Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-30 / 251. szám

Arai 2000 koron®. DÉLMAGYARORSZAG I IIIIIIIM {aMMMi; Beik Ferenc-u. *. Telefon 18-58. Kiadóhivatal, ]>SI«*GnkQN;vHí és Jegyiroda: Aradi acca E tt. Teleion 306, Dhr&ata i Pelöíl «é»dor augárni i. ním. TeletoMzim 18-3 . Szeged, 1926 október 30, SZOMBAT *mam»a t»atu Ssw fcOaapn tejben JU.809 k 'r. Bwliwcs » is «3fes8 ©36ti KufftR Mtn ára MIMun* « 83 in f» feaapMp SSVS torosa. (•- tatomét 231. mm Előzetes cenzúra. A cenzúráról minden becsületes magyar írónak ts hiilapirónak megvan a maga véleménye, A cemura történe e a szellemi betlehemi gyilkosságok története. Ma nincsen előzetes cenzúra, se a sajtéban, ae a színházaknál. (Igaz, hogy a fitmeknél van.) Ami a szinhásakat illeti, egészen napjainkig az veit a azokár, bogy a színdarabokat előad'ák és a kritikusok megbírálták ökef. Persze előbb megnézték azt, amiről vélewényt mondottak. Megesett, bogy a közönségnek egészen más nézete volt az előadott újdonságról és végül mégis ciak a közöntégnek kellett igazat adni. Mert kritikusok nélkül még csak meglennének valahogy a színházak, de közönség néJfefll valóben nem tudnának mit csinálni. Éppen azért egészen szokatlan ez az eljárás, amelyet egy fővárosi színház bemutaló előadása előtt a fa)védelem hivatalos lapja kövei. Mert azt még csak megérfeitfik valahogy, ha nem is bocsátottuk meg, hogy egy vi'áihirü francia drámád, amelyet világhírű német füvészek ad «k elő nálunk, másnap betiltotta a fulbuzgő hatóság. De hogy akadjon egy névtelen és ismeretlen kritikus, aki egy itői alko ás ellen eléve filfekozzék, anélkfll, hogy azt olvasta vagy hallotta vclna és czl a sajtó r yilvánossága elöti tegye pár nappal a nyilvános elöedás előtt: ez egészen újszerű és rend ivflli jelerieég a kriiika torténeiében. Már pedig a fővárosi fajvédő újság inkogniíó levelezője ezt cselekszi a következőkben : Ha a keresztény (árja dalom, a keresztény morál alipján állva, mindenkor felemeli tiltakozó szavát a közéletben tspaszlelha'ó erkölcstelenség ellen, ugyanakkor figyelmét nem kerülhetik el ásók a jelenségek sem, amelyek a szorosabban vett erkölcsbe ugyan nem ütköznek, de alkalmssak arra, nogy a beteg társadalom kóriüaeieit fokozták. Ismerem a Mag far Ujáig éppen a ím g var tátsadsiom bajii iránt tanúsított, a krisz usi morál alapján állá megértését, bátor vagyok egy ilyen jelenségre nagybecsű figyelmét felhívni. A napokban lesz a Magyar Szinhfzban a „Menekülő asszony" bemutatója, a dsrib valószínűleg kifogástalan irodalmi mű, ellenben tartalma csak keretűi szogái egy öngyilkosságnak, amely mint a probléma megoldása szerepel. Itt a veszedelem j Mennél nsgyobb irói készséggel történik ez, mennél ttbb a valószerűség bence, annál inkább romboló hatású, meri tudjak a tömeglélektanbőt, asily szuggesztív erővel blr ilyen dolog. Piáne ha kiváó művészek alakítják. Mi egyéb er, usint il eiéktilen és avatatlan, híva lan és oktalin előjeles cemura, amely az erköcs és tájvédelem jimbor köpönyege alait tör a gondolat és a műrészét joga és szsbadsága ellen. A dolog szóiban nem olyan egyntra és könnyű, mint ahogy ezt sz ismeretien erénycsesz ii-igabsn gondolja. Annak az inkriminált színdarabnak szerzője ugyanis John Gahwerlhy, a legasgyobb élő angol irtó eg?ile, akit a víliihir és a Nobel-díj dicsősége övez és aki éppen méiy és tiszta erkölcsi világfelfogása miatt válik ki még különösebben a modern szirpidí irodalom rendeletéből. Ez a John QaUworlby as angol P^n Klub elnöke, amely as egész müveit síiig minden nemselácek legjava íróival fari fenn szellemi és társadalmi kapcsoialol é« ezí a John üahworthyf, mikor legu'óüb nálunk voli, a magyar államfővel élen melegen és őisinlén ünnepelte a ssagyar szüleiéii és szellemi arisztokrácia. Már PKÜSÍ mit fog szólani eztkulán ehhez a magyar faj védelmi támadáshoz ez a finom, nemes angol ut és mit fog ssélni az európai közvélemény, ba véletlenül mégis tudomásul veszi a Névtelen Levileső előzetes kritikai megnyilatkoiását ? É« mi lesz, hs „az én szervezeteim", a felelőtlen elemisták, a kritikátlan kri üusok megint aíc'óbs lépnek Gslsworihy ellen, mint ahogy annakidején Beregi Oizkár ellen akcióztak, vagy Szegeden a R. U. R. ellen dübörögtek és háboroglak? Használ-e ez a magyar ku'tuiftfényaek, arnly ben hiszünk és remélünk, ámbár a benne vsl$ hlíűnkel és reményünket annyiszor próbálták erőszakosan és oktalanul lerombolni. A vésze; és igazság nem ismer országhilárokat és vámsorompókai, a rádió korában ezt wi? megt»nalhitták volna a magyar favédelem fogadatlan prókátorai is. Nekünk ssin'e egyedül a kuliura maradt meg, vigasztalásul is e ösiiésül, legalább ezt hsgyják meg számunkra azok, akik céltalanul és értelmetlenül áll ínak szemben egy o] világ és egy uj idő kérdéseivel és követeléseivel s a Gabi eiva'aiba szerelnék bedugni s'rucc- fejűket Eurip?, a haladás, a jövendő elöl. BMMMtMMfMMMMMMMMMWMMM A minissf8B>tanicB eSutasitotta a főváros ffizonjiv«8l«táf|hogf ne legytn !akbái>«in«lés ái ellenzék harca a hadikőlcsönök valorizációjáéit. osztálynak sz? az éget* kérdését sikerüljön kedvezően megoldani. Éppen ezért Sándor Pil indítványának tárgyalási körül a parlamentben igen széleskörű vita kifejlődése várhaló. A felsőházi javaslat vi'ája elörelálhstiíag szeídán végei ér. Sxámolnsk azzal, hogy a törvényfsvssla'ot Síombatig részleteiben is me£szivazza a Ház. <i A nemzetgyűlés fovábbi munkarendjét ille'őleg a legteljesebb tájékozatlanság uralkodik. Minden azon fordul meg, hogy a kormány mikor akar választatn*. Ha a nemzetgyűlés feloszlatására nem kerülne ser november első felében, akkor a felsőházi javaslat után a rokkantellátás reformjárél szóló törvényjavaslatot fogja a nemzetgyűlés tárgyalni. Ma tartotta meg a toriiány a szokásos biti (Budapesti iudósUónk teletmjeenlése.) A politikai élet figyelmét elsősorban a valorizitlét kérdés fogla j» le. As egységes pártban igen erős áramlat van, amely követeli a hadtkilcsMk lé'zltgts valorizációját és minden más érven ful azzal is áMtámálziják követólsűkef, hogy a íegrsapi napon megtartott tőlspiai étUketMen a vidék hangulatáról a kormány wempanM&ói Igen keauző lm jelentést tettek a tmpinok. Nem izereíník sz egységespárti képviselők, begy a különben is rájuk roésVé kedvezőtlen hangulatot még Jobban elmé'yíiae az az elte seredér, aéeiy a bidilölcsönök valorízácőJának állandó halzszfgafáss mislt a választék körében éf. As egységes páti fagjsinak ezzel a kíván si|ávsl mereven szemben áll Bud jinomak az a határozott áUáspo3f|r, hogy a hcdl• kilcsönSk most nsm vularisálhátik. Valószínű, hogy a pártfegyelem arra fogja kényszeríteni sz egységes párt tagjait, bogy a nsnuetgyüié* een ste szavazzák meg Sándcr Pái erre vonatkozó indítványának napirendre lüsésé'. Az ellenzék továbbra is erőteljesen munkálkodik abban az irányban, hogy a migyar középm i n iezte rta n ácsot, amelynek első tészében igazságügyi (availaíokat tárgyaltak, majd fogfalkozfak a székesfőváros azon felterjesztésivel, hogy a lakbéreket a kötöttség egész tartama alatt az aranylakbérek 50 százai kában állapítsák meg. A mi• nisztertanács a felterjesztést e utasította. Ismét megszakadtuk m tárgyalások osztrák tisztviselők és a kormány kSzőtt. {Budapesti tudósítónk ielefan/elentése.) Bécsből jelentik: A tisztviselők 25-ös bizottsága és a kormány között a tárgyalások eredménytelenül végződtek, ugy hogy a tárgyalások ismit megszakadtak. Amerikában kirabolták Hmundsen expedícióját. (Budapesti iudósitósk ielejoajelentési ) Berlinből Jelentik: A Lokalanzeiger koppenhágai tudósítója leleníi, hogy Amundsen északsarki expedícióját Amerikában ismeretlen tettesek ki rabolták. Az tsxpedició anyagát néhány héttel ezelőtt szállították át Amerikából Eutópábi Kintegy 200 ládában. A ládákat Amundsen ve'te át és azok felnyitásakor kiderült, hofy a ládákban S«(dNMP)MSMMIMMmhŰ»«aMmUIS>ll az anyag helye]! csapa szalma és kő van. Az uío só darabig mindent elvittek. Ellünlek as tkszpedició drága műszerei és egész ludományoa anyaga. Amandáén véleménye szerint a lopást csakis Amerikában követhették el. Rej> (éhesnek tartj», hogy hogyan történhetett a ládák felnyitásé, amikor azoknak csomagolása a legszigorúbb felügyelet mslktt történt. Januárban választ Franciaország(Budapesti tudósítónk tehjonjelenliu.) Párisból jelenik: A mai Kinísztertaeács ugy halá» rozotf, boiy i* iegk&zeíebbi azenilusi válaszíásoMt 1927 jannir 9-re írja k>. Esen a válaszIá ion a szenátus mandátumainak Vs réssé; uji ják msg. Ál''alános feliünétt keltett, hogy a «ai mini&zisrianícs nem döniött a kamtri őszi ülésszakának ötszehiváiárói. Lelárgyaüák m^g a badügyminitzetnek a katonai szolgátsli idő leni litiiá ügyében eiőlerjestiefl javallatait.