Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-28 / 223. szám

2000 hmwmmm*, Bxtrkesztösig i Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivp.tal, JtílesanSCnyvtár és jegyiroda: Aradi ncca 8. sz. Telefon 306. Kandal Petőfi Sándor sugárút 1. szám. Telefonszám >6-34. Szeged, 192S szeptember 28, KEDD SlftUisttsi tntti .igf Mcapt heljrEon ta.OOJ Sor., Budapesten iH tfMfcsa 41.968 ser. Egj«« in ktíkOznap 3008 kor »*s4t- fe BaMPMü 3KS !«3r*sia, U, ftvfelyam, 223 ntm Megint sajtóreform. Jönnek a nigy reformok, mihelyst összeül a nemzetgyűlés s moadani se kell, bogy azok aztán mind olyanok lesznek, amikiöl végre gazdag és vidám Mi gyarország lesz a szegény és szomorn Magyarországból. Mit Jelent például az, bogy ujeszlendőre már főrendiházunk is lesz? Az legalább is a munkanélküliség megszűr étét Jelenti. Tudniillik ezentúl a méltóságos főrendek is munkálkodni fognak a bon üdvén, amelyen eddig csak a karok és rendek serénykedtek a közismert szép eredménnyel. Ha Kuns P. Andrásnak is sunyit köszönhet a nemzet, aki eddig csak elszigetelten aludta ki magák az ország htzábsn, milyen szédilö perspektívát nyit az meg, ha ezután egy galériával föntebb egv született herceg is szundikál I • De bét a szüleiéinek kétségfelepüi meg vannak a maga előjogai s a mai helyzeten már nem sokat ronthat a főrendiház sem. Amikor ezt elismerjük, bevalljuk azt is, bogy a tervezel! reformok közül minket a főrendek kérdése izgat legkevésbbé. Közelebb az ing, mint a suba s a főrendiház kurzus-tuUpántokkal kivarrandó disssubájánái minket közelebbről ér az a mi bőrünkre tervezett szőr-ing, amit ngy hívnak, hogy sajtéreform. Kell e sajtóreform, vagy nem kell, az egészen mellékes. Megcsinálják, mert meg akarják csinálni s ma az akarat a supremu lex. Valahányszor kifakadt valami politikai kelevény, amikkel pedig születése óta boritva van a kurzus, mind g megvülant a kormány fenyegető kezében az operáló bicska, nem a kelevény, banem a sajtó ijesztgetésére. Mérget Iebet ré fenni, hogy a fenygetéi mosl már nem marad meg jámbor szándéknak s a sajtó hamarosan rá fog kerülni a műtőasztalra, bogy kimetszett nyelvvel, átnyeseít gégével és lelvágolt ütőerekkel tápászkodjon fel réla. Van a kormánynak annyi gyakoriali érzéke, hogy ezsel az operációval megelőzze minden nagy alko'ását, — de különösen megelőzte az uj választásokat. A mi véleményünk szerint a sajtó ügye tulajdonképen nem az újságírók ügye volna, baness az újságolvasó közönségé. De nem agarunk slruccot játszani és nem ámitjuk magunkat azzal, hogy a közönség épp ugy felhördül, hs a sajtiját el akirjlk venni, mintha például el ikarfák venni a kenyerét, a sörét, vagy ts borát. Elmultak azok as idők, mikor a szabid sajtóért verekedtek a parlamenlben és körülhordozták a véres kardot a törvényhatóságokban. A msi nemzetgyűlésnek minden pártja csak a maga sajtója védelmére áilna ki, olykor arra is inkább csak óvatos girem-góresikedéssel, mint becsületei elszántsággal és a mai törvényhatéságok a síjfőszabidsái ellen szerkesztenek lendületes feliratokat. Mi ennek a ssáznyoicvanfokoi elváltozásnak s magyarázata? Mióia lett a március fizenöíö dike nes zeiéből a sajtóiyülölet nemzete ? Miért beszélnek Magyarországon tajtékzó dühvel a a sáliéról nemcsak az ország házában, hanem a malom alatt, nemcsak a szószéken, hanem a piscon is ? Csakugyan a sajtó gonossodott el a üábo u óta és csakugyan a sajtószabadság fele.ős a szerb olfenzíva összeomlásától a frankhamisításig, bárgyú tábornokoktól tehetetlen miniizterekig mindené t? Csak ugy felelős, mint a lükör a tükörképért, a szeizmográf a földrengésért, a visszhang a hangért. Es mert a sajtó nem hajlandó vállalni a köpönyeg szerepét, akivel el leset takarni minaen csúnyaságot, usindenki a sajtón akar bosszút állni, akinek takarni valója van, vagy lehet s akinek az agyát a hirtelen vérömlés ellen nem védi a kuli ura és az igazságosság gátja. Összetörni a műszert, amely je zi a földlengést, betemetni a csatornát, amely levezeti a történelem napáinak szennyvizét, párrá zúzni a tükröt, a végzetszerű igazmondót, amely megmulatja a gennyedő sebeket, elfojtani a visszhangot, amely sikolión idja vissza a sikoltást, — ezt bi*ják minálunk ssj'órefcr«nak s ettől várják a nyomorúságok megszűnését, amelyeket inkább a magunk ostobaságának, mint ellenségeink gonoszai gának köszön hetünk. — Hogyan mutalbzssak én nimfát, miker fiún victorog belém? — kérdi a patak tükre az aesepusi meiébsn? Hofyan akartok kecses ballettet kapni as újságtól, mikor vi ustáncot Jár körülötte az egész közélet ? Tegyétek meg, bogy a politikai és gazdisági élet fóutvonalai ne a törvényszékek tárgyalótermeibe torkoljanak, fanem Árkádia boldog mezői:e és sajtótok mindjárt boldogan fogja felhúzni papirvártiira az öröm fehér lobogóját. Államférfiaitok legyentk csups Agtlcolá-k éa sajtótok puritán pátosza meg fogja szégyeniteni Tscilust. Széchenyi Istvánok és Deák Ferencsk nézzenek * tüfeörbe és a tükör nem mulatbit többé kis Trencséni Csák Mátékit, hérosiok szerepeijenek a snnp don és a tükör nem Harlekinok groteszk játékát veri vissza. Harsogja hangotok a jövö dalát és a visszhang minden reformélás nélkül is isteni hsrmónia lesz I Poinctré békét hirdet — fenfsptással. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Polnteté miniszterelnök Bir le Dnc város választmányi gyűlésén ma délután Kordot (a cl feszült érdek lödéssel várt nagy beszédét Franciaország belés külpolitikai kérdéseiről. A miniszterelnök elsösotban a pénzügyi helyzettel fcgla kozott. Néhány gúnyos megjegyzést tett az EgyesültÁllamok kormányának msgalarfására, A német-frarcia kiengesztelődísről a következőket mondotta: A kormány reformterveit csak az ereiben ludja sikeresen véirebsj anf, ha Frsncicertidg tan biztositheló lesx a bike ttmeszjirája, iz az atmoszféra, amelyet a világ egyetlen nemzete sem óbsjt inkább, mint éppen Franciaország. Franciaország nem kiván egyebet, mint a restau. rált országhatárok biziosi'á~ át és a ióvátételi fizetések pontos megfizetését. Franciaország amultban is mindig bajandó volt arra, hogy Németországgal lojális tárgyalásokat folytasson, mindkét államot kölcsönösen érdeklő ügyekben. Franciaország ugyan nem egykönnyen felejti el a mult szenvedéseit és igazságtalanságait volt ellenségeivel szemben, azonban egyáltalában nem akar olyan politikái folytatni, amelyet a harc éi a gyűlölet iránjil. Franciaország ms épp ugy hajlandó, mint tegnap a kibékülésre és ebben az irányban minden kisérlstet meglesz, feltéve, hogy ezek nem keiülnek Cszszeütközésbe azokkat a szerződésekkel, amelyik Fiasciaország és más államok között érvényben vannak. Franciaország milyen átirzi annak a szükségességét, hagy a 4 éves báboru által felzaklatott Európának békéje ismétlhelyreállittassék és a hőn óhajtott béke érdekében mindent megtesz, ami csak hatalmában áll, hogy a szenvedő emberiséget jobb sorshoz segítse. polgár mester választás bizonyosra vehető kudircárrt a népjóiéi tárcával kárpótolnák. A MTI természetesen közli már a legilletékesebb bely cáfolatát. Ez a cáfolat azonban nagyon is évatos hangú, a kormányrekonstrukcié hitét egyedin szóval sem cáfolja, megelégszik a választások kiírásának cáfolásával. A legilletékesebb hely szerint a választások kiírására csakis as alkotmányjogi Javaslatok és bizonyos szociális kérdések letárgyalása után kerülbet ciak sor. Választási kabinetet alakit Bethlen István 7 (Budapesti tudósítónk Ulefonjelentése.) Politikai körckten érds&es hirek keringenek, amelyek szerint Betblm Isiván gríf raiciszteie'nök egészen komolyan foglakozik a választások kiirtsátok gondolatával és ezzel ktpesolatban egy vdluszldsl kabinet elakiiósáv&l. A hírek szerint az uj választást márciusra, vagy áprilisra imák ki, a választási kabiné ben pedig ÁlgyaPopp Séndor, Gadr Vilmos és Ripka a miniszterjelöílck. Uj belügyminiszterként Kltbtls berg Kunó grófot emlegetik, Vats Jőzsef venné át tS>e a kulluizminiszíeri tárcát. Ripkát a | SMMMWMMMMMSWMf^^ Peidl Gyula intervenciójára a kereseti adó méltánytalan kivetése ügyében, fontos intézkedéseket léptetett életbe Szegeden a pénzügyminiszter. Az adialapok helyessége is jogossága csakis az adételszilamlási bizottságok dint dönthető eL — Az ndizök jogos irdekeiuek biztosítására — mondja tovább a pénzügyminiszter — azonban mór intézkedtem, hogy a szegedi pénzügyigazgató mindazoknak az sdazókaak, akik utólag adták be feleibezésüket, vagy akik abhass a feltevésben voltak, hogy adiügyük a törvényhatósági Hzoilság, illetőleg a vútosl párt feltetjtsziise alapján vételik érdemi tárgyalás alá, (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Mini ismeretes, sz általános kereseti adó igazságtalan kivetése ügyében a város törvényhatósága és a városi párt sürgős feiterjesstést intézett a pénzlgyminiszierhez. A vátos tanácsa azonkívül megkereste a város nemzetgyűlési képviselőit is, hogy illetékes helyeken járjanak sí a revizió erdekében. A képviselők közül egyedül Peidl Gyula tel jesitette a város tanácsának kívánságát és eredményes munkájáról levélben értesítette a város hatóságát Peidl Gyula a város tanácsához intézett levelében bejelenti, hogy &z általános kereseti adó kirovásának ügyében eljárt a pénzügyminiszternél, akiiöl a következő kedrezö választ kapta: - Az 1926. évi kereseti adó reviaíó alá vonása él a kereseti Kdók általános leszállítása iránt beterjesztett kérésede?, sajnos, nem állott módomban teljesíteni, mer; a kivetett edóknak mérséklésire tirvényes fethalalmszásom nlneten. fogadja el érdemi tárgyalás alapjául, a beérkezett összes felebbezéseket vizsgálja át és ennek során az érdekképviseletek szakértőinek véleményét hallgassa meg. — Amennyiben a pénzügyigazgatóiág ezek alapján a feletbezéssel megtámadott kivetéseket saját hatáskörében nem helyesbithetné, azokat megfelelő javaslat keretében terjessze a helyi s az adóiók Jövedelmi viszonyaival isme- t rőt adófelszólamlási bizottság elé. (A