Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-21 / 294. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1928 december 21. A szegedi városi szinház műsora: Kedden esle: Mignon. Szerdán este: Sárga liliom, Csütörtökön este: Sárga liliom. Pénteken délntán 5 órakor: Liliomszál, gy er­inekelőadás. Pénteken este: Szünet. Szombaton délután: Noszty fiu esete Tóth Ma­rival. Szombaton este: A Cirkuszhercegnő. Vasárnap délután: A Cirkuszhercegnő. Vasárnap este: Kék niazur. Színházjegyet a Délmagyarország jegyirodá­jában telefonon is lehet rendelni. A jegyeket kí­vánatra házhoz küldjük. A fil&armoni'kusote fiarmatliK hangversenye. A filharmonikusok harmadik bérleti hangver­senye telt terem előtt zajlott le. A műsoron sze­replő, sokat jelentő komponisták neve nagyszerű élvezet ígéretével kecsegtette a várakozó hallga­tóságot. Beethoven, Debussy, Kőnig, Wagner: en­nél különb, érdekesebb, majdnem pikánsabb ösz­szeállitást kívánni sem lehet. Hát idáig már el­jutottunk. Vannak modernek, ujak, sőt legújabbak is a játékrenden. De milyen szomorú csalódás ért, amint a müvek előadására került a sor. Ve­gyük csak sorra őket. Debussy: Berceuse he­roique-ja egyesíti a mester valamennyi bátran impresszionista hanghatását, valódi Debussy és még sem lett volna szabad előadni, mert nem a szerző leghatásosabb, legszebb művei közül való. Ha már megvárakoztatnak az ilyen cse­megékkel, kárpótlásul adják legalább a kiválasz­tott komponista müvei közül is az aránylag leg­finomabbat, legkifogástalanabbat, ne pedig olyan dolgokat, mintha ezekkel örök időre el akarnák venni a közönség kedvét attól, hogy Debussyt kérjen. Vannak Debussynek az itt már előadott 2—3 gyönyörű szimfonikus munkája mellett Noc­turnes-jei, amelyekkel jobban cs szebben képvi­seltethették volna a modern francia muzsikát. És ill van a másodiknak Wagner: Kaisermarsch-a, igazi katonamuzsika, talán azért is választották. Történeti jelentősége van Wagner ezen munka­ijának. Vele tért ineg hódolattal az emigrált for­radalmár császárjához. A »megváltás«, amely Wagner egész művészetének gerince, a Ivaiser­marschban is megszólalt »fenségesen elmosódó, nagyhangú frázisokban. Wagner »megváltótta« sa ját magát egy ideológiától, a szabadság-egyenlőség­testvériség igéjétől, amelynek a Siegfriedben az Ifjúi erő és tiszta zenei inspiráció oly magasztos eszméjét adta, Wagner megtéri és felszabadult. Ez a kortörténeti háttere ennek a munkának, a lényege pedig nem megy tul az alkalmi jelen­tőségen. ami azonban nem lehet ok arra, hogy egy fiatal zenei egyesület, amelynek az a missziója, hogy vidéken muzsikára neveljen, felvegye mű­sorába. Ha már nem tellett nagyobb munkára, '.vették volna inkább a bűbájos Siegfried-idillt. Bennünket igazán nem érdekel hangversenyen a zenehisloria, a filharmonikusokat a muzsika ked­véért hallgatják meg. Ne elégedjenek meg a fil­harmonikusok azzal a szinte, merev külsőséggel, hogy megszólaltatják a zeneirodalom egyes kor­szakait. A hangsúly nem a fázisokon, hanem a fázisokon belül található legérdekesebb és leg­kiválóbb müveken van. Beethoven: ötödik szimfóniáját éretlen, szépen játszotta a zenekar. Preciz pontosság, tiszta, vi­lágos stilus lette kifejezővé a szimfónia előadását. Beszámolónk végére tartogattuk az ismertetést a hangverseny legnagyobb eseményéről, Kőnig Péter Hegedüliangversenyéről. Az ősz zeneszerző pá­lyája még mindig felfelé ivei. A kiforrott, szivből születő dallam örökzöld koszorúval fonja körül ezt a formájában, virtuozitásában és fordulatosságá­ban megkapó munkát. Nem az üres technikai bo­szorkányosság hozta létre a hegedűversenyt, ha­nem benső zene ikényszer, sok melódia, amelyek kikívánkoztak a hegedű lágy hangjaira. Kőnig tu­dása legmagasabb fokán letekint a szenvedő em­berre, akinek vigasztalás, simogatás kell és mu­zsikájában felragyog a szeretet csillaga. Szeged kedves, közszeretetben álló, nagyhírű komponis­táját a közönség kitörő tapsokkal ünnepelte és sokszor szólította maga elé. Percnyi Pál, a városi zenede tehetséges tanára játszotta a Hegedűver­senyt kissé erőtlen fizikummal, de mély érzések­kel áthatott tónusban. Készülten bírta le a ka­denciák nehéz feladatait és különösen az Andanté­ban volt meghatóan közvetlen tolmácsolása. A közönség Perényit is melegen megtapsolta. A hangversenyt Fkhtncr Sándor dirigálta, aki ez­úttal is bebizonyította, hogy komoly és becsüle­tes muzsikus. 