Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1926-11-05 / 255. szám

2 D£LMAGYARORSZÁG 1926 novem^ar 5. A kultuiiminiszter nem adott államcegélyt, nyolc növendékkel mégis feltámadt a szegedi görögkeletiek iskolája. A sieib püspök tiaífót küldött Si«£edrt. (4 Dilmogyarorsság muakatársdtil.) A ragyÍEUI'U de az utóbbi időben elnéple'ecedetl szegedi görögkeleti egyháznak régi vágya leijeiül) azzal, nogy a fcudai szerb püspök nem* régibea egy tanítónőt küldőit le Siegtdre, akinek segiiségérel a görögielafi egyház a tcmploa melle ti székházában megayilotta Iskolátat, A izegedi szét beknek a báboru alatt szüni aseg önálló iskolijak. Részben kevés vot a növendékek száma ia, másrészt iz efyház* köjsig anyagilag képtelen volt Ónálló tani ót alkslmami. A sült tsnfvben a görögkeleti egyházközség végre elérkezettnek látta as időt, bogy régi iikolá|át cjból éleire keltse. Felterjesztést inlé istt a kultuizminlazlériumbi, ahonnan a szegedi szerbek kírelraét véleményezés végett leküldték a szeget'i íante ögyelőiég e, 11 azonban nam pártolták iz egyhíz*özs6g kérelmét és elutssitari kérték tziat, hogy Sztgtdm tel/itta felesleges a gMgkihti Itlaltr. mert Sxegeden szerb anyanyelvű tanköteles gyrr*ek rnciea. A anfeiflgyelöség e'u'aiiíó véleményezéie egyben as állimsrgéty megadását is kizárta, aaities pedig az egyházkőzsígnek jogi van. Az egyházfcOisfg aronban ne a nyugodott be e egykönnyen a szegedi tanfelügyelőség elüti siló véfzéacbc. Tárgyalisok indultak meg az egjhizköziég és a szsrb püspök között, aminek eredményeképpen a tzirb pispSk matt igy tanítónőt küditt le Stegtdtt, hagy ez iskolát mrgnyi hassák. Ai Iskolába egye őre csak nya c nivndék iratkozott ba és a tanitáit már meg is kezd ék. A tanfelügyelőség saját batáiköráben engedélyezte az iikota megnyitá* sáf. Az engedélyest iratai |tlenleg jóváhagyás vége t a kultuizmiaiiztér'un előtt fsküiznek, a fanttás ezonban már megkezdődött a szerb:k ujfcóJ fel á a asztalt szegedi eleei iikolájibin. Nsgy Mines sxeriiil iethlen István m magyar-román perstinális uniót készül elő Badcptsi, november 4. A netnzefgyOIés csü'őrfökt ülését fél 11 órator nyitotta meg Z.iivay Tibor elnök. Folytatták a fdaőházi javaslat általános tárgyalását. Az első szónok ma Eckhardt Tibor volt, aki élesen foglalt állási Apponyi Alberttal és Rassayval siemben, — Ifjú okosl Okosabb, mint Apponyi I — Jegyzi meg erre Etziirgdljoi Jáaoi, nsgy derültség! t keltve. Eckh&ídi Tibor: Ne sorolják a válatzioit rabbkat az uj felsőhátba, a raigjar nemzet egy háti méltóságai közé. Nigy Vince: Wisdiicbgraetz lehet főrend? Eekhitdi Tibor: Nemzeti, faji vagy vallási kisebbség ciraén cdjanak nekik delye>, de Magyarország he cegprimáia nem sorolható egy kategó iáöa az oUstliszkai esed irabbival. (Gúnyos derfiitiég a baloldalon) Klárik Ferenc: Viccelni tetszik. Fábián Béla: Hidd beszé jer?, Eckhardt Tibor e.u'án a parlamentarizmus csődjéről beszél, majd kijelenti, hogy a Hibiburgház [ogát a magyar trónra megszün'nek tekinti, ami nem leíemi az, hogy ha a migysr nemzet a Habsburg-ház valamelyik tagját méltónak találja a trónra, azt ne leüessca megválasztani és frőjri ültetni. Végül viiszautasitja Apponyi tak aat a kijilentéiál, amelyben a subád királyválasztókat foiradalmároknak nsveii. A következő siónok Nagy Vince aizal kezdi a betzídél, hogy egyenesei reakciósnak tarifa a javaslatot, de még a törvényjavaslatnál is lulmenöbb reakciót képvisel as ébredők elnöki. Magyarországon lényeges különbség van a nemzet ás a nép kőzött, az alkotmányjogi teőrla és a közjogi felfogás izerint. A ntp az a'kotmány sáncain kivül áll, a nemiet belül. Pedig egy modern államban ma már ez a megkülönböztetés lehetetlen. Muzeu nbj kellene elhelyezni eit a megkülönböztetést. — Én — úgymond Nagy Vince — az egykamarás rendszernek vagyok a híve, de készség* gel defcrálok olyan faleöháx élőit, amely a népképviselet elveket épii ki. Természetei, hogy első és főköveülmSny a titkot és általánál választójog. A szüleléi jogát nem lehet honorálni. Aat mo:djuk: népképviselői alkotmány van nálunk, ugyanakkor Iőheice*eket szüleiéli a'apon, mint fórendikat, a felsőbáiba beültetni mégsem lehs>. Csak a Habsburg uralkodóház tagjaival szemben követni el Jogfolytonosságot, nem lehet. At 1723 ik énl Pragmtlci Sanctlo mtgtziat. Nem a deíroniiáclás törvénnyel szűnt meg, hí nem már jóval eőab, aaikor Károly király le non dóit az oiztrák császári Iránról. — A pragmatika szinkció megizünésínik sremponijtből nem számit a ddronizációi törvény se®. Amikor az 1921:XLV1I, t.-c. é!etbe' lépett, a prsgma ika sztnkc ó már nem vo t érvényben. Wiassics G,ula és társai annak idején levelet hoztak a királytól, amelyben tx pressis vtrbls kijelenti Károly ki'ály, hogy elismeri a nemiet jogát az államforma kérdésébe?. Mtgyarcrszág önrcndelkezéii joga régebM, mint a szentkorona létezése. A király gyermekeit kizárja a javaslat a felsőhizi tagságból, az oldalági főhercegeket tllmb;n ba akirja ü'tetnioda. Ildomtalannak találja, hogy akkor, amikor ez a kormány és többsége az ő akaratuk ellenére detronizálta dinasztiájuk fejét, akkor ugyanettől a rezsimtől fogadjanak el felsőházi tagságokat. Felliáltások a oaoldalon: Orleansokl Rainprecht Antal: Orleansi Habsburgoki Felkiáltásod balról: Egalité Albrechtl Nagy Vince: A felekezetek papjainak a poétikába való bevonáiát kárhoztatja, mivel ai nem felel meg a pipi hivatásnak. A jvvashtot nem fogadja el és ezért kit határozati jivasfatot nyújt bs. Az első : Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy harminc napon belül, még a nemzetgyűlés feloszlatása előtt és a választások kiirása előtt terjesszen a Ház elé sürgős javaslatot az általános, egyenlő titkos választójogról, a választókerületek beosztásáról, a vármegyei törvényhatósági bizot ságok újjászervezéséről, illetve a virilumus eltörlésérői. Amennyiben a nemzelgytlíi a hifározsii jimlaiával szemben a törvényjavaslatot fogidná el, benyojija máiik javaslatát, amely szerint mosd/a kl a nmzitgyilé/, hogy a fűtőházról szóló törvényi addig mm tép eti éiiibi, amíg az általános is egyenlő tllkos válaszlijogról, a kerüli• fen biotzlátdiól ét a törvény hatásági bizottságok ujjáizirvizétiről szóli tér aiay éltibi a tat lép. (Helyeslés a bal* oldalon.) — A kormánynak igen fontos alkotmányjogi teivei vannak a közeljovőbes, amelyeket olytn titokban tsrt, hogy a többségi párt legtöbbje asm tud azokról. A jobboldali képviselőknek fogalmak sincs arról, hogy milyan alkotmányjogi javaslatokkal tőn mijd a kormány az uj kápviieőbáz elé. (Nigy zaj a Híz mitidea oldalán.) Bsthien löbbisör titokban kijelentette, hogy bs akarja irni ntvll a tirtlnilimbe. Kérdezi Btthiea István miniszterelnököt, bogy milyen történalmet akar csinálni ennek az országnak. (Nagy zi|) Megmondom tehát, hogy mik a szándékai a kormáainsk. (Nagy mojgás) Bethlen miniszteislnök — adataim szerint — határozott arról, hogy a román uralkodó családot peraonália unióban Magyarorazág trónjára fogja ültetni. (N gy z«|) tiikiállosak a szélsőbalaldsloa: Haltjuk I Hslljuk I Ez érdekes I Horváth Zoitán: Erről Mit voli szó régebben is. Nigy Vince: Nem éa dobom be azt a oroblétGát, tö.lénelmi sorrenddel bizonyítok. Evekkel ezelőit az aiyik erdélyi lap, as Elltnzék feive'elte a magyar-román personál-uiló gonddá á . Amikor Bánffy Miklás gróf román állímpoigár tstt, ugyanakkor jelent meg néhány kü földi lapban, h^y őá*jfy eztal a pilillkai küldetisst l meni Ronániáka. higy alőkiszltsa a p rsonái-uniól, Nagy Vi ce: Erdély magyarsága remény• gyilkolásnak venné, ha a román uralkodicsaládot a magyar trónra ültetnék. Amikor Binlfy gróf Budipesfen járt, lizalmasan Sanáciko o t ebben a kérdésbsn B:th!ea litván gróf miniszterelnöki e'. Bt ff/ gróf ugy inakkor megkezd le az erdélyi egységes magyar plrl megtontdni kisirhUt. F rkas ht^áa: Hazaárulót N gy Vncs: A román trónörökös, aki Párisban tartózkonk, Magyarország és Rom tnia közös uralkodó jelöltje. Farkas Élettér: Ez a nfgy sxenxációPI Kun Bél*: Vagy igaz, vagy nemi Dabasi Halász Möiic: Nam «olt he'yis idchomi ezt a kérdést! Nagy Virce ingerülten lámád rá a kOz.betsió ó tcormáai párti kép>iselőkre: — Ho/jnil Hogy hat hCnap múlva bevonuljon ide a román király Bánffy Miklóssal, mint udvarnaggyall A miniszterelnök ur részéről nem lehet ezt a kérdési pártpolitikai tak ikánik minösiten?. A minisztereinek ur nem válaszolgat azzal, ho,y ,éa tulom, mit akarok, de nem vsgrok hajltndá előre megmondani*. (Gtin?os nevetés a kormánypárton) Felkiáltások: Pedig igy VÍI.1 Nagy Vicce: Nem lehet egy nemzetnek a torkára, amikor az a nemzet négyfelé van tagolva — kockojá ékot űzni. Barabás Simo: Faneszikus dolgok ezeXI... Nagy Vhce: A miniszterelnök ur kezde ben a frankhamisítás hírét is fantasztikus ostobaságnak nevezte. Nem tűrhetjük, hogy ebből a közjogi fantasztikumból a magyar nemzet szuverenitásának meghamisítása következzik be. Barabás Samu (a padot ciapkolva): Meg kelt botránkozni az iyen beizíden! Az erdélyi magyarság ezt nam akarja 1 Rupert RÍZIŐ : Bör önOen a helye azoknik, akik tzl% kérd Est ai'uílis á tették 1 Nagy Vince: Hí a migyar-román persotiiluai5 h re fcacsi, akkor le fiell lőiil Nem akarom, hogv egy kivérré nőtt kacsa a kétfejű sast pótolhassa, A mi iszíerelnőli u n ;k alkatms van megcifolni ezeket a hirekei. Én azonbsn azt követelem, fco^y erre a kérdésre n Szve a jövőre vonatkozóan is cáfo'atot adjon ki. Hoiy erre a asiaisz'ereinök urnák aikalmat adjak, a kö/ttkező hitírjiati javaslatot terjesztem be : — Utasítsa a ntmztlgyilés a kormányt, tartózkodjék minden olyan lépistől, amily az államformák kétdisébia, vagy a király szimélytntk meg tálasztósa kéráisébin a nemzet öaretdilkezéii jogát és a inak népszavazással Viló megnyilatkozását mellőzni szándékozik, A Javaslatot nem fogadja el. Paky Érdre alelnök napirendi jivislatot lesr, smey szeiiat a Ház pétieken délelőtt folytai ja a fel őbázi javaslat vitáját. Az ütés két ónkor éit véget DELMA6YAR0RSZÁG -caemaa—er wis a Szerkesztőség és kiadóhivatal ideiglenes helyisége HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN Református'.templombazár (Kamocsay• ingatlaniroda). Telefon 283. Szerkesztőség és kiadóhivatal MAKÓN Url ucca 6. szám. Telefon 151. szám. Hirdetéseket és előfizetéseket felvesz a kiadóhivatal. Ide kell fordulni a lap kézbesítése körül esetleg felmerülő panaszokkal, valamint minden más kiadohivaiali ügyben és szerkesztőségi kérdésekben is. x A legnagyobb szegedi kölcsönkönyvtár a DELMAOYARORSZÁG kölcsönkönyvtára. Elsőrendű 680 sár-éshócipök megérkeztek l Tartósságban, minőségben, árban felülmúlhatatlanok Angol harisnyáink szenzációt kellenek'