Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)
1926-09-05 / 205. szám
4 DELMAOYARORSZAQ 1926 szeptember 5. Polgár és munkás minden igaz ügyét felkarolja, támogatja és kiharcolja a Délmagyarország. a legjobbak Gyermek cipók 26. számtól . . . k Gyermek cipők 31. számtól .... Nöi fekete pántos cipők egyes párok Nöi barna pántos cipők Nöi szines cipők legdivatosabb kivitelben Szeged, Kelemen u. 12 Leszállított áraink a következők Kérjük az árainkra figyelni! K IIO.000 „ I40.ooo „ I6O.000 „ 215.000 „ 275.000 Férfi chewro füzös cipő „ 220.OOO- tói Mielőtt cipőszükségletét beszerzi, tekintse meg áras kirakatainkat 486 Föld és házbirtok. 105 A város körüli fekete földek 1—5 holdas darabokban kisebb-nagyobb tanyás birtokok, szatymazi szölök, nagyobb vidéki bérletek, magán és bérházak a város minden részében, 40 mil.-tól feljebb, ürestelkek, vendéglők és üzletek RIL—RMI/ IIITII nyug állpt. tanácsos ingatlanforg. irodája PFTR K ANTAL szegeden, Széchenyi tér 7. sz. a. (Szeged• lm I ltll\ níl I nh Csongrádi tkptár palotáta) U. em. jobbra. MMMMTelefonoi: 3-20 és 13-36. A Zsoldos magántanfolyam Budapest, VII., Dohány ucca 84. Telefon ]. 124—47. Magántanulók részére irt tankönyv kiadványaira és Jegyzeteire vonatkozólag részletes felvilágosítás nyerhető az intézet megbizottjánál, Szeged, Hullám ucca 8. szám, I. emelet 9. 525 HOFFMANNÉ női fodrász, manicür, arcápolási szalon/a SZEGED, KÁLLAY ALBERT (HID) UCCA I. SZ. Bubihajvágás, természetes sürü Henna hajfestés, arcápolás, szénsavas és rádiumos iszappakolással. Vizondoldlás Olcsó bérletrendszer. Kitűnő arckrémek zsiros, száraz, szeplős arcra. 890 Féláron utazhat augusztus 17-től szeptember 19-ig Budapestre kézműipari kiállításra, szeptember 3 tói 14-ig féláron Békéscs.bira, szeptember l-ig Fiúméba féláron vizűm nélkül, szeptember 2-ig pozsonyi, szeptember 6-íg prágai, szeptember !6-ig bécsi vásárokra, állandóan féláron olasz és cseb fürdőkre stb. Számtalan kedvezmény. Igazolványok, összes bel- és külföldi jegyek megváltása, menetjegy irodában Szegen, Horthy Miklós ucca i. (színházzal szemben). VtaumizeiB£I bárhova 3 nap alatt, éves, féléves éi havi tanuló bérletjegyek megváltása. Telefon: 13—46 Mhil48 Pirim A reklám és az időjáfás. Páris, augusztus vége. (A Délmagyarország tudósítójától) A háború vége óta, vagy hét-nyolc esztendeje már, hogy mind jobban erősödik Párisban az amerikai szellem. A jazz régen megölte már a kedves, melodikus Irancia chanzon-okat, a férfidivat sem angol már, hanem tengerentúli, amerikai baba lett a párisi midinette éa a polgárasszony, népszerű lett még a boxsport is, pedig a francia finom ízlésnek nem igen felel meg ez a durva játék. Most az amerikanizmus még mélyebb gyökereket ver, bevonul a gazdasági és indusztriális életbe is. Régi dolog, hogy az üzlet lelke és éltetője a plakát és a reklám. Amerika megtanította Párist arra is, hogy kell csinálni a reklámot? Gs a szajnaparti metropolis igen jó tanulónak bizonyult ebben a tudományban. Óriási méretű figurák, rajzok és belük éktelenitik el a butevárdokat, reflektorok, transzparensek, nyilvános mozivetitéaek a legújabb divatkreációkról, fantasztikus ruhákba bujt reklámemberek csapatai, röpcédulák, rádió. Csakhogy Párisból hiányzanak as arányok, hiányzanak a felhőkarcolók, a távlatok és a tetűletek. Páris siük ezekhez, utal keskenyek és házai alacsonyak, Párist túlterheli az amerikai reklám. Lehetetlen, hogy észre ne vegye ezt as aránytalanságot a Páriaba tévedt idegen. A Savon Cadum negyvenméteres vigyorgó babalejét, a Nicolas borreklámjait, Citroen és Renuult autóképeit, a