Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-01 / 226. szám

.ff KÓNYV. ÉLMAGY ixspxr J BnwSesxtöség l Deák Feienc-n. 2, Telefon 13-33. Kiadóhivatal, IWIcíSnfeOnyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8. sí, Telefon 306. • Petőfi Sándor sugárul 1. «4m. Telefonszám 16—34. Szeged, 192$ október 1, PÉNTEK (Uwmkmhi sno tasapta hegben 45.0B0 kor., Rcdapcxio' % fW®jD» <ff,BSJ íwí Ki:yoa ára HélkSxntp 2nai kai imt- *k SSssíaae ?B!K tanon, IJ ívfs?lyair, 2zg «a<ra „Nekünk Mohács kell.. Egy ki«sé túlságosan elhúzódik már az a sza­kadetíin és sorozatos ünneplés, amellyel a négyszáz esztendős Mohácsot köszönti a ma­gyar. Most a református egyházak rendeztek bűnbánati napot a hős vértől pirosolt gyász­téren* Olyan sokaság volt leien a híjdani nagy temetőn, hogy csak egy ktsréize fért be a mo­hácsi református templomba. Miért kellett a református hivaknek külön Qnnepelniök Mohács amiékezelőt, mi szükség van éppen most az erők iyen elforgáctolásira, igazán nem ér jUk. Most már esik az hiányzik még és egyéb sc kell, hogy az unitáriusok és a toplisták is kfl­IOn gyülekezzenek a négystáz esztendős sirok fölött, a zsidókról nem is beszél re, akik *zin­tén külön tartanának bűnbánati napot a Csele palak partján. Már az iparotok megcsinálták a maguk mohácsi áldomását, most éppen ennyi okkal és loggal jShe nének a kereskedők, az­után a kisgazdák, majd a liberálisok és a reak­ciósok, a svábok és a tatok és mindegyik ki­sajátítaná magának Mohácsot. Sok a jóból is megárt és igazán ideje lenne már, hoiy a maradék magyarság vigaszis.'óbb és felemelőbb példákat keressen és tnátjoa ma­gának, nc mindig ezt a szörnyű éc szomorú csatavesztést. Mennyi nagyszert), szivet és el­mét öeritő és a jobb leendőt szolgáló emlék él irodalmunk és művészetünk történetében, milyen termékeny kultuszt lehelne itt csinálni köiteiEkkeS, alkotó művészeinkké,-tudósainkkal és bölcseinkkel, akik a magyar élet evingí liusnát hirdetik minden szivükkel és teltükkel! De nekünk Mohács kell, mint ahogy Ady End e éotkelie, a msgyar masochizmus most a halál ás pusztulás képében kéjeleg is ejyre­másra idéz egy négyszázesztendfls kudarcot és vereséget, holqtt azóta jóval nagyobb kudarca és veresége volt, amelynek nyomora és szen­vedése még miádig a njaiunkon van és a porig aláz ídesmindnyijunkat. A református egyházak mohácsi zarándoktata alkalmat adott Rivaiz Lásslónak, ennek az éles elméjű és mély kedélyfl p/oiesáns püspöknek arra, hogy egy pOrben mondjon védőbeszédet, egy olyan pörben, amely már idesova négyszáz éve el­dőli.' Kivisz László ízerint vádolják a protes­tantirmust azzil, hogy felosztotta Magyarorszá­got és hozzájárult tonkretételéhiz azáltal, hogy a törölnek kaput nyitott. Hol vannak már a régi vádatkodók, akik ezzel harcoltak az u| bit ellen, amely azóta mint magyar hit terjedt el és virágzott fel éppen a legmigyirabb vi­dékeken ? Hol vannak a régi püspökök és kanonokok, ipáiurak és barátok, nádorispánok és orsxáibirák, akik a luteránusokat égetni akarták, akik kigyót bikát kiáltozlak rájuk, akik tűzzel vassal, pászlorboftal és pallosait! harcollak elitnek, akik az otszágokban valé sok romlásoknak okát