Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-02 / 227. szám

1931 október 2 DBLMAOTASORSZAQ 8 Sztanykovszky Tibort, Csillsgbörtön rabját is kihallgatja a budapesti rendőrség a Tisza-gyilkosság ügyében. A Tisga-gyUkosság uj tanult holnap hallgatják kf. Budapest. október I. Ismeretes, hogy az ügyészség utasítására a rendőrség uj nyomozást ind tolt a Tisza-gyilkosság ügyében. Ma délelölt érkezeit a főkipiányság bűnügyi oízSályánik vezetőjéhez, Kniana Rezső rendörtüt»nácsoshoz az a hatalmas aktacsomag, amely a Tisza ügy nyomozati él pöranyagát foglalja magábs, A rendőrség ma intézkedett is már az ügy be|eeníett uj tanulnak kihallgatása iránt. Az eddigi d szpoziciók szerint holnap dili lőtt kezdi meg a főkapitányság a bejelentett tanuk kihaitgatásdt. F'Ax első tanú az a fiatal leány lesz, akt Gürtner védőjének bejelentette, hogy ő ismeri a gyilkosokat és összes adatait hajlandó a hatóságok rendelkezésére bocsátani. Intézkedés történt aziráayban is, hogy ametiy* nyiben szüksége mutatkozik, elövezetik Sztanykovszky Tibort a szegedi Csillagbörtönből, ahol büntetését tölü A hó napi kihallgatások előreláthatóan már poiitiv i dalokat szolgáltatnak a hatóságoknak arranéive, hogy valóban uj és eddig ismeretlen részle'ei s szereplői vinnak e Tisza István gróf meggyilkolásának. IWMflWWilMMIinMtBfWMWWSMfWaMnaaiMMMMWS^^ B Zadravetz litván atyai intelmet kapott Rómából és visszavonul a harkányfüredi franciskánus kolostorba. Lillafüred, október 1. Egy előkelO társadalmi állású ur, aki Zadravetz pcsp'jk lillafüredi tartózkodása idején több napon át a püspök közvetlen társaságában tartózkodott, ezeket mondotta : — A pfspök ur még karácsony előtt hosszú időre ttljeieu vissza fog vonulni a külvilágtól s az edaigi zajos és magas méltóságban töiiöit éleiét felvaitfa a kolostor magányával, Természelet, hogy püipiki ordójdenk tolja megtariáia milleit votul vissza ötként Csonka-Magyar* ország déli határán, a siklósi járásban ftkvő Harkány-füt dő Fertae-nadl kolostorába. Az a szándéka, hogy a Szent Ferenc-rendi szerzetesekre előirt szigorú kolostori élet mini den parancsát magára nézve is önként kötelezőnek jogja elismerni. A püspök köiveilen környeieiébiz tartozók ugy tudják, hogy Zidrsveiz püspök a gyászosemlékü frantpörí siereplésével kapcsolatban Rómából is as egyházi életben szokásos atyai intelmet kap\a a közelmúltba a, hogy a lörténtek után, bár Róma a püspök egyéni integritását teljesen érintetlennek látja, maga vonja le az ügy ódiumának konzekvenciái! és a magyarországi közélettől vonuljon vissza. Kenyéririgység motiválja a sárosdi gyilkosságot. A letartóztatott vetélytárs rendületlenül tagad, de tárgyi bizonyítékok szóinak ellene. (Budapesti tudósítónk tehfaaftleaiist.) A sárosdi gyilkosság ügyében váratl.n fordul <t állott be. Letartóztatták Szikszay intéző gyilkosát, ami annál is meglepőbb, mert hiszen tegnapelőtt a jelentések még arról számoltak be, hogy a nyomozás holtpontra jutóit, az összes feltevések megdőltek, minden gyanúsított alibit igazolt és igy csak valami váratlan fordulat hozhit a reménytelenné vált nyomozásban eredményt. Tegnap aztán váratlanul megoldódott a rejtély. Kiderült, hojy a három feltevés közül az egyik, mégpedig a rendőrség feltevése helyesnek bizonyult. Sziíszay latétői az az előkelő tzármazásu uradalmi alkalmazta ölte meg, aki vetélytársa volt és aki Eizterházy gréf bizalmasai közé tartozott: Pfigler Ferenc volt főhadnagy, agy tábornok közeli rokona, kitűnő vadisz, aki mesterim kezelte a fegyvert és Ifvése sohasem tévesztett célt. A rendőrség feltevésének az volt az alapja, hogy Szikszay számos ellensége közölt Pi gier volt a legkérlelhetetlenebb, mert hszen a két képzett gazdász évek óta harcban állott egymással a vezető poziclóírt. Pfigler ugyan alibit igazolt, ds a nyomozói már a temetés napján tudták, hogy hamis az alibi, hogy más nem lehet a tettes, csak a vetélytárs. Pfigler 1924 bin került a sárosdi uradalomhoz. Lassan-lassan a gróf bizalmába férkőzött, mert ügyesen kihasználta vadászszenvedéiyét. Síikszay féltékenyen szemlélte az idegen lérhódiíását, féltette tőle vezető pozícióját, ezért láthatóan arra törekedett, hogy elíávoiilsa az uradalomból. Megkönnyítette a helyzetet, hagy a Pfigler állal kezelt vadaskertek körül elszámolási differenciák merőitek fel, Pfigler állítólag hefvinmillió koronával nem tudott elszámolni. Október elsején keltett volna siámot adnia a jövedelmekről. Ettől félt és ezért határozta el, hogy véglegesen megszabadul kérlel* heteilen vetélytársától. A gyilkosságot nagy körültekintéssel hallotta végre. A sikerült lövés után hazasietett és lefeküdt, ugy, hogy miker értesítették a gyilkosságról, már alvást színlelhetett. Ezzel igazolta alibijét. Az iatézőlak körül talált nyomok alapján az egyik ciendőriiszthelye'tes azonban gyanút fogolt, gyanúját megerösiiette az, hogy minden más fatevés megdőlt. Az án a ficáBotban, Pfigler birodalmában megtalálták a gyilkos fegyvert is. Pfíglert megbilincselve kísér ék az ügyészségre és ott kihirdeiték előtte letartóztatását. Rendületlenül tagad, de a nyomozó hatóságok olyan tárgyi bizonyítékokat szereztek be ellene, ame yek lélségtelenné teszik bűnösségét. Vásárhelyt értesítette m belügyminiszter, hegy a közgyűlést fel lehet frieeiteni. Törvényes rendelet nem akadályozia meg az időközi választásokat. sem Időszaki választások megejtósónek, sem & tényleges vírilis Jogot élvező virllisek behívásának nincsen semmi törvényes akadálya. Sőt, mint az a belügyminiszteri leiratbál kitűnik, 1920 óta minden évben meg kelleti volna nzt csinálni. Itt, ugy látszik, a közigazgatási hatóságokit terheli a Melősség árért, hogy a választások megtartása s a viriiiiek behívása mindesidcig nem történt mrg. A miniszter még azt is kimondji, hogy érdemében nem döntheti el a kérdést, mert a döntés választási ügjekcen a közigazgatási (A Délmagytrorszdg hódmezóvisithtlyi munkatársitól.) Országos vonatkozásban is érdekei leiratot kapott ma Hódmezővásárhely tanácsa a belügyminisztertől. Tudvalevő ugyanis, hogy dr. László Jenő töivényhatósági bizottsági tag indítványt nyújtott be a város tanácsához, hogy as időközben megüresedett bizottsági tagsági helyeket részben választás utján, részben p«dig a viriiiiek behívásával töitiék be. Minthogy a tanácsnak aggodalmai voltak az figyel illetőleg, a belügyminisztertől kért felvilágosítást, hogy van-e törvényes akadálya az indítvány leijeitlésének. Mi érkezeit meg a belügyminiszter érdekes leirata a városhoz, amelyben tudatja, hogy bíróság hatáskörébe tartozik. A miniszter leirata különben szóssirint a követkeiő: — Az 1926. évi augusztus hó 28-án 16.081. szám alatt keit felterjesztésére a város tanácsát tájékozásul a kővetkezőkről értesítem: A választolt törvényhatósági biiottsági tagok sorában elhalálozás, lemondás, vagy a tagsági képesség elvesztése folytán megSresedett he'yek betöltésének tirviayes akaáálya nlncten, - mert az 1886. XXI. i.-c. 33. §-ában említett időkisi vdlatziátok nitcienek ftljüggestive. Epp ugy változatlanul hatályban van az 1886. XXI. t.c. 25. §-a, amely azt rendeli, bogy a leglibb adót fizető iörvinyhaiótági bizottsági tagok aivjegyzikit minden évben issza kall áliuanl, illetőleg ki kell igazítani, a f. évben tehát a szóbaniorgó tagiig azokat n személyeket illeti mig, akik a legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1926. évre érvényes névjegysákébe fel vannak véve. Az 1915. VI. t.-cikk ugyanis csík az általános választásokat halasztotta n\ 1886. XXI. t.-cikk 33. §-ban emiitett Időközt választások megtartását azonban kifejezetten megengedte, mig a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagokra vonatkozó törvényes rendelkezések hatályát egyáltalán nem érintette. — Ezen a jogi Helyzeten a későbbi iniizkedistk nem változtattak. — A íöriényes közigazgatás felvétele érdekében kisdott és a jogfolytonosságot célsó 3886/1919. M. E. sz. rendelet a törvényhatósági bizottsággal kapcsolatban csupán annak kimondására szorítkozott, hogy ugy, mint a többi hatósági szervak, a törvényhatósági bizottság is ugyanazokkal a tagokkal kezdje meg működését, akik 1918 ik évi október hó 30 án annak tagjaiként szerepeltek. Ezt a rendelkezési tehát semmiesstre se lehet akként érteimesni, hogy az akár as időközi választásokat, akár a legtöbb adót fiie'ő törványhitóiági bizottsági tagok jogosultságára vonatkozó törvényes rendelkezések hatályát megszüntette volna. Kétségtelen, hogy az 1918. évi október hő 30 án működött legtöbb adóifizető bisottsági tagoknak az a rendkívüli migbizása ciak az 1919. év hátralevő tartamára szólhatott, mert az 1920. ésre jogosult legtöbb adót fizető bizottsági tagok kijelölésének már simmiiem állott útjában. Ez á lispont helyes voltát igazolja továbbá az a körülmény, hogy az 1923: IV. te. 9. §. színién csak a választott bizottsági tagok megeizatásái hosszabbította meg, hogy a 204/924. M. E. sz. rendelet is, bár általánosaágoan törvényhatóiági bizottsági tagokat említ, csupán a választott bizottsági tagokat 1915: IV. tc. alapján megillető megbízás további ideiglenes meghosszabbításáról intézkedik. — Megjegyzem kü önben, hogy e kérdés érdemében nem recdalkeztietíem, mert a döntés a tálasztái, illetőleg törvényhatósági bizottsági tagság kéidéstben a közigazgatási bit óság hatásköribe tartozik, az ilyen ügyekben padig a miniszter &ég felügyeleti jogkör címén sem intézkedhetik. Budapest, 1926 szeptember 30-án. A miniszter helyeit Hadik s. k., államtitkár. Nincsics és Zalesky Briandnál. (Budapesti tudósítónk telefonjelenUse.) Páriából jelentik: Nincstcs jugoszláv kaiűgy*iaisster ma Briaad vendége volt. A Qay de Ortnyépülelében adóit ebéden a kél államférfi bisalmas kettesban vett résst. Délután Briind Zalesky lengyel külügyminíutert fogadia. Briand tárgyalásairól hivatalos jelentéit nem adlak ki és politikai körök sem tudnak ásókról semmit. A hamburgi kikötőmunkások sztrájkja miatt ma egyetlen hajó sem hagyta el a kikötőt. Bén, október 1. Hamburgból táviratozzák : A kiköiőmunkásoknak bérkövetelések miatt kitört sztrájkja a déli érákban még változatlanul tart. A sztrájkolók ezrei áraiz'ot ák el a dokkokat és el vannak tőkéivé arra, hogy követeléseit teljesítése előli nem állanak munkába. A hajóstársaságok viszont nem hajlandók a mostani béreket felemelni. Ma egyelita hajé tem hagyta tl a hamburgi kikétől.