Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1926-11-23 / 270. szám

425 „^MAGYARORSZÁG lező előzékenységgel fogják fogadni Szterényit. Politikai célja, vagy értelme azonban ennek a látogatásnak nincs, miután köztudomású, hogy a Lloyd tagjainak legalább 90 százaléka az ellenzéki balpárt elveit vallja és annak listájával fog szavazni, a Kiss Géza, a Délmagyarországi Husiparos Szövetség elnöke, aki a sz(£|edi nemzeti balpárt első jelölt listáján szerepelt, más irányú elfoglaltsága miatt nem vállalhatott jelöltséget, de azért buzgó hive a balpártnak és teljes agilitással dolgozik a lista győzelméért. A szegedi tóMa területén lel Jelölteit A választások miaíí száz kitűzött főtárgyalás! halasztottak el. rint nem léptek be az egijséges pártba és nem adtak felhatalmazást senkinek sem arra, hogy nevüket az egységes párt elnöki listáján szeszerepeltesse, herényi a Lloydban. Báró Szterényi József tudvalevőleg vasár nap tartja Szegeden programbeszédét. Szterényi szegedi tartózkodásának programjába fölvették a többi között a Lloyd-Társulatba való ellátogatását is. Olyan helyről, ahol a Lloyd-tagok politikai meggyőződését nagyon jól ismerik, arról értesítenek bennünket, hogy a Lloydban természetesen a házigazdát köte(A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ítélőtábla november 19-én tartott teljes ülésén kijelölte a választási biztosokat, akik a választások ideje alatt hivatalosan ellenőrzik a választásokat. Igy a választási biztosok főfeladatát képezi az ajánlási ivek aláírásainak átvizsgálása és összeszámolása, majd pedig a választás lebonyolítása. A választás biztosainak a törvény értelmében kivétel nélkül bírákat neveztek ki, hogy azok pártatlanságukkal is biztosítsák a választások tisztaságát. A szegedi és a környékbeli választókerületek választási biztosainak majdnem kevés kivétellel, szegedi bírákat neveztek ki és csak a tábla nehezen megközelíthető választási kerületeibe kerültek vidéki bírák. A több mint husz napos megbízatás természetesen nagy változást idéz elő a szegedi törvényszék és a tábla munkarendjében. Az ez időre kitűzött főtárgyaiások legnagyobb részét elnapolják az Ítélkező tanácsok, mert választás van és a bíráknak a választásoknál kell segédkezni Száz kitűzött főtárgyalást halasztanak igy el a szegedi tábla területén a választások miatt. A már megidézett lelek uj idézést kapnak s igy a folyamatban levő ügyek letárgyalásai halasztást 6zenvednek. A szegedi törvényszéknél szó van arról is, hogy a választások tartama alatt alkalmi tanácsok működnek, erre vonatkozólag azonban döntés még nem történt. A választások idejére kiküldött választási biztotosok biró névsora a következő: Szeged: Választási főbiztos dr. Skultéty István táblai tanácselnnök, — helyettese dr. Elekes Gyula kúriai biró, választási biztosok: dr. Hubay László, Csillag László és Molnár József táblai birák. Hódmezővásárhely: Főbiztos ar. Kovács Rókus kúriai biró, helyettese Elemi Sándor táblabíró, biztos Haunheiser Sándor törvényszéki biró. Csongrád: Biztos dr. Lehóczky Károly táblabiró, helyettese Faragó Ferenc csongrádi járásbiró. Kiskundorozsma: Biztos dr. Sarkaay üyorgy KÚriai biró, helyettese dr. Apczy Ernő járásbiró. Nagyszentmiklós: Biztos dr. Brommer ödön járásbirósági elnök, helyettese dr. Szőllősi Ernő járásbiró. Mindszent: Biztos Lukács István járásbirósági alelnök, helyettese dr. Vadász Lajos járásbiró. Makó: Biztos Vild Károly tanácselnök, helyettese dr. Schnepler János törvényszéki biró. Nagylak: Biztos Tóth Gyula tanácselnök, helyettese Bistyák Ferenc törvényszéki biró. Törökkanizsa: Biztos Juhász István- tanácselnök, helyettese dr. Kelemen László járásbiró. Gyula: Biztos Korpássy Gyula táblabiró. Tótkomlós: Biztos Dudás Béla tanácselnök, helyettese dr. Hábermann Gyula törvényszéki biró. Gróf Klebelsberg Kunó pr©$raiisbeszéde. A numerus classusiól nem beszélt a miniszter. (A Délmagyarország munkatársától.') A jszegedi egységes párt listavezető képviselőjelöltje, gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter vasárnap délután a Tisza-szálló nagytermében megtartotta programbeszédét, amely imég az egységes párti körökben is általános csalódást okozott, mert a miniszter mindenről beszélt, csupán arról nem, amire kíváncsiak lettek volna a szegedi választók, többek között egyetlen szóval sem beszélt a magyar kultúrpolitika egyik legfiáfóbb szégyenéről, a numerus claususróL A Tisza-szálló hangversenyterme szépen megtelt az érdeklődőkkel, sok állami tisztviselő, egyetemi tanár és vasutas alig kapott helyet. Teljes létszámban felvonult az egyetemi hallgatók iömege. A programbeszéd kellemetlen és hangulatrontó késéssel kezdődött, öt óra már régen elmúlt, de a miniszter még mindig nem érkezett meg alsótanyai kortesutjáról. A publikum egyre jobban türelmetlenkedett és sokszor felzúgott a aps. Végre félhat után megjelent a pódiumon az egységes párt helyi vezérkara és a kultuszminiszter. Várhelyi József pápai prelátus nyitotta meg a pártgyülést hosszabb beszéd keretében, felkérte a minisztert programbeszédének megtartására. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter programbeszédének az a kortesnóta volt a kiindulópontja, amelyet az egész városban énekelnek és amely a Délmagyarország vasárnapi számában jelent meg. Indignálódva jelentette ki, hogy neve sokakat félrevezet, pedig ő nem német és nem arisztokrata, bár Klebelsberg a neve és gróf. Miheztartás végett közli a választópolgárokkal, hogy mindig hivatalnok volt és hogy egyik őse a mohácsi ütközetben harcolt a magyar seregben, a másik őse pedig Buda visszavétele alkalmával tüntette ki magát és ezért kapta a grófi címet a német császártól. Elmondotta ezután a miniszter, hogy a mérsékelt eszközökkel dolgozó konzervatív politika hive, azé a politikáé, amelynek Bethlen István gróf miniszterelnök a vezére. Kijelentette, hogy a mai viszonyok között, amikor megszűnt az osztrák elnyomás, teljesen felesleges az ellenzék. Majd saját működéséről beszél, kissé hosszasan részletezi azokat az eredményeket, amelyeket a kultúrpolitikában elért. Elmondja, hogy a háború előtti kultuszminisztereket és kormányokat bűnös mulasztás terheli, mert a maradék nyolcmillió magyarból egymilliónál több az analfabéta. Ezért építi a tanyai iskolákat. A politizálást ártalmas dolognak tartja, mert előbb élnünk kell, azután politizálnunk. Az élet előfeltétele a kulturáltság. Büszkén hivatkozik arra, hogy a magyar kulturát az általa létesített külföldi intézmények, a Collégium Hungaricumok és az ösztöndíjas helyek utján a külföldi államok is megismerik. Síkra száll a modern Koppányok ellen, akik feleslegesnek tartják ezeket a kiadásokat, amelyeket ezekre a külföldi intézményekre fordít. 1926 november 18. - Mi van a Hegedűs-turnéval, mi lesz Lillafüreddel? szólnak közbe a hátsó sorokból. — Ezekkel az intézményekkel akarom meg. mutatni a külföldnek . . . — Hogy nyilt szavazás van Magyarországon —, szól ismét közbe valaki. — ... a magyar kulturáltságot — javítja ki a miniszter, aki ezután az Ígéretek valóságos záporát zúdította a választókra. A pénzügyminiszter nevéb'en adócsökkentéseket igér, a kereskedelmi miniszter nevében uj vasúti vonalakat, kézmüveskamarát, az egész kormány nevében mérsékelt konzervatív politikát a politikai demokrácia kizárásával, mert erre még éretlennek tartja a magyarokat. Beszédének a legérdekesebb resze az volt, amikor a szegedi egységes pártból kiugrott klerikálisok szimpátiáját akarta elnyerni, ki jelentve, hogy rövidesen gondoskodni fog a katolikus papok nyugdijának valorizálásáról, sőt a jövő évi költségvetés keretében egymillió aranykoronát ad a katolikus egyháznak az elaggott papok segélyezésére. Hogy a többi felekezetek se maradjanak ki, egymilliót igér a protestáns és a zsidó egyházaknak is. A tisztviselők számára szintén van egy sereg ígérete: fizetésemelés, nyugdijvalorizálás, nagyrabecsülés. Hegedűs Lóránt nEgyedem- begyeaemu cimü cikkével polemizál és kijelenti, hogy igenis szükség van négy egyetemre, mert diplomagyárról csak akkor lehetne szó, ha az országban csak egy egyetem létezne. Beszél ismét a régi kormányok mulasztásairól, amelyek eredményeként van az országnak erősen nemzetközi jellegű fővárosa, de a vidéki városok nagyon elmaradtak. Volt a miniszternek egy igen érdekes és figyelemreméltó elszólása ÍS. — Az mégsem Járfa — mondoüa —, tiogy amig Budapest mindent ingyen kap" meg, aűcllg a vidéki városoknak, Igy Szegednek Is, olyan drágán kell megvásárolniok az egyetemei. — Mi lesz a numerus clausussal? — kiáltotta a hátulsó sorokból valaki, mire az első sorok idegesen pisszegtek, a miniszter pedig — egyetlen szóval sem válaszolt erre a kérdésre, hanem azzal a kijelentéssel, hogy Tisza Lajos városépítő munkáját akarja folytatni Szegeden, befejezte programbeszédét. Dr. Menyhárt Gáspár egyetemi tanár, az egységes párt helyi ügyvezetője mondott rövid záróbeszédet és ezzel a népgyűlés véget is ért. IT IWN i MI rnnirnrn— N in , n Príma porosz szén és bécsi diókoksz. Kelenbank. Telefon 66, 590 UJ termés 107 „Queens Ble'nd" keverék a legnemesebb indiai aranylevelü tea fajták keveréke, a Darjeeling tea erőteljes Izével. Gyönyörű sötét színű 1U fontos csomag K 45.000 Fióküzlet: Szeged, Klmzdl tér 2,