Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-08 / 283. szám

1926 december 5. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Haladásért, egyenlő jogokért és könuveiib megélhetésért küzd az egyesült ellenzéki iialpárf. Háromsszász&atvanmilliárd Koronába Kerülne a város általános renáessése. (A Délmagyarország munkatársától.) Ked­den délután négy órakor ült össze az a nagy­bizottság, amelyet a közgyűlés határozata ér­telmében a tanács állított össze a külváros­részek rendezésének érdekében. A polgár­mester négy óra után nyitotta meg az érte­kezletet. Elmondotta, hogy a tanács meg­bízásából Mihálgfjg László műszaki taná­csos, a városrendezési osztály vezetője elké­szült tervezetével. Elmondotta a polgármes­ter, hogy a város vezetősége a múltban éven­te körülbelül kétszázezer aranykoronát il­lesztett a kövezetlen uccák kövezésére, a for­radalom után ennél is többet költöttek erre a célra, azonban a város háromszázhatvan uccája kö­zül még mindig kétszáz kövezetlen. A külvárosrészek lakossága az elmuit évben mozgalmat indított a város külső részeinek rendezése érdekében és a polgármester ezt a mozgalmat teljesen jogosultnak tartja, mert a maliban a befolyásosabb emberek uccáit kö­vezték csak ki, most tehát véglegesen meg kell oldani ezt a kérdést. Mindenekelölt a fedezet problémája vár megoldásra. Ezekután Mihályffy László terjesztette elő kidolgozott tervezetéi. — Az egyetem ünnepélyes alapkőletétele al­kalmával — mondotta bevezetőül — hallottam azt a kijelentést, hogy most már van fogadal mi templomunk, van egyetemünk, »nagyvá­ros « vagyunk, nincs több tennivalónk. Sze­ged csak akkor lesz igazi város, ha a kövezés, a csatornázás, a világítás és a [eltöltés prob­lémáját véglegesen megoldja. Kifejtette ezután Mihályffy, hogy a mai csatornarendszernek nemcsak az a hibája, hogy nem teljes, hanem az is, hogy nem ké­pes levezetni sem a fekáliákal, sem a csapa dékvizeket. Mindaddig, amig a végleges csa­tornahálózat el nem készül, nem lehet vég­rehajtani sem a külvárosrészek rendezését, sem vizlelenitésüket, de a Belváros mélyebb helyeit sem lehet vízteleníteni. A szükséges csatornahálózat hossza 115 kilométer,, eb­ből készen van negyvenöt kilométer,, tehát hetven kilométer hiányzik. A város általános csatornázása elodázhatatlanul sürgős, az első lépés a végleges csatornázási terv elkészí­tése. Hozzávetőlegesen a csatornázás hat és fél­millió aranykoronába kerülne. A csatorna­hálózat végleges kiépítése ulán kerülne sor az uccák feltöltésére a királyi biztosság által megállapított eszményi nivóra. A feltöltéshez 1.733,000.000 köbméter föld kell, a feltöltés maga 1,780.000 aranykoronába kerülne. Az uccák burkolására 497.500 négyzetméternyi terület burkolásáról lenne szó, százhat és fél­milliárd koronába kerülne. A vizvezeték ki­terjesztése hatvanhétmilliárd, a világítás ki­terjesztése hat és félmilliárd koronába ke­rülne, tehát az összes munkálatokra háromszáz­hatvanmilliárd korona kellene, ami körülbelül harmincötmillió pengőnek felel meg. — Ezt a nagy megterhelést a város költség­vetése nem birja el, a város csakis akkor kezel­heti meg az általános városrendezést,, ha megfelelő uj bevételekről tud gondoskodni. Ez a jövedelemforrás a telekértékadó lenne, de indokolt lenne az is, hogy azok a háztulaj­donosok, akiknek a rendezés következtében j emelkedik az ingatlanuk értéke, bizonyos mér­cékben hozzájárulnának a költségekhez. Mihályffy László nagy gonddal készített előterjesztése után megindult a vita, amelynek első szónoka a polgármester volt, aki azt indítványozta, hogy a nagybizottság küldjön ki egy szükebbkörü bizottságot, amely kizárólag a fedezet kérdésével foglalkozna. Petrik Antal szólalt fel ezután. Azt java­solja, hogy a város hirdessen a csatornázási terv elkészítésére pályázatot. Dr. Kovács József indítványára elhatároz­ta a bizottság, hogy üléseire a jövőben Rieglcr Gusztáv professzort is meghívja, aki a köz­egészségügyi szempontokra figyelmezteti majd a tervezőket. Csonka Ferenc és dr. Sőreghy Má­tyás után ismét a polgármester szólalt fel és felvetette azt a tervet, hogy a város a jövő évi költségvetésben a kövezésre előirt három­százezer pengőből, amely alig lenne elegendő egy-két ucca kikövezésére, a külvárosrészek világításának problémáját oldja meg, amire ez az összeg körülbelül elég