Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-29 / 250. szám

4 0KLIIA«YAKOftSXA«l 193< október 19. A tanács a közigazgatási bírósághoz utasította HaJaMci kántort, akit a püspöki hatőiág áiiásvesztésre ítélt. (A Dilmagyarország munkatársától) Tőbbixben beizinoli már a Dílmegyammg annak iz egyházbalűsági félelmi ttéletne* jigi bonyo. dalmiról, amellyel Híjabóa Károly a'sóísnysi kántori családi é ete miatt alkalmatlannak minőliléitek sz egyhiii funkcionálisra ét amelynek alapján a vároa tanácsa fcyugdij éa végkielégítés nélkül elbocsátotta állásából a fsgyelmi formák teljes meűőzásével. A kánsor, aki a polgári tlsztviieiőfcre vonatkozó fegyelmi szabályokat nem sértette weg és igy azok alapIán nem lebetne elbocsátani, természetesen nem nyűgödéit ®eg űgjéngk ilyen rövid uies ás riűikális elintézésébe, ha&em elhatározta, bogy vilamilyen uton módon jogorvoslást keres. Azzal érvelt, bogy ö a kegyúr-város alkalmazotji volt, a po'gármesíernsk fest esküt és beletartó :otl a viros üszitiielől státuszába, tehát a vároii fiszttiseiőkie érvéayes fegyelmi szabályok szerint lehet esik ügyét elbírálni. Mivel pedig ezeket a szabályokat nem I sérteiíe meg, követs't el semmi olyant, ami miitt rendet fegyelmi uioa nyuidij és vé£kielé«itls nélkül m g lehelne fosztani áliá*áól, először a tanácstól í érti a sérelmes rsndelíezéf reparálását. A tanács ciű&öttölön foglalkozott ezzel az 0 ítyil," Dr. Gaál Endre kultnrlanácsnok, a térelem xatereaise, kijelentette, bogy a mega réstérői Híjabács kérelmét indokoltnak és lent' stUmtőiíek tartja, a polgármester azonban más* kint té tekédéit. — Nsm másít hajuk meg batározstunkit — ssondotsa — mi a fin o kántor a közigazgatási bírósághoz, ott í7«jd elbírálják, hogy |oga van e valamire. A tinfcs ssőnélkSl magáévá tette a polgármester álláspontján A jogássok vélő lénye sserlnt Hajabács kánteraak a kizigazgaiási birósig előtt nyeri igiae ma. Háramsxoi" belől! mm abiakfip majd Pttvolirsi*! rántott, m«rf füiM>ég@ nim nfcart «fis£ac&té**8Ua tistvesgyílkosíági kísérlet Kunég^tán. (A Dllmegyarország munkatársától,) Kunúgeta kézságuek nemrégiben érdekes szenzációja támadt. Bakó Q,örgy ntgygazda ugyanis már légóta küiönváltan él feleségé fii. A múltban pár többször kérlelte feleségét, hogy térjta vissza hozzá, aki azocban tudni sem akin a viiizütéiésrö'. Bakó ezért elbitáiozia, bogy kegyetlenül megbünteti elvált feleségét. A kocsmákban, baráti társaságban izámtalatsszűr kijelentette, bogy feleségéi elpusztítja. As asszony tudomást is szerzett < fér je szándékáról és ezért blnapokon át .nem moziul > ki nővére bizábái. Néöáay hös appal esdSít azuiftn Bakó boros állapotban éjszakának idejCn hiremsztr bslőit feleségének ablakán. A lökések szerencsére nem találtai;. Bikő ellen megindult az eljárás, aki azonban részeg állapotára hivatkozva tréfának Minősítette a három revolverlöfést. Igy esik Itiztsesd elleni kihágás címía iiéíták cl. Bakó azanbin nem nyugodott és kerssle az alkalmat, hogy fslesfgével lalálíoszon é* v*grehíjtsa a beigérü leszámolás?. Néhány napptl ezelőtt Bakó ismét beborozol! a kocsmábsn. A viselkedése g«aausnsk tűni fel bsrátai eiölt, mert hírtelen szélalanná vált és egy k«d««zö pillanatba ehöat a kocsma helyiségéből. Egyenesen feleségének lakására ment, aítol feleségét két barátnőjével tUáltn együtt a lakásbm. A taiáifcoiásná! Bakó ismét klrieSni kezdti feleségét, ajándékokat ígéri sekí, ha visszatér hozzá, aki azonbta hüjíba atlan maradt, Az esssony mikicisága annyira filingeralte B*feá«, hogy uralkodni már nem tudott magán. Revalvtrl rántott és