Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-29 / 224. szám

19* szeptember*19. DHLMAQTAR0R5ZA0 8 A numerus clausus és m vallásváltoztatás. Budapest, ssep'etnber 28. Ktelelsberg kul­tuszminiszternek a numerus ctausus lörfény módosítása, illetve gyakoriali alkalmazása körül tegnap közzéadolt rendeletinek msgysrázata ngy egyházi, mint politikai körökben élénk visszhangot keltett. Eztk szerint a különböző ke­resztény egyházak képviselői agy nyilatkoztak, hogy lehetetlen jogilag és gyakorlatilag keresz­tülvinni, hogy a vallásváltoztatás kizárólag lelki motívumait az egyházon kivül álló testület bí­rálja felül. Az egyházak körében az a szokás, bogy az áttérésre jelentkező! szigorú vizsgálat­nak vetették alá, hogy váljon érdekből, vagy I MMMMMWMMMIMMM^^ H polgármester sl van készülve am, hegy Szeged szeptemberi közgyűlése ektéber negyedikéig is eltart. közgyűlés Qiél visszatartása ügyében iilkos sssvazás u'ján döat. meggyőződésből akar-e áttérni. Tehát az ille­tékes egyház azzsl, hogy vslakit a tagjai közé soros, erkölcsileg garantálja, hogy az áttérés nem in fraudem legis történt. Balthazár református püspök löbbek közölt ezeket mondotta: Képtelenség, bogy bárki felül­vizsgálja azt, hogy valakinek más vallásra való áttérése milyen lelki motívumokból történt. Ez a vizsgálat egyedül cssk az Isten számára van letéve és abba ember bele nem svstkosbat anél­kül, bogyfa lelkünket szabadnak lersmté isten el­len ne vétkezzen. (A Diimagyarortzág munkatársiul.) Szokat­lanul érdekesnek, vá tozstosmk és hosszunik S érkezik Sieged törvényhatósági bizott­gának szeptemberi közgyűlése, amelyre — hiszen lisztviselőválasztásról, sőt tanácsnok­nyugdíj tzásról is szó lesz rajls, — minden bizonnyal tekintélyes városatyatömegek vonul­nak majd fel. Szóbakerül ezen a közgyűlésen a város sok fOggö és fájó ügye, a tanyai vasút, a gázgyár, a pincelakások, a csatornázás, az egyetem. A tanácsot és a polgármestert valósá­gos inditvány- és interpelláció-pergőtűzzel áraszt* fák el a törvényhatósági bizottság tagjai. Azért tehet azt jósolni, hogy hosszura nyúlik a szep­temberi — meccs. — Ha október negyedikéig, a kormányzói látogatásig sem érnénk a tárgysorozat végire, — mondotta a napokban a polgármester — akkor hí rom napon piíienőt tartunk és azután ujult erővel folytatjuk a harcot. A tárgysorozat sok kellemetlen pontjs közCtt szerepéi egy olysn is, smsly fe'dsriti majd a hangulatot: az az interpelláció, amely az „egyik szegedi sajtóorgánum" egyetemelienes politiká­ját kéri számon a polgármestertől. A polgár­mester, nagyon helyesen és logikusan, olyas­félét mond majd válaszában, hogy „semmi köze az urnák hozzá." A szerdai közgyűlést előkészítő tanácsülésen tárgyalták le mindazon tasácü c'őterjeszttseket éa indítványokat, amelyek a viharosnak ígérkező közgyűlés tárgysororátán szerepelnek. A keddi tsnácsűlésen először a tanács tagjait irlntő stemilyst Ügyekre kerüli a sor. A márciusi közgyűlés Bokor Pál helyettes polgármester szolgálatban való visszatartását javasolta. A minisztertanács azonban elrendelte Bokor Pál nyugdijszlatásál. A legutóbbi napokban azután beadvány érkezett a város tanácsihoz, amalybsn az aláirók Bokor visszatartását kérelmezik. A tanács czfigybea kettős indítványt terjeszt a közgyűlés elé. Először Bokor Pál nyngdijánik megállipitázát kéri, majd szavazást kér afelett, bogy a helyettes polgármester visszatartását kérik-e a belügy minisztertől, avagy seai. Gaál Endre nyugdíjaztatási kérdésének el­döntését a közgyűlésre bizla a miniszter. A A hősi haléit halt katonák emlékének méltó megöröki ése tárgyában ifj. Bokor Pll nyújtott be inditvány'. Az inditvá­nyozó Alsó- es Fetsöközponton, továbbá e város egyes nsgyobb terein enüékligetek létesítését kéri. Ezekben a ligetekben minden hős nevére egy-egy tö!gyet ültetnének. Kéri még as indít­ványozó, hogy a Qizella-téri 46 os emlékművet helyezzék el a Mars-téri ksszárnys udvarán és hogy a közgyűlés évente jelöljön ki sgy napot, amelyen a város megünnepli hössif. A tanács sz inditványt azzal a javaslattal lerjeizti a közgyűlés elé, hogy szt a közgyűlés sdja tisssa a tanácsnak a részletek alapos ki­dolgozása céijából. „Mert neki ugy tetszik." Kormányos Benő ismeretes interpellációjában a polgármestertől arra kér választ, bogy mi lehel az oka annsk, hogy sgyik hslyi orgá­num álUndóan támsdja az egyetemet. •— Haj­tandó* e a polgármester ennek megakadályozá­sára valamit íennl? — A miirita — mondotta a polgármester — megfelelek: Meri neki ugy tetszik l Turiczy főügyisz: Hogy lehet ilyen inter­pellációi beierjeszieni. A polgármester csak nam parancsolhat egy újságnak. Somogyi polgármester: Kormányosnak ast fogom váísszoini, hogy az illető lap politikai okokból támadja at egyetemet. Át interpelláció második kérdésére pedig felvilágosítom a vá­ros közönségét srra vona kozólag, hogy mi szükség van az egyetemre. Elmondom, hogy a városnak milyen régi álltának megvalóiu'ását jelenti ax egyetem és hjgy annak faláiiitási miiyen gazdacági lendületei adolt a várjanik. Az egyetem előnyeiből a Diimagyarortzág ol­vasói is részesülnsk. Munkás, iparos és keres­kedő egyaránt keres az egyslemből. Még as adókat sem emelte as egyelem idehelyezése. Binépesült a város, ériékes elesekkel szaporo­dott a lakosság... Esért szükséges az egya« teftt és én ast fogom váísszoini az inter­pellációra. Ha 700 milliót fizetnek a mérgesiek, meghosszabbítja a tanyai vasutat a város. A pusztamérges! gazdiérdekeltségek azt kérték a várostól, hogy a tanyai vasutat Mérges községig hosszabbítsák meg. Szesztay László műegyetemi tanár már elkészítette a tervezett meghosszabbítás költségvetéséi. A 6600 méteres meghosszabbítás, amelyből 4400 méter esik a város területére, 175.310 aranykoronába, tehát körülbelül két és télmilliárdjába kerfitne a városnak. A tervezet szerint igy nem a Páity-tanyánát lenne a végállo­más, hanem Mérgesnél. A tanács hosszas vita után ugy döntött, hogy abban az esetben, ha a mirgesiek költséghozzájárulát elmén hétszázmillió koronát fizetnek ét a vasút­építéshez ingyen területet adnak, ugy a tanács indítványozza a közgyűlésnek a Szesztay féle költ­ségvetés elfogadását és egyben utasítást kér arra, hogy a meghosszabbítást munkálatokat azonnal megkezdhesse. A tanyai vasút végállomása. Dr. Széli Gyula és társai ismeretes indítványuk­ban a tanyai vasút végállomását a Mars-térre ké­relmezik. A vásárcsarnokot pedig a Rákóczi-térre. A tervezetek szerint a végállomást és a vásár­csarnokot mellékvágánnyal kötnék össze. A mérnöki hivatal véleménye szerint, amelyet a tanács is magáévá tett, a tanyai vasút végállo­mása csak a Rudolf tér lehet. Ha később szükség lenne a végállomás áthelyezné e, az már nem okozna nagyobb költséget. A tanács a közgyűlésen ilyen értelmű javaslatot tesz. A Wagner iéle inditvány ban azt kérik az aláirók, hogy a tanyai vasút végállomása a Rudolf téren maradjon. A határozattal azonos indítvánnyal bő­vebben nem is foglalkozott a tanács. Ezután a tanácsülésen jelenlévő Szesztay László mondta el szakvéleményét: — Az eredeti tervek szerint a Mars-térre tervez­tük a tanyai vasút végállomását. Időközben azon­ban megváltoztak a vetemények és megváltozóit az eredeti terv is. A Mars téri végállomás ellen szól az a körülmény, hogy a vasútvonal sokszor ke­resztezné a villamos vasutat. A M*rs téri meg oldás a kölyukon vezetné ki a vonalat. E«en az útvonalon keresztül személy- és teherforgalmat egyszerre nem lehetne lebonyolítani és igy e terv elesik. A tanyai vasút szempontjából a vásárcsar­nok elhelyezése nem fontos. Egy egyszerű ipar­vágánnyal a kérdést már meg lehet oldani. — A Rudolf-téri elhelyezés a legkedvezőbb meg­oldás. Később a teljes kiépülés után a forgalom mértéke szerint könnyen meg tehet a végállomás helyét változtatni. — A pusztamérges!- vonalra vonatkozólag — mondotta Szeastay — nem közömbös, hogy mikor kezdjük meg az építkezéseket. Ha később kezdjük meg, a költségvetés már változást szenved. Telekfelajánlás, házvétel, gázgyár. Vdtárhtlyi OFB-biró pfttlólag kér űres telkeket a várostól. A város tanácsa azt jsvasoljs e köz­gyűlésnek, hogy cssk olysn telkeket adjon éf, amelyeknek nincsen ipari rendeltetésűk is ame­lyekre (ulajdoncsslk nem épitkeznek. Dr. Krauiz József interpellációjában felvilá­gosítást kért arrs, hogy e város tsrűlslén talál­ható egészségtelen pince-lakásokat egy rigsbbi közgyűlési határozat irtaiméban miért nem írták összs, továbbá, hogy a mérnökség miért nem készítette el a csatornázási hálózat terveit. A tanács a közfyűlésnek adandó válaszában beismeri, hogy e Kérdés elintézé­sénél hanyagságok történtek, azonban sürgősen intézkedik, hogy a mérnök­ség eleget tegyen az interpelláló kérésénsk. A pince-lakások összeírását a ksrűleií vezetők is ksrűleli tisstioriosok vigzik. Mihájlovtcs Dezső a balvárosi pincékben felgyülemlő talajvizek eltávolítása ügyiben jegy­zett be indítványt. A tanács a mérnökséget bízza meg e panasz orvoslásával. Cserő Ede indilványában annak megakadá­lyozását kéri, hogy a városi tisztviselők a vá­lasztások előtt ne kereshtstik fel e vátotaiyá­knt. A tanács a teljesíthetetlen inditvány eluta­sítását kir!. A tanács a Téth Péter-féle hás megvéleüt javasolja. A ház egymilliárdba kerülne is a vételár fedezetéül a tanács a bérföld-óvadéka* kat jelöli ki. Wimmer Fülöpnek a közgyűlés felfrissilisif cé-zó nagyfontosságú ioditvánvát, a lanács mint fileiltgtsel, elutasítani kéri. Wímmernek e gáz­gyár tulajdonjogának itlekkiayvl bekibeleztati­sire vonatkozó indítványéi szintén elutasításra javasolja a tsnács. Az előkészítő tanácsülés féiegy érakor ért véltet. Hogyan tüntettek Dorozsmán Dózsa főszolgabíró mellett. (A Dilmagyarország munkatársától,) Szegeden meglehetősen szük körben sokat beszélnek anől a tüntetésről, amely vasárnap volt Dorozsasán dr. Dizsa István főszolgsbiió melleit. Erről e tüntetésről már hitfőn ast az értesítést kaptuk, hogy nsgyréssben házijellegű volt, mig ma a következőket közölték vslűnk: — KSrübelűI ötvenen, hatvanan lehellek, akik dr. Dózsa főszolgabíró mellett tűntettek. A gyérsoru társaságban megjelent a tanítói kar, — dr. D^zsa, sz iskolaszék elnöke, — as uj e?0!jáiőság az uj kezelőszemélyzettel is szol­gáikul, a Qazdakör annak a Beke Qyulának a vezetésével, akinek nincs Dorozsmán föld|e is a nyugdíjasok. Es utóbbiak nevében Sükisd András nyugdíjas tanító üdvösölte e főszolga­bírói. A nyugdijtsok nevében jelentem mvg — mondta SBkösd. — O yanok vagyunk, mint a csont, amelyikről lerágják a bust s aztán oda­dobták a kutyának. — A hasonló plasztikul ké­pekben ékes beszéd mellett felssóiall még Ociki Károly, aki bíró|elöit volt, de olyan nsgy nép­szerűségnek örvend, hogy egyetlen ssavasstot se® kapott. Megjelentünk, — mondta Ocskó —­a tenyavilág előkelősége nevébsn. Üdvözlöm is felkérem a főszolgabíró uraf, hogy ezután is oly inzdtil intézkedjék a nevűnkben, mint eddig leüt. További részleteket nsm közlünk a nagy­arányú tünleiéirő'. Ensyi is elég. KOeECKAGOS férfidivat, ehérnemii és kalaprakt* SZEGED, SXÉCÜCNYI TÉR 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom