Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-17 / 240. szám

1128 október 17 OBlMAQTAKOe^ZAQ 8 Az ellenzéki balpipl jövő vasáraapi JiéasIéboiilásÉii alakul meg liberális párt. (4 Dilmagyarország munkatársától.) Nemctak Szrgíd, de az egész magyar politikai é?et nagy eseménye lesz az oklóber 24 iki szegedi liberá­lis zászlóbontás, amelyre fe figyal az egész ma­gyár nyilvánosság és a politikai (let minden tényezője. Tegnap jeientetlül-, hogy az egyesült balpárt elbatáiozta, hogy a szegedi zászlóbon­táson megjelenik Rauap Károtyon kivfll Htgp migl-Kiss P«íl, Haska Vilmos, Létay Ernő Rainprecht Antal, Bródy Ernő és Baracs Mar­ce). Az efytsCli balpárt ez rlsö na»yszab*su vidéki zászlóbontása egybe kapcsolidik azzal a nagyjelentőségű eseménnyel, hagy ez alkatom­mal alakul meg farmdll&an a balpárt szegedi szervezete is, amelynek szervizés) munkálatai mir befejeződtek. A zászlóbon'áion egyébként megjelennek Makó és Hódmezővásárhely libe rális és demokratikus polgárságának képviselői is, bogy ezzel is dokumentálják a liberális éa demokratikus gondolat jelentőségét Is erejét. A szegedi demokratikus szervezet formális megalakulásán fal is külön jelentősége lesz a szegedi nagygyűlések, mert Rassay Károly, v párt vezére ez alkalommal fogja megfeiölei ezt az ulat, amelyen a pírt a mosi ktzdCdő porta- ! menti kampáay alalt haladói fog és egyben I mmmmmmwmmím^^ A rendkívüli közgyűlés elfogadta a feltételeket éa Szeged város felveazi a 3 és félmilliós külföldi kölcsönt. kifejti a pórt álláspontját a mosi lezajlóit for­mális kormányválsággal kapcsolation is. Rassay és a többi szónokok rá fognak világilant arr», bogy itl a polgárság és nmnkásaág, a kisgazdák ts a fflldnéiküíiak tömegti érdekében gyiksres resdszerváltozásra van szükség és n«m elég egy formális kormányválság, amely csak néhány uj nevet hoz, de a lényeg! marad továbbra is a régi. A képviselők szombaton este érkezmk Sze­gedre. Tiszteletükre sste a Kassban negytzabám oankttítl rendesnek, amelyen az összes kép­viselő és poliikus lelstóla.'. Már ezen a vacso­rán réeztvtsznek Vásárhely és Makó polgársá­gának kiküldöttjei. Vasárnap délelőtt tesz azután a Beivótoti Moziban a zászlóbontás, amelyen nagyjelentőségű beszédet mond Rassay és fel­szólalnak az Csszes képviselők. Ezen a gyűlé­sen publikálják a sztgedi szervezet formális megalakulását és a polgárság ez alkalommal választja meg a szegedi szervezet vezeőség6t is. A husionnegyediki zászlóbontás iránt már most óriási érdeklődés nyilvánul meg. A pol­gárság, a dolgozók tömegei tanúságot fognak tenni ez alkalommal a demokrácia, a liberáliz­mus és a szabadság eszméje melleit. (A Délmagyarország munkatársától) A vá­ros törvényhatósági bizottsága szombaton dél­elölt tizenegy órakor tartotta meg a polgár­mester elnökletével rendkívüli közgyűlését, amely­nek egyetlen tárgya ez uj Sptyer- kölcsön fel vételére vonatkozik tanácsi előterjesztés volt. Ez a tárgy nem váltott ki nagyobb érdeklődést a városatyák körében, a taayai képviselők távol­létükkel tüntettek, a városit k l ötül is csakazok jelentek meg, akik állandóan résztvesznek a vdrosi ügyek tárgyalásában. A polgármester a reodkivflli közgyűlés megnyi lása után naprend elölt szólalt fel és megemléke­zett arról, bogy a kormányzó dr. Aigner Káro'y lő ispánt a másodosztálya magyar érdemkereszttel tüntette ki. A polgármester indi ványára a közgyü lés egyhangúlag elhatározta, hogy tbből az al­kalomból Üdvözli a főispánt. Ezután Rack Lipót adóügyi szenátor terjesz­tette e.ő a taaács javaslatit. Elmondotta, hogy a közgyűlés egytzer már elhatározta, hogy az egyetemi ípitkezásek költségeire, valamint a k<sajátitandó telkek megváltására öt és félmillió korona kölcsönt veix lel. A tanács a közgyűlés határozata alapján bejelentette a pinaügy­miniszternek, hogy a mísodik küilöldi kölcsön­ből öt és félmillió aranykoronára reflektál Sze­ged városa, A pénzügyminiszter most értesítette a vátos hatóságát, hogy a várót ok második kölcsönéből csak három is félmilliói kaphat Szeged is filszólitotla a vátos kösörségé', feogy rövid idó alalt nyilatkozzon, vájjon felveszi-e ezt a báron és félmilliót. Közölte a pénzügy­miniszter a kölcsön felléfcliliil is, avelyek szerint a felveendő összeget husz és alalt kell amortizálnia a városnak, a hátralék után hét és félszázalékos kamat fizetendő, töiliszlésre pedig az ősszeg 23 sziznléka. A kölcsönt a vaos hithőnipi felmondással mindenkor visszafizet­heti, de öt éten belül megbatározott sztornó* dijat kell visszafizetés ételén fizetnie. As elölerjesiiés után a polgármester be­jelentette, hogy az egyik városatya írásba log­Ult indítványt juttatott hoziá. Az indítványnak azonban csak az első része tartozik a rend­kívüli közgyűlés tárgyához, a többi, amelyben ast szorgalmazza, hogy a kormány az állam­pénztár feleslegeinek egyrészél s megbízható s.egedi bankokban helyezze cl méltányos ka­mat ellenében, a rendkívüli közgyűlésen nem tárgyalható. A tárgyalható részben azt kiván|a az indítványozó, hogy a város a felveendő köl­esönt addig is, amig szüksége nem lesz rá, helyezze el béléiként a nagyobb szegedi pénz­latizsteknil. A polgármester erre vonatkozóiig kijelen­tette, hogy a tanács éppen ugy, mint az elsó külföldi kölcsön felvétele alkalmával, most is a nagyobb szegedi pinzistézetekben helyezi cl a momentán felesleges összegeket, nem hiszi azonban, hogy sok maradna ebből a három és félmillió aranykoronából, mert ki kell belőlíe fiie'ni az Angol Mjgysr Banktól felvett busz­milliárd koronás íüggőkölcaönt ts rövidesen esedékessé válik sz egyetemi hozzájárulás elsó feJe, egymillióhalszázezer sranykorona is. A rendkívüli közgyűlés eiután a lanács ja­vaslatára egyhangúlag kimondotta, hogy fel­veszi a felajánlott hirom is fiimillió arany­koronás kölcsönt, a ftltiielekei elfogadja is a törlesztést összegek fedezésére kijelöli a kere­eeii adóbél, valamint a forgalmi adóból szár­mazó Jövedelmeket. A rendkívüli közgyűlés félliscnkellő után néhány perccel irt végei. Kétszer házalták végig Szegedet z ismeretlen szélhámos álpapok. J elkötést teltek a hercegprimáii hivatalnak. ¥ (A Dilmagyarorszdg munkatársától,) Néhány hittel ezelőtt, de hónapokkal előbb is furcsa kinézisű szakállas papok jelenlek meg a szegedi accákou. Két alkalommal tisztelték meg a váiost él iövld egy-kétnapi szegedi tartózkodás után nyomtalanul fel is szedték sátoifájukat. Ssnki­seiu tudta róluk, begy honnét jOtisk. A rendőr­ség idigenillenőiző osztályán azonnal ki aksrák őket utasítani. Migyírországi tartózkodásuk célja ugyanis fölöttébb gysnus volt. A miguks.fi görög-keleti vallásaiknak kiadó perzsa papok írásaik szerint aton cé bői jötlek Eurőpibs, hogy a kurd vidéken legyilkolt keresztények árvfi risztre kön) ör adomány okit gyűjtsenek. A sze­mélyazonossági igazolványukon mindenféle pecsét és aláírás tűndök öt*, amelyeken eligazodni nem lehetett. A legfeltünőtb n volt, hogy Szegedre egyenesen Belgrádból Jöttek, ihol az oltani magyar konzulátus is igazolta személyazonos­ságukat és megbízhatóságukat. Szegeden azonban az államrendőrség minden itísuk ellenére stm járult hozzá a psrzsa pspok Ut tartózkodáséhoz. Mir ugy volt, hogy azonnali kiutasításukat rendelik el, amikor a polgár­mesteri hivatal n utolsó percekben megkönyörült rajtuk és a polgármesteri gyorsiegályiispbói 100000 koronás adomány knüll bejegyzésre a könyöradoBsíniokat gyB|tő pspok va*kt,s is megviselt utikönyvébe. A színes fogadtatás után a rendőrség is feladta ellenkezését és hozzájárult ahhoz, hogy a parisa papok kii nap'g gyüjt­hessenek a váfoibin. A papok gyüj őkörulja azonbsn nem volt sikeres. Sokan bízalmttlanul fogtdiák őke»,ugy, hogy be sem várták a két Kapat, hanem már az első délután visszautazlak Belgrádba, Való­színűleg i't volt fötsrtézkodáti helyűk, mert nih&ny héttel ezelőtt isméi kit idegen perzsa pep kanúukolt be a Rókus-állomás felől a városházára. Az alat és a sori utat intéző hitóságok neveit és holtarlózkcdásukat annyira jál ismerték, mintha már többször jártak volna Szegeden. Belgrádban nagyon kioktathatták őket. A rendőrséget ciak másodsorban keresték fel. Először a polgármesteri hivatalba mentek. Olt megkiplák a 100 000 koronájnkat. Azután le­jelentkeztek a rendörségen éa a magukkal hozott pentos litta altp;áa megkezdték a könyötado* nányt gyűjtő kötutjukat. Már a városháza folyosó­ján migbá multák őket. A kopott, ezsiráncu, siínebigyott röiid teverenda alatt kccskebörös nadrág kandikált ki a bőszátu csizma felett. Már megjelenésűk is ijesztő vol'. Az egyik pap kiszáaritna!a>l)n idős lehetet'. Arcán ránc rárc bálán. A másik f'áler lehetett 60-70 é es. Jól beszélt szerbül. O volt a vezető. A ráacos öreg csak nevetett és valami lóztafazérhu hasonlót morzsolgatott aszott kezei között. E!öször bizaiottgerjesziés céljából felkeresték a gőiögkeei egyaázat. It; százezer koronát kaplak. Azután a szerb nevű kereskedőket és végül a katolikus plébániákat. Legutolsó alá­íráti tételként a felsővároti plébánia szerepeli ötveneztr koronával. Egymíltiókélsiáiezer ko­rona volt az sz összeg, amit Sregeaen össze­szedtek. Innen visszautaztak Belgrádba. Nem nehéz kiszámítani, hogy a telgridi ut fel­emésztelte a szegedi gyűjtés ősszegét. De leg­alább jól éltek. A Szegeden nagy riszvétetkeltő pspok ügyé­ben most meglepetésként hatott a hercegprímást hivatal bejelenlise a budapesti főkapitány Ság­hoz. A hetetgprimási bivatal ugyanis meg­tudta, hogy egy ismeretlen szeiía p»ofai, akik már vígig szilhámoskodtdk /gisz Európát és mindenhol a kurd vidéken elpusztult keresz­tények árvái részére gyűjtőitek, elindultak Buda­pest leli. A hivatal jelentése közli a szélhámos papok neveit és felemlíti, hogy a papok már Feisőmsgyarország területén műkődnek és mint szélhámosok azonnal letertóziatandók. Értesülésünk szerint S.egeden már meg­iilapitották, hogy a bercegprímáii iroda által körözött papok, mielőtt szélhámosságukról a legmagasabb egybáii hivatal tudomást szerzett volna, kit ízben már Jártak Szegeden és Jelenlős összegeket szedlek össze. Az illetékesek a perzsa papok régebbi sze­gedi szereplését most bejelentik a heicsg­primáfi hivatalnak, hogy elfogatásuk alkalmi­val szegedi szélhámosságuk is felkerüljön büu­iistájukrs. A Jókai-uccai elemi iskola épületére még egy emeletet húznak. Végre megfelelő elhelyezést kap a Jerney­házban összezsúfolt elemi leányiskola. (4 Dilmagyarország munkatársától.) A Jerney­bázban elhelyezett elemi leányiskola tűrhetetlen helyzetéről már nem egyszer beszámoltunk. As iskola növendékei a tízperces szünetben nem mehetnek az udvtrra és a fülledt tantermekben kell tartőzkodniok. Télen nem is szellőztetik a tantermeket, mert oly a a folyosója sincs az is­kolának, ahol a növendékek tartózkodhatnának. Igy az iskola jilenlegi elhelyezése ugy egész­ségügyi, mint pedagógiai szempontból eulyo­sin káros, anélkül, hogy a bajok felismerése után iz illetékes hatóságok bármit is tehettek volna az iskola elhelyezéie érdekében. A kérdéssel foglalkozott már a város ható­sága is és értesülésünk sierint komolyan elő­térbe ketült az a terv, hogy a Jókai-utcai fiu elemi iskolára még egy emeletet kuzaak, amely­ben elhelyezik a Jerney-házt leányelemi Iskolát. Az építkezés ügye a napokban kerül komoly megbsszélés stádiumába, amikor is Pogány

Next

/
Oldalképek
Tartalom