Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1926-11-09 / 258. szám

1926 november 16. DÉLMAGYARORSZAG 380 9 Hegy Konstantin csisxés* fiának éa»mait találta mag IMIéra Faranc m Kundomban. (A Dilmagyarország munkatársátél.) Még május elején történt, hogy a rendizC-pályaudvir melleit levő Kundombon, tehát köziéin * váró* szélében rfgíszti ásatásokat kezdett Móra Firenc, Kint a szegedi muzeum igazgatója. Mint annikidején jelentetik is: iz ásatások sz úgynevezett jaaig— izirraata-korből va'ő sirokat hoztak napvilágra, amelyeket Móra a sirmeilékktek alapján körülbelül ezerötszáz éveseknek htlározot! mer. A Kundombon májas óla csekély meg;zakitáisat szentéi n folynak >z áiafásotr, ugy, hojty az arány'ag kicsiny, miatt] hoídiyi területen fel árt siros ssáma már meghaladja a százat. Mivel arról értesültünk, bogy a napokbun római irmeket is találtak a Kandomb egyik sírjában, amelyek a kormeghatározás szempoatjábít fon'oisk, kérdést in éüflnk ez fljyben Móra Ferenchez, skitől a köve'kezö felvilágoiitáftt kip uk: — Igen, a szárkettedik száma sirban a halott markában cakugyan találtunk három római rizpinzt. Meg is ir utalja a három zö'dpatiaás régi pénzt, amelyek elkopott köriratából élesen domborodik ki az ismert római csísiár-portrék profilja. — Esek Constantlusnak, Nagy Konstantin császár fiának, Contun ius Qiliusaak és Valens ciászárnsk az irmei, akik a IV. stázid dtrskán uralkodtak. Az, hogy az érmek szélei a rajtuk levő köiiriltil ssine sz olvashatatlanságig lekoptak, azt mutilji, bogy sokáig vo'tak forga'ombin s nyilván csak jövsl a császárok balála ulán kerüllek a tirba az öreg barbárral, aki talán riüatág gyinánt tarlogitta szokat. Msrl abban as időben majd olyan ritkaság voll a raigyarfaldi forgalomban az ércpénz, mint most. A rímaisk tudniillik már akkor kivonultik Pannóniából, átengedték azt totsának, vagyis a barbároknak, az u olló római pénz verde is besiüatette nálunk a működéséi s Valens császár után évszázadokon át nem vertek pénzt Magyarorsiágcn. Ez a magyarázaté anntk, hogy a magy .rorsxá4i szarmata* temetőkben ri kán találni érmet, alig egy-két példány akadt még a sírok ezreibSl állt keszthelyi temetőb n is. Arra a kíidíaünkre, ho]y van-e nigyjerentősége az éremleletnek, a követkeiő váhszt kaptuk: — Az érmek csak megerőii'ik azt, amit a sirmellíkletek abpjáa már félévvel exalőtt megírtam éppen a Dilmagyarorszdg'ban : hogy s lirok a Kr, u. ötödik száztdból valók. Ltgtlább a temetőnek ez a most feltárt rísie abból as idöböl származik s valószínűleg itt, a vasuli tölléi közelében ke:d5dait a temető s innen terjedi be, a Kundomb közepe felé. Sokáig lakhatott itt egy letelepült nép s legalább három egymás után következő generáció temethette ide a halottait. — A belytörféne'i szemponton kivül vm-e általános régészeti jelentőség? a kundomti sírmezőnek ? — Igen, sokkal nagyobb jelentősfge vin, mint abogy kezdetben Ígérkezett. Szegényes kis szarmata-temetőnek hltlem as első belekben s ma már a legfontosabb nigy szarmata- te*etők közé tartozik, a szakemberek által lelkiismeretes gonddil fe kutatatlak közül. Nagyjelentőségűvé tcssi először nsgy terjedelme, másodszor sirme lékletekben való gazdagsága, amelyek közt nihdny unikum és sok ritkaságszámba menő tárgy is akad. Tegnapelőtt például vas sarlót találtunk az egyik sirban, amibSI — a szarmata—jüzig-korból — mindössze nigyet találtak eddig Magyarországon s a miénk arányiig a legépsboek közé tartozik. — Akkor lehet gratu'álii, — kezdjük, MJri líonban közbevágott: — A magyar régész nem fudiiija be a maga érdemének, ba talál valamit, mert olyan gazdag a földünk, hogy nem kunszt benne találni, ha egy kii szerencséje van az embernek. Idő és pínz kérdése iz egész. Időnk ugyan nem sok van, de pinzzel az idin bőkezűen ellátta a város a muzeumot s ime, máris megvan as eredmény. Fennálláss óta nem voll ilyen gazdag esztendeje a muzeum régiségtárának — ig*z, bogy hét hónapossal beta is öltem az idtn az ásatásokba. — De most már ax ídfnrc befejeződtek ? — Addig taríanak, míg a jéidőben tart. Annyi letöbily vin niism elöjegyezvi esik az Aliólinjáróf, hogy ivekre valé programot födnék csinálni. Cuk két nigy akadálya vin felénk annak, bogy a azegedi mui ut* régiségtára legyen a leggazdagabb az országban: egyik as inulllgenclánk ijesztő érziketlensige, máiik a paraszt elképesztő is mtsden fogalmai meghaladó tud ittaasita. I.t vin például éppen a Kuadomb esete. Siiretnéa feltenni az ásalás színhelyét a kisviaulon tul levő imclkcdísri, asert biztos vagyok benne, hogy ott van a leme'ő gazdagabb része, amely mir közelebb esik a bunok korához, A földben a nyáron paprika volt, mosi mir nincs benre semmi, kárt neat tennénk semmiben, a f JIdnek esik hasznára válna, ha megforgatnánk, da azért nipok óla nem fudok dűlőre jutni a lulíjionosokkil, akik mm akarják megeegf dal ez ásatást, magali: se tudják mrgmondaü, mitrl. Nyilván ízért, mert mrgfirok, igaián nem fudok más magyarázatot tilá'ni. A nyáron a pitvsrosi tótok cgymáasi! versenyezve ajánlották fel megásatásra a űiimgika*, pedig olt nem szavaltuk olyan sokat a kuliurlölányről, mint minálnnk. Végül kijelentette Móri, hogyha az idin nem tudna engedélyt kapni a tulajdonosoktól, akkor lövőié klsnjUitlatJa a földjüket. Akkor már módot ad rá a most kdszü ö lörvéay, > amely szerint azokat is három havi fogházzal is ötmillió korosa péazbinietissel sujljik, akik nem jelentik bt a muteumnak, ha a flldjükön régiségekéi tnlélank. ti átfon este a II. emeletről as uccára vetette magát Gárdonyt Lola, a siegedi szinház volt tagja (Budapesti IndósHőak teUfonjelenUst.) A P«ulay-ucci 1. számu báz második emeleféről ma este az uccára vetette magái Gárdonyi Lola színésznő, Qí donyi Vilmának, az Andrássy-uli szinhás tagjának a nővére. Gárdonyi Lola egy évvel ezelőtt a szegedi színháznak volt tagja. Szegedről eltávozva aionban nem tudott szerződéshez jutni, ami módfelett elkeserítette, emellett családjával is meghasonlott és ma este is nagyobb jelene-e voli oithon. Efelett! elkeseredésében vetette magát sz uccára, A mentők igen su yos és életveszélyes állapotban a Ríkusba szállították. HathónapPái éa mandátumvasitéspe ítélték Raiaingar képviaalőf. (<Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) Miskolcról jelenük: A miskolci törvényszék legutébb Relsinger Ferenc szociálista mmzefgyü ési képviselői nemzetgyalázás végségéétt egyhónapi fogházra iitlle. Feltbbezés folytán mi tárgyalta esi sz ügyel a debrrczeni tábla éa Reiainger büntetését haihinapi fogházra emelte fel, egyben egyévi hivatalvesztésre is itélte. Ha ez ax i élet jogíröre emelkedik, ugy Reisinger elveszti mandátumát. aw* w *w*wwimm**mwiwemwwwwi A kultuszminiszter kiírta a szülészeti klinika, a női internátus építésére és a polgári iskola kibővítésére a versenytárgyalást. (A Délmagyaromdg munkatársától.) Berzenczey Domokos müszsii főaaácios bejelentette a öÉiföi tinicsülésen, hogy a tul'usz sinlsxter kiírta a szülészeti klinikára is a versenytárgyalást. A verseny tárgyaiái i felhívás szerint a vállalkozók nemcsak a szülészeti klinikára, bitiem az ezzel síimben építendő női isternátuira éa ugyiaott a polgári iskola kibővítésére ia tihilnek ajánlatot, vagy az összes munkinemekre együtt, vaiy külön a föld', kőműves- és elhelyező aaunkárs, a vas-, a visbelon-, az ács>, a tetőfedő', a bádogos- és mükőfirigé-munkára. Az ajánlatok benyújtásaik halálidejét 1926 november 25-én déli tizenkét érában állapította meg a kultuszainisster. As ajánlatot a kultuszminisztériumban kell benyújtani é< a vállalati összeg két és féiszázalékánik megfelelő összeget bisfosiléhul kell letenni. A terveket és a kalkulációkat as érdtklSdSk Kotb Ftórfs fpitéix budipasli irodájában szerezhitik be. A tanács tudomásul vette a versenytárgyalás kiírását és elhatározta, hegy a azvgedi vállalkozik érdekében lépéseket tesz, hogy az ajánlatok elfcésxitétéhez ssfikséges lárvákét és adatokat Siegeden is msgkapnasaák as érdekeltek. A tanáci megbízásából Berienczsy telefonon érintkezésbe lépett as épílisveze őség ssegedi vezetőségével ebben az agyben. hányi mérnök, iz irodi vezetője a késő difutáni órákban levelet láttatott a Dilmagyarorszdg szericsstőségéhaz él közli, bogy az a|ánlati Ispok és a költségvetési űrlapok az ipitésvesatőság szegsdi irodájában (Fenyö-ucca 2. alatt) délelőtt 10—12 ára között is beszerezhetők. II vegfVHESiálé intézat meiaállanitáaa a«ag»int Ffátaa* Gyulatspmisiitis lialállal halt ineg. (A Délmagyeronzóg munkaiérsától.) A Dilmagyarország már többször beazámols arról az érdekes ügyről, amelynek középpontjába as elhalt Fráer Ojula földbirtokos került. Fráter Oyula juaiusbm halt meg hirteten. Régebben hajlamos volt a Ifldabijrr, de halála előtt orvosai kétaégen kívül megállapították, hogy Fráter Oyula neu volt tüdőbateg. Hirtelen bafáá után azt kezd ék hireszteíni, hogy Fráter Gyula nem természetes háláltál hali meg, hanem mtgméigezték. As elhunyt szegedi rokonsági a níresxteléiekre hoszájáiull iz exhumi láthez, hogy megállipilhitó legyen a halál valódi oki. Az exhunálást juliusbin fogimfosilolták is, mtjl a bullaréseeket hlkflfSiék az országos veiyvizsgálá irstéze hss. A vegyvizsgáló intézet véleménye nesrégibsn érkizett le Siegcdce. A családtól szerzett ériét ülésünk szerint megnyugvássil vették tudomásul az exhumálás végleges eredténél, ami arra inged következtetni, hogy Fráter Gyula helső részeiben mérgei nem találtak. Fráter Gyulát ezek szerint nem mirgtzték meg, hinem természetes hal illat halt meg. Váratlan halálát régi tidőheja okozhatta. A Frá er ügy a^fái ezzel véglegesen fesátulfak éa a szerencsétlen sorsú földbirtokos tovább aiudbatji örök álmát a belvárosi temetőben, ahol egyszer már megbolygatták. I Tram! Traml Tram!! I az idény legszenzációsabb 7 felvonásos BURLESZK SYTiinKCIÓjn szerdán és csütörtökön a KOKZO NOZSBRH. | Szobafestést, mázolási, zománcf énuezésf, fautánzatu erezést, márványozást aranyozást és homlokzatfestést a legolcsóbb -versenyképes árakért a legmesszebbmenő felelősség melleit bésillek. nnQfHÁlí HFMDílf FESTŐIPAR VÁtLAtAT i/UOvTlrXl\ nCni\II\ Szeged, Kálvária ucca 2/b. Telefon: 771.