Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-24 / 297. szám

1926 december 23. DÉLMAGYARORSZAG 21 Szeged és Arad közi Is megindul fanuár elején a közvetlen vasúti forgalom. (A Délmagyarország makói munkatársától.) Tegnap adotl hírt a Délmagyarország arról, hogy január 1-én megindul Temesvár felé Szegeden át, a közvetlen vasuli forgalom és az egyik Budapesti gyorsvonat Szegeden át egészen Temesvárig fog közlekedni. Ma már azt is jelenthetjük, hogy az Aradi és Csanádi Egyesüli Vasutak vonalán is felveszik a köz­vetlen forgalmai Magyarország és Románia közötl. Az Acsev. motorjai Szegedről Batto­nyán át egészen Aradig jognak közlekedni és ezáltal lényegesen megkönnyebbül a vas­uli közlekedés Csonkamagyarország és az el­szakilolt országrészek között. Értesülésünk szerint már január első nap­jaiban megindul a közvetlen forgalom az Acsev.-vonilán. ami lel nem becsülhető előnyl jelent nemcsak Szegednek, hanem Makónak és egész Csanád vármegyének gazdasági éle­tére is. A közvetlen forgalom megnyitásán kivül egyéb hasznos változások is lesznek újév után az Acsev. menetrendjében. Szaporítani fog­ják a motoros járatokat és különösen a Mező­hegyes és Szeged közt naponta közlekedő és mindig túlzsúfolt déli motoros járat teher­mentesítésére léptetnek életbe célszerű iijí­1 ásókat. R tábla Beiányi Rezső forgalmi adóföeSienörf felmentette a megvesztegetés vádia alél. (A Délmagyarország munkatársától.) 1924 nyarán történt, hogv a szegedi forgalmi adó­hivatal egyik főtiszt viselőjét, Beiányi Rezsőt felfüggesztették állásától. Beiányi ellen ugyan­is az vád merült fel, hogy 10 millió koro­nával megvesztegették. A forgalmi adófőtiszl­viselő ugyanis a Neumayer János-féle gőz­malom forgalmi könyveiben hibákat fedezett fel. A malom tulajdonos barátilag akarta el­intézni a szabálytalanságokat és ezért meg­jelent Beiányi lakásán, hogy őt hallgatásra birja. Neumayer 10 millió koronát ajánlott fel Belányinak arra az esetre, ha a könyvek szabálytalan vezetését elhallgatja. Beiányi azonban tudni sem akart a 10 millió korona elfogadásáról. A bajba jutott malmos erre más trükköt eszelt ki. Másodszor is felment Beiányi la­kására és kél tanút is vitt magával a látoga­táshoz, akiknek útközben elmondotta, hogy Beiányi 10 millió koronát kéri tőle a hallga­tásért, atnil ő át is akar neki adni. A kél tanúnak az volt a kötelessége, hogy a lakás ablakán keresztül meggyőződjenek arról, hogy Beiányi átvette a 10 millió koronát. Neumayer János fél év múlva azután töb­bek előli elpanaszolta, hogy liiába adott Be­lányinak 10 millió koronát, a forgalmi adó­hivatalban mégis megindították ellene az el­járást A megvesztegetés híre megingatta Beiányi hivatali pozícióját is. Állásából elbocsátották és az ügyészség megindította ellene a bűn­vádi eljárást. A főtárgyaláson Beiányi tagadta a vádakat és azt akarta bebizonyítani, hogy az egész folyosói jelenet csak szinházi be­állítás, mert az ő szobájának folyosói abla­kán olyan vastag függöny volt. hogy azon belátni nem lehetett. A s&egeái református egymás: aránytalanul Mis városi segélyénele felemelését Kéri. A ífúhoru óta meg háromszorozöáoit a reformátusok száma Szegeden. (A Délmagyarország munkatársától.) Né­hány héttel ezelőtt, mint arról annak idején beszámolt a Délmagyarország, a szegedi pro­testáns egyházak küldöttsége jelent meg a polgármesternél. A küldöttség rámutatott arra a polgármester előtt, hogy a város a háború előtti állapotokhoz viszonyítva aránytalanul kicsiny segélyben részesiti a szegedi protes­táns egyházakat, pedig a protestáns egyház­községek a háború óta jelentékenyen erős­bödtek, ami a segélyösszegek felemelését ak­kor is indokolttá tenné, ha arányosan meg­kapnák azt a támogatást a várostól, amit a béke éveiben kaptak. A szegedi református egyház például a háború előtt évi hatezer aranykorona segélyt kapott, az elmúlt évben ezzel szemben alig kétezer koronával támo­gatta a város az egyházat. A polgármester ekkor megígérte, hogy a jövő évi költségvetés keretében a lehetőséghez gondoskodni fog a város a protestáns egyhá­zak fokozottabb segélyezéséről, a reformátu­A törvényszék azonban a kihallgatott tanuk vallomása alapján bűnösnek mondotta ki Be­lányil és egyhónapi fogházra ítélte. Neuma­yer János nyolcnapi fogházat kapott. Feleb­be zés folytán az ügy a tábla elé került. A tábla ujabb bizonyítást rendeli el, kihallgatott több tanút és helyszíni szemlét is tartottak Beiá­nyi lakásán. Kihallgatták azonkivül Neu­mayer két koronatanuját, akiknek ujabb val­lomásában lényeges ellentétekét fedezeti fel a biróság. Hasonló ellentétek voltak Neuma­yer vallomásában is. A csütörtöki l'elebbviteli főtárgyaláson, ame­lyen Orosz Pál tanácselnök elnökölt, ismer­tették az elrendelt bizonvitáskiegészités ered­ményét, amelyekkel a vád már megdőltnek volt tekinthető. Dr. Eisner Manó védő mondotta el ezután részletes védőbeszédét, majd a biróság Ítélet­hozatalra vonult vissza. A tábla ítéletében megsemmisítette a tör­vényszék ítéletét és uyy Beiányi Rezsőt, mint Neumayer Jánost felmentette a vád és annak követk'ezményei alól. Az indokolás megállapította, hogy a bűn­cselekmény koronatanúinak vallomása hitelt érdemlőnek nem fogadható el. A bíróság az eset körülményeiből kizártnak tartja, hogy Beiányi Rezsői megvesztegették és a vádban nem talál semmi észszerüséget. Neumayer! azon az alapon mentette fel a tábla, hogy bűncselekmény nem történt és igy Neuma­yer sem kövelle el a megvesztegetést. A felmentő ítéletben Zotnbory Jenő főügyész helyettes is megnyugodott és igy az ítélet jogerős. sok számára körülbelül tízezer pengő évi se­gélyt helyezett kilátásba. j A számvevőség közben elkészült, a jövő évi költségvetés összeállításával és a város ta­nácsa a decemberi közgyűlés napirendjére tűzte a költségvetés tárgyalását. A szegedi református egyház a kinyomatott költség­vetésből értesült csak, hogy a tanács a költ­ségvetés tervezetben a polgármester által meg­ígért tízezer pengő helyett mindössze hatezer pengőt irányzott elő a református egyház tá­mogatására. Bakó László református lelkész a presbi- ' térium egyik városatya tagjával együtt a na- I pókban megjeleni a polgármesternél, hogy kieszközölje a sérelem reparálását. Bakó László elmondotta a polgármesternek, hogy a háború előtt a város százezer koronát for­dított a katolikus egyházak támogatására, a többi felekezetek pedig együttvéve ennek az egyötöd részét kapták, mert ez felelt meg annak az aránynak, mely a katolikus lakosság és a más felekezethez larlozó lakosság száma között fennállott. 