Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-01 / 201. szám

1926 szeptember 1, D 5 A kézművesipari tárlat. A magyar közgazdasági élet tavaly elhunyt nagynevű vezéralakjának, Matlekovits Sándor­nak volt a kedves gondolata, hogy időről-időre a kézmüvesiparossígnak alkalmat kell bizto­sítani, bogy tudását, technikai készségét és ter­mékeinek minőségét a nagyközönséggel meg­ismertesse. Ezekre a bemutatásokra szűkség van azonban azért is, hogy az iparosok egy­más teljesítőképességével megismerkedjenek, egymástól tanuljanak és ezen a réven is mes­terségükben tökéletesbedjenek. Az ősz Matle­kovits Sándor ugyanis félszázadnál hosszabb idő gazdasági tapasztalataival azt vallotta, hogy a kapitalizmus korának versenyében a kézmű­ipar csak ugy tudja megállani a helyét, ha tel­jesen kifinomul, egyéni ízléshez alkalmazkodik és azokat a területedet igyekszik meghódítani, me­lyek kevéssé alkalmasak a gyáripari uton való ellátás számára. Matlekovits Sándor vallotta azt is, bogy sz ilyen bemutatók számára a kimondott kiállítá­sok, amelyek fényes keretek között, zajos ün­nepségek kíséretében zajtanak le és hossiu előkészítő munkát, nagy költséget és befekte­tést igényelnek, kevéssé alkalmasak. Gazdasági célokat csakis a gazdaságos stég szempontjainak szem előtt tartásával lehet biztosítani. Ha a gyáripar világszerte rájött ennek az igazságára és mindenfelé megcsinálta a maga mintavásá­rait, a kisebb egzisztenciák számára meg kell csinálni a kézművesipari tárlatokat, lehetőleg kevés költséggel, formáktól mentesen, de ugy, hogy az iparosságnak minél nagyobb gyakor­lati haszna legyen beíőle. A nyolcvanhárom éves Mitlekovifs Sándor már halálos ágyán feküdt, mikor az Országos Iparegyesület tavaly ősszel megrendezte az elsö országos kézműipari tárlatot. M kor e sorokat irom, a második kézmtsipari tárlat áll Budapes­ten s az Országos Iparegyesűlet tervbevette ennek az ipari bemutatónak két esztendőnkint való megismétlését. A két tárlat tapisztalatai már elégségesek" bi­zonyos megállapítások leszűrésére. Mindenek­előtt le kell szögezni azt, hogy sem a tavalyi tárlat nem reprezentálta, sem az idei nem mu­tatja be a msgyar kézműipart a maga teljes­ségében. A teljesség alatt természetesen nen a magyar ipar összességét, nem a nyers számo* hat értem, hanem azt, hogy a tárlat mennyiben nyújthat fogalmat a magyar kézmüvesipa­rosság teljesítőképességének jUenlegi foká­ról. E tekintetben bizony nsgy hiányos­ságok mutatkoznak, nem a rendezőség hi­bájából ugyan, amely mindent elkövetett, hogy a tárlat sikerét bizfosiisa, hanem azért, mert az iparosok széles rétegeiben nem sike­rült a tártat iránti érdeklődést a szükséges mértékben felkelteni. Része volt ebben talán a nyomasztó gazdasági helyzetnek is, melynek elmuliával falán remélni lehet az érdeklődés mérvének megváltozását is. De még a roisz­indulaiu kritika vádja ellen se kell védekezni, ha valaki megállapítja, hogy kél pipucsosmes­icr, akármilyen szépek is a gyártmányaik, nem képviselheii Szeged egész kézmüvesiparát. Hogy tehát a jövőben rendezendő (áriatok céljukat igazán elér|ék, ahhoz sséleskörfl és a vidékre is kiterjedő előzetes propaganda kall. Kisiparosokról lévén sió, akis nem szívesen vesztegetik az idejQket sok ide-oda való leve­lezgetéssel, lehetővé kell tenni rájuk néxve, hogy odíhiza elintézhessenek miedenf. Hogy ez miként valósitható meg, arra példát siolgát­tátott a debreceni Iparosok kollektív cioporlja, amely kétségtelenül egyik legérdekesebb látni­valója volt a tárlatnak. Egy másik nélkülöz­hetetlen köve eimény, hogy a tárlaton való rész­vitel minél kevesebbe kerüljön, illetőleg a kiadá­sokból minél több megtérüljön. Az áruminta. V*lf 2»B I Irudal Ü-5S, vásártól eltérőiig a klzmfiipiri tárlat lényegé­hez hozzátartozik, hogy ot mindtn darab eledó. Est azonbm bele keli vinni a kiállítás látogató közönségének köztudatába. Az idei tárlatnak van két ujiiása, a mester­ségek uccdfa és a találmányok bemutatása. Az első egyes mintamChelyeket mutat be, teljes berendezéssel, munkaközben, a másik pedig alkalmat kiván nyujtsni főleg a vidéki iparo­soknak, bogy találmányaikat, újításaikat, ötle­teiket ismerné tegyék. Az ilyen külön csopor­tok nagyon hozzátartoznak a tárlat sikeréhez. Nem ast mondom ezrei, hogy ugyanéiért a csoportokat ksll a Jövőben is megismételni. Lehet például egy következő tárlatot párosítani az asitaiosípari vegy vasipari munkagépek és szerszámok bemutatásával, lehet egy következő tárlaton gyűjteményesen bejutatni, hogy melyek azok a kézssüípari cikkek, mtlyeket még nagyabb mennyiségben hatunk be a külföldről es igy tovább. Programba lehetne venni azt is, hogy főbb szakma iparosainak bevonásával a tár­laton komplstt kit-három szobás lakberende­zések kerüljenek bemutatásra, asaiat azt Lon­donban az Ideál Hame kiállításokon már évek­kel ezelőtt nagyon szépen megvalósitották. Mondom, nagyon sok kall még hozzá, hogy a kézműipari tárlat tökéletes legyen. Ami eddig történt, azt csak kezdetnek lehet és szabid tekinteni. A tárlatot intézményessé kall tenni és meg kell szerettetni a magyar kizmüípiroiság­gsl. De ha ez a program, az iparosoknak is meg kell szívlelni bizonyos igazságokat. Jő tulajdonságai melleit a msgyar iparos mindig hires volt a pontatlanságán*!, a szállítás köny­nyelmü bekéréséről és a terminusok be nem larláaárél. E tekintetben a tárlat résztvevői közül ii sokan nem tagadják meg magukat. Voltak, akik félórával a stegayifái eiőtl sebbel­lobbal rakosgatták ki árujukat, de voltak olya­nok is, akik a megnyitás időpontjában kint rekedlek ládájukkal és csomagjaikkal. A stand-; jukon természetesen üresség ásitolt. Ezek a tárlat gyermekbetegségei, amelyek azt mulatják, bogy a legközelebbi alkalomra, két esztendő multával, másként kell faikészülni. Ha az ipartestületek komolyan foglalkoznak a dologgal, kezükbe veszik az előkészítés mun­kíjá; biztosra veszem, hogy nemcsak látvá­nyosság lesz a késmüveiipari tárlatból, hanem igazi haszon is fog belőle fakadni a résztvevők számára. Tanelli Sándar. A vásárhelyi iparosok bizalmatlanságot akarnak szavazni az ipartestület elnökének. A Délmagyarország hódmezővásárhelyi tudó­sítójául.) A vásárhelyi iparosok körében min­dig több és több keserű hang hangzik el az ipartestület vezetősége ellen, mert a kisiparosok a nagy munkihiányért a vezetőséget teszik fe­lelőssé, amely — szerintük — a jslszavas po­litikát követte ahelyett, hogy az iparosok érde­keinek védelmében járt volna el. Az iparosok megkezdték a harcot a jelszavas poli'ika ellen és elhatározták, hogy a testület elnökét, Ktuzs­tüz Károlyi imondásta kényszerűik, mert Kruzilitz politikáj t az akidálya annak, hogy az ipartestület a kisiparosok érdekeiért harcoljon. A Délmagyarország munkatársa kérdést inté­zett Karácsonyi Ferenchez, a kisiparosok egyik vezetőjéhez, hogy miben látják Kruzslitz politi­kájának helytelenségét, aki a következőket mon­doita: — Ktuzsliiz Károly minden vágya az voP, hogy ipari főtanácsos legpen, meri ilyen még nincsen Vásárhelyen is ezt a kisiparosok nngyon nilkülötik. Véleményen szerint ennek az érdeké­ben simult a méltóságos urakhoz és simulása közben elfelejtette azt, hogy miért tették arra s helyre. Simon Sfindor, a kisiparosság másik képvise­ltje, szakosztályelnök véleményét a következő­képen foglalta össze: — Kruzslitz szerintem nem alkalmas a veze­tésre. Az a jelszava, hogy rossz bor nincsen, csak birni kell vele. A bankeitozásbsn teljesen kiélte msgát. Kruzslitznak nagyon sürgősen tá­vozni kell, hogy távozása után nyomban meg­isduljod az építő munka. Az iparosság vezetőinak nyilatkozatai szerint Kfuzstitz Károly a közeljövőben távozni fog az Ipartestület elnöki székéből. A bizalmatlansági indítványt tárgyaló rendkívüli közgyűlés össze­hívására megtörténtek az intézkedések és a dolgozni akaró, haladó szellemű kisiparosság fogja kezébe venni az ipartestület vezetését. Megérkeztek Szegedre az orvoskongresszus résztvevői. Elsimultak az ellentétek az elnökválasztás körül. (A Diimagyarorszdg szegedi munkatársától.) Az egész magyar orvosi társadalom, valamim a nyilvánosság széles rélegei is nagy érdek­lődénél némek a szegedi orvoskongresizui elé, amelyen az orvosi társidilom számos fon­tos kérdéséi vítatjik meg. Már kedden a dél­utáni órákban megkezdődött a kongrtssius résztvevőinek érkezése éi az uccikon egyre­másra lehetett kongresszusi jelvénnyel ellátott orvosokat látni, akik megtetlék az utolsó elő­készületeket a szerdai kongresszusra. A kongreissus tagjainak nagyrésze egyéb­ként már a délutáni órákban Siegedre érkezett. A filhttl órás budapesti gyorsvonattal több mini kiiszézan irkeziek meg, akiket az állomá­son a rendező bizottság kiküldöttei fogadtak. Ugyancsak számosan érkedek meg a rókusi állomáson a környékbeli városokból is. Délután érkezett meg Szegedre dr. Dollinmer Gyula, az orvosszövetség elnöke, F,ess Ármin afemök, Csordás Elemér főtitkár, budapesti tiszti főorrot­hciyetUs, valamint dr. Vigh Kálmán budapesti tiszti főorvos, mig az esti gyorsvvnaUal érkezeit meg dr. Kithly László báró egyelem! tanár. Az elnikválasztás körül felmerült ellentétek — amelyről legutóbb beszámolt a Dilmegyar­ország — kedden estére egyébként elsimultak, amennyiben a kiszemelt uj elnökjelölt, dr. Imro József megfelelő eligtitelt adott a katona­orvosoknak, a szegedi orvosi ku pedig a bike megóvása irdekiben az ismeri nshizminyeitől elállolt. Igy a jelek szerint az orvosszövatség most is tradícióihoz híven fogja megejteni az elnökválasztást. A kongressxusi fagok megérkezése után a délutáni órákban a városházán igasgafó-tanicsi gyűlést tartottak, amelyen megtárgyalták a hol­napi közgyűlés napirendjét. A legnagyobb munkát a kongresszust előké­szítő bizottságnak az elszállásolás ügye ké­pezte. Az elszá'lásolást nagytan megnehezí­tette, hogy a vendégek jelentkezése az utolsó napokban történ!. A több mini 400 vendig kö­zül csak 120-ai sikerült szállodákban elhelyezni. míg a többieket magánlakásokban és a köz­kórház különszobában kellett elszállásolni. Az felelem Pénztári 5-81. Telefont 1-85 mmzú mozi Teletöm 11—8B, Szeptember 1, 2 én, szerdán és csütörtökön : Hewyorki leányrablók Az amerikai leánykereskedelem ellenes film G felvonásban. Főszerepben: EDNA MURPHY Azonkívül: fa átmeneti férj Burlesz vigjáték 7 fev násban. Főszerepben : SIDNEY CHAPLIN. Előadások kexdcte 5, ? és « Órakor, 16 idfi esetén u esti 9 Arai előadást a Horváth Kibály uooal nyűrl helyiségben tartjuk raeg I Csak felnőtteknek I Szeptember 1 én és 2-én, szerdán és csütörtökön : N61 dl omá r Modern regény 7 felvonásban. Főszerepben : BETTY COMPSON Azonkirül: fcító&ííw <me>sm mmm mtwrn Fatty indián 8n«ny«asxonym i Falreneeíő burleszk 2 felvonásban. I Előadások kezdete 5, ? és 9 órakor, ]é idfi esetén az esti 0 é»ul előadást a nyári helyiségben tartjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom