Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-20 / 242. szám

APA IOOO koronw DÉIMAGYARORSZÁG Cstrkeiztöség i Deák Ferenc-u 2. Telefon 13-33. Kiadonivatal, iakiSnköayviár ís jegyiroda: Aradi ucca 8. sz. Telefon 305 jtacwda i Felüli Sándor sugárul 1. szám. felelonszáni 16—34 Szeged, 1026 október 20, SZERDA v«.!«„ ssailsi Bjy Maapn wtrt m «.öas ktr. Budapesla l< (WlM í»>.®8 it«i> E«--8í »a(m ára bétkSznap 2ru kar » e- * CMMima HBI trurat. i (Mciyra, 242 a<>m Amnesztia. Azon a Bipcn, mikor a Karia meghoila iSé7etél a frankpörben, a 'egiisztete'reméitóbb magyar ujslgiró, Rí kosi Jirő, filreSeife az amnesztia gondolatit. Aa igazságnak elég t éle'el', mondotta a Magyar újságírás doyenje, most már főhet a kegyelem. Cs Rákosi Jenő, aki nem is házelnök, de míg csak nem is kollégája Kunapé Andrásnak, vagy Ziirkay Jánosnak a reesetgyűlési képvitetőeégbin, van akkora tekinfé'y a polítikábsn, bogy a szavát soef kell hallani. Ne® is egészen egy héttel Ráköti Jenő cikkének1 megjelenése nlán sorra nyilatkoznak a párlok vezetői a szélső jobboldaltól » széliő baloldalig, bogy kifejezésre juttatták állátpmtjuVat az amnts>tii kérdésében. Nyilatkosi a még a fililős állásban lévő Igizságflgyminissler is. Minthogy öt köti az állása, terKéizetszerflleg ö szordinózza «eg legjobbat a ffondinlvtlójáf, De az amnesztia agyéi ő is disikntábi isnik tartja. Nrgyon szereitök volni, ba az amnesztia gondoa'a nem a frankügy befajezéséntk az ineidentéből merül fel és méc jobban szerettük volna, b« egyes politikusok pártállások szeriül nem hangoztatják nagyon is aláburottin, feoiy azért láffftk szükségesnek a kegyelem kiterjesztéséi a raisik oldalra, sert máskülönben a uagnk fdekezete számára sem kívánhatnák a kegjelem és fiíeiés fátyolát. Az clyan kegyefemne*, amelyet politikai stámvetés aiapjén adnak, folltikai mellékbe marad, már pedig éppen a kegyelem fényéből száműzni kel etje minden po ihát, Asar, bogy üégien. A kegyelem, amelynek az a célja, hogy meg nem történtté tegye a megtörténtet, elfelejtesse a botlásokat, bűnöket és hibákat, fíbzárisa a könnyeket, a legokosabb és Itgbölisebb politika. De ez a kegyelem, amely felejtetni akar, nen hheí politikai seregszemle, hanem ki kell terjedni mindazokra, akik as u olsó évtized vthmáiában nem valamely nyereségvágy bél eredő bttntényt követtek cl, banem elitéő politikai verdiktnek a súlya alá kerüllek. A mmiszterelnök beszédében nagjoi Ugy bárokat pengetett. Szsvtibin a frank mán a Itra következett. FeUdést és kibtkű'ést birdetaii. Eare\ a fe'edésnek és kibtkűlfiinek cssk a napi poMikti szempontoktól független, iga'i amnesztia letaef az eszközi. Távol áll tőlünk, bogy egyes embereknek a személyét érinteni akirnank az amnesstla kérdésében. Ds mi, mikor egynémely esztendők vibaros esetéayei álltnak mögöttünk, néttl joggal rátu atha'unk a forradalmi és ellenforradalmi idők bizonyos tapjsztalatairi. Az emberik nem száz százalékos angyalok vagy ördögök, bsnem mindig emberek, akikben cmfr ri erényak és embeti gyarlóságok kölködnek egymással. Mi tor valaki meggyőződés^ő', rokonszenve alapján, a pillánál beha'ási alali, vagy nás körű mények között leszögezi magát egy álláspont mellé, ritkán tudja állásfoglalásának végső következéseit. Taán esik az eső lépét teszi meg a saját akaratából, a továbbiaknál már a v'szonyok és események sodró hatása nyilatkozik meg. Egy bizonyos ponton tol pedig rcár nincsen visszatérés. Ilyenkor ar, akit az események e sodottik, a saját igtzolá sári tuhó módon igyekszik szolgálni azt az irányt, mily öl magával rag«dia. Es a fórradslati és ellenforradilmt emberek pszihéjének a migyarázsta. Ezért más a felelősség mértéke ilyen időkben, mint a normális viszonyok kőiött, mikor az állami és láisadalmi figyelem zabolázó erői érvényesülnek. bt ezért bö cs politikus az, aki csitó igazság cimén nem bosszú gyakorol, banem miníl hamaríbb és micél tökéletesebben igyiksiik a kilengések minden enslékit el Öntetni. M kor Ráíosi Jenő felvetette az amnesztia gondolatát, nagyon li rámutatott a frankpörnak minden őrültségére és azokra a veszedelme!re, ameljeket ez a szerencsétlen, hebehurgya és mindenekfelett szégyenletesen ostoba kaland nem a benne szereplőkre, banem ax egész orsz/g'a felidézett. Egyetlen mentséget csinált csak számukra, az elvakultságnak azt a mér ékét, amely nem engedte, hogy meglássák cselekedetük várható következéseit. Ebben a vonatkozásban Windiscbgratz, aki talán évszázadok tethtltéjél hurcolja magárat, nem számit. Ds ott volt Nídosy, az o siág egyik legiliö tisztviselője, Jogásxiifg képzelt fő, akiből a politikai iskolázottság sem hiányozhatott. Ha nála mentség lebet az eivskullaáf, az önaagáról és kötelességiirOl való esegfeiedkezér, mennyivel inkább áil ez azokra a kisemberekre, akik várallacul sodródtak bele egy állami és szociális fotrat alow nak a forgatagába és még ma is szenredik b&llépésflk következéseit. Senlise akarjon bennünket félreérteni: nem Kentegetése, sőt B»/g nem is birálata ez annak, ami a kommün alatt történt, egysietűen emberi cselekedeteknek enbiri motívumokkal és emberi tugékkai való magyarázata. Az amnesztiára szűkség van, de ez az amnesztia legyen kegyelmi, ne pedig politikusi tény. Hozzon megnyugvást, mert ezt aöveleli nem valami 1/ pártnak, csoportnak, hanem aa országnak érdeke. m Januárban — választás ? á felsőház! javaslat ax utolsó, amit a nemzetgyűlés letárgyal? (Budapesti ludMtink telefonjelentést,) A nemzetgyttlés fcolmp Puky Érdiének alelnökké megválasztás* után mrgkezdi érdemleges mániáját. A felit hátról szóló litvéay/avsslel az első, amelynek tárgyalását a parlsmenf megkezdi, de olyan hirek is keringenek a polititábm, hegy egfatlal az afalsá tavastul, amelyet a nemsetgíilés törvényerőre emtl, mart aamk letárgyslesa atáa a lermdty kiírja a választóimat. Ezeknek n híreknek aulenlilus voltát nem lebet ellenőrizni, de télé?, bogy ez tlleszék szómai aszni sz sshitőségger, hegy tityltg választótokat rendtl el a kármány, ez esetien a táltsstasek jenaór vége, vegy pbtuár ahje előtt ntm lesztek megtarthatók, mert a felsőházi javaslat lárgyaláia olyan nagyarányú vitát fog felidézni, amely legalább január vé&éig betölti a nemzetgyűlés munkaidejét. Nemcsak a biloldili ellenzék készül a javaslat ellen, hanem etős támadásokra készülnek a legitimisták is, akiknek részéről Andrássy Gyula gtóf, Rakovszky litván, sőt msga Apponyi Albert gróf is élesen szembehelyezkedik a törvényjsvfsuttal. A vitát az előtdd besséde után valósztnű eg Pesthy Pál igazságögyi miniszter beszéde fogja bewezetni, azután az ellenzék részéről Hegymegi Kise Pál s^laí fel a javaslat e?Fen, a aeresztény gardasági párt áláspontját Tari Béla fogja ismertetni, a szociáldemokrata párt nem jelölte- még meg a sorrendet, amelyben tagjii a javaslat elfen fel fognak szólalni". KM!MMh NHlimi A magyar kormány ffenioa vaauti kárdáaak ügyében tárgyal Belgrádban. (Budapesti tudósítónk tele fin Jelentése.) Belgrádból jelentik: Néhány nip éta Beliráabin tartózkodik Nlíkl Alfréd miniszteri larácsos, aki a matya kűldgyi és kireskedelemfigyi minisztérium rt esbisar ától fon os misszióval étkezett Belgrádba. Nickl fegmp óta szfimt nélkül tárgyal a jugaszláv kitleked/sSgyl minisztérium tényezőivel és löbbizben látogatást telt a miniszterelnökségen is. Jól éitesűit po ittkai körökben ugy fudják, hogy a magyar ktrmásy megbízottjának belgrádi Hriótkadásn vtsuH kérdésekkel Ali issiefttgtésbsn. és ízzel fefpcfolitbaii főleg az adriai tengerre iránjuló tranzité forgalom kérdése szerepel napirenden. Ezzel kapciolatban valészinűieg szébi kerül a spalatói magyar szabadkikötö kérdése is. Jft informált körökben bizonyosra veszik, hogy a magyar szabadkikötö kérdése lövidesen dűlőre jul. Magyarország Spalaló közelében Pojudban vagy Solinskalugdban kap szabad zónát. Diszszázaddal várta Belgrád Pasics érkezését. (Budapesti íadósüónk teleJaajelentise.) Belgrád' ból jetintik: Ma eite érkezeti mig Belgrádba 4 havi tivoliit után Pasics volt miniszterelnök, akit a pályaudvaron többszáz főnyi tömeg várt. Patici fogidására díszszázad ís volt kivezényelve, amely a vonat megérkezésekor dlsxtttzel adott. Radlcs árrdozé beszédben Oncepelte as ősz szerb politikust. Saipela áz uj asztrák karmány alnőka. Btcs, okiéber 19. A nevzetgyOlés ma délután rövid ülést tar o t, amelyen bejelentenék a Ramek kormány lemondását. A következő ülést holnap délután tartják. Napirenden a főbizoltsignat az uj kormányról szóló jelentése szerepel. A nemzeti tanács föbhalltága dr. Siiptll bízta meg a kormány megalakításával. Setpei bolnip délután 2 órakor terjeszti a főbizottság elé as uj kormány névsorát. (Badopssll tudósítónk Ititjonjelenítse.) Bécsből Jelentik: Selptl ma délután megkezdte tárgyalásait a pártok vezetőivel az egyei ainiszferi (árcák betöltése ügyében. Jil édesül! politikai körök szerint Setpei a volt Rmekkormdny négy tagját veszt át kormányába és pedig Thaler fö'dmiwelésflgyi, Schirfj kiriskedeleműgyi, Vaugoin honvédelmi és Rosch népjóléti minisztert. A pénzügyi tárca legvalószínűbb jelöltje, dr. Ktentick, a közoktatásügyi láicát Richatd Schmldl kapjs, akik mind a keten tagjai voltak az tlsS Seipe!-kormánynak is. Belügyminiszter a nsgy német párt vesére, dr. Dlngboter les?, aki a nemzetgyűlés jelenlegi elnöke. A nemzetgyűlés főbiiotfiága holnap dé ulén