Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-04 / 204. szám

19 ff szeptemberi 4 DBLMAQTAROR3ZAG 3 Pusxiamépges és Ketobia nyolc kilométerrel meg szeretné hosszabbítani a tanyai vasutat A polgármester változatlanul ragaszkodik a Rudolf-téri végállomáshoz. (A Dilmagytrország munkatársitól.) A tanyai vasút építkezéseivel kapcsolatban Pusztamérges ás Kelcbia köziégek arra kérték Szeged város hatóságát, hogy a tanyai vasutat vezessik ki a közsigekbe, amelyek Így közvetlen összeköttetésbe kerülnek a várossal. A mintegy Ötven kilométerre tervezeti tanyai vasutat ayolc kilométerrel kellene meghosszabbítani és annak kiépítése hárommilliárdba kerülne a városnak. A torony alatt kedvezően fogadák a községek ajánlatát és as a vélemény alakult ki, bogy a városra nagyfontoisággal birna, ba a két község lakosiága leraényeít Szegedre hozná be. Az emiitett községek eddig Kiskunhalasra szállították terményeiket. A tanyai vasút kiépítésével az oltani lakosság most már Szeged leié orientálédna, mert a kisvasuton aranyiag rövid idö alalt elérné Szegedet. A községek kérelme a szeptemberi közgyűlés elé kerül, amelyen döntenek majd, hegy a tanyai vasutat kiépitik-e Pusztamérges és Kelebia községekig. A polgármester egyébként mereven ragaszkodik a kisvasút Raüolj-tiri végállomásához. Wimmer Fülöp hosizu harca után a moat iámét előadott tervezettel szemben, amely — mint ismeretes — a vásárcsarnokot a Mari-térre szeretné felépíteni, ahová a kisvasút végállomása is kerülne, a polgármester a következőkben feltette ki álláspontját: — A Mars-tér tényleg alkalmat ve Ina piacnak már csak terjedelménél fogva ís. A legnagyobb ba| azonban az, bogy a Mars-tér még kietik a város forgalmából, pedig a piacnak minden körülmények között a város szivében bsn kell lennie. Emellett a teret fel kellene tölteni. Csatornázása is szükséges lenne. Hz a piacot el akarjuk helyezni, azt csak a Rákóczitéren lehetne, ahol a vásárcsarnokot akar|uk felépíteni. A baj az, hogy a Rákóczi-tér sincsen még feltöltve és kikövezve, de ezen munkálatokat a vásárcsarnok ügyének komolyabb stádiumba jutásával könnyen el lehetne intézni. — A tanyai vasút végállomása véleményem szerint csak a Rudolf téren lehetne. Ez a tér alkalmas egyedfll e célokra. A tanyákról bijövök portékáikat azonnal frusithatjik a visut végállomásánál. Lt koncentrálódna a mostani Tisza Lajos-körüli síé's tőrI piac, amelyet a Radoil-tér meghosszabbításában helyeznénk el. — A Msrs-téri megoldási tsrveze'et pontosan nem ismerem, de ugy tudom, bogy a Tiszaparton elhelyezendő klinikák örülnének, ha a tanyai visut végállomása a Rudolf-téren lenne. Ha a város fejíödése idővel más végállomási helyet kívánna, a végállomás áthelyezése elé semmi akadály nem gördülhet. MMMMaMMMinMSIWMMtMMIMMHM^ Egynapos sztrájk a Woiss Manfréd-gyárban. (IBudapesti tadósttőnk telefonjelentése.) A csepeli Weiss Manfréd-féle zománcára gyárban pénteken délu'án sztrájk ütött ki. A magyar korona stabilizálása óta ez az elsö komolyabb bérmozgalom, amely a sstrájkig fejlődött. A gyár "munkásai közül elsOnek az olvasztók, majd a zománcosz ily többi munkásai tették le a szerszámot. A szociáldemokrata párt közbelépett a sztrájk ügyében és a többieket illetőleg a Vas- és Fémmunkás Szövetség vasárnap délelőtti ülése dönt. Délután tárgyalások indullak mag a szociáldemokrata párt kezdeményezésére, amelyek eredményre is vezetlek és igy holnap reggel ismét megindul a munka a csepeli zománedru gyárban. Rettenetes vihar