Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1926-11-03 / 253. szám

li>a 2000 kop*m. DÉLMAGYARORSZAG mmmmtm* gaarkaaztOaeg i Deík Perenc-n. 2. Telefon 13-83. KiadóhivataL, taiasJSnkOiiyvttí é» jegyiroda: Aradi ucca s. ai. Telefon 3G6. Kytadi • Fe'óíi Sásdor ingárat aalm. Telefonnám 16—Si. Szeged, 1926 november 3, SZERDA t1«t»4af íiatS! «gy MlifN aiüyten «3.m kct. Budáéi e U 9i£3kuM l€i< Herei ai** »n: ni»lfcöana» íncc La • it- a Ssníja-í SÍM ksraaa, H, t«telyam 253.;ia/m H mi fiiadataink. Irta: Rassay Károly. U|y halló*, akadt valaki, aki szrgsdi beszé­demnek egyik pisszusif fa'Alísin filrcérfef e. tn a szociáldemokrata párttal vali együtt­működésről beszéltem — nem feledtem meg arról sem, bogy ba elveink egymástól ellen­tétbe kerülnek, akkor akár szembe is f jrdu'ok velük — só olyan magyarázató' erőszakolt bele Kondataiuba, m'nthi én mm állirét a msgáttlu'ajdDn elve alapján. Távol álljon (ölem, bogy ezzel a féíreéríésie', m'nt váddsl azálljtk szembe s csak egy véde­kező mozdulatot ia (egyek. Egész multam nem egyéb, mint fj'yfonos bsrc is kQzdelem a,pol­gári társadalom egyesítéséért és megfxmositá­sáérl. R;ndü ellenül és lépést se* tágítva ál ok aion a poszton, melyet a polgári társadalom előretolt őrhelyének érsek és melyet a magam számára esztendőkkel eialőtt ki(elöltem. Szigorú polgári politikám és meggyőződésem oly Ishe letlenné tsiz minden félreértés* tbb:n a telin­felben, bogy valóban vétenék S;eged köiöa­sége ellcr, ba fellsnném, bogy egy pillanatig is kétségben volt: vajj'n a magánu'sjdon elvének alapján á'lok-e, v gy ie*. Azt aionbin igenis vallom és hirdetsz, hogy a kapitalizmus mai gszdasfgi bersndezkidéie riácsén biba néikfll. Egész sor olyan tulhajtá­rát és kinövését lehetne fe'sorolai, ame'y Igenli repirációrá szorul. Éppen a mi politikánk fela­data, hogy ezt a repatációl, eit a Javitó mun­kát na esik birdestűV, dl végre is hajdúk. A polgári politika programját meg kell tölteni szociális tartalommal, mert ennek a politikának általánosnak kell lennie és nsm korlátozódsat bizonyos társ d almi rétegekre. Ec a szcc áiis tartalom kivánja iceg, hogy uejis küzdjünk a kipitalisitikns gazdisági berendezés vadhtjásai és szociális megértést nélkülöző fulzisai ellen. Di másfelől éppea a kapiia!iis>ikus gazda­sági struktura kivánja meg ezt a kthde'met. Oltással, nyeieietéaiel a kertész is ciak izmo­sitji gyümölcslé t. A Mi oltásnak — a szociá­lis gondolat beolíáta — a mi nyeiegetéiflnk: vadhajtásnak, csentvísz ágnak, vagy ferde ki­növfsnek lenyesegetése minden bizonnyal csak erőaiieni fjgja azt a gazlisági berendeikcdíit, ise'ye mi jivitani és tisztítani akarunk. Igen su'yos hiba voln», eit hitditiem és vallom ma is, a kapitalizmus ferdesége!, hiányai és hibái ellen való hitcol te'jei mértékbe? átengedni a siociá danokrala pártnak. Éppen a polgári tár­sídalomnak, mely a tőkés termelési rendet lenn akarja tartani, kell elő járnia ebbin a munkában éi kell megmutatnit, hogy ciljs a kapitalizmussal nsm az, amit szélső tco eliku sok kiau'atnt akarnak, tudniillik, a tökének egy késbe való koncentrálása és a munkás­ságntk le'jts letörése, hanem az emberi töké­letlen lég megenged e legjobb gazdi sági beren­dezkedés. Meg kell mu'atnii, hogy a sicciális migértésnsk nem csupán egy olajcseppjóvel akarja enyhíteni a gaadasági igazság alanaágo hat, hanem o\os és előrelátó kézzel ott helyei el szelep it, ahol nagy a feszültség, ott olrjoz, ahol srös a súrlódás éa ideálisnak egy olyan berendezkedést tart, mint a finomművű és nigytudáisal konstruált gép, amelynek minden alkatrésze egyformán pontos, minden ilka> része egyformán megteszi a maga munkíjat és halld pályijtn anélkül, hogy egyik a másikkal öiizeűtközéibB kerülne, vagy a tulmagis fesiült­Mig robbanást idézhetne elő. Imélesi tehát: a polgfrl társadalomnak feladata egyfelől megkeresni saját berendez­kedésének hibáit és orvosolni őket, másfelől a kspi alizmus lu'bijifsai ellen inda'ó hircban átvenni a vezető éi i áayiló szerepst és ezzel eleiet lenni szociális leiadatainak, de megóvni és megerősíteni a tőkés termelési lendcf. A Duoa allan ujabb marénylatat kiséfaliei mag, — a ffaaciaták vombolnalr, gyilkolnak egész Itáliában. k Mircla sur Roma véras évfordulója. (Budapisti tudisilink iiltfon/ileniési.) Vasár­nap Bolognábm ujabb revolverrs merényletet kíséreltek mvg Mussolini ellen. ÁHÜótsg Anteo Zamboai, rgy 17 éves diák lőtt a dúcéra, akit azonban a golyó mist sem sirliit meg. A golyó letépte érdemrendnél, Átszakította ruhájú, de testét nem érfc. A tömig vután másfél pirc ahtl 25 sz u fással megölte is szirtemar­cmgolta a fiatal dákot. Mussolini ezután folytatta útját és a faictila tömeg őrjöngése közben — min ha mi sem történt volna — besiédat mondott. Egyes jelenítsek szerint aim Is Ztmtonl vált a merény'ő, fatnem egy ismaretlen, tki elmvnekfltf. Kéiizer embtrt litarióttaUak, Zam­boni rgisz cialddjdi is. A fascislák rombolnak, gyújtogatnak egész Olaszországban, ehol fascistiellenesek vannak, A pipa kijelentette, hogy a Duce Isten különös vfdelme alatt áll össteállifják a fascistaellene­sek névsorát és azt irják, bogy ezentúl min­denki ugy fag járni, ahogy Zamboni, akinek zsebében fascisra igazolványt találtak. Az ösz­szes ellenzéki lapokat betiltották. Mllánébíl jelentik: A Mussolini elleni merény­let birére a páduai egyetemi tanács lemondásra kényszeritette a fascistaellenes tanárokat. A vá­rosbm megalaki ották a fiícsta „*kció" bizott­ságot, hogy megtisztítsák Milánót a gyanús elemektől. A biiottság ma megtómidta a Pet­rocci kávéházal a szabadkőművesek és faicistr­ellenerek iilálfcozóbe'yél és az egész kávéház közönségét botokkal kiverték. Sirfinia fővárosából, Cagllarikől véres öisie­űtköxéseket jelenjenek. Megrohanták a katoliku­sok lapján* k, a Corriere de Sardlegna él a caglijrii fnltltgercia lapjának, a Soltéi nak szer­kesztőségei. Az irodahelyiségeket összerombol' iák és összetirték a szedőgépeket is. Faiciizták azután egy elltnzéki képtiselö lakása elé vo­nullak és be akarták hozzá törni, de a házat migas keriiéa veszi körül és igy az egyik fas­cista máizott fel, hofy regtámidja a képvise­lőt. A szorongatott cstléd védekezett. Előkerül­tek a revolverek is, a képviselő is több lövést te t, a golyók egy fascistdi megöltek. A rend­őrség csak hoissas munka u'án állította helyre a rende*. Rómában a La Voro d'Italta ma veiércikkben szt a szenzációs birl könli, bogy a Mussolini ellni merényletet Franciaországban készttették elő. Nizzábm már