Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-30 / 225. szám

1 Aim Imma. iMfketztöség i Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, MUciSnkőnyvtár is Jegyiroda: Aradi ucca 8. sz. Telefon 306. Hl—da i Petőfi Sándor sugárul 1. szára. Telefonszám 16—34. Steged, 192§ szeptember 30, CSÜTÖRTÖK naBMittt ártó; egy Msipra helybin ÍO.OOO kor., Budifcifea * vbtiüeH CMW8 US B«y«* s«ua ái« ailkSinaji aw ker ttitt' ás íisBjinsí üfOE kenu. li. tvfslyua, 225 ntm Hol van Szeged közepe? A rekonstrukció ids|e óta Szejed városi most Ili it jövö fejlődése sxewpontjtból a leg fonlossbb esslendőke*. Idekerült az egyelem, eltünedezőben vau a Tissa ós as iskola* ucct kösötti vityillék és pslkányfészkek tömege, be felezéséhez közeledik a fogadalmi templom, megépül a tanyai vaiuf, sző van a vásárcsarnok falépiléséről és megint emlegetni kezdik azokat a terveket, amelyek a báboru kitörése alkalmával kerüllek le a napirendtől. Ha igazuk lesz axoknik, akik bironyos optimismusss! mernek a gazdasági élet Jövő alakulása elé tekinteni, tizenöt-busz esztendő multával sgy aj és teljesen megváltozóit Szeged fogja a mostanit felváltani. Ilyenformán megint kezdenek előtétbe nyomatni a városrendezés és városfejlssstés sokáig piheni kérdíssi. Foglalkozik veiök a tanács, * közgyűlés, foglalkoznak az njságok, az érdekei lek ped'g beadványokkal bombázzák a torony aljái, Csatornázást, világítást kövelelnek a kül városok réssérv, rendes kövezetet aksr mindenki a saját uccájábtn és mindenki lehetőleg ast szerelné, ba a városfejlesztési program végrehajtása az ö háza elölt kezdődnék meg. Az'smberek nagyrészében megvan ugyanis a hajlandóság, bogy a saját portálét tartsa ne csak a város, hanem akár az egész világ kö icpének, A ma megkezdődött közgyűlés alkalmából két egymásba kapcsolódó kérdés kölcsönös hülGnöc aktualitást ezeknek a városfejlesztési probfémákntk, a tanyai vssut végállomásának es a vásárcsarnoknak az elhelyezése. A tanács ragaszkodik ahhoz, hogy a tanyai vasuf végállomása a Rudolf-téren legyen, a bal várost kereskedők egy csoportja erre a megoldási módozatra támaszkodva, a tervezett zenepalota helyén szerelné elhilyezni a vásárcsarnokot, ezzel szemben pedig egy iaditvány fekszik a közgyűlés elölt, hogy a tanyai vásni végállomása a Mars-téren íegyen, a vásárcsarnok pedig as évtizedes tervekhez képest a Rákóczitéren helyeztessék el. Nagyon (éved, aki azt hiszi, hogy ez a kettős kérdés önmagában elbirálhaté. Akár a kis vasul végállomásinak, akár pidig a vásárcsarnok elhelyezésének kérdését csak ugy lehet el dönteni, ha beíeállitjuk őket egy általános városfejlesztési programnak a keretébe és ugy nézzük, hogy mi felel meg legjobban Siegeá és a város lakossága általános érdekének. Az első kérdés, amely ebben a vonatkozásban felmerül, kétségtelenül as, hogy minek épül a kisvasút? Bizonyára azért, hogy a la nyát a mostani állapot nál jobban bekapcsolja a városba és megkőnnyi se s várcs élelmezé sét. Hs ez igaz, akkor a kisvasul végállomását csak olyan helyre szabad vinni, abol megvan a lehetősége a vásárcsarnok építésének, ami elől már sokáig kitérni nem lehel. Mondani sem kell, hogy a Rudolf-tér erre a célra tejemen alkalmatlan, de épp snugy alkalmatlin az eredetileg a zenepalota számára kontemplált tér is, amely be van szoritva a szűk uccák és sikátorok közé, ugy, hogy megközelítése a nagyobb forgalom számára teljességgel lehelet* len. De szerencsétlen az a gondolat is, hogy u kis vasutat a tiszai rakparton, a most épülő egyetemi klinikák elöü vezessék végig. Mindenki tudja ugyanis, hogy az ilyen kisrasutaknak ambiciójuk az, hogy a newyork—ssnfrínciskéí expressnét is nagyobb zakatolással, füly iyöngt.