Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-10 / 208. szám

D El M AGYA furkesztöség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-31 Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár éo jegyiroda: Aradi ucca S sz Teltfon 306. ttyomda: Petőfi Sándor sugárut 1. szám. Ttlefonszám ,6—34. Turnéra magyar? Hetek 61B egy csöndes botrány nem egészen tiszta hullámai kavarognak a m»gyar művészet bet keiben. Pár nap óta már hangos botrány lett a csöndesből, amely a fővárosi Fészek horiion|án tul, félünk, rz egész világra fog szólani, ba hamarosan és hivatalosan vé&e; nem vetnek neki. A Hfgedis turnéról van sző, erői a szegény, kicsi féregről, amely e magysr kuUuszkotmdny kiimilltárdss állami tdmogatáia mellett a hazai knltura siomotu szenzációjává kezd megnőni. H gedüs Qynla, as érdemes régi szinész, aki* nek az utőöbi években mintha kissé megcsappant volna a magas művészi becsvágja és mintha az egykori nagy sikerei is elmaradtak volna, gondolt merészet és nagyot, hogy ö majd kér régi szerepivei meghédí ja a világol és megcsinálja, hogy turnéja nyomán a magyar név megint szép ieaz, méltó eddigi híréhez. De mintba egy kissé a fejébe szálló t vo na az a «süpes8gö, amelyet mostanában ez amóniá* damleibm dalolgatva iszogatott a színpadon, egész műsora és társulata, amelyet a világ ellen indítani készül, isin hi az ötle szerűség, a céltalanság, a tájékozatlanság és nemtörődömség jegyében született volna. Mintha egy kicsit fölényesen kezeiné a bonhamtójától h res gavallér Hegedűs Qyula a magyar kulturfölé^yt és mintha egy kicsit leaéiné azt a müveit nyugatot, a«e!yet tearaS&i próbál. Nem, nem, igy soha sem szibadna küHöidrs menni, ha csak nem mersebwgi és augsburgi kalandra gondol a magyar, afféle nyereg aM puhított iiultuiára és béromszoros baj, haj kiállásra a Bnrgihealer (övében, amelyre azonban esetleg háromszoros pjuj, pfuj kiállás is feleibet a német sőeor részérő'. Mit gondol Hegedűs Gjula.hogy ms, amikor a reinbardü rendaés is kezd vieux jeu ienni és amikor egy Sztaniszlavuky, egy Pioeff, egy Tairov zsenije arat világraszó ó dicsőséget es diadalt az orosz géniusznak a viligot jeeniö deszkákon, boiy ma el szabad menni (átiamilag támogatva I) a nagy európai fóru ok elé egy izcde't-vett alkalmi társulattal a Vigszinház tizenötivelőiti stílusával és olyan agyoRjá szőtt, száztzor elhasznált, mindenféle koiflnzég könyökén kinőtt darabokkal, mint az ör dög él a Tajfan? Azt gondolla Hegedüs Gyu a, bogy Félix Satten él Alfréd Kerr, hogy B«rnaid Shaw él a többi nsgy idegen kritikusik nem tu ják talán, miszerim Molnárnak van egy igazi remeke, de azt nem az Ördögnek hívják, hanem Liliomnak (igaz, hogy ebben levizsgázott annak idején H gedös Gyu»a) és hogy a maga nemzetközi niiőjéel. hangjával és technikájával inkább képviseli a mindenüti egyforma internacionális expor drámairodalmat, de nem képviseli a sajá'osan eredeti magyar nemzeti vaty népi ssinmüveil Akárhogy toldozza-foldozza is mosi már (fest fpzi'em tedel atra tara) a műsorát és társulatát Hegedűs Gyula kormányiófő anácsos ur ő méltósáia, ez a halvaszületett és már is végei gyenge lésben szenvedő idea a magyar kultuszJtorminynak megérhetett két mlliidrd koronái, de a magyar kulturának nem sok haszna, ám félünk, nagy kára lesz még belőle, ha idejébm le mm fuj iák. A magyarok Istenérr, ennyi pénzel az egész nyomorgó és vergődő vidéki színészetei talpra és aj föladatok elé lebsteii volna állítani I De mit nekik Hekubs, mit törCdik a magas knltu*z a msgyar kul ura szegény és becsüie tes vidéki iap*zúmos*ival, a rob tosokkal, az ágrólszakadt*kkal, a vándorbotosokkal, akiknek nincstn villájuk Máriabesemőn, csak bitük van Magyarország föl ánudásában és tűrve, szen védve szolgálják a színészet ügyét, a ha <8 őseged, 1926, szeptember 10, PÉNTEK •MMflBI uiwltMiiMt *>»*• tjtt nuLapta MiyOM «U.iA0 tust* Uvda|wUo> is VttHtui Sí.888 bon Eayaí Síám ára üfthOrnar 3000 ber ístfáií- tó ümmshku ÍWO korona. U Itirlyim, 208. uím ügyét, mig előttük lebeg e'reifentő példa gyanánt a vilagtihn aggastyán, a koldus De éky Antal, aki most jubilálja hatvan éves színészi és írói pályáját is ingyets ebidel remii a jubileumára l % Hegedűs Gyula pedig (államilag támogatva I) beígéri a nemzetnek, bogy európai (és talán amtrika', de isetleg ázsiai) turnéján be fogj* mutatni Pékár Gyula egyfelvonásos dtrabját is a ntg érdemű és aranyos napnyugati közönségnek 1 ló nagy dtrab lehet az az egyfelvonásos, a szfilöapját tekintve és mi attól tartunk, hogy ha rz sz eset t?Ián mégis csak szinre kei ülne Bfciben, Berlinben, Londonban, Párisban és Rómában, az valahogyan filirntt egy ncgy őijilvendsos nemzett tragidiávü s számumra, szegény magyirofc siámáral (Mindez állami tdasogetás meiUill) Az Istenért, ne vigye kt Hegedős Gyula Pékár G?éiái, hagyja itt minekünk! Még ezt csak elviseltük eddig valamiképpen, hogy ez a nagy darab ember képviselt bennünket külföldi áldomásokon. Ds a darabját tarfsak meg magunknak és tartsuk titokban 1 Mint úriember megállja a pirkettet a ktlföJdön ez a Pékár, de mint a magyar irodalom, a mai magyar irodaIon ki'ejezője: rettenetes! Hogy csak az élőkről emlékezzünk él hagyjuk a halhatatlan Katonát, Mtdíchoi, Gárdonyit, Tömörkinyt él Bródyt, hogy Jön ez a Pékár Gmla ahhoz, hogy a mostani magyar tzinpadl irodalom sxinvenalát képviselhesse a világ színe előtt? £s hogy gondol Hegtdüs Gyula arra, hogy igy men|en truppjával európiszerle bimrágat szedni gyöngyös koszorúba? Iskább vesszen a kél milfiird (hisony-bizony több is veszett Trianonnál), de a magyar kullurfölényt nem lehet ebek narmincidjára juttatni a kfliföfdi deszkák piacán 1 A vidékről jövő hang a pusxtában kiáltó szava voit eddtg a magyar ugsron, de ízt már még ae lehet szó néltü! bugyni, hogyan garázdálkodnak némelyek odafönn a mi pénzűnkön legsienlebb él legdrágább Javainkkati A Jugoszláv kopmány hslfpah^satja m volt oazfpák-iaiagyap flottát (8ad«pestt iudisiiénk telefonjeleaiise.) Prágácól jelentik: Az egyik kőnyomatos jelenttss szerint a jug szláv kormány megbízást adott a Skoda-müveknek arra, hogy helyezze basználhali állapotba a volt magyar osztrák llolta hadihajó egysigeii, amelyek jelenleg Cattaróban horgonyoznak. A Skoda-müvek képviseld már meg is érkeztek Caitaróba, hogy a hajókat megvizsgálják. 47 aranymilliót kapna! m wárosok(Budapesti iuáóstlónkl telefonjelentise.) Bud János pénzügyin niszternel ma fontos tanácskozások vuliak a városoknak nyújtandó úgynevezett második kölcsön ttgvében. Lukács Ödön referált a polgármesterekkel folytatott tárgyaié sokról. A tanácskozás végéat abban történt megállapodás, hegy a kormány 47 millió aranykorona kiltsiat engedélyez a városoknak, amelynek a folyósításában a Speyer-bankház is réazlvesr. II német delegáció megérkezett Genfbe. Az egyhaegu felvétel után hatalmas tömeg várta a delegátusokat. (Budapesti tudósítónk lelefenjelentiie,) Genfbői jeiebtik: Ünnepélyes fora&ák között kezdődött meg szerdai a Népszövetség üléie. Motta viiolta Németország felvételének nagy Jelentőségét, amellyel uj konzak nyílik meg a Nép szövetség történetében. Ludon, (Holiindia), Nmen (Norvégia), Lifgrtn (Svédorsság) szólaltak fel ezután, majd sevizsrinil titkos szavazással délben egyhangúlag telveitik a Nipszivetsigbe Németországot is egyben dllandi tanácsingnak választottak. A nem állandó tagok számát hahói kilencre emelték lel. A fölvétel megtörténtéről azonnal iáviralilag értesítették a német kormányt. Berlinből a delegáció még szerdán éjszska elindult. A pénteki ülés elé nagy érdeklődéssel tekintenek, ez a nap lesz a legj lentősebb a Népszövetség élttében: megjelennek a német delegátusok. (Budtpesti tudósilónk lelefonielenlést.) Genf bőt (elemik: A né »et delegáció ma délután 5 óra 20 perckor mtgirkezstí Genfbe. A bálali gyorsvonatnak Kegyedórái kéiéee vol'. A pályaudvaron a német delegáció fogadtatására megjelentek : dr. Müiler berni német követ, Asthmartn genfi némei fl komul, CMrofta berni cseh követ, Pauti berni osztrák követ, Sldükanzkas litván kö«et és dr. Fütbtr Danzig szabad város kormányinsk deh&átusa. A pályaudvaron már Jóval négy óra előtt hatalmi! tömeg gyülekezett. Rendkívül sok német ujságiró, azonkívül angol, oazírák és olasz ujságiiók, fényképészek és rajzolók egéaz hada. Hivatalos fogaétstái nem vall. A né«*et deiegá uiok dr. Síresemann, Schubert éi Gms minisz'eri igazgató vszetéiévei a réssüsre fentartott au~ókon a Meltopolba hajtattik, ahol a német delegáció nagyrészét elszállásolták. A Metropole zászlódiszi öltölt homlokzatát hatalmas fekete-vörös-arany drapériával vonták be. A delegáció tagjai utjuk lefolyásáról i a legteljesebb megelégedéssel nyilatkoztak. Strescmmn külügyminiszter neje ma Montreauxbói Genfbe érkesett és a szálloda halljában várta férjét. A szálloda előtt is hatalmas tömeg üdvözölte a külügyminisztert. ,Németország tagsága megtisztítja Európa politikai atmoszféráját." (Baáapsstl tudósítónk ielefoajeleniisej Párisból jelent k: A Ttmps ma vezércikkében foglalkozik a Népszövetség közgyűlésével és a többek között a következőket írja: — Ha Németország népszöveiségi ianácstagságát arra akarja felhasználni, hogy a versaillesi béke revízióját követelje, ugy a szövetséges hatalmak mindent el fognak követni, hogy a revitió gondolatát meghiúsítsák. Minden attól f§gg, mit fog mondani Sireiemmn holnapi besudén. A foaraal de Dtbiis megállapít]', hogy