Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-07 / 206. szám

Ara 2000 korona. 4 )ÉLMAGYARORSZ KW Bitrkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-31 Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz Telefon 306. Nyomda: Pelöii Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám 16—34. Különféle spanyol fegyvernemek. N«m nagyon ismerjük őkei, mint ahogy a világnak ezen a réssén egyáltalán keveset fudunk a btspsnokról II. FOIöp éta, azt is inkább I moziból ii merjük, mint középiskolai tanulmányainkból. A filmről tudjuk, hogy a spanyol király katonái valamikor ércből való angyalbőrt viseltek, malomkő-gallérokat hordtak és a tömegjeleneteknél is nagyon a dienslreglamához fartoiták magukat. Arra is emlékszBnk, hogy composlellai szent Jakab pár száz éven keressifll századosi rangot viselt a spanyol király had* seregében és csak a napoieoni háborúk idejében vesztene el tiszti rángjál, fizetését azonban tovább is busta a dinasztiának valamelyik féifitagja. Végül arról is olvastunk valabol, bogy a spanyol hadseregben igen sokáig divatban voltak olyan vezényszavak, amelyek la'án még azokból az időkből származnak, mikor Hasdrubal, a pun badveiér szervezett Kantabria félmeztelen barbáraiból hidserrget Róma megfenyüésérc. „Homlokot ráncolj 1" „Dühösen nízal" ,Fogat csikorgass I" — parancsolták esek a harcias vezényszavak, amelyek azonban már a maguk idejében se járbattak teljes sikerrel, mert a római ligiók némi habozás mán mégis csak megnyerték a pun hábornt és Ssguntum is elesett. Mindössze ennyi volt, amit eddig általában tud uok a spanyol hadviselésről s e tekintetben Marokkó kabiljai bizonyára sokkal tájékozottabbak ná unk. Szégyen, nem szégyen, mi gyorssn elfelejtettük a spmyol tábornokok nevét, akiket egészen ősi módszerek szerint vertek pociékká Saturika és Marfnisia ivadékai s a modern Hiip nia nagy nevei közöl csak Primo de Rtvráét tanultuk meg, aki bizonyos körökben majdnem olyan népszeiü lett nálunk, mint Mussolini és Keocál basa s bizonyosan voltak az utolsó kél báron esztendőben olyan éjszakák, milor Götzsbös G/ula Primo de Ri»erának álmodta magát, a Szdzeí vezércikkével a feje alatt. Most aztán megadja az árát a magyar újságolvasó annak, hogy szabad óráiban nem forditolt több időt a különböző spanyol fegyvernemekkel való megismerkedésre. Hiába olvassa most, hogy a spanyol lüzérezredek föllázadtak a katon.i diktatúra ellen, nem fogja megérteni ezt a szokatlan jdrnséget és nem tudja felállítani a spanyol jövő horoskópját. Nem érti azt, hogy hogym c iaálhitnak ka onák forradalmat a katonai diktatúra ellen és nem tudja, milyen fegyvernemekre támaszkodhat az olyan diktátor, áki alá tOzérek fűtik a pok'ot. Mi kitogásuk lehet a tüzéreknek az ellen, hogyha egy tábornok szétzavarja a naplopók konventjét, ahogy a mi nagy Pékár Gyulánk tegnapelöt a imgyar nemzet képviselőit nevezte és mit szólnak a tüzérek berzenkedéséhes a husiárok, az utászok, a hidászok és a bakák? Melyik fegyvernem fogta eld nteni, hogy Hitpáti a alkotmányos monarchia legyen-r, vagy nyilt dikta ura, vagy éppen köz társaság ? Igaz, hogy most már a gibraltári hadih«Jóson is kitöri a forrongás, de ba a mancbai bnndások tOrzsőrmes ere hűséggel