is. Wimmer Fülöp a polgármester javaslatával kapcsolatosan rámutat arra, hogy a világítás Az áldozat férje Czene István ugyanis a gyilkosság felfede­zése után eltűnt Dorozsmáról és igy erős a gyanú, hogy ő gyilkolta meg és ásta el fele­ségét. Az ismerősök és a szomszéelok bemondása szerint, a fiatal házaspár nem a legjobb vi­szonyban élt egymással. Nap-nap után pör­lekedtek és az asszony többször panaszkoelolt, hogy nem birja már tovább az urának gorom­baságait. A perlekedésekből azonban gyil­kosságra következtetni még sem lehetett. A szomszédoknak csak akkor vált gyanússá a helyzet, amikor Czene Istvánná december elsején hirtelen eltűnt hazulról. E naptól kezdve a jószágokat senki sem gonelozta. A tehenek keservesen bőgtek az istállóban, nem etették és nem fejték őket, ugy hogy a szom­szédok rosszat sejtettek. problémája azért olyan súlyos probléma, mert a döntőbizottság még mindig működik és hatá­rozatai még mindig érvényben vannak, pedig ezt is épp ugy meg lehetne szüntetni, mint a többi háborús intézményt. Ha érvénybe lép­ne ismét a város és a gázgyár közölt fennálló szerződés, akkor a gázgyárnak kötelessége len­ne a világítási hálózat kiterjesztése minden ellenszolgáltatás nélkül. Inelilványozza tehát, hogy a város hatósága tegye meg a szükséges lépéseket a ilöntőbizoltság megszüntetése ér­dekében. Magyar József azt fejtegeti, hogy ma már, amikor oly tökéletessé fejlődtek a szivattyú­telepek, fölösleges az eszményi nívó, ami el­temetné az egész külvárost. Cziegler Arnold a legcélszerűbbnek azt tart­ja, hogy a város országos pályázatot hirdes­sen az egész városrendezésre. Hoffer Jenő ez­zel szemben fonlosabbnak tartja, hogy előbb gondoskoeljon a város fedezetről erre a közel négyszázmilli árdos munkára. A vita fél hétig tartott, amikor a polgármes­ter berekesztette az értekezletet. Felöltözve, fejsze'csapásoklól borzal­masan összevagdalva találták meg Czene Istvánnét. A kegyetlen, bestiális gyilkosság híre per­cek alatt ellerjedt Dorozsmán. A gyilkosság­gal kapcsolatban a legkülönbözőbb rémhis­tóriák terjedtek el, amit fokozott az a körül­mény is, hogy a férj titokzatosan eltűnt. A dorozsmai csendőrség nagy apparátus­sal látott hozzá, hogy a gyilkosság körülmé­nyeit kiderítse. A nyomozás részleteiről kedel éjszakáig a munka érdekében semmit sem kö­zöltek a nyilvánossággal. A vizsgáló bizottság minelen részletre kiterjedően átvizsgált min­dent és remélhető, hogy rövidesen teljes vi­lágosság derül a bestiális gyilkosság minden részletére. MBOBRÖSÖÖIK A HITEM, hogy, dr. BEEENYI EKSZERESZ a legszolidabb cég, ba megnézem kirakat árait. Óra- és ékszerjavltás. 490 Szeged, Klauzál tér 9. Az egyesült balpárt szegedi listája: Rassay Károly, dr. Gerle Imre, dr. Papp Róbert, továbbá Gombos István, Dobóczky József Ottovay Károly póljelöltek. A tiszta, megnem alkuvó és soha egy pilla­natra meg nem tántorodó liberálizmus minden hive állandóan agitáljon és toborozzon e lista részére. Bestiális gyilkosság Dorozsmán. Borzalmasan összevagdalva találták meg Czene Ist~ vénné holttestét férje udvarában elásva. — Czene István elttint Dorozsmáról. — A nyomozás megkezdődött. — Dorozsma izgalomban tárgyalja a történteket. (A Délmagyarország munkatársától.) A 1 dorozsmai rendőrség kedden reggel telefonon jelenlette a szegedi ügyészségnek, hogy Czene István jómódú dorozsmai gaz­da házának udvarában elásva meg­találták borzalmas kegyetlenséggel megcsonkított Czene lstvánné holttes­tét, akiről december elseje óta sem­mit sem tudtak. Az ügyészség elnökének intézkedésére Zom­bory János vizsgálóbíró, Tompa Gyula ügyész és a törvényszéki orvosszakértők még kedden délután kiutazlak Dorozsmára, hogy a hely­színi szemlét megejtsék és hogy a nyomozó csendőröket utasításokkal lássák el. Amikor Czenénél felesége iránt, érdeklőd­tek, kitérő választ adott. Azt mondta, hogy [elesége rokonaihoz utazott el. A szomszédok azonban figyelni kezdték. Mindtöbb gyanús körülményt észleltek, amikor tegnap az elhagyóit ház udvará­ban egy frissen ásott gödörre bukkantak. A gyanús földhányás szemet szúrt a gyil­kosságot sejtő szomszédoknak. Gyanujukat kö­zölték a csendőrséggel, akik azonnal hozzá­látlak a frissen ásott földhányás felásásához. Néhány ásóvágás után, borzalmas látvány tá­rult, a szemlélők elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom