Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-19 / 241. szám

192S október 19 DBLMAQYAROKSZAG Móra Faranb 92 darab népvándorláakorab«li aranyéhsnrt talált Nagyazékaúson. (4 Dilmagyarorizág munkatársától.) Móra Ferenc, i szegedi tauzeum igazgatója azinte páratlan szerencsével végzi a kora tavan éta áeetáiait a azegedi bafárbin. Egyre-másra bozza napfényre az értékesebbnél érléketebb régéizeti felefekit, aaalyek n] tényt vetnek a •agyar Alföld történetire a törfénalem előtti kőkarszaktól keidve egéizen az Anjouk koráig. Az elmúlt nyár legnagyobb részét Móra kinn tölfötts az Őstelepek közölt, ritkán |0ll basa Siegedre és sohasem flres ktzzal, bogy itthon szortírozza és feldolgozza a kiásott ériékes anyagot. Annakidején részletesen beszélőit a Délmagyorország arról a sssnzác'ós aranyié étről, amelyhez a véletlen szerencse láttatta a szegedi muzeumot. Egy alsólanyai fiatal gazda, Bircslk Károly bozta ba a városba a nagyszéisősi bo mokbsn talált aranytűd it, amelyről a mazeuinban kétségtelenül aiegál(api:ották, bogy a nép vándorlás korából valá és valami nsgvobb arányedény fogója lehetett. Mfra Ferenc azonnal vissgálatot tartott a helyszínen, Billai Máyáe nsgyszfksési tanyája körül, ahol megtudta, hogy a le'et nsai moat kardit elő a homokbői, hanem rengeteg apróbbnagyobb drágakövéé arányékszerrsl egyflit tíztizenkét esztendővel ezelőtt. De senki sem gondőlte volne ott kinn a tanyán, hogy arany az a „réz*. A eok drágaság igyagyerskek kezére kerdlt, ahol glikkcrárl, piiykéárt, csigáért elkallódott. Ciak a moat előkerült félkilós szinarany maradt meg belőle, az ie vé ellenül, mert olyan nagy vol», hoiy a legjobb aksrat melleit sem tudott eliesznL . Móra azonnal elhatározta, hegy felkutatja a Bálint-tanyát. Tervének végrebaitáss azonban anlycs akadályokba ü közöli, mert azon a helyen, amelyet a tanya lakói as aranykincs lelőhelyéHl megjelöllek, szőlőültetvény van. Móra igy a szőlő melletti kukoricásban kezdte meg először az ásatást, amelynsk szonban semmi eredménye nem vol'. Nem hogy erinynak, hanem asig simák, őskori lakólelepnsk sem lelálta a nyomát a honiakban. Ezután még kétezer kísérti e meg a Bálint tanyán az áaetieQkat, minden komolyabb eredmény nélkül. Bkkor ugy gondolta, bogy az aranykince nem is valami sírból kerülhetett elő, hanem rejtett jószág lehetett, valami népvándorláskorabeli fejedelem rejthette cl a nsgyszéksósi homok alá. Feltevése •oet fényesen Igazolódott. A három aikertelen ásatás ugyanis nem vette el a kedvét, türelmesen kivárta, amíg Bálint Mátyás leszüreteli gyér lerméiél és nagynehisen hozzájárul ahhoz, hogy Móra a azölőtökék közölt ie folytathassa a kincskeresést. As utolsónak szánt p óba alkalaával rá is bukksnt egy ezilvafe tövében a klncstömsgre, húsz-huszonöt centiméter mélységben a homok felszíne alstt. Az ittunk UrBIMil nyolc-iiz négyzelmilemyl területen elszórtan htutttk a karnak kizitt. Valószínű, hogy valaeikor egytömegben kerültek a homok alá, azonban a gyakori kapálfs szétszórta őket és nagyon sokat meg ie rongált a kapa éle közülük. Az Miket oranylilei kllncuakii darab aranyiksztrUl áll. Négytztgletes, Urivss pántok, rahadlstek, szépféayü zománccal, vagy drágakőül dlstilve.Az ikszerekea kívül nagyebbmtnaylségü aranylemezt it talált Hőn a Bdllnttanyán. A lemezeken préielt dlszliisek lálkalók. — Ami a letet rigéntil Mikii illeü mondotta érdeklődésünkre Móra — amely „Nsgyszéksósi kincs" névvel igen előkelő helyre fog bevonulni a magyar régészeibe, azt nem sZttbad ialetni és est, mint az én kijelentésemet, aláhúzva kérem megírni, mert a túlzott hírekből a régészetnek nincsen haszna, az ásatónak a túlzások ptdfg fellé lenül árlanek. A régészeti ér ék mindig