napokkal ezelőtt beszélték, hogy Mussolini ellen a Marcia tur Roma évfor­dulóján merényletet fognak el lövetni. A ható­ságok az olasz—frnnaln halár Itgsxlgorukb illenőrsisét nndiltéh el. Pirisból jelentik: A francia rindőrség Pir­plgta'ban 40 olasz és iptnysl állampolgárt tartóztatott le. A letarlóztatds oka Ismeretlen. Ró iából jelentik: November 20-án kezdi meg a sionti esküdtsiék az első Mussolini elleni merénylet tettesei bűnügyének tárgyalását. A vádlottak Zaniboni volt olasz képviselő és Ca­pello tábornok. Az összes vádlottak száma 12. Az államügyészség gyilkosság kisérle'e éa az állami rend ellen szervezett mer ínylettel vádolja Zanibonit és társai*. aaaaM(MfMMaafMaafMaMMNWw«WMi A törvényazék aulyoa iiélala után a tábla is destruktívnak bélyagazta mag a szsgadi ébradők napilapját. Szegedi üj Nemzedék uszít, izgat és a valódi destrukciót képvieali." k tibla ia felmentette Burgsr Bélát Dobay Gyu'a vád}a alól. „ A Szegedi Uj Nemzedék a társadalmi rendet destruálja és mint ilyen káros a társadalmi rendre/ (4 Délmagyarirszdg munkatársától.) A szegedi tábla O/eiZ'tanicaa kedden délelőtt tárgyalta dr. Burger Béla és a szegedi kurzuslap nagy feltűnést kelteti pőrét, amelynek fólirgyalásin — mint még emlékezetes — s szegedi törvény­siék Burger Bélát felmintitti és megáilapi olts, boiy s szegedi kurtuslap uszil, cikkei a rombolás él pusztulás csiráit rejlik magokban, ami nem tgyib, mini distrukcló. Dr. Burger Béla ellen dr. Dobay 0 ulaésa Szigidl Uj Nimzidék lapvállalat annakidején kitrtrditll sajti alfán elkivetitt rágalmazás it kétrendbeli becsületsértés cimén teli bönvádi feljelentést. Dr. Burger ugyanis az azóta örökre elnémított Szeged 1924 október 26-ikl számá­ban „Dobay Gyula társadalmi békéi hirdii• cimmel cikket irt, amelyben egy ügyvédi vacso­rával kapcsolatosan » alábbi inkriminál ki­fejezéseket is itta: — ,Eiután dr. D^biy Gjru'a, sz uszításairól és izgatásairól ismert tzegidl napilap főiur­kisztőfa emelkedett szílásra"... — „A baráti vicioráa elhangzóit figyelemre­méltó felszólaláshoz nekünk ciak annyi hozzá­lenni valónk van, hogy sz ilyin hangokat nen­csak a fihtr asztal millaH kell hangoztatni, de n népgyiléiek poros dobogóján is, sőt még annak a sopnak hasábjain is, amily most Sze­gedin ez Igazi destrukciói képvisilt." A cikk Kiatt Dobay meginditotta a lajtápört. A szegedi törvényszék VWd-tinécia előtt meg­tartott főtárgyaláson Burger kérte a valódi.ág biionyilásánik elren­delését, kérte az Uj Nemzedék ellen indított bűnvádi eljárások Iratainak biszerzésél, va'amint aiáatoi cikk felolvasását. A törvényszék a bizo­nyítást el is rendelte. A cikkekben foglalt Állítások valódiságénak bizonyítása céljéból a bíróság 56 hírlapi cikket olvasott fel, amelyekből kitűnt, nogy a kurzuslap izgat és uszít és igy ily­irányban kell ismirimk lenni a tárgyi­lagos, egyoldalú páriszempontok fölé amilkidő, higgadt is józna ujsóg­olvssó közönség előtt in, — mint szt a törvényszék ítéletében kijelentette. Mindezek alipjit) megállapította a bíróság azt ii, hogy c vűdbill közliménybtn foglalt téayik migfilelaek a valóságnak. A felmentő és a kurzuslapot súlyosan meg­bélyegző ítélet ellen dr. Dobay Oju'a a lap­vállalat nevében ii felebbezéat

Next

/
Oldalképek
Tartalom