás a lehelőség szerint a jó öreg Hcrschelhez fog igazodni, a vasárnap sohasem esik csütörtökre, a tavaszi napéjegyenJoséget követő holdtölte utáni vasárnapra esik a Húsvét, szóval a kalendáriumban semmi lényeges ujitás nem készül, legföljebb a római iasiszták számítják az uj világ teremtését a Marda su Roma dátumától. Hogy azután a földi dolgok miképpen alakulnak, hogy világi sorsunk kereke mint fordul, arról már nem jgen beszél a kalendárium. A százesztendős jövendőmondó ugyan elárul egyetmást, például, hogy nyáron nagyon meleg lesz, télen nagyon hideg lesz és talán íi hires, neves öreg Nostradamusnak .is vannak jóslásai az Űr 1927-ik esztendejére vonatkozólag, de hogy valójában mi minden fog jönni és mi minden l'og elmaradni, azt semmiféle csízió meg nem mondhatja előre. Annyit persze könyv nélkül is tudunk és vallunk, hogy nagy időket élünk, tán a legnagyobb időket a történelem születése óla. Nagy időket élünk, de nagy emberek nélkül. Igaz, hogy amikor a korzikai kis káplár elindult Elbáról az örök dicsőség invalidus dómjának kupolája alá, akkor is erről panaszkodtak. Senki sem nagy a halála előtt és ha nagynak tartják, nem bizonyos, hogy a halála után is annak marad meg. Nem mondjuk, ez a Mussolini kétségtelenül valaki. De az a Lenin is valaki volt. És ki tudja, talán Sanghaj kapujában áll egy uj Tamerlán, aki a föld színét, fogja megváltoztatni az idők folyamán? l'-'.s. ki tudja, a Tisza partján, vagy a székely havasok ölén, már él és már indul az a valaki, aki váltságot és szabadságot hoz népének és dicsőséget és örömet az emberiségnek? Az bizonyos, hogy az IJrnak és az Üdvnek l'J27-ik esztendeje Beethoven géniuszát tűzte a hpnapok és napok, az órák és percek oromfalára. Az isteni Kilencedik Szimfónia költőjének lelke fog harsogni, zokogni és ujjongani a világ viharában és szélcsöndjében. Milliókat átölelő és vigasztaló és fölemelő Szeretet zenéje: áradj és hódíts! Szépség, jóság, igazság szentháromságát hirdető muzsika: törj a lelkekbe és váltsd meg ezt a vergődő világol! Szellemtestvér, Beethoven, jöjj és vezess bennünket a földi zavarban a mennyei harmónia felél | Veni sancte SpiritusI roueni városháza. A leomló torony lesodorta a léírán dolgozó ttizollókat. (Budapesti tudósilónk telefonjélcntése.) Parisból Jelenlik: Szilveszter napján 8 kora délelőtti órákban eddig még ismeretlen okok miatt hirtelen kigyulladt a világhíres roueni vórosháza amely jelentős helyet foglal el az európei műremek középületek között. Amikor a tűzoltók ttljes apparátussal kiérkeztek a tűzhöz, az egész épület már lángokban állott. Az oltási munkálsíok közben igen súlyos éji majdnem végzetes szeitneséllenség töríenf. A tűzoltók uyyaiis, hogy mentsék, ami még menthető, hatalmas tolólétrát támasztottak neki a lángokban álló falaknak. Két vakmerő tűzoltó a tömlőkkel elindult a magasba, amikor hirtelen nagy robajjal leomlott a városháza művészettörténeti értékű tornya, amely egyszerűen lesodorta a létrát és a két tűzoltót. A tűzoltók körében nagy pánik keletkezett erre, végül azonban tovább íolytalták a munkát, amikor kiderült, hogy a két tűzoltó még él. A lokalizá'ási munkálatokat késő délutánig folytatták, de nem tudták megakadályozni, hogy a városháza több jelentékeny része el ne pusztuljon. így teljesen elpusztult a nagy értéket képviselő és pótolhatatlan anyagú irattér is. Eddi$ nem lehetett megállapítani, hogy a tűz mitől keletkezett. Az amerikai csapatok nem hagyják el Nicaraguát. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Washingtonból jelentik: Kelloq államtitkár energikusan megcáfolja azokat a híreket, amelyek szerint Coolidge elnök intézkedett volna abban az irányban, hogy az amerikai csapatok haladéktalanul hagyják el Nicaraguát. Kellog kijelentette, hogy az Unió haderőinek visszavonulásáról addig nem lehet szó, amig nem sikerült teljes mértékben biztosítani a Nicaragua területén élő amerikai állampolgárok teljes élet- és vagyonbiztonságát. Uszun&vícs január 25-ére össszeßivta a sUupsiináí. (Budapesti tudósítónk telefonjelenté-se.') Belgrádból jelentik: Azt a súlyos belpolitikai válságot, amely a radikális párt legutóbbi ülésén történtek után felmerült, Uzunovics miniszterelnök ugy oldolta meg, hogy a skupstinót január 25-ére összehívta. Tette* pedig ezt az intézkedést abban a reményben, hogy addig sikerül a megegyezést létrehozni és sikerül biztosítani a teljes radikális párt konkrét támogatását. Bécs—Róma: Kai óra. (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Bécsből jelenlik: Január 10-én Bécs és Bóma között megindul a rendszeres légiforgalom. A repülőgépek menetrend szerint fognak személyeket és csőmagokat, valamint postát szállítani. A menetidő egyébként nem haladja tul a hat órát. Briand békéi óhafí í927-re. Beilín, december Hl. Mint a Berliner Zeilung jelenti, Briand az 1927. évi politikai óhajtásairól az amerikai sajtónak interjút adott, amelyben többek között a következőket mondja: — 1927-re óhajtom, hogy a német francia közeledés politikája, amelyet Strescmann és én kezdtünk meg, tovább fejlődjék. A Bajnavidék kiürítésével kapcsolatban kijelentette Briand, hogy a kiürítés megtörténhetik a kitüzött legkésőbbi határidő előtt is. Kifejezési adott annak a reményének, hogy a németek és franciák közölt kiterjedt érdekközösség jön létre. Ami a leszerelési illeti, Franciaország mindent el fog követni ugy a teljes anyagi, mint az erkölcsi leszerelésre.