1. v. Orfeusz a pokolban. Jeau Oflenbach előtt, sem Offenbach ulán nem volt az operetnek olyan ci­nikusan szellemes, a kacagásban félelmeles, a gúnyban és persziflázsban utolérhetetlen alkotó tehetsége, mint — Offenbach. Nem élt és nem halt meg az ő korában jelentős egyén, nem szü­letett meg muzsika Wagnertől kezdve az olaszokig, akit és amit tolla élére ne vett volna. Hogy pedig végleg megbotránkoztasson minden szemforgató nyárspolgárt, megkreálta a kankant a francia utód­császárság szégyenére és Eugénia, az utódcsá-1 szárné örömére, aki bár krinolin libegett bájos lábacskája körül, nem átallotta udvarában szemet hunyni Offenbach huncutságának. Az Orfeusz a pokolban ma is hat. A tempója, zenei ötletei megtartották elektromos feszültségüket, hiába foly­dogált át rajtuk az évek Léthe-vize, Offenbachot nem lehet elfelejteni. Annál gyengébben állunk azonban a szöveggel, amelyben — számítva a halhatatlansághoz nélkülözhetetlen aktualitásra —, helyet hagytak a következő generációk megjegy­zéseire. És ez volt a hiba, mert ami generációnk­nak, legalább is a szegedi színházi generációnak anno 1926. nem volt se szelleme, se mondani va­lója. Kínos üresség szele csapkodott elő a pró­zából. még az istennyila se tudta mozgásba hozni. A rendezésben már volt némi fantázia és ötlet, különösen az első két felvonásban. A Stix Jankótól több humort vártunk. Az üvegekkel való utazgatás a pokol fenekére tour et retour ravasz dolog volt, de ismerünk ennél sokkal ravaszabb fogást is. Sziklaynak mégis sikerült egy kellemes, mulattató estélyt rendezni. Szász Edit Euridikéje szépen énekelt, Keleti Orfeusza jól hegedült, Bihari Plútója teli torokból dörgött, Szirmai Ju­piterje kedves olympuszi kalifaktor volt, Stix Jan­kóval Páger vígan elaludtak, a Közvéleménytől, ha mindég olyan barátságos arcot vágna, mint Geizler Lola, nem is kellene nagyon félni. Az istenségek közül még Egyed Junó és Beke Ámor egészítették ki a műsort. Hoppé karmester az égben is, po­kolban ís erősen fogta a zenekar gyeplüit, a kö­zönség pedig jól mulatott ezen az isteni színjáté­kon. I. v. Zeneiskolai hangverseny. A városi zeneis­kola ezidei első házi hangversenyét tartotta meg hétfő délután. Az iskola lelkes tanár­gárdája ismét sok olyan uj növendékkel lé­ped a nyilvánosság elé, akit a szerető odaadás máris, rövid tanitás után a muzsika ügyes művelőinek képzett ki. Kezdők mutatkoztak be, játékkészségükkel, jó, tiszta technikájuk­kal láthatóan és hallhatóan jó eredménnyel. Dobó László Bel le tanítványa, Auer György Perényi ügyes növendéke hegedűn játszott. Kuhen Hona, Fröhlich Anna Csomákné nö­vendékei pedáns billentéssel zongorán mu­tatták be tudásukat, úgyszintén Lacher Anna és Solymosy Margit Jónásné fejlett izlésü ta­nítványai. Augusztin Olga az agilis Zucker tanár növendéke. Agócsi Ida és Kézdy Elza muzikálisan játszottak, mindketten Belléné növendékei. Fiedler Walter, akinek kiváló pe­dagógiai módszere már sok szegedi ifjúból csiholt ki elsőrendű cellista kvalitásokat, most a kis Szamek Györgygyei igazolta képességeit, igen formásán adta elő darabját. Kézdy Elza, Vékony Gabriella, Kluy Margit, Németh Irén, Nyári Szerén Szántónénak, az énektanszak érdemes tanárnőjének vezetése mellett ügyesen énekeltek dalokat. A hangversenyt két regi magyar népdallal fejezte be az intézet női kara. A zeneiskola kisterme zsúfolásig meg­telt és szinte élet- és tűzveszélyes a szorongás ilyen alkalmakkor. A helyiség már csak át­meneti és az állandóan növekedő növendék­létszám mellett igazán nem felel meg rendel­tetésének. A hatóságnak sürgősen gondoskod­nia kellene megnagyobbitásról addig is, amig a