rálőtt felesigére. Az asszony azonban még idfijtben íevág a magát a tőidre, agy, bogy s tfvta nem találta. Bakó raéjejsszar célzott, dc száadíkát me?abat3álfozlák a ssobábsn taríáskodü asszonyok, akik lefogták a karfát és es revolvert kiüliiték a kmHői. Bakót lettének ellöveléee után letartóztatták és ellene hiivesgyilkossági kisirtsi cissáa indult rasg az eljárás. A Délmagyarország többezerkötetes kölcsönkönyvtárában havi dij előfizető részére 12 és 10, heti dij 2000 korona. Hárommilliárdfeaft fcerMma S^isd rárónának a „¥éiiu8iif-c!pigyáP Siíiéiiíé kisijÉtitása. (A Dilmagysrerszdg munkatársától.) Amikor a kultuszminiszter az egyetemi építkezések alipkőietételi ünnepélye a!kslaiával Szegeden tiriázkodott, többiiten kijelentette, bogy nincs nigyon megelégedve a város állal felajánlott palánk! telkek kiiKjátitáiámk tempó|áv&I és as épi kizás tempójának gyoriilási erdekében feivánatoinak tarianá, bi a vátos hatósága is fokozottabb energiával sajátítaná ki a szükséges telkeket. Tapasztalatunk izeiint a kul(u?xminisztir szeaunhányása indokoiitlanul érle a vloibalólágát, mert a tanács, illetve azok, skik a tanácstél megbízást kaptak a kiavjáfiliási Qgyek intézisére, minden lehetőt elkövetnek, bogy a telkeket Búnál előbb magizerezheasik jaleníegt lalajdonoiftiktól. A kiiajátitás — paradoxonnak láisiik —, de éppeu azét! Cniddott ei ilyen sokáig, mert a várai kl aksrta karibi a haszstaáa>maa bírói eljárási él birűságon kivel egyezkedett as érdekeltekkel. A iragí r^gyezkedásnek azonban nem volt mindtü megfelelő eiedaénye, a várcs aiexiaálii ajánlüa éi az érdekeit telek-, vagy bázluiajdonos tyéays között ugyanis jehntéNny differenciák támadlak, ameiyek kizárták a megegyezés ieimtőségét. A viros azátrá'B a Vénusz cipőgyár Erziábei»Vp«ru nagy, emeletes áj^üetea itgkfmáaye:b dió. Megnenizifi a gyárépb e megvaiiását az ia, hogy a gyár tulajdonjoga vitás, a voli is a jilenlegi tulajdonol között horjriikált pör táatadt. A volt társ ulajdonos, Ssács Béia nár Eaegegyezett a város ül, hsjlandénak nyilaíkozott arra, hogy ai épület tulajdon jogáért elfogadja a város által megvaltaiul felatánloit hétszázmillió koronát, dc x jetanlsgi tulajdonol, Maróthy Felenc, ővás' sz egyezség ellen éppan a vitás iulíjdonjog cimés ás igy a város a hétszázmillió korongi bírái Igtétbe helyeste ii a tárgysléiokit tovább folytaiti Miiólcy Jéiselfel. A háaspok őia feaződő tárgyalások eddigi eredményétől Fenyő Lajos müizaki tanácsos esüíaríőkön ref«arált a város tanácsának. Elmondotia, hogy ed íig mindftisxe knnyi az ergdmény, hogy Mafiihy Fírinc végre kankreüzálti kC^-telísét. Bemutetta a ^cretkedámi és iparkamira levelát, amely ban közli a kamara, hogy a gyár wegvál.á a eieiée «i:e tehsi ígánye s gyárNtjv. noinak. Az érdekss levél a kővelkfiőke! ftiondji: „Kamaránkhoz intézett beadványában szakvéleményt kért arra nézve, hogy a kisajátítási törvényben me£&ll*pitoU valódi és teljes kártérítés miképen volna kiszámítandó öa tulajdonát képező Vénusz cipőgyár áthelyezésével A telekérték megállrpitáaánsih kérdését érintetlenül hagyva, tisztán az üsemi vonatkozású kérdésekre vonatkozólag véleményünké a (tóirctkszőktan loglaljuk össze: 1. Alapul véve asf, hagy az üzemszünetelés négy hétig fog tartani, megilleti önt: 1. h m ereség- és veszteségszámla egy hosssabk periódusának legcélszerűbb módon a folyó év első kilenc hónapjának könyvszerüieg igazolt nyeresége egv hónapra eső hányada; 2. ugyanilyen alapon Kiszámítva és igazolva megiiieti önt annak as összegnek egy hónapra eső hányada is, amely a tizemében alkalmazott tisztviselőknek illetmény és állandó szakmunkásoknak munkabér formájában fizetett. E munkások közé természe'esea csak a gépeknél alkalmazott szakmunkások vehetők fel, az egyszerű cipászmunkásoMs lisfügiiők kijárásával; 3. ezenkívül megilleti az üzemszünetelés ideje alatt is jelentkező általános üxieti rezsiköltségnek megtelelő hásysds. Ennek kiszámitásáre a feiienc hóttapos forgalmi fsitnuUiás alapján megáliapitandó és igazolandó x?tmm*.és, vslamlnt igazolandó a vállalatra kivetett 1926. évi adó és annak egvkitenced, illetve egyíijsenaetted része az az összeg, amei? öat mcgilíeti II. A tényleges üzleti haszon elmaradásán kivül egy gyári jelegű váliaiat feárosodik azzal a haszonveszteséggel is. amely az üzemszünetelés ideje alatt a btfskteteií tőkét érinti, illetve az üzem szünetelésének ideje alatt is a fizetési kötelezettségek állandó és meg nem sfakitoti teljesítése folytán előáll. Itt az a véleményünk, hogy ha a vállalat körülbeiül négy héten keresztül van üzemen kivül helyezve, körűibe'ül hat hitre lehet tenni azt as idő*, amig a kereskedelem szempontjából is normális mederbe vi33saheiyezödik. Véleményüak szerint etre cz idSre jogában áll igényelni a befektetett ssját és idegen tőke, vagyis a gépek tényleges értékének, továbbá a nyereségszámlán kimutatott felszerelés! szástia és gyári áruszámla kimutatott és fgszo't összegének tízszázalékos kamatát annál is inkább, mert az esedékes lüetési kötelezettségek kitolása kétségtelenül bizonyos tehertöbbletiel jár az üzletre nézve. III. A gyári üíeia, feülönöaen n sprciália gépekkel doígofó iparvállalatok természetééi kifolyólag igényelheti, hogy az uj üzembe hely esés alkalmával a gépek felszerelését ugyanaso<i váüalsí szerelői vígezzék, amely a gépet eredetileg szállította." A gyártulajdonos a kaimra véliményv alapján közölte i» saokat az összegeket, amatlyekre a gyár kisajátítsa esetin reflektál. A véleményben szereplő íéielsken kivül még a következő kívánságai vann&k: A gyárépületért és a telekért hétszázmilliót kér, rsggszkcdik ahhoz, bog? a sáros a M kssá h Kálmfn ucca 22 szám aliiti házát, amelyet a gyár helyét?! fetejánlo tak, a város megfelelő módén dtalakitsa. A házért évente mind mese kéiezetrötssáz aranykoronát bajlsndS fizttni husz éven keresztű*, husz év múlva pedig joga legyen a házat kedvezményei áron megvásárolni. Fenyő Lajos műszaki tanácsos számítása sze* rint iiyen körülmények közölt a gyár megváltása a kilakoltatás és a lakók elhelyezésének költségeivel együtt, tekintettel arra, hogy a bérietkedvezméne értéke évente hatyanmiLli i koronára becsülhető, megkőzeliti a hárommilliárd koronát. A tfcnícs elhatározta, hogy a bírósághoz for-. dul a kérdés elintézéséért. 24 HP. modern öninditós, dinamó-vi'ágitásn, nyitottéi kombiné-karosszériázott, hat üléses „Fiat"-automobil, további egy négy üléses F O ff* teljesen jó állapotban eladá az tn47 „Autóüzeménél Makón. Kaszáló kitűnő negyven hold, Szegedhez igen közel olcsón, husz fcold tacyás állomás mellett, BZÍZ hold prima, kitűnő épületekkel, vasút, müut mellett, állomás mellett másfél hold kitünS szőlő kőépü--—" Kamocsay O F. B. engedélyesnél, HÓDMEZŐVÁSÍRHELY, ref. templombasár. h!43 Telefon 283. . gyárosnál BzSged 4. talfilan 469. Miítdeanemfl kőSéláiru, zsineg, zsák, ponyva, s^ölőkötöjtő fonalak és háló Ga «y«»t ar osi k a n h a t A, rr szo saját készítményeim legkiválóbb miniíBégben igen jutányos áron kaphatók és megrendelhetők, Mindenféle szőnyegek ——Javtléíát olcsón vállalom. „GÁBORI szényegipar Szeged, Szt István tér 6. Teleion 9-74. VETKEZIK, Szegediek találkozó helye.