és el bizonyítsák be életképességüket. Ezt az ajándékot az egyetem aligha fogja a város tinác iának nagyon megköszönni. De tiiednek azok a belvárosi kereskedők is, akik azt hiszik, hogy a tanyai vasút végállomásának a Mars-téren ás a vásárcsarnoknak a Ríkócn-féran való elhelyezése érethető módon fogja befolyásolni az ö üzleti forgalmuk*!. A belvárosi Ozlelek forgalma nem a piac látogató!* bél rekrutálődik és üzleti bevásárlásait senkisem szekta a csirke- és káposzta-vásárlással kapcsolatosan elintézni. Csak a Jövö fejlődéssel nem gondoló konzervativizmus képzelhet olyant, hogy a kenyér- és csirkepiac rgy modern város beh ejében értéket Jelent a báztulsjdonosra nézve. Ha ez igaz volna, akkor Pesten a piacnak még ma is ott kellene lenni valahol * hatvani ksju tájékán, akol most a Kossuth Lsjos-uccs palotái sorakozna*. A fejlődés utje Szegeden sem lehet máv, minthogy teremteni kell rgy városi magot * városi etet mindm sttributumával ís a belvárosban előbb, vagy utóbb msg kall szűntetni azt a nizsni-novgorodi sátortábort, amely egyáltalán nem illik egy modern nagyváros ábrázatához. Egész foglalkozási águkat azonban egyszerre megölni nem lehet és nem is szsbad. Gondos kodni kell léhát a vásározó iparosokról, akit* hetipiaccs napokon a város belső részeit ellepik. Ezzel egyidejűleg felmerd az egéss piic rendezésének szüksége. A megoldása ennek s kérdésnek nem letet más, mintbogy az élei • mi8zerárusitás ketüijön bs a vásárcsarnokba, ic. vásározó ipsrosok pedig találjanak fcelyet a vását csarnok előtt, a tanyai szekerek pedig vo { Kuljsnak a Mars-létra és ne ihielenitsek el he I fenkint kétszer a belváros kellős középé*. A piaci árusi'ásnsk ilyetén rendezése és koncéntrálisa esetén még a piici árusok is jobban Járnak és tCbb kitá'ásuk lesz arrs, hogy űzletiltg fenn tudják tartani magukat, mint ma. Da hogy mindez nagtöriánbessék, thhoz Stegiden még sok nindsnt le kell küzdeni. Hsrcba kell szállani mindenekelőtt arzal a nagyon is ósdi és kicsinyes felfogással, hogy an»i Kincs a Széctienyi-téien, Klauzál-téren ás a Kárász-ucca közvetlen szomszédságában, as már klvil esik s városon. Amennyire egészségtelen és beteg gondolat voit a várost a különböző faluszerü telepek keli vényei ve! megduzzasztani, annyira nem szabad bsleesni as ellenkező végletbe és visszariadni százméteres távolságoktól1. Mi is akarjuk a várost fejleszteni, de belterjes módon, az összes városrészek érdekeinek egyforma szem előtt tartásával. Esér! természetes ss a kívánatos?, hogy a tanyai vasút végállomása a Mars-téren végződjék, a vásárcsarnok pedig a RáUczí-térsn helyeztessék el. Aiifc pedig ast mondják, hegy ez a kél tér átesne van a város belsejétől, vegyék tudomásul, hogy a városnak geográfiai közepe ott van valaűol a Rékóczi-iir tálán és a városnak természetes fejtődéss is arra halad. A nagyeié Szeged elgondoló! üzenik ezt azoknak, akik makaciul a régi kis Szegedhez ragaszkodnak. MNVMHMMMaMIIIMMIW^^ Bethlen még mm üdén feloszlatja m nemzetgyűlést ? Badapest, szep'ember 29. Bethlen hazaérkezése után a politikai élet megmozdult. Egyes hirek szerint a miniszterelnöknek az a