11a a város ezl az arányi most is betartaná, akkor a református egy­háznak évi tizennyolcezer pengőt kellene a a várostó kapnia, meri a katolikus egyházak támogatására a város a jövő évben a költ­ségvetés tanúsága szerint hat és félmilliárd koronát fordít. A hatezer pengő a háború előtti egyötöd rész helyett alig hatvanötöd része a katolikusok városi segélyének. Ha a fogadalmi templom építésére fordítandó és előirányzott összeget is hozzászámítják az egyházi segélyhez, akkor a református egy­ház egy száznegyvened részét kapja csak a katolikus egyházak segélyének. Hivatkozott Bakó László arra a törvényre, amely kate­gorikusan előírja az egyházak arányos segé­lyezéséi, majd bemutatta a polgármesternek a közigazgatási biróság 1917-ben hozott dön­tését, amely szintén a reformátusok állás­pontját támogatja. A város közgyűlése ugyan­is 1916-ban leszállította a református egy­ház segélyét. Ezt a határozatot az egyház­község nevében dr. Széli Gyula megíeleb­beztc, de a belügyminiszter is jóváhagyta a közgyűlés határozatát. Dr. Széli Gyula erre a sérelmes határozatot a közigazgatási bíró­ságnál panaszolta meg. A közigazgatási bíró­ság helyt is adotl a panasznak és a hit­felekezetek segélyezését szabályozó törvény alapján kimondotta, hogy Szeged város kö­zönsége nem szállíthatja le a református egy­ház segélyét, inert be kell tartani azt a se­gélyezési arányt, amelyet azelőtt alkalmazott és amely megfelel az egyházközségek közötti aránynak is. Bakó László hivatkozott ezenkívül arra is, hogy a református egyház a háború óla igen megerősödött Szegeden, mert tagjainak száma meghaladja a tízezret, tehát háromszor annyi, mint amennyi a háború előli volt. Az egy­házközségek segélyezése méltányos is, meri minden külön támogatás nélkül fentari egy népiskolát, amelyben ötszáz szegedi gyerek, reformátusok, katolikusok, zsidók egyaránt, tanulnak. Ezek után azl kérte a református lelkész, hogy emelje lel a város az egyház segélyéi legalább lizezer pengőre. A polgármester figyelemmel hallgatta vé­gig Bakó László fejtegetéseit, majd magához kérette Ruck Lipót pénzügyi tanácsnokot és Scultéty Sándor főszámvevőt, akikkel rész­letesen megtárgyalta a kérdést, végül is ab­ban állapodtak meg, hogy abban az esetben, ha a református egyház híveinek száma tény­leg annyira megnövekedett, a város tanácsa a költségvetés keretein kivül gondoskodni fog a segélyösszeg felemeléséről. A különbözetre a többlet jövedelmekből szerez fedezetet a vá­ros. A református egyház megbízottjai meg­nyugvással vetlek tudomásul a polgármester válaszát. 16 Pengő ­karácsonyig a V1 ^ ^ OjT jfL legjobb villamos MJ €M €& A O 2 évi szavatosság mellett. 08 Pengő egy 8 lángú réz villamos ebédlőcsillár Ffltfwn Cnma Világítási üzletében, Szeged, ruiiyu duBlld Kölcsey ucca, Wagner-palota. áltia mellett. Szalag, írógép Ut. a legtökéletesebb irógép! Versenyen kivül, árban és minőségtan. Kedvező részlet­fizetésre. Használt gépek jót­carbon, másolópapír raktár. Sieged, Széchenyi tér 8. Telefon 363. 89 A legújabb párisi divat szerint készít CIPÓIT 1£ I F^ O raí,or u ÜL városi bérpalota.) Előnyös árak! 68i Ajándéknak alkalmas !^Í8SÍ5! kölesben legjobb irókW 12 eza töl. Katolikus Szemle, Relígló folyóir tok kö etenkint á 25.000 - Képes könyvek és ifjúsági iratok órlá i választékban 6000 korouától. Könyvtárakat veszek! Hungária flntiquárium ffl»nyuccllS

Next

/
Oldalképek
Tartalom