Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-01 / 277. szám

t SZEGED : Szerkesztőség : Deák Ferenc ucca Z. Telefon 13—33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon 306. ^ Nyomda: Liiw Lipót ucca 19. Telefon 1©—34. « « « « « « SZERDA, 1926 DECEMBER 1 0 <8> 0 II. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal, Uri ucca ö. Telefon 151. szám. «»««>• HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templom. bazár. Telefon 283. szám. ««««««« Előfizetési ára havonta 40.000, vidéken és a fővárosban 45.000, kUlfőldőn SO.OOO K. Egyes szám 2000, vasár- és Ünnepnap 3000 K Az élei ítiflománya. Vílágnézleti harc-e az, ami most folyik? Hetek óla folyik már s hetekig tart még az alkotmányos »paríorce-vadászat«. A »Köz­jogi Duna-ünnepély« résztvevői szalonkocsik­ban, autókon rohannak a nagy mulatság, a férfi játék széles frontjának egyik szakaszá­ról a másikra. A beszéd »marat honi teljesitmó nyei« sugároznak glóriát a legkitartóbbak homloka köré. Mi különbség van itt az ak­torok között. A liberálizmus akrobatája va­lahány. A liberálizmus lett az az áfium, ame­lyik elzsibbasztja a legintranzigensebb el­lenállást s felöleli a legpogányabb huj-huj­ozók harci kedvét. Mára mindenki liberális lett, csak a libe­rálisoktól veszik zokon, hogy nem akarnak politikai hitvallásukból kitérni. Aki liberális volt és liberális maradt, az destruktív, pel­lengérre állitolt politikai céda, anyagyász. Aki liberális volt tegnapig s ma éjféltől kezdve konzervatív, akit a választások kiírása térített meg a konzervatív tábor számára, az a providenciális államférfiú, a nagyvonalú politikus, az a babérkoszorus eljövendő. Minden Ezsau konzervativizmus Jakob-libe­ralizmusával harcol a mandátum egy tál len­cséjéért. Yilágnézlet? Meggyőződés? Elvhüség? Kit feszélyez a politikában a férfibecsület, a szónak és kézfogásnak szentsége? Csak ki­nyíljon az ajtó az egy fokkal magasabbnak képzelt társaság felé, csak le lehessen ülni azok közé, akik máskor közeledtére kesernyés grimasszal fordítanak hátat, csak lehessen kezet nyújtani azoknak, akiktől máskor hiába vár kéznyujtást s kész a politikai támogatás aranyhidja, amin keresztül az elvhüség úgy­nevezett szeplőtelen lobogóján lehet bevonulni \ a rég óhajtva lesett helyekre, mik ulán eddig hasztalan ficánkolt a pénzzel meg nem vásá­rolható társasági ambíció. Oh, nem az egysze­rűség szent, de a szerviltizmus, mely csudá­kat viszen végbe. Vannak, akik gőggel hordják kiiagadotlságuk bélyegét, vannak, akik büsz­kék a megvetésre, amivel a botor tudatlan­ság a fájdalom és a szégyen padjára akarja őket kötözni. De vannak, akik szégyellik szár­mazásukat, akik szeretnék apáik sirhalmát is áthurcolni más temetőbe, hogy ne vessen rá juk árnyékot a sírkő, amin a megtagadott szü lők neve fakul. Vannak, akik az álszemérem rejlekutain, a megalkuvás sikátorain viszik habzsoló étvágyukat a mások számára teri­telt asztal morzsái felé. Kinek meggyőződését fűti világnézletének hite, ki kapaszkodik meggyőződésének igaz­ság-gyökereibe. Egyik képviselő akar lenni, másik érdemeket akar szerezni, mint kortes, a harmadik pertu akar lenni a főispánnal, a negyedik tagja akar lenni az előkelőbbek pártja elnöki tanácsának, az ötödik köz­jegyzői pályázatához keres közéleti multat, a hatódik viszont multat szeretne felejtletni, a hetedik, a nyolcadik és a harmincegyezredik ugyan tisztán tartja egyéni törekvéseitől az elvek parancsát s világnézletének elkötele­zését. Talán túlságos követelmény is bölcseleti alapot jelölni ki a politikai állásfoglalások számára. »A filozófia a halál ludománya« — vallotta Schopenhauer s a politika az élet tudománya — mondja Bethlen István. Ho­gyan korrespondálhalna csendőrkordonon és rendőri ellenőrzésen keresztül az életnek és halálnak tudománya. Előbb élni kell, azután lehet filozofálni, mondja a ^klasszikus axióma s mondják a modern kortesek. Élni kell, ke­resni kell, érvényesülni kell, jobb társaságba kell bevezetni az asszonyt s előkelőbb tánco­sokat kell keresni az eladólánynak; — ki kö­vetelhet ezektől lemondást, áldozatot, hűsé­get, kitartást, ki követelheti tőlük, hogy ami kor szmokingot öltve vacsorára mehetnek, ak­kor odaálljanak a történelem szakadéka szé­lére a fátum sziklakőveit elhengergetni a Szent Sir elől. »Ilyen népnek kell szabadság?* Minek ját­szanak liberális szavak csecsebecséivel, akik liberálizmus nélkül »szolgává bélyegezve« hurcolhatnák csak életük terhét. Nem érzik-e, hogy milyen leróhatatlan, kifizethetetlen há­lával tartóznak a liberálízmusnak. Hiszen ha nem emelte volna őket fel embersorba, most meg sem tagadhatnák a liberálizmust. Még ezt is a liberálízmusnak köszönhetik. Franciaország visszahívja kaíoraail ellei&orzcl foizotts&cfoá Németországból. Brtand nagy beszéde a tartós békéről. Párisból jelentik: A kamara ma délutáni ülésén a külügyi vita befejezése után Briand külügyminiszter nagy ekszpozét mondott. Elsősorban az olasz-francia viszony kérdésé vei foglalkozott és megállapította, hogy Olasz­országot és Franciaországot sokkal szorosabb baráti kötelék fűzi össze, semhogy a közel­múlt eseményei ezt meglazíthatták volna. A külügyminiszter ezután a német—francia viszony kérdésére tért át. — Békét akarunk, mondotta, de ez tartós le­gyen és ez ne álljon bizonytalan alapokon. Tartós békéről csak abban az esetben lehet szó Európában, ha Németország és Francia­ország megegyezik egymással. — Franciaország saját magát becsüli meg, amikor békéért kiált, mondotta Briand a ka mara óriási tapsviharától kisérve. A békét akarjuk biztosítani, folytatta a külügyminisz­ter, de szükséges óvintézkedésekről nem sza­bad megfeledkezni. — A katonai ellenőrző bizottságol visszahívjuk Németországból és a ka­tonai ellenőrzést haladéktalanul a Népszövetség katonai bizottságának kell átvenni. — Franciaország hőn óhajtja a kiegyezést Né­metországgal és remélem, hogy a kiegyezés gondolatát Stresemann külügyminiszter úrral a legközelebbi találkozásunkkor Genfben is­mét nagy lépéssel előre visszük. Briand-t beszédének befejezése után a ka­mara percekig ünnepelte és elsőnek Poincaré miniszterelnök sietett a külügyminiszterrel tüntetőleg kezet szorítani. Ptroslca. János — IcépvIselőfelfSli. Kik a jelöllek a nyíltan szavazó kerületekben. (Budapesti tudósítónk telefonjclentése.) A nyíltan és december 8-án választó ke­rületekben ma kellett beadni az ajánlási ive­ket. Nem volt kétséges a történtek után, hogy nyilt kerületekben fehér holló az ellenzéki je­eredménye. Ma azonban ujabb bűncselekmé­nyekről tettek jelentést: az ipolyszalkai kerületben a csend­őrség az ellenzéki ajánlási iveket elégette, Szokolyán elkobozta, Szlep­késen elvette. Az MTI jelenti az ajánlások beérkezését és megállapítható, hogy a történtek ulán a nyilt kerületben fehér holló az ellenzéki je­lölt, aki át tudta adni az ajánlási iveket. A jelentés a következő: Pcstvármegyében a helyzet a következő: Abonvban két egységespárti jelölt küzd egymás­sal. A hivatalos Madarász Adorjánnak 4300 alá­írása van. — Albertiben Szápáry Lajos egysé­gespárti jelöltnek 3600. — Aszódon Patay Tibor­nak 4200, ellenjelöltjének, Kálnoky Bedő Bélának 1120, Murányi Ernőnek 764. — Alsódabason Ha­lász Móricnak 2669, vele szemben Kovács J. Ist­vánnak csak 690. — Bián F. Szabó Gézának 3115, vele szemben Navratil Dezsőnek 1017 és Mihály József szociálistának 804. — Cegléden Erdélyi Aladárnak 4730, mig Lendvai Istvánnak 2140. — Gödöllőn Endre Zsigmond választása egyhangú. Halason Prónay György szintén egyhangú válasz­tással kerül be a Házba. — Kalocsán Szabóky Je­nő egységes párti 5500, vele szemben Gajáry Kál­mán 2623, Madarász György 1601 ajánlást kapott Kiskőrösön Meskó Zoltán egységespárti jelöltnek 4850, Karácsonyi Endre egységespártinak 2628, — Kiskunmajsán Templer Rezső egységespárti je­löltnek 3984, Névy Gyula keresztény gazdasági­nak 1448, Piroska János fajvédőnek lt04 aján­lása van. — Lajosmizsén Hot'íer László egységes­pártinak 2339, Héjas Iván fajvédő 501 ajánlást nyert. — Monoron Madarász Elemér egységes párti jelöltnek 3200, Pakots József balpártinak 1703. — Gyönirőn gróf Teleki Tibor egységespárti jelölt 5200, Vass János októbrista 1411 aláírást Kapott. — Soroksáron Fitz Artúr keresztény 4089, Malasics Géza szociáldemokrata 1100, — Török­bálinton Gschwindt Ernő egységespárti jelölt 2600, Riesz József szociáldemokrata 1700, Doinszkv Ár­pád keresztény gazdasági párti 1400, — Vácon Szabóky Alajos egységespárti 4809, Andrássy Gyu­la gróf keresztény ellenzéki 1680 és Tuba Károly szociáldemokrata 850 aláírással van jelölve. Battonyán báró Urbán Péternek 4500, dr. Szécsényi István fajvédőnek 1022 aláírása van. A hivatalos jelentések szerint egyhangú lesz a választás az alábbi kerületekben: Abauj-Torna vármegye: Szikszó: Pulnoki Sán­dor. Boldvaszilas: dr. Puky Endre. Baján: Walkó Lajos. Baranyavármegyében: Sásd: Szily Tamás Szentlőrinc: Patacsi Dénes. Csanádvármegye: Nagylak: Urbanics Kálmán. Fehérmegye: Hercegfalva: Farkas Elemér. Hajduvármegye; Hajdúnánás: Maday Gyula Nádudvar: dr. Petri Pál. Jásznagykunszolnok vármegye. Jákóhalma: dr. Czettler Jenő. Törökszentmiklós: dr. Horánszky Dezső. Tiszafőldvár: dr. Erődi-Harrach Tihamér

Next

/
Oldalképek
Tartalom