Boucheron favágó embereit, az aperitif-et propagáló angyalokat és a többi ezer meg ezer cég, gyár, műhely, szinház, újság, étterem, moziszinház reklámjait. Ennek a túlhajtott reklámőrűletnek megvan a maga groteszk humora is. Egyiket a Rae Scribe-en kacagtak meg a minap a járókelők. Egy nagy szabóüzlet portáléja fölött, hatalmas betűkkel állott es a mondat: „Az idei őazre sok esőt jósoltak a meteorologumég ma vegye meg az eiőköpenyét nálunk I" Pontosan szemközt, az ucca lulsó oldalán egy hatalmas kalapüzlet van. Es a kirakatok fölött még nagyobb vászonra festve, még kiabálóbb betekkel ezek a sorok ékeskednek: .Vége az esős időszaknak! Hosszú és száraz lesz as Ősz! Gyorsan Vegye meg szalmakalapját, mig a készlet tart..." A reklám slkerpróbája. Persze a reklám méregdrága és nem mindig célravezető. A legnehezebb dolog megtudni, hogy melyik fogja meg a közönséget a sok ötlet közül, pedig ezt tudni szeretné minden üzlettulajdonos. Ötletes módját laláita ki ennek a sikerpróbának egy kis montmartrei kabaré. Szünet alatt a jegyszedők nyomtatott kérdőiveket osztogatnak. A kérdőív szövege a következő: „Szíveskedjék megjelölni, hogy melyik hirdetésre jött el mai előadásunkra; 1. hirlapközlemény, 2. uceai plakát, 3. kedvezményes jegy, 4. ajánlás, 5. ügynökség, vagy milyen más rákiam hivta fel a figyelmét? Kérjük, bogy a választ az előcsarnok urnájába dobni szíveskedjék. Az Igazgatóság." Az udvarias francia publikum egész biztosan válaszol és őszintén válaszol a kérdésekre, az amerikai és az angol meg már megszokta est a reklámellenőrzést és természetesnek találja az igazgatóság érdeklődését. Nem tudom, odahaza megpróbálták-e már igy levizsgáztatni a reklámokat? Hány szinház van Párisban? Nagyon sok lehet bizonyosan, hogy ily poatosan ellenőrzi némelyik a reklámra költött pénz eredményét. Mégis mennyi lehet körülbelül ? Erre a kérdésre a minap adott pontos feleletet a Le Petit Journal statisztikusa. Szerinte máig hatszáztizenkettőre emelkedett a szórakozóhelyek száma Párisban. A 612 ben bennloglaltatnak a mozik és a színpaddal rendelkező bárok, revülokálok, kabarék és cirkuszok is, de a tánchelyiségek (205 van belőlük) nem. Érdekes, mint emelkedett idáig es a szám száz esztendő alatt. 1826 ban mindössze tizenkét színháza volt Párisnak és as évi bevétel ötmillió frankot reprezentált. Ha a népesedéssel arányosan növekedett volna a színházak száma, akkor ma körülbelül negyven színháznak kellene lenni és hatszáztizenkettő van. Az 1925 ös szini évad összes bevétele körű belül 408 millió frank volt, ami magyar pénzben 816 milliárd régi koronának felel meg. Egyetlen egy körülmény magyarázza meg ezt a hihetetlen arányokra nőtt szinházi hausse-t, az i levél. idegenforgalom. A színházak javarésze az idegent szolgálja ki, aki látni és szórakozni jön, naponta friss közönséggel látja el a mulatóhelyeket és aki nem sajnál 50-100 frankot adni egy páholyülésért. Ezért tudnak 400-500 egymásutáni előadást lejátszani a nagyszínházak és a revük slágereit akár mástélévig is műsoron tarthatnák, mégis volna publikum. Hogy milyen megtakarítást jelent ez az adminisztrációban, fölösleges részletezni. A másik magyarásat az, hogy a legtöbb szinháznnak kicsiny a nézőtere. Ezer nézőt befogadó szinház már nagynak számit Párisban, soknak alig van 200-300 ülőhelye. Pusztán ebből a néhány számadatból kitűnik, mit jelent egy városnak az idegenforgalom? Napoleon zsebkendői. Ezt az idegenforgalmat azután nagyszerűen föl is használja és kihasználja az ügyes francia. A napokban volt egy érdekes müárverés a Hotel Dronot-ban. Természetesen