Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-03 / 279. szám

2 DÉLMAGYAROIiSZÁG 1926 december 3. A tanács elrendelte a klilyárosrészi terek befáslíásál. (A Délmagijarország munkatársától.) A háboruszülte tiízifainség következtében, inrni ismeretes, elpusztították, letarolták a szegedi közterek legnagyobb részét. Eltűnt a föld színéről a város egyik legszebb és leghasznosabb erdeje, a Makkos-erdő is, kivágták, elpusztították a terebélyes körúti fákat A nagy faírlásnak nemcsak a város elkietlenedése volt a következménye, hanem az is, hogy a gyilkos por korlátlan uralomra jutott az alacsony házak és a széles uccák között, nem volt falomb, ami felfogta volna a porfelhőket, ami megszűrte volna a poros levegőt. A háború óta már nyolc hosszú esztendő mult él, de a város hatósága még vajmi keveset tett a fairtás jóvátétele érdekében. Néhány esztendővel ezelőtt megkezdték ugyan a Makkos-erdő ujrafásitását, azonban itt csak lépésben halad a munka, a kiültjptett facsemetékre nem igen vigyáznak és így bizony sokszor megesik, hogy a rakoncátlan gyerekek tövestől tépik ki a zsenge facsemeté.ket, sípot, ostornyelet faragnak szárából. \ A közterek és az uccák befásitása még lassabb, kényelmesebb tempóban halad előre, pedig alig múlik el közgyűlés, hogy egyikmásik városatya, aki szivén viseli a közegészségügy érdekeit, meg ne sürgetné a fásítást és ígéretet ne kapna a város tanácsától a mulasztások sürgős pótlására. A legutóbbi közgyűlésen is volt szó a fásításról, az előterjesztett indítványra az volt a tanács válasza, hogy a város kertészetének nincs megfelelő mennyiségű facsemetéje, ezért nem rendelhetik cl a gyorsabb ütemű fásítást. A tanács azonban, ugy látszik, mégis meggondolta a dolgot, mert dr. Gaál Endre kulturtanácsnok javaslatára elhatározta, hogy kerít valahonnan megfelelő mennyiségű facsemetét és azzal befásittatja a legkopárabb köztereket, különösen a külvárosrészieket, ahol a gyermekeknek egyáltalában nincs nyáron árnyékos, portalan játszóhelyük. A fásítási programba mindenekelőtt felvette a tanács az alsóvárosi Szabadság-teret, a Kolozsváriteret, a Vadkerti-teret, a Kálvária-teret, amelynek feltöltése most folyik. Rövidesen feltöltik a Lechner-teret is és azután ennek a befásítására is sor kerül. " A tanács ezenkívül elhatározta azt is, hogy padokkal látja el a sétatereket és a ligeteket. A háború után az elmozdítható padok közül több, mint ötvenet különböző állami és városi hivatalok »mentettek meg« a pusztulástól. Ezeket, a padokat már összeírták és a tanács most az előljárósági ügyosztály utján felszólítja az érdekelt hivatalokat a megőrzött padok sürgős beszolgáltatására. Ezenkívül száznál több uj padot is csináltat a város. Általában nagy csinositási láz fogta el a város hatóságát. Uj szobrokról beszélnek a torony alatt, a meglévő szobrok átcsoportosításáról, a Klauzál-térre pedig művészi kivitelű szökőkutat terveznek, a Kossuth-szoborral szemben levő rondóra. A jószándék meglenne ezekhez a szépítésekhez, egyelőre azonban pénz nincs rá. M és <m IkeresRedelmi minisster Sasegeden. (A üélmaggarország munkatársától.") Az egységes párt vezérkara fogadtatásban részesítette az állomáson Kiebelsberg'Kunó gróf kultuszminisztert és Hermann Miksa kereskedelmi minisztert, akik a csütörtök délutáni gyorssal érkeztek meg Szegedre. Az állomás másodosztályú várótermében dr. Széli Gyula üdvözölte először a minisztereket. — Szegeden — mondottá Széli Gyula — az ellenzék hamis jelszavakkal dobálódzik és a városnak nagy szüksége van arra, hogy kegyelmes uraink ezeket a hamis jelszavakat eloszlassák. Klebelsberg válaszában elmondotta, hogy az egységes pártnak nincsen szüksége arra, hogy kortesfogásokat alkálmazzon. Mi miniszterek -- folytatta — nem kortescélokból járjuk az országot, hanem azért, hogy az egységes párt programját megismertessük. Klebelsberg. után Hermann Miksa is megköszönté a- szíves fogadtatást és kijelentette, hogy egyenesen Bethlen kívánságára és »egyéb érzelmi okokból« jött Szegedre. r> :.: A miniszteri beszédek után egy. állítólagos felsőtanyai kisgazda állt elő. — Mi nem kívánunk mást képviselőinktől — mondotta — mint Felsőtanyára gazdasági iskolát, »egy kis kulturházat«... postahivatalt... azonfelül kápolnát... rendes utakat... a vadvizek lecsapolását... a . Fehértó kiszárítását... kevesebb ádót... A felsőtanyaiak kívánságait esetenkint feltörő kacajjal kisérte a váróterem népe, ami után miniszterek kíséreteikkel beszálltak a város autóiba és Tisza-szállóbeli lakásukra robogtak. Sssterényi meghajtotta as elismerés lobogóját Uassay előtt. Az egységes párt helyi vezérkara nagy pártvacsorát rendezett csütörtökön este a Tisza termében. A vacsorán elég sokan megjelentek, de kereskedőt egyet sem láttuqjc. Ott szégyenkezett azonban az asztal legvégén hét alsótanyai gazda, Szterényi alsótanyai kortesutjának szegényes, de külön autótaxin behozott eredménye. Láthatólag, nagyon kellemetlenül érezték magukat az idegen társaságban, pedig az egységespárti korteselt Ugyancsak udvaroltak a polgártársaknak. Az egyik a hét közül keserves hangon el is panaszolta munkatársunknak, hogy a kegyelmes úrék egész nap hurcolták őket magukkal a tanyai gazdákhoz és a nagy hureolásnak bevallott célja az volt, hogy rábeszéljék a balpárthoz csatlakozott választókat a megtérésre. Az egész napi autózás végeredménye hét, azaz hét darab választó. A vacsorára mind a hét kapott meghivót.Az első pohárköszöntőt Várhelyi József prelátus mondotta az illusztris vendégekre és a keresztény gondolattól áthatott egységre. Utána Hermann Miksa emelkedett szólásra és elmondotta nagy érdeklődéssel várt, de általános csalódást okozó beszédét. Azzal kezdte, hogy nem korteskedni jött le Szegedre,, hanem, azért, hogy. Bethlen I^lvánjtól kapott megbízatása szerint üdvözölje a kormányelnök nevében a város kereskedő- és iparostársadalmát. Beszélt ezután az ország szociális bajairól, kijelenti,; hogy idővel a kormány orvosolni ; fogja a nyugdíjasok sérelmeit is. szeretettel és jóakarattal. Tudja nagyou jól, hogy súlyosak azok az adóterhek, amelyek a kereskedő társadálomra nehezédnek, szükséges is a könynyités, azonban vigyázni kell, nehogy az államtól vonják el a könnyítéshez a szükséges anyagi erőket. Az ország hatalmas alkotásokra képes, úgyszólván a semmiből teremtette meg .a szegedi egyetemet is. .• — Meg a város nyolcvanmilliárdjából — szól közbe valaki. A kereskedelmi miniszter ezután jó müutakat igér a tanyának, majd gyér taps közben befejezi felszólalását. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a következő szónok. Szenvedélyes hangú pohárköszöntőt mond és az ellenzéket támadja szokatlanul erős modorban. Kijelenti, hogy az ellenzéktől a kormány pozitív programjával szemben pozitív programot várt volna, ahelyett személyeskedett az ellenzék. — Szterényi kezdte — állapítja meg csendesen egy közalkalmazott. Statisztikát csinál ezután a kultuszminiszter a nemzetgyűlés munkájáról és megállapítja, hogy a tanácskozási időnek legalább hatvanszázaléka interpellációkkal, napirend előtti felszólalásokkal telt el. — És mit gondolnak az urak — mondotta a miniszter — kik interpelláltak, tálán az egységes "párti képviselők? Megmondom; az ellenzékiek. Jellemző a^ ellenzék barempdórára,, hogy még meg sem történt a húz feloszlatása, már is választási atrocitásokról beszéltek1 és atrocitásokról beszélnek most is. Féltek, megijedtek a választásoktól, pedig ha én valamikor majd ellenzékbe megyek, leghőbb vagyam lesz, hogy a nemzet előtt megismertessem álláspontomat. — Majd letartóztatják — szól közbe halkan valaki és környezetében hangos derültséget kelt . A kultuszminiszter ezután az egyhangú választásokra hivatkozva kijelenti, hogy ezek a kormány megsemmisilő győzelmének előjelei. Az ellenzék a legtöbb kerületben nem is mert jelöltet állítani, a legtöbb jelölt — mondotta a miniszter — az egységespárt soraiban tömörült. Kijelenti ezután, hogy az ellenzék tudatlan, műveletlen, csak általános keretek között tud működni és az ígérgetésekhez ért. A nemzet azonban már kijózanodott és nem lehet egy szájból a városban fizetésemelést, á tanyán adócsökkentést igérni. — Ugyanezt mondta odakinn a Gerle méltóságos ur is — jegyezte meg nekibusulva az egyik taxin előállított alsótanyai. A kultuszminiszter ezután a kommunista veszedelemmel ijesztett rá a választókra, kijelentvén, hogy az ellenzék radikális és a radikalizmustól már csak egy lépés a bolsevizmus. Ezt azonban még a vacsorán megjelent méltóságok sem vették komolyan. Szterényi József báró mondta a következő tösztot, amelynek keretében válaszolt Rassay Károly válaszára. Kijelentette, hogy Rassay Károly tehetsége és képességei előtt meg kell hajtania az elismerés lobogóját (helyeslés), de azért ismételten felszólítja a szegedi zsidóságot, hogy csatlakozzon az egységes párthoz, fogadja el Bethlen békejobbját, mert ez jólfelfogott érdeke. Felszólalt még Kószó István is, majd utána még többen, a vacsora, mint mondani szokás, emelkedett hangulatban ért véget. Merényletet terveztek a spanyol király és a diktátor ellen? Páris, december 2. Madridból jelentik a Chieagó Tribunnak, hogy a madridi rendőrség tegnap letartóztatott négy szindikalistát, -akiknél bombákat és-kézigránátokat találtak. Az a gyanú ellenük, hogy gyilkossági kísérletet, terveztek; Primo de Rivera.és. Alfonz király ellen. Bevallották, hogy résztvettek 1924-ben Sol de Villa meggyilkolásában. December 27 — pengő. Budapest, december 2. Popovics Sándor, a Nemzeti Bank elnöke kijelentette, hogy a pengőpénz december 27-én forgalomba kerül. Egyszerre hozzák forgalomba a váltópénzt és a papirpengőt., Ezzel egyidőblen rendelet fog megjelenni, amely a mostaui pénz bevonásáról intézkedik. A mostani pénz 1927 junius végéig marad forgalomban, azontúl pedig a Nemzeti Bank pénztárainál már csak beváltásokra fogják elfogadni. „ Adónaptár. „ars December 1-től 31-ig naponként bélyegben kell leróni a 600.000 koronáig terjedő általános forgalmi adóátalány napi részét. December 5-én bélyegben kell leróni a 600.000 koronától 3 millió koronáig terjedő általános forgalmi adóátalány decemberi első hatodrészét. December 10-én bélyegben kell leróni, a 600.000 koronától 3 millió koronáig terjedő általános forgalmi adóátalány decemberi második hatodrészét. Az általános forgalmi adó bélyegben történő késedelmes lerovása esetén felemelt adózás jár, amelynek összege a veszélyeztetett adő háromszorosa. Elsőrendű 680 sár-éa hócipők megérkeztek / Tartósságban, minőségben,árba* felülmúlhatatlanok Angol harisnyáink szenzációi f ellenek. CeKoitassíu nem érdemes, » ert a papi' trtb" ! ke ül ZenemUvelc 3000-6000-től. Hungária ftiitiquárium tí& »ny ucca 2 &