Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-23 / 245. szám

tlM október 23 *SLMA«YAÍt0ffSÍA« 5 Az egyesült bal párt szegedi nagygyűlése 24-én (vasárnap) délelőtt 10 órakor lesz a Belvárosi Moziban. N0POI00S1 vissmlépése Elbépélv m kopmánypirti esjtAsioSgálti és m szegedi ffajvéfli l«p Ifazguentüsa. ~ Napoleon ecr^gével együtt bevonult Mclunbei ahol a nép rajongó sssrefsttel fogadta. A Dilmagyarország csüiöríöfci számában egy égiszén kled cikkecike jelent meg az alaii az ártatlan cim alstt, hogy Kombinációk a szegedi főispánság körül. A cikk anyagát budapesti tudósitinktói kaptuk és hisszük: most már mtdunibin lesz birósdgl tárgyalás keretiben bebizonyítani, hogy érdeme szerint keze'iük és hogv közzététele körül, bir a felefonje'entés késő éjjel érkezett meg, a lehető legnagyobb gonddal és alapossággal jártunk el. A buda­pesti tu^ősüáshoz ugyanis az anyag mérlege­lése és kellő információszerzés után szóról-sz ra a kővetkező kommentárt fűztük: — Jólinformált helyen érdeklődtünk az ügy állása iránt és az iz értesülésünk, hogy biio­n?os oldalról nagyon szerelnék, ha megtörténne Aigner Károly távozása, ami azonban teljesen valószínűtlen. Aigner ciak a közelmúlt napok­ban kapott kitünielést és Szegeden ugy tudják, hogy poziciója teljesen szilárd. Budapesti tudósítónk ismeri hiradáiát ezzel a kommentárral közöltük le, két laptársunk mégis szükségesnek tartotta, bogy egészen kis kötleményünkkel kapcsolatosan belénkhsrapjot?. A kormánypárti lap ugy tünteti fai a dolgot, mintha bennünket átlátszó politikai célzat veie< tett volna, mintha közleményünk tendenciózus, naiv, vagy rosszakaratú lett volna. A kormány­lap elég „fiatal* ahhoz, hogy ne vegyük komo­lyan, különben találó rövidséggel kijelentenénk, hogy akko% imikor ilyeneket álli', egyszerűen nem mond igazat. Ds nlíba, nem tudunk ha­ragudni, amikor látjuk ezt az istenien kedves, mert egészen fiíöilegei, meg indokolstlan, túlfűtött és lángoló siolgá'atkészséget — fölfelé és eszünkbe jut egy igen, de igen jellemző történei ni remi iizcsncia. Abban az időben történt, amikor Napoleon visszstért Elbáról és amikor a francia kormánylap a Moni'eur nevet viselte. Amikor hire terjedt, hogy Nipoleon eliünt E birói él uton van Frinciaorizág felé, ez a Moniteur a kövelketőket irta: — H re jár. hoiy a korzikai véreb, a hiéna, akit őfelsége XVIII. L»jos Elba szige ere szám­üiölt, axá«flzetési helyéről megszökött és egy­pár bandita kisérelébent uton vtn F/anciaomág felé. Viiés hidstregönk bizonyára gyorsan fog végeini a vakmerő kalandorral és cinkostársai­val. Mit taiz izonbin Isten ? Napoleon diadal­masan halsdt előre, .vitáz hadseregünk" pedig Q enoble vkosában cia'lakozott hozzá. A Moailiar ekkor igy irt: — Megbízhatatlan híradások szerint Bonaparte Qrenoblebe érkezett. A francia népisek nincs semmi oka az aggodalomra, a király hadserege csakhamar te fog csapni a lázadás fejéri. Mit (esz azonbsn megint Isten? Nipoleon haladt tovább Párii felé, u ja egyre inkább diadalát éi amikor megérkezik a franca forra­dalom idejln naiyoa nevezetei éi mindig gyászos emlikfl események színhelyére, Lyonba, a MtnlUut igy zengedezett: — A tábornok erői serig élén tegnap Lyonba érkezett, ahol a nép kivonult a fogidására. Es Nipo'eon haladt tovább. Március 1-én kötött ki Fréjus melleit ős mfirclni közepén megérkezett Melunbe. III már naiy hadserege volt ii riadó ielksiedés, meg hatalmas tüntetés közben vonul be a városba. A Moniteur ekkor igy tudóiitolt: I I s 1 i iiHm iiMUi s-m. Március 20<ikán Napolion bsvjrmlt Párisba, megint laktijs lett a Tnileíiáknsk, ahonnan XVIII. Lajos elmenekült it ura egén Frrncia­oraágnak. Egy nappil előbb a Monlttur lelkes alattvalói hódolattal irta a köveikezSket: I. Napoleon, a franciák császára megérkezett országa fa városa elé és holnsp tartja bevonulását as esész francia nép ujjongó öröme közepette a Tuilei iákba. Hiába, ez volt saindig a ssőrösifll-bőröslül kormásylapok karaktere: hajbókoltuk és ma­gasztalnak, akár kell, akár nem, esért nest haragssuak mi, ha moit uiy vélik kötelessé­güket teljesíteni, hogy ol nélkül felénk agyar­kodnak. Egészen más elbírálás alá eiik azon­bm a kuriuslap, amely szintén fjglalkoiik Tf>r>nm¥tlV1 • >|tllUSi >II.TntWMMWWS A Délmagyarország többezerkötetes kölcsönkönyvtárában havi dij előfizető részére 12 és 10, heti dij 2000 korona. áMSMMIMMMMIMMMMMMI*^^ TiitnSi évi Isgyhásra Ítélték m négpév előtti szentesi jufeászgf Síkosság tettesét. ismeretei közleményünkkel és amely kőiben azt irje, hogy költeményünk „a Dilmagyarország szerkesztéségiiea, illsiőitg a migüte álló szociáldemokrata is liberális terkekien kiagyalt hlmzlelis*. A kursnilap állandóan megengedi migának sít a hangot. Most azonban, amikor ugy tünteti fel a dolgot, mintha a kérdéses hírt akár mi, akir a hozzánk lözeláílő politikai körökben ogyaliák volán kl, kénytelenek va­gyunk szokásunktól eltérni, AJ kursuslap BJOCI­tolódásáról tudomást venni és kijelenteni, hogy a kursuslap akkor, amikor ezt irta, szemérmei­lenil hazudotl. A kurzuslap emiatt a kijelen­tésünk miatt remélhelőleg megindiijs a s«|ii­pört, amelynek során be foglak bizonyítani, hogy • htrí a rendes is ismert újságírói ulon kaptuk, kellő mérlegelisiel fogad­tuk és a kiteles ellenőrzéssel is körűi­tekintéssel kezeim. Ez a bizonyítás less egyutlal a raásoíik válá­sinak a kormánylap szolgálni-ikarástói lul­fatölt és a szó nélkül elnézhető nagyképűség hitárait menze, de mesize túllépő cikkére ii. (A Délmagyarország munkatársától). A szegedi törvényszék Vlld tanácia pénteken tárgyalta Imrei Antal és Székely Sindor szentesi iöldmi?e3ek ügyét, akiket Kelenczés Miklós tizenkilenc éves juhászbojtár megölésével vádolt as ügyészség. Négy évvel ezelőtt, 1922 április 15 én reggel ugyanis vérbetagyva találták a Sienies melletti Z loldos tanya tizenkilenc éves juhászbojtárját. A fején borzalmasan összeveri, már alig élő legényt azonnal a szentesi kórhásba szá'litották, ahol még ugyanaz nap meghalt anélkül, hogy eszméletét visssanyerte volna. A nyomozó cseadörök hiába kutattak a tettes ulán, négy éven keresztül sürü fályol rejtette a szerencsétlen bojtár gyilkosait. Et év augusztusában aj rendőrkapitányt kapott a szentesi rendőrség. As uj kapitányt érdekelni kezdte a lassan már feledésbe merült négy év előtti gyilkosság és (itokbsn ujabb nyomosást ren dalt. A nyomozók csakhamar olyan adatok birto­kába jutottak, amelyek révén könnyen rá lehetett találni a gyilkosokra, akiket már szeptember elején ie is tartóztattak Imrei Antal és Sttékely Sindor szentesi fö'dmlvesefe személyében. Imrei Antal ugy a rendőrségen, mini a vizsgáló­bíró előtt részletesen beismerte teltét. A pénteki főtárgyaláson Inrei Antal visszavonta előbbi vallo­mását és előadta, hogy 1922 április hó elején