független a lelet anyagi értékétől. Van pédaut most a muzeussbsn egy nagyon igénytelen bronzkori cserépedény, amelynek régészeti értékit én többre becsülöm, jmint az egész nagyazékaósi kincset. Bizonyos 'azonban, hogy llytn ttmtgü aranyleletet haiten év óta nem talilt régin Magyarországán. Az utolsó nagy aranyleletet tudomásom ezerint .1871 ben találta az ozorai pusztán egy béres, •gy nfprándorláskoraball fejedelmi sírban. Általában a nagy aranyleletek, mint ez oiztrópataki, az apsbldi, a ezi'ágyeomlyói, a nagyezentmikléai, aeelyek ntgyrészben Bécsbe kerültek, s a bikodf, valamint az ozorai és a kuoágolsi, amelyeket a Nemzeti Mnzsum őriz, mind a népvándorlás korából valók, annak is a IV.-tői a VII. századából. Ennek a korszaknak a története és kronológiája igen zavaros és azok körül a leletek körül is sok a bizonytalanság. A nagyszékslsi letet mellett érem nem volt, ennélfogva kizárólag a disziő motívumok állal edott analógiák alapján Iebet a korát meghatározni. A nagyszéksfai aranyéknerekel a „rckestö'vösiég* (reroterie cloisonie) Jellemzi, ami egészen eher a görög-rőeal iparmüvéazat kiaessikus hagyományaitól és s keleti hetis kezdetét ielenii. Ai arany Itt esek keretéül szolgál a rekeszberakott gránátnak, almandinntk és bidegzománeoak. A rekeszötvösség a népvándorláskorabeli germánok nevéhez fűződik, még pedig a keleti gótokéhoz és a gepidákéhoz, akik a 1V-VI Ik szazadig taitot<ák megszállva hosezsbb-rövidebb megszakításokkal a magysr tűidet. Természetesen nem volt még Időm ennek a kornak a régészeti irodilmát áttanulmányozni, annyi azonban bizonyos. hogy a lelet ideje as V.'vaay a VI. századba ssik. Naiyon valóazinl az a faltevésem, bogy egy gepide fejedelem kincstárára bukkanhat unk. Lehet, hogy az avarok alól menekülő gepidák egyik vesére rejtette el ezeket a drágaságokat a nagysaékiósi horgokban és azián már nem volt alkalma erre, hogy visszsjőjjon és elvigye a kincset. „Mi mindannyian magyarok vagyunk, bármilyen folokozotbaz tartozunk", mondotta Bathlan. Az egységes párt Zeitvayt jelölte házelnöknek. (Budapesti fadóillónk tshfoafelentise.) A parlament megnyitlss után hétfőn este értekezletet tartott ez egységes párt, amelyen nagyszámban Jelentek meg a miniszterek és képviselők. Almdssy Líszlő üdvözlő beszédű után a miniszterelnök mondott beszldet és kijelentette, hogy a kormány nem komédiából mondott le, hanem azért, hogy alkalma legyen az eaelleges szükslges változások eszközlésére. Ezután ismét — mim délelölt a parismentben — kifejtette, hogy nagy feladatok megoldása vár a parira, a szanálás után u| korszak kezdődir. A miniszterelnök ezután ftassay beszédére válaszolván, kitért ezokra iz eseményekre, amelyek legutóbb a felekezelek között felmerültek. — Sajnálattal tapatztaloa — mondotta —, hogy a kereaztény egyházak egyet vezetői réezétől bizonyos polémiák folynak. Sajnálom ezt a jelenséget, mert ennek a nemzetnek eieősorban egysfgre van szükságr. Ml mindannyian magyarok vagyaik, bármilyen felekezithn la tarlatunk és nem vegyünk ehgea abbét, begy magunk kizitt ellentéleket támasszunk. A kormányunk mindm magyar egyformán gyermeke is egyforma mértékkel kell, bogy mitten atíaden felekezetnek. Azután elhatározta a pirf. hogy a Hit aj elnlktnek Zsltvay Tibort jttőli. Az érfakezletel vacsora követre, amelyen falszólslt Stitevszky uj belügyminiszter is, aki kijelentette, hogy liaztában van azzal, hogy a gyenge kisnek alics helye, az erőt kis politikáját Ml aikalmezai. " aRMNSMSNSMIMMifMMW^^ A randőr agyonlőtte axaralmaaéty majd a holttaatnftl Sngyilkaaaágot kövatatt al Szerelmi dráma az latván-uton. - (Budapisil tudótilink lelefonjeltniéie.) Az Istvan-nt 12. ezám alatti házban ma este véres szerelmi dráma lirtint, amelynek kii áldozata van. Ebben a bázban lakolt Klemen! Vilma munkáelány, ekibe azerelmas vjlt Dómján Jízsef rendőr. A leány azonban nem akarta a rendőrt meghallgatni, mert egy szeneslegény volt a ezeretóje. A leány különben is erkölcsileg zültölf volt, ennyire, hogy ma rendőri igazolványt váltott ki. Dómján értesült erről, felkereste a leányt, hogy tervéről lebsszilje. A leány ellenkezelt, mire Dómján elővette szolgálati revolveréi is Klement Vilmát egyetlen lövéssel egyonlőlte. Azután maga ellen fordította a f így vart. A g olyá agyába törődött it azonnal meg öllé. Azonnal kiszenvedett a leány ie. Megmérgezték-e Fráter Gyula földbirtokost ? Á vegyvizsgáló intézet leküldte Szegedre véleményét. (A Dllmagytrország munkatársától.) A belvárosi temetőben augusztus 14 ikén — mint ismeretes — exhumálták Fráter Gyula szegedi földbirtokos holttestét, aki fiatalon, 32 éves korában, a haloméul Jelentés sserint Junius 5-ikén Apátialván lüdővitzbin balt meg. A hivatalos funkcionáriusok a telemet felboncolták és annak belső részeit felküldék « törvényszék vegyvlzegáló intése ébe annak megállt plláaára, hogy a belső téazek tartalmaznak-e valami mérgezőanyagot. . Fráter Gyula földbitiokos ugyante hirtelen balt meg. Halála előtt néhiny béllel egyetemi professzorok vizsgálták meg, akik eemmi különösebb elváltozást nsm talallak Szervezetében. A tfldőccucshurutra ugyan hajlandóságot mutatóit a földbirtokos, ds orvosai a leghatározottabban megállapították, hogy tüdeje nem volt közvetlenül megtámadva. Junius 5-ikén azután hirtelen ágynak dőlt és rövid szenvedée után meghal'. Előkelő és kiterjedt szegedi rokonaáge nem ie akarta .elhinni a tragikus híradást. Az elhunyt bátyja még az éjjel autón Szegedre hozatta tetemét és itt temették el a Fráter-család sírboltjában. Halála után megtalálták az elhunyt végrendeletét is. Mindent a felesfgire he&olt, akivel azonban — a család véleménye sserint — nem a legjobb viszonyban élt. Azután hetekig nem történt semaí ez ügyben. Később az elhunyt kiskunhalasi gazdiaágának cselédei arról kezdtek suhogni, nogy Fráter Gyula oem termimiet baláUet A alt meg, latest nugmirgeztik. Az etősbüdö pletykákra a csendőrség BMg&diiotta a nyomozást és gyanús adatok birtokába Jntolf. Ennek alapján a szegedi törvényszák vizsgálóbírója elrendelte a holttest exhnmlUiát, noha a ctaldd senkii sem gyanusitati, de saját megnyugtatásukra is kérték 18 hozzájárullak az exlumálás foganatosításához.1 Augusztus 14-ikén azután megtörtént ez exhumá ás. A bolttest bsiső részeit ezután as O.szágos Bírósági Vegyvizsgáló Intézetbe szállították fel, ahol azután hónapok hosezas munkái után elkészüllek a szakértői véleménnyel. A szegedi türvényezék vizsgálibirója a napokban negkspta a vegyvizsgáló intézet hivatalos jelenlétét, amelyet véleményezés végeit kiadtak a törvényszék orvosszakártöínek. A vélemény elap.'áa sz ügyészség dönt azután abban a kérdésben, bogy a vizsgálatot megindítJs-e a titokzatos hsláieset ügyében, vsgy pedig megszünteti a nyomozást, ami annyit Jefent^hogy az elhunyt belső részei mérgező anyagot nem tilalmaztak és Fráter Gyula természetes halállal halt meg. A vegyvizsgáló intézet hivatalos jelentésének tartsima hivatali titkot képez ás sbból nyilvánosságra egyelőre eeasmiSeat kerülhet, áz illetékesek igy minden nyilatkozat alöl elzárkóztak. Ás elhalt hozzátartozói azonban a hivatalos vegyvizsgálat eredményiről magánnton már tudomást szereztek ée értesülésünk szerint a vegyvizsgálat eredménye ieljisen megnyugtató, volt a ualád számára, ugy, hogy ezek, szerint a tatár egyezer örök átmábaa megbolygatott Fráler Gyula most már háborítatlanul nyugodhat tovább a családi sírból b». 7