van a diktátora iránt, akkor Gömbös Gyulának még mindig nem kell a szive tisztaszobájának a falárcl leakasztani annak a nemes profilú férfiúnak as arck'pét, aki talán a mészárosmesteri pályára érzett hív tollságot, de a gondviselés kegyelméből a spanyol nemzet és a spanyol király diktátora lett cs a mugyar fajvédők egyit védőszentle. A spanyol h'lyzet zavaros, nrnt Blasco Ibanez htlászrrg'nyeiben a vihart s tenger s csík kettőt iebet látni a megcenzurázot kio zban. Azt, hogy Alfonz király nem tényező többé az országában s psrancsra ád ki minden királyi parancsot s azt, hogy egészen bizonytalan, Szeged, 1926. szeptember 7, KEDD BESliWi3í«l Srateí 3«» SánapM áeíytun iO,QOi ker. Bafapcne ot VUBkM 4MM bsu Sgfen síita ára itótköunp &hxi kir »?sat> os ütimpiMF S508 ksrees. 13, tvtalyam, 205 cim begy Prigo de Riverántk fogják-e hívni azt a diktátor', aki a legközelebbi parancsot alá fogja irá ni a spanyol koronának egyébként nagyon szimpatikus viselőjével, akit a háború utáni Európa bomlott viszonyai az alfonzi szerepre I árhoztat'ak. Lehet, hogy a legközelebbi kirtlyi parancsot egy tüzérzászlcs fogja diktálni talán az utolsó spanyol királynak, de sz is Iehe», hogy megint Primo de Rivera lesz az, aki királyi foglyának reszkető kezébe nyomja a vérbemártott tollat, amely ptoklamálja a polgárháborút. Minden lehet, cssk egy nem: az, hogy legyen európai nemze', sme'y ellenállás nélkül tűrje emberi jogai ettobzásá*. A nemzetek olyanok, mint a hajós Szindbád krdk'ja az Ezeregyéjszaka meséiben. Zsibbadtan feküdhetnek a bajok és nyomorúságok óceánjában, szisz* szenís nélkül állhatják azt, hogy vakmerő ka* Iandorok horgonyt vessenek beléjük és tapossák őket szöges csizmával, vagy lakkcipőrel: de amikor tüzet gyujtansk a háiukon pecsenyesütésre, akkor felhorkannak, a másik olda ukra fordulnak és a kalandorok nyomtalanul lesülyednek a tenger iszapjába, ahol pép és nyálka lesz belőlük, amit már csak a történetíró mélységmérője kotor fel valamikor. A spanyol krák kezd muglalankodni a diktátor pecsenyesütő tüzel alatt. Nem bizonyom hogy rOgtön a másik oldalára fordnl, de mentül tovább vár vele, annál teljesebb lesz a katasztrófa. GOmbOs Qyula mindenesetre lartozik nagy ideáljának azzal, hogy készen tartsa számára a msntőcsónakot. Akármilyen szegények vagyunk, az elbukó diktátoroknak még tud enybelyet adni a msgyar fajvédelem. Más Jobb elhelyezkedésre nem nyilik alkalom, besorozza őket az Alföldi Brigádbs. Primo do Rivera leverte a forradalmat 2 11.000 tüzértlsxtet bocíájtott el a hadseregből. (Budapesti tudósitink telefonjelentise,) Madriobíl jelentik: P<imo de Rivera ma az ujságirók előtt hosszabb nyilatkozatot tett, amelyben rész'e'eten foglalkosoi a belpolitikai helyzet et. A diktátor kOzOltr, bogy a tüzirtisztek forradal mát az égisz országban elnyomták is zavargások, egy helyet kivivé, sehol sem fordultuk elö A rend és nyugalom mindenütt helvreáll'. A kormány összesen 11.000 tüzértisztet bocsájtott el a hadsereg kötelékéből. Páris, szepf. 6. A iptnyol kafomi forradalom, melyet Primo de Rivera megbukatáaára szítottak, szombaton késő délután tört ki, de az eddigi távitaiokbél nagy va ószfnüséggei az állt piiható meg, hogy as etőpróbában Primo de Rivera maradt győztes. A forradalom fészke Segovia volt, legerősetb támasza pedig a (tüzérségi Usalikar. A nyilt lázadásra azért választották a mostani időponto', msrl a genfi spanyol diplomáciai akció sikertelenségének az országra gyakorolt rossz hatására ssámitottak. Egészen megbízható hírek i helyzetről még mm illanak rendelkezésre, de annyi megállapítható, hojy az e'sö hírek, melyek a tüzérségi lázadás sikeréről szó ísk és a dolgot ugy tantették fel, mintha az Összeesküvőket a király is támogatná, valótlanok. Bécs, szeptember 6. A forrongó Spanyolorazágból repülőuton szerzett birek ellentétesek. Az egyik biradás szerint a diktáíornak sikerült a katonai lázadást leverni, más birek ugy hozzák, hogy a kormány minden megtorló intézkedése ellenére is a katonai forradalom tovább terjed. A király azt tervezi, hogy a diktátort távozásra birja. Uj forradalom? (Budapesti tudisitánk telefonjelentise.) Londonból jelentik: Gibrallátbíl érkező jelentések szerint a tpanyolomógi helyzet mm olyan nyugodt, amist azi a diktátor hivatalos jelen tisében feltüntetni igyekezik. Barcelonában a tüzértisztek nem engedelmeskedtek a kormány felhívásának és nem hagyták el a kaszárnyákat, mire kormány hü csipatok vetlék kCrül a laktanyákat és ágyukat állítottak fel velük szembea. Francia forrásból eredő jelentések szerint á tisztek ma délben mégis megadták magukat. Candls közelében két lovasezred lázidi fel és összeütközött a kormány ciopataival. Összeütközést jelentenek Vailondolidból is. Ál &'ában a beérkező jelentések még mindig számolnak egy uj forradalom meglsmiilőditivel. Nyolcvan ember bentégett a müxiban. (Budapesti tudósítónk telefonfelentise.) Dublinből jelentik: Írország Drutscolfogher városkátan a moziban tüz ütött ki. Leírhatatlan pánik keletkezett és az emberek egymás hegyénaMNMMIIMMMm^^ hátán igyekeztek a vészkijáratok filé, amelyek azonban nem működtek és igy 40 ember boaiigeit a moziban. A sebesültek száma igen nagy. Nineeicset választották a Népszövetség elnökévé. Benes beszédével nyitották mag a Népszövetség ülésizakát. (Budapesti tudősitónk telefonjelentise) Genfbői jelenlik: A Nemzetek Szövetsége 7. rendes köigj ülését dr. Benes a jelenlegi elnök délelőtt 11 óra 15 petekor nyitotta meg hoszszabb beszéddel, amelyben mindenekelőtt azt a nézetéi fejezte ki, hogy az idei népizOvetségi közgyűlésnek ugy a Nípszövets ég történetében, mint általiban az európai politikában kűlönOs Jelentősége van. A leszerelés kérdéséről Benes azt mondott*, hogy a legutóbbi két év alatt ezen a téren további haladást leitek. Ké'ségtelen, hogy a leszerelés programját a Jelen időpontban teljes egtatoen nem lehel meioldani. — A locarnoi szerződés nem egyéb —• mondotta —, mini a népssövetségi egyezségi okmány alkalmazása, melynek határozatait mi valamennyien tiszteletben tartjuk. Sajnálkozásának adott ezntán kifejezést afelett, bogy az egyik európai nagyhatalomnak a Nemzetek SzOvetségéba való belépése és a nemzetek tanácsának átalakitisa ügyében létrejött megértés egybeesik egyes államoknak a Nemzetek Szövetségéből való kiválásává'. Genfből jehnlik: A népszövetségi közgyűlés msi délutáni ülésén Agueres (Cuba), az igazoló bizottság elnöke tette meg Jelentését a