látták bennük, akik egész életüket arra szániák, hogy az eretnek­séget kiirtsák erről a földről, amelyet Mária országinak neveztek? De hol van a tavalyi hó és hol vu a négyszáz év előtti gyűlölet for­rósága ? Nem mondjuk, azt a bizonyos felekezeti bé­két még mindig inkább hirdetik, mint gyako­rolják és aki hirdeti, igen gyakran ökölbe szo­rítja kezét és ugy panaszkodik, mintha dicse­kednék. Ami négyszáz éve destrukció volt, őr­siig há bori ó, nemzetrontó bün a középkori egyház szemében, az ma bevett és megbecsült hitvallás, ameljet a másik felekeset ii keltő és illő tisztelettel emleget. Ma már mosolyogva és érdektelenül olvassuk a régi hitvitákat, ame­lyikben a két párt emberei az érvek szellemi furkósbotjaiial, mordálj égetőive', taglóival és cséphadaróital mernek neki egymásnak és is­tenigazában eilálták egymás bijif, hogy arról koldultak. Ma már csak egynémely f«jvédelmi u|ságban ha ohmunk olym kitétsleket, ame­lyek akkor templomképesek és nyomdaéretlek voltak. Hiíb»tla föld mégis csak mozog, akármit mondottak Gslüci ügyészei és birai és egyre jobban halvámul és hal a gyOlölségnek az az égbetörő máglyalángjs, amelyet hosszú száza­dokon kérésztől táplállak Isten nevében és az emberiség szégyenére és gyalázat ára emberek, akik mindenáron és minden módon kűlönbté­geket és ellentéteket talállak ki abbin, ahogy a földi hilandók nyilvánosan vigy rs|tekben a láthatatlan is ér hetetlen Ismere lenhtz folya­modd k. A középkor máglyái immár kihunyéban van­nak ezen a világon, kir a parazsat fújni, hi­szen annyi szent tüzet, tiszla fényt, boldogító lángolást találunk, amelyek a szebb és jobb j jövőbe világítanak. Melegedjünk csak ezeknél, I testvérek az Úrban I Az elégedetlen franeia polgármesterek megfenyegették Poinoarét. (Budapesti tudósítónk Uleloajiltalist.) Páris­bó I jelentik: Poincaré ma délelőtt fogadta a francia polgármesterek küldöttségét, amelyet tebb szenátor és képviselő vezeteti a miniszter­elnök elé. A polgármesterek panaszát Falcot képviselő adta elő, aki részletesen megvilágí­totta azokat a sérelmeket, amelyek az egyes francia városokat érik a terveiett igaztdgigyl és kizigazgatdsl reformokkal. Poteuti választ bm kijelentette, hogy a re fomokat ftltéllenil végrehajtja is azokhoz a kormány választás?/ Ugja ragaszkodik. Az éles válasz nagy tikiseredéti szült a kül­döttség soraiban és Fafcoz képviseő meg­jegyezte, hogy ilyen kSrilmisyik kitilt nem h hitetlen, hogy a parlamentben kritikaitá vál­hat a kormáty belpzete. Errs cuk annyit mondott Poincirí, hogy ebben az esetben non 3, hanem más valaki fogja a tenbeviit riad­tubáitokat végrehajtani. Barátságos találkozás Mussslini és Chamberlain küzBtta (,Budapesti tudósítónk telefonjelentése,) Rómá­ból jelentik: Mussolini, Grandi külügyi Ciliim­titkár, a kabinetire da főnöke és a síjíófőhök kíséretében különvonaton Livorniba utazott. A pálya udvarról egyenesen a kikötőbe hajtatott, ahonnsn moforcsómkon a, livorrői öbölben horgonyzó Delfin yichtra ment. A yácht lépcső­jén Chamberlain angol külügyminiszter fogidla Mussolinit, aki egész délelőtt a yachton időzött. Ma déli 1 órtkor Mussolini Chamberlaint csa­ládjával együtt ebédre