el ment a néhai juhászhoz, akitő! juhokat vásárolt. A vett jószágok érát kifizette, elvitelüket azonbsn későbbre halasztotta. Április tizennegyedikén ko­csira ült sógorával, Székely Sándorral, hogy a juhokat hasaszállitsa. Késő este érlek a Zsoldos tanys közelébe, amelynek juhakoljához a kocsi hátrahagyásával ödalopóziak és az ajtót álku'ccsal felnyitva, válogatni kezdtek az akol juhai között. Hogy jobban lássanak, Székely Sindor gyufát gyujtotf. Mind a ketten két-két juhot vettek ma­gukhoz és azzal távozni készültek. Alig mehettek az okoltól pár lépésnyire, amikor Imrei rákiáltott Sfékelyre, hogy feküdjön a földre. — En tovább mentem, — folytatta vallomását Imrei Antal. — A sötétben ugyanis lépteket hal­lottam köieledni. Egyszer csak rámkiáltott valaki, hogy állj, mit akarsz\ Megismertem, Kelecciés Miklós bojtár volt. Mikor meglátta nálam a juho­kat, kifakadt, hogy cern engedi elvinni az állato­kat, mert IdSközben megtudta, hogy azok többet érnek a vételárnál. En nem akartam a juhokat visszaadni, mire Kelenciés Miklós felemelte botját és nekem akart támadni. En a támadásra sziníén felemellem a nálam levő eketisziitó botot és azzal többször felbevertem a bojtárt, akt összeesett. A verekedés után sógorommal sietve hazamentünk és otthon félelmembsn leszúrtam a juhokat és el­ástam őket a krumpli földemen, ahol a detektívek most a csontokat megtalálták. A bizonyítási e j írás lefolytatása után dr. Tompa Gyula ügyész rövid beszédben a vádlottak meg­büntetését kérte. Imrei Antsl védóje azt fejtegette, hogy védence jogos önvédelemből ütötte meg a bojtárt. A biróság rövid tanácskozás után kihirdette az ítéletet, amely sierins Imrei Antalt rablás büntette miatt tizenötévi fegyházra, Székely Sándort pedig lopás büntette miatt hathónapi börtönre itélte. A biróság ugyanis nem fogadta el Inrei Aatalnak azt a védekezését, amely sserint ő már e'őre ki­fizette volna a juhok árát, hanem rablásnak minő­sitelfe a cselekményt. A hallgatóság legnagyobb csodálkozására az Ítélethirdetés után az elitéltek kijelentették, hogy az Ítéletben megnyugodnak. Az ügyisz és az elitéltek védői telebbeztek. Telefon 16-33 Széchenyi Mozi Telefon 18-33 Október 23 én, szombaton Rudolf Valentiné ÍKf A SEJK. Szerelmi kalandbk a sivatagban nyolc felvonásban. Aionkivül; Me8cbe|| herceg. Amerikai történet 7 felvonásban. Főszerep'ő: flOHES II TT R B ». Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 5, 5, 7 és 9-kor A terem kellemesen fUtve van. BELVálMHH MOZI Október 23$ 24-én. szombaton éi vasárnap Tataira Pénitári S-H. falat oá It—8a KORZÓ •mmmomm Telefoni!— 8F. RAMON NOVARRÓ legújabb filmje: A kis kadett. Romantikus történet 8 felvonásban. Ezt megelőzi: Kacagó New-York, Nagy filmrevti 6 felvonásban. Főszereplő: ION N O ő R E. Előadások kexdete 5, T, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor, A terem kellemesen rutve van. Október 23., 24 ón, szombaton éa vasárnap X Paramount.fllmgyár világattrakciőfa: Az örök vándor. Egy tékozló fiu legendá[a 10 felvonásban, Főszereplő: WftLLACE BEERy. Azonkívül 1 Trambulin a feketék között és Jónnek a rokonok Amerikai burleszk 2 fiivonásban. Kacagtató komédia 2 felvban. Előadások kezdete 5, 7, 8 vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, B órakor. A terem ke'temeien fltve van. • WIITIMI emomw inwinnif mmmt IMSIII I WII S IIIIIIH í

Next

/
Oldalképek
Tartalom