csak a műgyűjtő amerikai amatőrök képezték a vevőközönséget. Mr. Jachleton ur például, egy csikágói konzervgyáros nem sajnált 950 frankot adni Napoleon egy zsebkendőjéért, amelyet a császár Szent Ilona szigetén használt. Tenyérnyi, sárgult vászondarab, még csipkeszegése sincsen, csak egy selyemmel himzett N betű as egyik sarkában. Állítólag ez a zsebkendő a száznyolcvanadik éppen, amit Napoleon hagyatékából eladtak a franciák. Szoborkefélők. Ez meg egy különös párisi élethivatás. A tömérdek szobor, műemlék, bronz, márvány és gránit statulum teremtette meg. A szoborkelélő mesterségből ma már ötven-hatvan ember él Párisban. Létrákkal, savas bögrékkel, drótkefékkel vonulnak fel a munkára, letisztogatják a márványba maródott barna esőnyomoka*, amelyek annyira eléktelenítik sokszor a műemlékeket. Ha kell, lekaparják a patinát is a bronzról és csigákkal fölhuzatják magukat a templomok homlokzataira, hogy kimanikürözzék az öreg szentek és a kerubok körmeit. A minap a Notre Dame portáléjának huszonkét püspökét csinosították ki és kiszedték a ruharáncok alól a galambfészkeket. Százakra szaporodott tömeg bámulta őket a térről, amint az árkádokba kapaszkodva óvatosan végezték a munkát a hires műemléken. Mert a szoborkefélő képzett archeologus is egyúttal, a szépművészeti miniszter ad neki képesitést és munkaengedélyt. Érdekes, hogy idegen sohasem kaphatja meg ezt az engedélyt, még vidéki francia sem, a szoborkefélők egytől-egyik párisi születésűek. La Barre lovag ellenségei. Chevalier de la Barre francia nemes volt és 1766 ban égették meg máglyán, mert nem üdvözölt egy vallásos menetet. Szobra ott áll közvetlenül a Sacre Coeur gyönyörű temploma alatt, mintegy jelképezve a francia szabadságot, vagy inkább a szabadosságot, amely éppen egy katedrális lábánál állítja föl a vallás és az egyház ellen vétő franc-magon szobrát. Tegnap astan nagy meglepetéssel szemlélte a környék népe az űres márványtalapzatot és lenn a porban a ledöntött bronzszobrot. Az accion francaise diákjai követték el a nemes lovag jelképével ezt a csúfságot és éjszaka kötelet dobva nyakába, lerántották a földre. A szobrot persze ismét visszaemelték a helyére és mától kezdve egy gardien de la paix vigyáz rá, nehogy ledöntsék ismét. A francia legitimista iljuság egyébként egy másik ssoborra is feni a fogát. Desmoulins Camillere, akinek szobrát még a Bourbon királyok és hercegek régi palotájának kertjében, a Palais Royal-ban állította föl a Respublika. Terescsinyi György. A iánHálriil iparművészeti cikkek, um. vitrindiszek, relief fesMJdlIUcKUI téssel, batikolt és csipkeutínzattal ellátott zsebkendők a lesizlésesebb kiv.télben igen előnyös áron kaphatók. Himzést, elorajzolást 15 százalékkal mérsékelt áron vá lalok. Mflller Erzsi kézimunkaüzlete Szeged, Takaréktár u. 1 755 Férfi öltöny - . . Gyermek öltöny. Nadrág Téli kabát hosszú . „ rövid . Gyermek téli kabát Átmeneti kabát , . Szőrmekabát . . , 500 ezer 200 170 1 millió 500 ezer 300 „ 700 „ 1,300 Földes Zoltán ruhaáruház Szeged, Kállay Albert ucca 6. Uo cm. széles selyem trikószövet — 49 ezer Selyemtrikó ingnadrág kombiné — 3 g. 95 • Mosható műselyem harisnya > — „n , Francia selyem harisnya — — — » „I • Reform trikó nadrág — — — — g-S g> » Selyem , „ — — — — g-f 39 » Himzett női ing vagy nadrág — — f* z. ... Fehé nemű csipkék — — — — loi*J R-tol Valancier, lég és selyem csipkekülönlegességek, valamint az összes kalapkellékek olcsó árakban. 398 Szász Szeged, Kelemen u. KATZMAYER elismert specialista férfi fehémemüek készítésében Szeged. Iskola ucca 23., v. Brauswetter-ház