hivta meg a Ouiglisna királyi yichtra. A kiadott hivatalos jelentés hangsúlyozza, hogy a két államférfiú találkozási a lehető leg­barátságosabb formában folyt le. Mussolini Chamberlain, akiket egyébként régi barátság föz össze, ebéd után folytatták tanácskozásai­kat a Gutgliom fedélzeté*. Szóbaksrültek az öisies aktuális nemzetközi kérdések. Megelége­déssel állapították meg a fontosabb európai problémák megoldását, ille őleg, hogy az an­gol és az olasz kormány álláspontja mindenben egyezik és ango.'—olasz jó viszony további ki­építésének semniféle akadálya nincsen. A kélő délutáni órákbin Llvorno tanácsa tisztelgett a híjé fedélzetén, mijd este 7 éra­kor Mussolini és Chamberlain elhagyták a yachiot. Mussolini különvonaton visszautazott Rámába, Chamberlain pedig c»Iád|ával együtt a De fínre tért viaszt. H Ripka-párt a polgári frent győzelmét akarja biztosítani. Pénteken dói «f, hofy feltámad-e a kurzus a budapesti városházán. (Budapesti tudósítónk lelejos jelentén.) A pénteki I készül a pénteki folytatólagos rendkivüli köz válaiztáasal kapcsolatban ma az összes községi gyűlésre, aaelyen uj szavazás lesz s polgár pártok értekezletet tartottak. Közlök legérdeke sebb a Ripka-párt állásfoglalása, mert tulíjdon­képen ez dönti el, ki lesz Budapest polgár­mesteri. A Ripka-párt mi esti értekezletét? Kozma Jenő elnökölt és az értekezlet alán olyan kommünikét bocsátottak ki, amely az) hangsulyozzv, hogy a párt álláspontja szerint a polgárt pont győzelmit kall btziesltani. Slpfics Jenő pártja ebből a kommünikéből azt olvassa ki, hogv a Ripks-párt Slpőcz mellett foglal állást. Értesülésünk szerint est azonban nem lehei száz százalékig állítani, mert az értekez­leten igea erőt kifakadások hangzottak el az ellen az iadilvány ellen, hegy a pári Sipóci mellé álljon is ezzel vlstzaállitta a kurzutt, amely ellen a Ripka-párt íulajdoakipea alakult. Éppen ezért beivatott körökben számolnak aszal, hogy a Ripka-pártnak ttklniéljes riszt Bárczy melleit fog szavazat és ezzel, valamint a kínevezett iinlvuelék szavazataitól Bártzy litván kep tibiiigei a pinte&i közgyűlésen. Lázis készülődések. mesteri állásra pályázókra. Ezúttal csak két pályázóra lehet szavazni: Bárczy Istvánra és Slpőcz Jenőre. A formaságok ugyanazok lesz­nek, mint az első szavazásnál. A közgyűlési terembe szóló jegyek ugyanazok maradnak, csak karzati jegyeket adtak ki ujakat, ezeket az egyes pártok oiztlák széjjel. Minthogy a pénteki közgyűlésen feltétlenül megválisit|ik i polgármestert, encé fogva Foikusháty alpolgár­mester már összeállította azt a küldöttségéi, amely a megválisztendó polgármestert értssiteni fogja és a lözgyülésri elhozza. A szavazás négy ónkor kezdődik és fiibét óráig Urt. Ai eredmény kihirdetése után i deputáció a pol­gármesterért megy, ikit Folkusházy Lijos al­polgármester öd-özDl és kiviszi tőle az esküt. Ripka főpolgármester Itmondáiát nem fogadta el a kormány. Eudapeti, szeptember 30. Dr. Ripka Ferenc főpolgármester ma délben felkereste Vass Jó­zsef népjóiéii minisztert és több mint egy fél­Budapest, szeptember 30. A főváros lázasan—óra hosszáig tirtózkodo t dolgozószobájában, A

Next

/
Oldalképek
Tartalom