zenepalota remélhetőleg fölépül, mert azt talán mégse szabad elnézni, hogy a tanitás nivóját lefokozzák — helyszűke miatt. Tóbiás György karácsonyi tárlala. Tóbiás György, a legfiatalabb szegedi festőművész, aki már egy izben feltűnt nagy tehetségről tanúskodó müveivel, a Kass halljában is­mét jelentkezik egy karácsonyi tárlatra való képeivel és meglepő haladásról, elmélyülés­ről tesz bizonyságot. Tóbiás György izmos talentuma igen örvendetes és biztató jelenség, a vasárnapi megnyitón, amelyen Juhász Gyu­la mondott hangulatos beköszöntőt, nagyon szépszámú érdeklődő közönség jelent, meg, amely szívesen és hosszan gyönyörködött az ifjú Tóbiás megkapó lendületű fejlődésében. A művész portréi, zsánerei, tájképei egyaránt figyelemre és elismerésre méltók és igen jó jel, hogy már az első napon két pompás tájképe talált vevőkre. Tóbiás György tárlata iránt egyre fokozódik a műértők érdeklődése és vásárlókedve. A színházi iroda hírei: Mignon. Geizler Lola, Zoltán Irén a budapesti Városi Szinház művésznője, Balassa József a ki­váló tenorista, Bihari, Arany, Keleti éneklik ma este Ábrányi Emil vezényletével Thomas gyönyörű zenéjü operáját. B. bérlet. Sárga liliom. Biró Lajos három felvonásos drá­mája egyike a legnagyobb magyar színpadi si­kereknek. A szerdán és csütörtökön színre kerülő nagyhatású darab a régi békebeli boldog Nagy­Magyarországot jelenti, izgalmas színpadi jelene­tekkel és a történet lebilincselő romantikájával. Budapesten a Magyar Színházban sorozatos táb­lás házak kisérik ezl az izgalmas színmüvet, melynek női főszerepét Pártos Klári, a főherceget Váradi Lajos, Thurzó főhadnagyot Főidényi, Pe­redy doktort Baróthy József, a kisvárosi prima­donnát Beke Alice, a huszárezredest Szirmai, a főispáni Bónai Imre, a cigányt Sziklai, a hu­szárhadnagyot Keleti Árpád játsza. Szerdán A. bérlet. Csütörtökön B. bérlet. Karácsonyi gyermekdarabot játszik pénteken dél­után olcsó helyárakkal a szinház. A Lilioinszálal kacagtató mókák, táncok, énekek, törpék, tün­dérek, madarak, betyárok, boszorkányok tarkítják. Látványos szines kiállítással, gyönyörű kosztümök­kel és varázslatos meglepetésekkel fogja ez a kitűnő tündérrege a felnőtteket is szórakoztatni. Szombaton délután a Noszty fiu esete Tóth Ma­rival rendes helyárakkal. Az idei évadnak ezt a legnagyobb sikeréi eddig még mindig teljesen zsú­folt házak nézték végig és ezért az igazgatóság a délutáni közönség számára is hozzáférhetővé akarja tenni Mikszáth—Harsányi remekművét. Szombaton este Cirkuszhercegnő. Vasárnap délután rendes helyárakkal szintén a Cirkuszhercegnő, Kálmán Imre pazar látványos­ságot nyújtó, gyönyörű zenéjü nagy operettje, amely az összes cirkuszi attrakciókkal és tel­jes esti szereposztásban kerül szinre. Vasárnap este Kék mazur. Járay, Páger, Patkós, Újházi Nusi, Szirmai és Herczcg a főszerepek­ben. Ez a lengyel vonatkozású, ériékes zenéjü operett gondosan előkészített, kitűnő előadásban kerül szinre. Az összes ünnepi, délutáni és esti előadásokra már most kaphatók jegyek a Délmagyarország kiadóhivatalában és a színházi pénztárnál, ami elkerülhetővé teszi a későbbi napokon a tolon­gást. Vételkényszer nélkil győződjön meg hallatlan olcsó áraimról arany, ezüst ékszer és órákban. Dusán felszerelt raktár. 557 K.CE.IN IMRE Sreged Széchenyi tér, Kiss D.-paiota. Elsőrendű Óra- ÉS ékszermiüiely! Megkezdődött a nagy karácsonyi vásár!!! Cesxálliioti alkalmi áraK S ! ! 528 Nöi ^ócipö K 170 exer Női drapp cipő 340 ezer Nöi fekete sevró .... 290 ezer Nöi barna sevró cipő . . 330 ezer Nöi lakk cipő 3fiO ezer Férfi sevró cipő, fél és magas 300 ezer. MÍG A KÉSZLET T ART í ! 1 Pálfy Koronéli és £icf>tman cipökülönlegességi raktára Szeged, Kölcsey ucca 1. (Boyal-épület). Telelőn 18-15. Hó- és sárcipők szakszerű favitása ! Női és férfi fehérnemű „Scl\roll" siffon, vászon, damaszt, lepedő, zeíílr, asztal­nemű, törülköző, zsebkendő, menyasszonyi kelengye, újszülött fehérnemű, ágynemű, S-JSUtiStL feltűnő olcsó árban Lászlónál Is*^

Next

/
Oldalképek
Tartalom