a csatornán súlyos hajóösszeütközésekkel (Budapesti tudósítónk ielejonjelentése.) Londonbil Jelenlik: A La Manche-csaícrnán az elmúlt éjszaka rettenetes vihar dühöngött. A Hande Maru Ispán gőzös összeütközött egy ismeretlen gőzhajóval, amelynek nyoma veszett. A Japán gőzös aránylag csak könnyebben sérült meg. Ma délután a Kurdhztdn nevü angol gőzös üikOzött össze egy francia gőzössel, amely percek alalt elsülj edt, de ligénységét megmentették. Felesége gyermekrablásért feljelentette a bábjátékost. [Budapesti tudósaink ieitfonjelentése.)lRadolf nos csepeli vándorköszörűs és bábjá ékos étin felesége feljelentést tett gyermenreblásirl. A lefolytatott rendőri nyomozás megállapította, bogy Rudolfnál tényleg tartózkodik egy Agó tty Géza nevű 14 tv<s polgárisfa, Agócsy Ernőnek, a gázművek tisztviselőjének a fia. A iu májusban tűnt el szüleinek a lakásáról és eltűnését annakidején a rendőrségnek is bejelentették. Kidéül*, hogy a polgáristát szülei megfenyítenék, aki elkeseredéséin hazulról megszökött és Szentkeresz es községbe gyalogolt, ahol találkozott Rudolf János bábjátékossal. Rudo'f azután a fiut vásárról-vásárra magávzl cipe'te és a kalandos természetű diáknak nigyon tetszeU ez az élit. A rendőrség az elveszettnek hitt fiut átadta szüleinek. Rudolfol nemcsak gyermekrablásért tartóztatták le, hanen csalás és sikkaaztésért is, mivel már régebben körözik. MMMMMMMMlMIMMflflMMMWlMlMMmSMSMW Két és félévre Ítélték báréné szerelmes szobapincérét. Budaptti, szeptember 3. Az Atiőria szálloda «9ndjét revo;verdörrenís rázta meg ezév február 7-én. A szálloda személyzete ijedten rohant a zaj irányában és báró Splényl Lászlóné szobájában a szőnyegen vérző sebbel eszméletlenül ieküdt a bárónő, mellette pedig egy Üataleaber állott, haloltfebér arccal és kezében még fűaiögött az a revolver, amivel a bárónét súlyosan megsebesitetie. A merénylő: Szőke Sándor, az Erzsébet királynő szálloda szoba* Pincére, a dráma előidézője: szerelmi filiikenytig, A budapesti törvényszéken Kraytell Miklós dr. tanácselnök tanácsa mára tűzte ki az ügy ^tárgyalását. Szuronyos fogházőr vezette elő a húszéves szobapircírt. Miuián ismertették a vádat, kijelentette, bogy binösnek itzi magút. — 1925-jen költözött be az Erzsébet királyné szállóba báró Spirnyiné. Alig lelt el nébány n*P, már bUaimaskodni kezdeti velem, beavatott minden belső ügyébe és nemsokára már szerelmi viszony fejlődött ki közlünk. — Ki fizette i mutatások költségeit? — kérdezte az elnök. — Miadeat in fizettem — válaszolta a szobapincér —, mig a tzálloiai tzámláját is ia readez'em. Három hónap alatt kOrűlbilfll 14 miliiét költöltem rá. Végül már a személyzet körében is suttogni kezdtek viszonyunkról, mire Irén átköltözött az Astoria-szállóba. Ettől a pillanattól kezdve egészen megváltozott irányomban. Mindenféle ürügyet keresett, hogy összeveszést provokáljon, pedig én erre nem szolgáltattam okot, mert nagyon szerettem. Amikor észrevettem, hogy elhidegült irániam, az ivásnak adtam magamat. Február 7-ikén, vasárnap délelőtt fel-Zeitem hozzá. — „Kezét csókolom, méltóságos asszony", köszöntöttem be boizá. Irén azonban durván •lutaiitoit, amikor ptdíg kezel akartam csókolni neki, arcul tUölt. Ekkor olyan izgalom fogod el, hogy se nem IáHam, se nem hallottam és azl sem tudom ml törlM azután. Elnök: Miként az orvosok megállapították; maga.az eset u'án tdegsokkoi szimulált/ — Nem emlékszem, mi törlént. Azonban végtelenül sajnátom az esetet, mert nagyon szerettem Irént — hajtogatja a vádlott. A biróság kihallgatja ezután a mentőorvost; aki elsőnek Jelsnt meg az Astoriában az eaet színhelyén és aki ugy vall, t ogy Szőke Sándor ittas nem volt, de rendkivBI izgatottnak látszott. Szabó Imre, az Erzsébet Királyné-szálloda tulajdonosa adta elö ezután vallomásában; hogy a bárónénak ők mondtak fal, mert viselktaite atm voli kifogástalan. Tárgyalás közben érkezett meg az elnök álfal kiküldölt detektív és Jelentette, bogy báré Splényiné Oláh Irént sikerűit megtalálnia lukács isrdöi lakásán. Amikor belép a tárgyalóterembe, a vádlott idegesen felugrik a fogházőr mellől, a keze ökölbeszorut. A sértett egész kihallgat tási alatt olyan izgalom uralkodik a vádlotton, hogy az elnöknek többször biggadságra kell figyelmeztetnie. As elnök kérdésére a nő kijelenti, hogy az ő neve báró Spléayt Lászlóné. — Oh nem — figyelmezteti az elnök —, la Oldh ltin, meri férje nevének a haszadlaidUl el vsa ttllvn. Tanúvallomásában elmondotta, hogy a vádlott erőszakkal hatolt be a szobájába, abol rásütötte a pisztolyt. Tagadia azt, hogy a pincért megütötte volna. A bíróság végül szdidékos emoerölis bűntettének kísérletében mondta kt binösnek Szőke Sándort és ezéri kétévi is hab hónapi fegykátra itille. Még egyszer a szabad orvosválasztás. A szabad orvosválasztás kérdésének megvitatása lulajdonképen nem tartozik egy politikai napilap keretébe s ha az egyelimes orvosi kart érdeklő kérdésekkel és köztük a szabid orvosválasztással a Délmagyarország szeptember 1-iki számában foglalkoztam, feltem ezt azért, mert azon a napon az egész országbal idesereglett tekintélye* orvosokhoz és ezeken ál a kongresszushoz óba|loftam szólanf. Cikkem élénk visszhangol kelteit és hiven tükrözte a kongresszus hangulatát, mily az orvosok számánas túltengése, az orvosnyomor és az orvosok elproletárosodáia állandó hangoztatásának Jigyében folyt le, de dr. Krausz József kartársamnak a Délmagyarország szeptember 3-ikán a szabad orvosválasztástól írott cikkéből ssjnálattal látom, hogy egyssaknél — hibár ugy hiszem, keveseknél — ellenkező véleményt is váltott ki. A részletek megvitatásába nem kövelem dr. Krausz kariáriamat, ciak néhány szirény megjegyzésem volna fejtegetéseíhei. A pénztár oly nigy, oly hatalmas, mögötte az államhatalommal, hogy igazán nem szornlt rá, bogy érdekeit, milyek, sajnos, részben sz egyetemes orvosi karéval homlokegyenest ellentételek, éppen orvos védje meg. A kommunizmusról vall okfejtését annyira érdekesnek és újszerűnek találom, hogy kénytelen vagyok vele röviden foglalkozni. Dr. Krausz kartársam a következőket ir|a: „A szabid orvosválasztás ugyanazon átkos gyükérból fakad. Es is a kommunizmus egy formája." Tehát a szorgalom, a tudás, s rátermettség és ezzel kspciolatos egyéni irványeiűléi lehetősége: a szabad verseny, a szabad orvosválasztás — kommunizmus I Eszerint ciak egy boldog társadalmi réteg van e szerencsétlen országban: a betegsegélyző pénztárik tagjai, dt ezek is csak akkor, hl betegek s a nekik kijelölt orvoshoz kell fordulniok, különban as sgéiz társidilem, annak minden osztálya a kommunizmus átkos ribigájában görnyed, biszen maga választja mg tzabndon ügyvédjét, mérnökét, kereskedőiét, iparosát s a kommunizmus súlyos átkát nyögi a szigény szerencsétlen, ma már igen kcváiszámu privát beteg is, bisz ez is kiaylelen saját maga tzabadon azt az orvosi választóul, aki neki telizik, akihez bizalma vont Mi már hála Istennek messze vagyunk a kommunizmustól, ds azon időszaktól is kezdünk