Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1926-11-06 / 256. szám

2 D E L M A Q Y A R G R S Z A O 1S26 novemoer 6, dtalaUtanl. Z1/0S felkiáltások a balold Aon: Di ?álnzfái ujá I — Rámutattam, bogy a királyi bitalom a nemzettől stirmislk. A világháború áfán, ami kor az egjűlt birtoklás felbomlott, tehetségei tstt volna-a, bogy a nemzet hallgasson és egy falt accospllra biila volna ai ügyek elintézéséi ? — A n mzetgyfllésnek |oga van a kérdésről nylllin és féifiassn dönteni, A legitimista álláspontnak esik az árlhit, ha nem mer a nemzet elé menni saját felfogásával. — Azt mondta Apponyi gróf, hogy ai forradalmi alapon ciiná'unk reakciót, ő pedig jogfolytonossági alapja csinál demokráciát. Apponyi m ga is lojális;n kijelentette, hogy ő ezt nem a kormányra és nem a több ségre, hanem bizonyos csoportokra ír etíe. A baloldal azonban örömmel üdvözli est a kiszólás*. — A jogkílirj észtéi (erén Apponyi éi hívei tovább mentek, mint én. Nim lehet azonban Itbomlni ezelöit a jogkilerjesziés és ei elölt s demokrácia előtt, mert amikor a képviselő urak azt mondják, hogy a törvényhojáshot, a főrendiházhoz és a ki á>yi hatalom kérdéiéhez nektek ninci semmi közötök, akkor ei nem jojri terjesztés. — Rissay Apponyi Albert grófnak ezen elszólását javított második kiadásban adia e ő. Azt mondja, hogy mi nem forradalmi alapon kéizi ünk elő reakciói, hanem a reakcióval készítjük elő a forradalmi alapot. A javiloit kiadást sem fogzdom e . M gyarorszá&on a forradaom készítette elő a forrad almát és mi azon vagyunk, hogy a forradalmat és anaak reafcc ó1*1 teép'.tsük. A ai meggyőződésünk az, hogy a forraditrtiat sem lehet leépíteni anélkül, hogy az ellenfo radalmit le ne építsük és ez a mi politikánk, ame'yől nem fogunk e térni. —• Á térek most feltzó aiásom másedik rísíére — mondotta a miniszterelnök —, a szükségesség kérdísínek megvila'ására. A baloldali sző tokok hangoztat ák, hogy nincs siűuéi felsőházra Magyarországon, hogy megfelel az egykamarái rendszer. Ezrei szembea méiíi az egész világol as a helyzet, hogy egy két ország kivé elével, a kétkaaarás rendszert fogtdták el. — Magyarország i&en gyakran a bin^ulslok országi. Momentán. hangulitok haiáss alatt a tő. vínj hozás oyan határozatok hozatalára kép s, amelyik ké.őbb a nemzet akaratával, érdekei rel ellenkeznek. Magyarországon a közvéleményt képező sajtó funkcionálása sem egészet tökéletes. A sajtó tekintélyes része nem a közvélemény hü tflkie, hanem mesterséges prepirálum. Nigy veszélyt rejt magában ai állani rend centralizációja is. Pakols Józief: Talán épitsfik le Budapest i Bethlen István* gtóf: Ebbőhnem az köve.kezik. hogy leépítsünk, haaen, hogy felépítsük a felsőházat. — Most áttirck a Habsburg-család tagságira. Megállapítom, hogy ez a Javaslat semmiféle restauráció nem akar Jelenen!. Eddig a Habsburg* ház minden egyes tagla lőrendtházi tag volt, ezután csak azok lehetnek felsőházi tagok, akik M gyaronzigon laknak, adót fixttuk it mogfir állta polgár ok. — Azt is mondják a tisztelt képviselő nrak, hogy Üt olyan családokat is honorálni kívánunk a felsőházi tigiággai, akik itt abszolutizmust vezettek br. l.9 a H»biburg csalidnak azt ai ágá', ame'y mindig óvta raigyzr érzéssel ai abizo'u izmai ellen a ne«z«-et, tgenii a feli5bázba liránoa. Bethlen ezután Horvith Zoltánnak arról az indítványáról szől, ame'y a kormányzó családja réazére f Jrendiiázi tagságit js vaiol. — Nagyon kilátszik a lóláb ennél az íaditvánjnál, — mondta a miniszterelnök. — £;pen a képviselő ur teszt mag ezl az indítványt ás aoro'ji fal a koraányzá érdemelt, holott eddig loh.sea htlloltae, hogy ezsket az érdemeket a kormányzóval szembei máikor is említette volna. Sőt ellenkezőleg egyik-másik felszólalásában eanek épp az ellenkezőit hangoztatta. Huvllh Zo!'án: Ez ne a arguaeatum az iad tváiy ellen. Bethlen Is ván: Az indiivány komolytalanságát bizonyítja, higy éppjn a képvistlő ur volt az, aki binynj!o!li. A ns szenek lesz ideje háláját kifejezni a kormányzó ur iránt akkor is, amikor már nea lesz kormányzó éi én bízom abban, hogy ezt a báláját ki it fogja fejezni. A miniszterelnök e.uián az eüenzékn.k e főnemesség ellen iitézett támadistról beszélt. — Megbántó! ák ezl ai osztályt és ugy állítót iák bi4 mi at olyan társzságo', amely hazafiatlanság révén jutott bho yos előnyökhaj. 320 lelaöhizi tag közül összesen 9 ttfiaatk lett válnszltjoga, aki nem tősgiökens magyar. A migyar főnemesség érdemeit lehet litatii, Ruptrt Rezső: Ot van Bánffy Miklós gróf. Parázs vita támad a jobbjldal és Rupert között, mire az elnök Rupert at és Eckhsrdt Tibort rendreutasítja. Bethlen Isváa gríí: Az sz egy bizonyot, ho^y a finemesstg e köztiéiből vluzavoault és bizonyos kötiaayil nézi, hotf mtiől van SZÍ. En hibáztató* ezt és azt tartom, hogy ma a főnemesi oszlálynzk i»enEs kö.elessége résztvenni a közéletben. — Év izedeksn kérésziül, ami ebben az országban magyar volt és ami szabadság fennállott ebben az országban, mindezt ez az ország az erd'lyi főnemesi osztálynak köszönhette. Szeder Ferenc: No, nem egészen. Bethlen litván *róf: Ezekül a történelmi osztályokkal szemben milyen érdemeket szsrzett a m.i mpíg a sjociidemokrata pár.? Azt látom, hogy más érdese nem volt, mint hogy ennek az országnak nyakára hozott egy társa* ságot, amely szabadsággal az ajkán, mindenkinek a szabadságát siratott. Zajos taps és éljenzés a jobboldalon. A szociálisták viharos kiállójáéban t raek ki: — Azok vették el a szabadságot, akik háborúra uszítottak. Bethlen: A felsőházi javaslatban igyekeztünk Csíz?gyűjteni Magya orzzlg szinejavdt. Ctak ugy közbevetőleg jegyzem meg, hogv ha majd a magyar munkásság lesz egyszer oly szerve... A miniszterelnök szavait a szociáldemokraták féíbes£ikit|ák: Nem kérünk belőle l Nekünk nem kell kinevezési Izga ott kiáltások rőpködsek a levegőbin.Az elnik bosizasai uyakszik helyreállítani a rendet és számoi szociális a képviselőt ntvszerínl figyelmeztet, hogy tartózkodik a közbiszólásoktél. Bethlen: A ftliőhiz éppujy, mint eddig az állóház is, nemzeti a apón fog müködri, szeaelőtt tariva a történelmi tradíciókét tppugy» mint a modtrn köVítelaényekii. Ebtan a bizalomban tjánlom a jivaslatol az elLgadáira. A estaiiztcrslnököt as egységes párt képviselőinek sűrű csoportja veszi körűi és üdvözli a baszédért. Siflnet u án Friedrich István szőlil fel. Az ösiziomlás okait Ismirisll. Budapest a tüdóvész váron. 200.000 tűdöbetsc él itt él busz százalék s munkmé.kü'i. Mindez ptdlg annak a következményi, hogy e főrendiház döntő fakiora io t nz országnak. Magyarországon nam volt f .uradalom, hanem e vezeló körök gyáva össztomlisn vall. A fSrendiház akkor nem vállalkozott arra, hogy akár vérivel ii <se*vidje ai ezerévas alkot&áiyt. Bethlen tolt ax, aki ax általános és Ilikét választójog fttndoídtával mtgszaklioiia a jogfolytonoisáiol. Ennek e kormánynak nincs it szüksége tilsi&dzra, sert a nemze gyfliés nsm lehel radikálisabb, mint amilysnnik a koraáay ! akarj i. I Az ülés nsgyedháromkor ért véget. Onállé ípapoaok arattak, kukoricát tártak, httgy m«|kmssék ktnfepQktt. A nehéz gazdasági helyzet miatt aulyoi viliágba jutott a vásárhelyi iparosság. (A Délmagyarország hódmezővásárhelyi munkatársától) Hódmezővásárhely tulnyomóréazben mezőgazdasági vároa, mégis a városnak igen jelentős ipara van. Minthogy ma már a gazdák is panasz kodnak nehéz helyzetük miatt, érdemes siéjjelnéml, milyen Vásárhelyen a kisiparosság helyzete ? A kisiparosság helyzete pedig viUgos bizonyítéka annak, hogy milyen a gazdik vasárlóképessége. Ások az iparosok, akikkel érintkezést találtunk, mind arról beszéltek, hogy a nehéz gazdasági helyzet salyos válságba juttatta a vásárhelyt kisiparosságot. Pang minden szakma, alig van mnnka, alig van rendelés, ha pzdig aksd néha cg/ egy, a pémre hónapokig el kell várni. — Egyik része — mondotta egy kisiparos — ugy tartja tent magát, hogy nyáron elszegődött részaratásra, aztán kukoricát tört, a másik része pedig, mint önáiió iparos, inkább elmegy segédnek, mert igy jobban megtalálja a számítását, mintha a mai nehéz helyzetben önállóan dolgozna. Az még csak volna valahogy, hogy rosszul megy a mesierség, de e különféle adók olyan terhek, amelyeket minden iparos súlyosan érez. — Mi itt Vásárhelyen, különösen a gazdaközönségtől élnénk, de ma már asoknak is rosszal megy. Mi éressük meg persze azt is, mert nem vásárolnak és nem rendelnek, csak azt veszik meg, ami feltétlenül szükséges. — Ha nagyobb mértékben magindulhatna as épitkezés, bogy az építőipartól kezdve mindea iparág keresethez ju hatna, akkor könnyebb lenne as Iparosság helyzete. Hogy me:yik mesterség megy rosszabbul, mint a másik, bizony nem tudnám hirteianébea megmond ini, esik azt tudom, hogy a helyzetünk már szinte kitsigbeejlő, mert ami keveset ta án kerestünk a konjunktura Idejében, lassacskán mind elfogyogat... A késő őszi verőfény hiábs öntötte aranypatakját körülöttünk, minden egyes vásárhelyi iparos szeméből, akivel csak ssóbaáiiiunk, a gond és a reménytelenség látszott A derűs, megelégedett mosolyt mintha letörülte volna aicukról a megélhetésért való küzdelem, Huszonötezer koronás pör után 3 és félmillió korona költséget állapított meg a bíróság. (4 Délotagyarorsiág munkatársától.) £ dskss falsbbczési ügy került a nipokoan a szegcdi Jirásbiráság e é. Az űgy még 1921 bin kezdődőd, saikor Kiss Sándor é< Nemei István szegedi állatkereskedők elmentek az oroibázat tálárra éi o>t hit lehenst vásárol ak. HizaJ&vet a felsőköipoiti rendőrség elő t sorsot hustak, hoiy miképpen ossiák kétfelé a közöstn vásárolt hit tehenei. As elosztás aindea bij néíkfll meg is töriént és a két kireiksdő megelégedve hajtotta haza a vásárolt állatokat. Kőiben kiderül', bogy az egyik tehén, amelyik véle lenül Néne; Istvánnak Jutott, lapatt itsxág volt. A lehtnet Ntaei Istián lisstaida jogos tulajdonosának és elti aárosti, hogy a vételár viaszatize étéért pört indít Miiály István orosházi kereikadö allén, aki öl a tehenei vették. Hogv a pört biztosabban mennyeije, rábeszél e Kiss Sándori, boj? együtt nyujisák be s ksrese el a kereskedő il'ea. Ejyütt elmentek egy szegedi figyiédhír, akit migblzltk a plr vitelével és mindketten aláírták as ügyvédi meghatalmazást. Az crosházi kereskedőket huszonötezer korona erejéig pereitár amit meg is nyertek, 0. hoiszu éf te l el ai emlékezetei oros házéi vástr óla, amikor K<is Sándor ez év oktábirébinj idézést kapott a szegedi Járásbíró á]hoz. As űtyiéd ugyanis ai 1921-ben Megnyert huszonötezer koronás pör uán kövefele sz ügyvédi honoráriuaot, amelyet hirom is tilmlliii korona valarizall irtikbtn állapított meg ax orosháxal fárásbitiság. Kíis Sándor aeglepstássst fogadia a hírt, annál is inkább, teintbogy ö caupán szívességből iria alá az ügyvédi meghatalmazást. Ai orosházai járásbíróság i<élcts szerint azonban mag keltett fíaslnii a hátom éi fllmiliíó koronái. Kín Sáidor szulán megfelebb:zle a hirom és fé>mi.lió fco onát msgátlapi ó i életet, amelyet a hu tzonöieztr koronái pör u án öl évre kel migfits nle. Jogászt körökben nigy érdeklödéistl néznek a huszonötezer ko.onás pör éi három és félmilliói költség további fejleményei elé. Elsőrendű 680 sár-és hócipők megérkeztek / Tartósságban, minőségben, árban felülmúlhatatlanok m r * Angol harisnyáink szenzációt kelteneh\