Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1926-11-21 / 269. szám

SZEGES}: Szerkesztőség : Deák. Ferenc ucca 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, üSlcsönkönyvlár és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon 30ö. - Nyomda: Lüw Lipót ucca 1Q. Telefon IG—34. « « « « « « VAS AHNAP, 1926 NOVEMBER 21 <•> 0 II. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Uri ucca ö. Telefon ISI. szám. « » « « « HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templom­bazár. Telefon 283. szám. « « « « « « « 3SEE Előfizetési ára havonta 40.000, vidéken és a fővárosban 45.000, külföldön SO.OOO K. Egyes szám Z.OOO, vasár- és ünnepnap 3000 K. Választási mérleg. Igen is, már is választási mérleg, holott még meg se voltak a választások, amelyek két­ségtelenül uj korszakot fognak megnyitni ha zánk történetében. Nem is arról állítjuk föl a mérleget, ami lesz, hanem arról, ami már van. És ennek az alapján bátran ki merjük mondani, hogy a baloldali sajtónak, mint soha, most sincs igaza. Nem indokolt az a pesszimisztikus, keserű, gúnyolódó hang, ami­vel a destruktivok szokásuk szerint kezelik a választási kampányt. Nem epébe mártott pen­na kell ide, hanem gyöngyharmatba merige­lett aranytoll, amivel a kormánypárti sajtó rendelkezik. Igazán a legszigorúbb tárgyi­lagosság mondatja ezt velünk. Először is kétségtelen, hogy fölpezsdült az elet ebben az aludtvérü országban. Minden­felé nagy a nyüzsgés, a sürgés-forgás és az idegen-forgalom. Még csak az elején vagyunk .a nemzeti színjátéknak és máris jelentős for­galmat csinálnak a nagyvendéglők és a kis­kocsmák, — más üzletekről nem is beszélve. Annyi jelölt utazik az országban, hogy vasúti statisztikánkban mindenesetre csillag alatt fogják kommentálni ez év őszutó és télelő ha­vát s talán a Máv.-ot is ki fogja rántani a deficitből ez a választás, tekintve azt, hogy a jelöltek nem mind utaznak elsőosztályu sza­badjegygyel. De a nem kicsinylendő nemzetgazdasági Éhasznot sokkai felül mulja az úgynevezett er lcölcsi haszon. Pedig, a szó köztünk maradjon az is erősen ránkfér. Évtizedek óta az a panasz Magyarországon, hogy nincs igazi nagy emberünk a politiká­ban s talán Deák Ferenc óta meddő az idők méhe. Ezt talán nem irja alá mindenki, talán ma élő politikusaink közt igen is sok van, aki mindig nagy embert köszönt, mikor tükörbe néz, — hagyjuk ezt most nyitott kérdésnek s ne mi próbáljuk eldönteni, hogy aki a deres­törvényt kieszelte, az nem haladja-e meg Szé­chenyi Istvánt s a numerus-clausus atyja nem homályosította el Kossuth Lajos dicső­ségét? De ha itt nagy véleményeltérések le­helnek is, abban mindenkinek egyet kell ér­teni ,hogy soha annyi nagy ember még nem hányta-vetette magát a magyar glóbuson, mint amióta kiírták a választásokat. És az az érde­kes, hogy e nag yemberek legtöbbje olyan, akinek a nevével még soha nem találkozott az országos nyilvánosság s ez nemcsak érdekes, hanem egyben örvendetes is. Akiknek a ne­vét már eddig is ismertük, azok többnyire már le is vizsgáztak, ellenben még mindent várhatunk ezektől a most jelentkezett nagy emberektől, akik az iránt billegetik az ujju­kat, hogy ők meg tudják menteni az orszá­got, ezt a mindnyájunk árváját, ha vállalja őket atyául. Amilyen rossz elgondolni, hogy ezek a nagy emberek a választás nélkül mind az ismeretlenség homályában maradtak volna az ekéjük szarvánál, ami kaptafa is lehetett, pezsgősüveg is, bakkasztal is, olyan fölemelő az a tudat, hogy ebben az országban annyi tehetség hemzseg, aki hivatott arra, hogy tör­vényt hozzon sok millió szürke, tehetségtelen embernek. Már ez magában is elég volna arra, hogy hozsánnával köszöntsük az államférfit, aki választat. De van még tovább is. E sok nagy ember közül a legtöbb most tudja meg, hogy ő milyen politikai irányt követ. Némi ingado­zások ugyan tapasztalhatók e téren is. Greg politikusok is vannak, akik egy hét óla há­romszor léptek ki, meg be, akik mai cseleke­detükkel megcáfolták tegnapi nyilatkozatu­•BB kat, de az nem tesz semmit. Egyrészt azért, mert csak az ökör következetes, másrészt mert úgyis az újságok az okai mindennek, amelyek nek mindig több örömük telik egy megtérő bűnösben, mint kilencvenkilenc igazban. Es különben is a mai komplikált politikai vi­szonyok közt igazán nem lehet rajta csodál­kozni, ha egyik oldalával egységes párti az ember, a másikkal ellenzéki. Az csak javára válik a jelöltnek, mert azt mutatja, hogy ő sokoldalú ember. A választőközönség minden esetre örüljön neki, hogy végre mégis csak megtudja, hogy milyen politikai hitvallása van legalább a szavazás órájában annak, aki­re képe viseletét rábizza. Aztán itt van ez is: az öröm. Ebben a sze­gény országban úgyis oly kevés örömük van az embereknek. Most legalább kiszavaiják, ki­deputációzzák, kiörülik magukat egy válasz!;; si ciklusra. Már tudniillik a szavazásig. Meri azután csak a választottak örülnek, addig, mig a mandátumban tart. A választók az ur nánál végképp elbúcsúznak az örömtől, ne­kik azutánra csak a gond és keserűség marad, igy igazságos a dolog, mert igy érvényesül a munka megosztás elve. Hát nincs igazunk, mikor a destruktivok­kal szemben igy megvédjük a választási kampányt, amelyből már is ennyi haszna vau a hazának" Itassay Károly csütörtökön és vasárnap (Budapesti tudósítónk telefonjclentése.) Rassay Károly, az ellenzéki balpárt vezére és szegedi listavezetője szombaton értesítette a szegedi pártvezetőséget, hogy csütörtökön Szegedre érkezik és vasárnap délelőtt meg­tartja programbeszédét. A programbeszédeié az egész politikai élet nagy érdeklődéssel néz. Rassay egyébként a hét végét Szegeden tölti és választói között fog tartózkodni, mivel rend kivül nagy súlyt heluez szegedi mandátumára. A.&, ol^s^ s^ei^áius Is meg (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Rómából jelentik: A szenátus mai ülésén 183 szóval 49 ellenében jóvá hagyla a ha­lálbüntetés bevezetéséről és az állami rend hatályosabb védelméről szóló javaslatokat. A vita folyamán néhány szónok a- javaslat ellen szólalt fel. Tamassia szenátor a szenátus több tagjának helyeslésétől kisérve kijelentette, hogy az állam és a kormány védelmét nem a halálbüntetés bevezetése szolgálja, hanem azt szellemi és erkölcsi fegyverekkel kell megvé­deni. Mussolini beszéde után megszavazták a ja­vaslatokat és a halálbüntetés holnap már életbe is lép Olaszországban. dr. Cierl^ Imre, dr. Pap Rólbert. A íz egységes párt tlgyas.01s.ei áfiláísxó irilfisIcöliBíel ke^díéis. ssaecg az afás^lásoic gyüíjlését. (A Délmagyarország munkatársától.) Az egyesült ellenzéki balpárt listája szombaton még egy változáson ment keresztül és ezzel véglegessé vált az a lista, amelyet a liberaliz­mus nagy hagyományaiért való harcban egye sült városi és tanyai polgárság szavazatával támogatni fog. A változás oka igen érdekes és örvendetes, amellett jellemző is a gyors iram­ban átalakulni kezdő közhangulatra. Az egye­sült ellenzéki balpárt szegedi vezetőségét igen sokan keresték föl a volt függetlenségi párt tagjai közül és fölhívták a figyelmét arra, hogy ennek a pártnak, amely letéteményese és megalkuvás nélküli harcosa a liberálizmus nagy hagyományainak, ki kellene domborí­tani azt a jellegét is, hogy a listáján szerepel­tet olyan jelöltet, aki a függetlenségi párt év­tizedes mozgalmaiból előnyösen ismert. Ezek a puhatolódzások, sürgetések és küldöttség­járások arra kényszeritették az egyesült bal­párt szegedi vezetőségét, hogy a lisla esetle­ges megváltoztatásáról ujabb tárgyalásokat kezdjen. Ezek a tárgyalások igen rövid idő alatt befejeződtek és azzal az eredménnyel végződtek, hogy a választási listán a harma­dik helyre dr. Papp Róbert került, Gombos Isi ván, valamint az egyesült ellenzéki balpárl vezetőségében résztvevő többi iparosok elvi magaslatra emelkedő igen nagy megértés­sel kezelték ezt az ügyet is. Igy történhetetl meg, hogy a változtatást keresztül lehetett vin ni minden legkisebb személyi sértődés nélkül Az egyesült ellenzéki balpárt végleges li tája most már tehát a következő: Rassay Károly Dr. Gerle Imre Ur. Pap Mófcerí, továbbá Gombos István Dolbőcslíy József Ottovay Károly pótjelöliek. Az ajánlási iveket szombaton hitelesítet­ték és már meg is kezdődött az aláírások gyűjtése. A kormánypárt ügynökei — többnyire egyetemi hclljatók — is megkezdték az ajánlási ivek aláíratását. Az ügynökök erőszakos harc­modorára jellemző, hogy különböző átlátszó hazugságokat terjesztenek. A balpárt hiveit azzal akarják félrevezetni, hogy Rassay visszalépett, a balpárt nem is állit Szegeden listát. Ez a híresztelés közönséges kortes-trükk. Szeged város polgársága tisztá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom