Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-08 / 207. szám

Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kSlcsOnkSnyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor sugáífit 1. szám. Telefonszám 16—34. Szeged, 1926, szeptember 8, SZERDA ftnbt Esi itöt»!Tia helyben Í0.0D0 far, Bad«pes)s*' •i ilWw Í&888 fe«T. Bgycs nta ára taMMteexqr anoo kc r ®»s4r- tt ftncpM* S?na tenraue, í«„ ívMyin), 207 «ím A belterületi telkek s a lakásépítési akció. Irta: Dr. Dettre János. A szeptemberi közgyűlésen — agylátszik — megint szóbakerűi a közalkalmazottak házhelyIgénylésének kérdéie. Ez a „megint" szó talán logikailag nem is indoko t, mert amikor a kérdés először szerepelt a közgyűlés napirendjén, a kö gyű'ésea akkor uem tstü róla szó; az előadó tanácsnok elreferálts, a közgyűlés hozzá siólás nélkül elfogadta s most nem akarjuk megsérteni sem az előadó tinácsnokot, sem az előerjesztéshez hozzájáruló tanácstagokat, sem a határozatot elfogadó bizottsági tagokat annak föltételezésével, hogy — tudták, miről van szó. A város belterületén fekvő telkeket — mint ez azóta köztudomásúvá vált — csupán akkor lehet házhely céljára igényelni, ha a telkek igénybevéeléhcz a törvényhatóság^ közgyűlés hozzájárul. Ez a hozzájárulás mégtörtent: a város közgyűlése a ttnácsi előterjesztés értelmében felajánlott vagy 150 telket magános k tulajdonában levő, városi tulajdont képező telkeket vegyesen a a városi közgyölés által pros kribált telkekre nézve meg is indult az igénybevételi eljárás. Ferenczf Máltás ázásban kevis leltei Irl össze — mert mondanunk sem kell, a városi tanács elöterj sz<ése olyan módon készült el, hogy az elöljátósági ügyosztály kiünö tiszt viselőjét megbízták: írjon össze egy csomó ires telket. Ferenczy Mátyás ennek a megbtza fásnak derikit megteleli, összeírta az űres telkeket, de nem \ olt eenkl, aki e városfejlesztés szempontjait érvényesítette volna az éttzeirátndl is felajánlásnál. C ak egye len példát I Egészen komoly for mát öttöit az az akció, mely a tanyai vasul végállomását a Mai s-térre kivánja helyezni. A törvényhatósági bizottsági fagoknsk ez a mozgalma akár sikerrel jár, akár nem, ha egyelőre a Rudolf téren épül is fel a végállomás, komolyan számolni kell a városfejlődésnek azzal az irányával, mely a Mars-térre fogjs követelni a vásái csarnokot s a tanyai vasút végállomásán Nézzük azonban egy pillanatra: milyen épüetek övezik a jövendő vásárcsanokának s a tanyai vasút városi toriolatámk terét? Kaszárnya, börtön kórház, ipariskola, templom, csendőriakt »ny a — csupa Hetik éz s csupa heti • onyog a vásárcsarnok s a végállomás számára. Mi ugy gondoljuk: a vásárcsarnok s a vígállomás körűi egy uj ke eskedő városrész, egy azégedi Cdy fog felépülni; szabad-e akkor, mint ahogy ez most megtörténik, a kaszár nyával, börtönnel, kórházzal, iskolával szegélyezett Mars-tér egyetlen szabad oldalán fekvő te keket akár kislakát ok, akár társasházak építésére odadobni s ezáltal leheletlenné tenni üzIeheyiaégek épitését annsk az óriási térnek men en, mely kínálkozik a vásárcsarnok elhelyezőre. Ha ez a terv megvalósul: o Mm-iir hetszu időre elvesz a váras gazdasági irdekti számára s a fejlődő város szivében ez a szegedi Virmező megmarad ötök időié kaszárnyaadvarnak és ócska piacnak. A kérdést most az teszi — szerencsére — ulra ak'uáli si, bogy, mint mondotuk, a ki tűnő Ferenczy Mátyás kevis telket irt össze, a iö ajánlott telteken nem épülhet fel annyi la kás, amennyivet a jogosult igénylők igényel kielégíthetők lennének s a varos közgyűlésétől ujabb elkek kijelölőiét kérték. Felmerült éppen a Délmagyarorszdg hasábjain az a gondolat: sz rve*kedjenek meg a telektulajdonosok annsk érdekében, hogy csupán a város tulajdonában levő telkeket ajánljon fel a közgyűlés. Ezt a megoldási módot két okból kell helySziléflfi Lajos provokálta Pékár Gyulát. (Budapesti tadisilink telefonjelentise.) Dr. Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő ma Huliroy Oyula nyugalmazott alezredes és Móricz Istvén ti'ján lovagias eligtitell kitt Pékár Gyulától a Tfihitótfaluban elmondott és az egész ellenzéket sértő beszéde miatt. A párba] előz ménje az, begy Pékár nem átallotta a tahitótI*Iusi beszámolón egyszerűen naplopóknak nevezni az ellenzéki képviselőket. Ezekre a szovikra kezdett beszélni azután egy egyszerű földmunkás, aki kijelentette, hogy elég volt a mai rendszerből, a nép nyomorog. A főszolga* biró ezt az embert .leállította", Szilágyi pedig f*a provokálta Pekárt. A közöli napokban rondáiét jolonik mag az egyfázisoa forgalmi adópól. Uj ankétot hívnak ösaga a városok kölcsöne ügyébsa. — Ellentétek a városok és a minis*tórium között. (Iludepestl tudósítónk telejonjeleniise.) Buá János pénzügyminiszter hathetes szabadságáréi hazaériezeit és ma Kár át is vette hivatalának vezetését. A pénzügyminiszter ma dílelőtt hosszasan tárgyait SzaMiy és Varga állam titkárokkal a forgalmiadé kérdésében. A köze i napokban rec delet jelenik mg, amely msnitsli több cikket a forgalmiadé alél, ilitíve ezekre életbeléptéit az egyfátisos rendezerl. Bud János pénzügyminiszter ma résztvett a polgármestereknek a városok kölcsöne ügyében folytafoti tárgyalásain is. A pénzügyminisztérium és a városok álláspontja kfzött lényeges -eltérések vannak, amennyiben a pénzügyminisztérium nem hsjiandó nagyobb kölcsönt folyósítani, mint amennyi a már megkezdett beruházásokra szükséges és az olyan beruházásokra, amelyek a városoknak jövedelmet is jelentenek. Miután a városoknak képviselői ragaszkodnak kívánságaik 100 százalékos teljesítéséhez, ujabb ,ankétet hívnak ésszé, amelyen megkísérlik az | eltemé es álláspontok kiegyenlít élét. Zita királyné levelet Irt az angol királyhoz és engedélyt kért, hogy Angliába költözhessen. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Lon- > királyhoz, amelyben engedélyét kéri, hogy Angdonból jelenik: Az Ewwting New» értesülése liába kötözhessék. A királyné hasonló tartalmú szerint Zita királyné levelet intézeti Qyörgy angol | levelet intézett a cagykövelek tanácsához is. telennek tartanom. Eőször azért, mert nem segit az eddig el' követett hibákon. Másodsnor pedig azért, me t a köztulajdonban levő telkeket legalább annyi védelem illeti meg főként a város közgyűlése részéről, mint a magántulajdonban lévőket. A btlteleknek mégis as a rendeltetése, hogy éplletet emeljenek rá. Bármilyen krudéis is a kartalanitás mértéke és módja — a törvénnyel szembehelyezkedni nem lehet. De nem szabad e foglalni ast a morális szempontból vitatható áliáapontot sem, hogy a msgántslkak meg* mentése érdekében dob|a oda a város a városi, tehát köztulajdont képező telkeit, melyeket közcélok betöltésére, közintézmények elhelyezésére vett és tartott meg. Ez a követelés a kézmotúl szempontjából kifogásolható, ennek as álláspontnak elfoglalása aligha szolgálná a telektulajdonosok méltánylandó érdekeinek védelmé!. A segítés nádját tehát más utakon kell keresni. Semmi törvényes akadálya nincs annak,|hogy a szeptemberi közgyűlés helyezze hatólyon kivül azt a korábbi határozatét, mellyel a belterületi telkeket felajánlotta a házhelyfpités céljaira. A közgyűlési határozat karmdeyhatósigl jóváhagyóiban ntm riszesült a megdojegokat nem konstltuilt. N ncs tehát az iginybevittl előtt törvényes akadálya annak, bogy ugy nolyan módon változtattassék meg, mint amiben módon megalkoltatott. Ha szabad H-mletet idézni: „példák mgyok, mint a Föld, intenek". 01 van, hogy messzebbre ne menjünk példáén: a telekirtikadi-szabdlyrendtltl sorsa, — áldás sék emlékezete Balogk Károlynak, aki megalkotta. A szabály rendeletet a kormány megerősítette s a kormány hatóság áital jóvá ntm hagyott közgyűlési határozat az egész szabályrendeletet háláljon kívül helyezte. Nyilvánvaló, hogyha a szabályrendelet bármely jelentéktelen rendelkezésének csak módosításához kormányhatósági jóváhagyás kell, akkor kormány hatósági jóváhagyás nélkül a kormánybatóiág által megerősített szerződést nem lehet félrelenni. (Mint ahogy a belOgyminisztérium megtagedta jóvá* hagyását annak a határozatnak, amivel Budopest törvényhatósági közgyűlése a telekéit éh adó szabályrendeletét hatályon kivül helyezte.) Térvinytelen tehát a mai állapot, mely megdagadja a hatályos szabályrendelet érvényét. Ám ha ezt megtehette a közgyűlés és megteheti a városi tanács, megteheti talán ast is, amihez joga van: hatályon kivül helyezheti korábbi határozatát. Ha tehát a telektulajdonosok készülődnek a szeptembeii közgyűlésre, ne azt igyekezzenek elérni, hogy ezután városi telkeket jelöljenek ki magántulajdonban levő telkek helyett, hmem azt, bogy a korábbi határozat hatálytalanításával vétessék revízió aló az eddigi telekfelajónlás is. Bár a törvény a törvényhatésági bizottság döntésére bízza azt a kérdést, hogy belterületen lehet e telket igényelni házhelynek, mégis, ha már egyszer megtörtént a fölsjátilás, méltatlan lenne a városhoz, ha a közgyűlési határozat hatálytalanitáaával megtagadná az igénybevételt. De azonfelül közérdek is az, ho»y azokon a telkeken, amelyek a lakásépítési akció céljára alkalmsaik, valóban meg ia induljon az építkezés. Ha a törvény kegyetlen, a város sem lehet szentimentális. A jigosuit érdeket meg keli védeni, de jogosulatlan szeoponok méltánylásával mm szabid vizbefulltsztani az egész lakásépítési akciót. A lözgyüési hstározat hatálytalanításával egyidejűleg tehát küldjön ki a közgyűlés egy szükkörü s elfogulatlan tagokból álló bizottságot s ez a bizottság jelölje ki harminc napon beT