szán* díka, hogy a nemzetgyűlést október tizennegyedike eiött összehivassa és azon esetben, ba a felsCbási Jaraslst gyorsan letárgyalható volna, mig ez ivben felosztatná a Házat is november vigire kiíratná a választásokat. Bethlen miniszterelnök egyébként holnap veszi át teljesen » miniszterelnökség vezetését. A Budapesti Értesítő munkatársa azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy a kormány novemberben vá'aiztatni aksr, a legilletékesebb helyen azt az informfciít kapfs, hogy sz idei választásokról szó sem lehet már csak technikai okokból sem is a miniszterelnök Gödöllőn a kormányzóval semmiféle politikai megbeszilést nem folytatott, hanem kizárólag udvariassági látogatást tett. Bethlen István gróf miniszterelnök október ötödike, vagyis a frankpör kúriai föjárgyalása után minden valószínűség szerint nyomban hozzáfog kormányának régóta felzeti rekonstrukciójához. Erre vonatkozó tárgyalás* it a miniszterelnök — értesülésünk szerint — még a jövő hét elején meg fogja kezdeni. MMMMUtttMMmMMMMMKnihl Bárczy a 124, Sipőcz s 124, Ripka a 56. Pénteken délután lesz a pótválasztás Bárczy és Sipőcz kőzött. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) A nagy izgalommal várt polgármesterválasziás ma lezajlott. A bizottsági tagok fél 3 után gyülekeztek a Váci-uccu uj városház épületében, Folkus háty alpolgármester 4 órakor nyiolta meg az ülést, ekkor már zsúfolt volt a karzat és telje sen megteltek a képviselői padok is. Az nlnöki emelvénytől jobbra és tatra egy-egy hajdú tartoita a főváros, illetve az ország zászlaját. Az elnöki bejelentések után Folkusházy alpolgármester elrendelte a szavazást és annak tartamára a közgyűlést felfüggesztene. A képviselők az elsöemeleti tanácsterembe mentek, ahol Kakujay Károly, a szavazatszedő bizottság elnöke, a formalitások elintézése és a szavazóurnák iepecsételíse után megkezdte a szavazatok összegyűjtését. As első szavazó Petrovdcz Gyula voll, utána Andrássy Bíla, msjd Friedrich István és Raf/ay püspök következett, akit az első demokrata városatya, Horváth IV. Károly követett. Tizen* harmadiknak szavazott le Csilléri Andrár. Nsgy étjensés fogadta Bródy E nö, &ajd Bedö Mór szavazásáf. A szavazás óriási izgalomban folyt le. Nem volt még példa rá, hogy a képviselek ilyen nagy tömegben szavazlak volna I polgármesíerválasztáson. Minden párt a leg- nagjobb hat col folytatta az utolsó szál emberért is. A hiányzó tagokért autókon robogtak el a pártok megbízottai, ugy, hogy félhét aráig minden Budapeitea tartózkodó tag leadta szavazatát és csak a súlyos betegek marad ak ei a polgái mester választásról. Önzésén 304 képviselő szavazóit fe, ezek kisül 124 estii Bárczy Istvánra, ugyanannyi Sipőcz Jenőre, mig Ripka Ferenc mladitste 56 szavazatai kapóit. A választás eredményének hire percek alatt elterjedt a fővárosban és nemcsak a városházán, hanem egész Budapesten a szenzáció erejével hatolt. Killaösen nagy megleoeiisl kelteit Sipőcz Jenőnek tlőraiirise. A Wolff-pártnak legvérmesebb tagjai sem számilottak arra, hogy Sipőcz ennyi szavazatot k*pjon. De nagy meglepetés! keltett, hogy a 128 demokrata szavasaiból Bárczy István 124 et kapott, mert egészes kétségeién, hogy a lőváros tisztviselői küzül 12—15 Bárczyra adla le szavazatát, ugy, hogy a demokrata blokk 128 ingja nem szavazott le teljes egisziben Bátczy mellett is ugy látszik, nagy ezekből e szavazatokból jutott néhány Rtpkára.