Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-25 / 221. szám

ámm 21100 kereaaa. DÉLMAGYARORSZÁG ganrketztöfig t Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, feHoOnkOnyvttr és Jegyiroda: Aradi ncca 8 sz Telefon 306. JHWifli > Petőfi Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám 16—34. A „nemzetgyalázás" a Nemzetiben. Hawaii iv, a» idő hogy eljár t Huszonöt fv elölt még Javában (adott a ncRzsti ellenállás as átlós bécii kaaarillával szemben, Ferenc József uralkodott a trónon és Kos*u<b Lajos a szivekben, a világot Jelentő desztáion Cyrano romantikája bódított, boldog béke volt és Nigymagyarország a fflggetle iségről ál no* dozotf. Egy nevts magyar sierzö drámájának szinbázi bemuatója nemzeti eseményszámba ment ás amikor ama febniárvéii estén Rákócsf villáma, tösek fejedelme, Oeskay btigadéros robogo t be a Vígszínház színpadára, a fergeteges tapsokba az ellenséges kritika fQ'fye vegyült is as irodalmi eseménybőt paráss politikai szenzáció lett, amsly végtelen polémiákat vont maga után. A fiatal Herczeg Ferenc megtebelősen megdöbbent ettől a vituros dicsőségtől, amelyre bizonyára nem számi'olf. Bariba Miklós, aki akkor a nemzet neviben irt, egyszerűen nemzetgyalázásnak minősítette az Oeskay brigadéros! e> a Nemzeti Kaszinó egynémely grófjai hazafias fölháborodó<sa! tiltakoztak Herczeg Faienc ^merénylete" ellen. Kétségtelen, bogy az addig köikediellségnak örvendő elegáns ifjú iró nem túlságosan kezlyfls kézzsl bán! aszal a mmbusszal, amsly vezér.O fejedelmünk, RákSczi gloriősus alakját igy kissé eltakarta as utókor káprázó szemei előL Aacit Herczeg Ferenc 1901 ben kezdett, azt Szekffl Oyula folytata 1914 ben, amikor a relusirazoll Rákóczi helyett Jtakóciil, az embert a maga va 6 ágában mulatta meg. Kétségtelen, bogy Herczeg Ferenc Oeskay brígadérosáoak vannak történeti és müvéül bibai és tévedései. Oeskay László nem annyira hérosz volt, mint inkább martalóc és a drá«a igen kisszerű és esetleges, lényegtelen és érdektelen motívumokon épül, ámdi annyi szent, bogy egész irodalmunkban nem találtuk pár|á' drámai fetzüllsig és színpadi hatás dalBíbm annak a darabnak, amely Herczeg Ferencnek akadémiai székfoglalója és a Vig* színháznak egész fennállása óta legnagyobb és Jegtsrtósibb sikere vol*. Huszonöt év előli Bariba Miklós, aki akkor a nemzet nevében Irt, nemzetgyahzásnak hirdette Heiczeg müvét, de a közönség, mely cs éröl-estére zsúfolásig megtöltötte a Lipótkörüli franciás szinbiz nézőterét, lázas lelkesedéssel hallgatta a daliás kuruc brigadéros!, aki a magyar nemzet k tonájának vallja msgát és nem Rákócziénak és feszült izgalommal szemlélte, amint Oeskay halálos nyugalommal hajol az ostábla fölé, misla I a vészharangokat félreverik, a tárogatók csatára adnak jelt és a brigadéros lethübb és legjobb bajtársai lélekszakadva sietnek hozzá, kérlelve és fenyegetve, berobog a f«Jedelem fullajtár]*, de Oeskay nem enged, Oeskay nem akar tudni semmitől e kerek vilá&on, csak az ostábláró1, amelyről a ptrasztokit sorra leszedi az ellenfél. Bariba Miklós ás a Nemzeii Kiszinó egynémely grófjai hiába vádolták nemzelgyaiázással Herczeg Ferencet, a nemzet százszor egymásM án megtöltötte a színházat, hogy ujjongjon és tapsoljon a színjátéknak, smely íme, huszonöt év alán végre elérkezett mfil ó helyére, ahol mint megfelelő dmb a megfelelő helyen je entkezik újra: a Nemzeti Szinház ünnepi deszkáira. Huszonöt év kellett csak, bogy a neme gyaiázástói nemzeti irodalmi érték legyen és bogy hivatalosan a nesze! iréjának nevezzék Herczeg Ferencet, akit ma már a Magyar Tudományos Akadémia a nemzetközi Ncbe'-dijra tart érdemesnek. A mai Bartha Miklósok és a mai grófok nagyon meg vannak elégedve az Oeskay brigadéros illusztris szerzőjével, akit Szeged, 1926 szeptember 25, SZOMBAT • töön.teu ár*U Mtajmi twlybsB <0.003 kor., 3udapesle • *• -"JSkms «?.U8f tsei figjM síkra ári nctkOssuy Ziwa krr fisát- í« SMMIMM <t«ee iwr«*«, t.< e»fí>lTini, 221 tjíra mvgyar klasszikusnak tartanak. Mi ngy gondol* Juk, bogy ezzel a diszitö jelzővel talán várni lebetne legalább még huszonöt esztendői, hiszen mi az a huszonöt év a balhatatlanság örökkévalóságához képest, amely mindig kijár az igazán igazi klasszikusoknak? Mi egyelőre tudomásul vesszük, hogy ime egy negyedszázad leforgása alalt milyen nagyszerű konstruktív tényezővé válik az ország legelső kulturális fórumán az a drámai mü, amelyet, mint destruktív fércmunkát bélyegzett meg hazafias felháborodásában és elbusulásában a buszonöt év előtti keresztény is nemzeii lárcgatós. Huszonöt iv, az idő hogy eljárt Streeemann referált a kormánynakBerlin, szeptember 24. A birodalmi kormánynak dr. Marx birodalmi kancellár efnöklésével tartott msi ülésén dr. Stresemann birodalmi külügyminiszter Jelentést tett a német delegáció tevékenységéről. A miniszterié ni cs belyeselte a német képviselők magatartását és Stresemann külügy miniszternek úgyszintén a delegáció többi tagjának köszönetét fejezte ki munkájuk teljesitéieert. Dr. Stresemann Jelentést lett Briand francia külügymieisszterrel a német-francia megegyezésről folytatott tárgyalásainak tartalmáról is. A kormány elvben egyhnnguleg helyeselte ezeket a tárgyalásokat és izok folytalására az érdekeli sxalminísiferekből álló bizottságot alakított, amely a kormánynak legközelebb Jelentést fog (enni. (Budapesii iudősttőnk telefonjelentise.) A MMIMMMMMMWIMia^^ Az angol kormány nem fogadta el a bányász-szövetség javaslatai. minisztertanács ulán Stresemann részletesen tájékoztatta a berlini francia követet és ezáltal a szóbanforgó kérdés komplexuma a szokásos diplomáciai ntra terelődött. Berlinben az a vélemény, hogy Briand rövidesen visszatér Párisba és a francia minisztcrtsnács is megkezdi a francia-német tárgyalás további módozatainak a megbeszélését. A minisztertanácsról kiadott hivatalos Jelentés szerint szó volt arról is, hogy a kormány tagjiib£l bizottságot alakítanak a részleikérdések megvitatására. JÓI értesült körök szerint elsősorban azt fogj tk megvitafni, bogy milyen mit' Ükben is módozatok melleit támogassa Nimeiorstág Franciaországa*, amelynek pénzügyi helyzete az utóbbi időben ismét válságosra fordult. (Budapesti tudósítónk telefonjeltnUst.) Londonból jelenlik: Az angol kormány ma délután miníSit(rlanáC8on tárgyalta a bányászszlrájk ügyét. A minisztertanácsról hivatalos Jelentést nem adlak ki. Jól értesült politikai kőtök szerint a kormány arra az álláspontra he* lyezkedctt, hojy e> bányász vigrekajto bitollstlg állal tegnap dmufot memorandumban foglalt fataslai nem alkalmas arra, bogy kizutitő javaslat ak pjául szolgáljot, ugy, hogy semmi ktátás sincs arra, hogy a Baltiwln állal tervezeti lonferencla, amelyre a munkásság is a bdeyatulajdouosok képviselőit is meghívni kiszültet, belátható idóa belül öisuüljbn. A bányatulajdonosok nagy elkeseredéssel tárgyalják a munkásság legújabb Javaslatait. A bányatulajdonosok álláspontja, bogy inkább teljesen beszüntetik e bányák üzemit, semhogy a munkástág állal javuoli alapon biregyezminpi köisentk. Csuk abban reménykednek, hogy a mankdiok nagyréize arait már nem birja tokáig a tzitójkoi és a Jövő héten Ismét nagy számban jelentkeznek * unkára. Eddig több mint 100.000 munkás dolgozik. Ilyen k6rülmé»yek kötött az alsóház héttői ütése rendkívül viharénak igirkttik. Valószínű, hogy nemcsak a munkáspárti képviselők, hanem a liberális párt. elsősorban Lloyd Gtorgo, a kormány ellen fordulnak. Ennek dacára azonban politikai körökben biztosra veszik, hogy az alsóház ismét megszavazza a kivételes hatalom meghosszabbításáról megújított kormányjavaslatot. Baldwin miniszterelnök ma a késő esti órákban levelet intézett a bányászszövetséghez, smely ban közli, hogy a kormány nem tir |a alkalmasnak a szöve ség Javaslatait a közvetítő tárgyalások megindítására. A levél vitele után Cook főtitkár kijelentette, begy a kormány ismii a munkaadók pártjára állati. Angol atrooitáaokrél beazélt a kinai delegátue Genfben. (Budapesti tudósítónk telejonjelentise.) Genfből Jelentik: A Népszövetség mai közgyűlésén kirt a ittcldiniek játszódlak le. Az ülés első szónoka Kina delegáusa volt, aki általános meglepetésre egy hatalmas papírlapról hosszadalmis nyilatkozatot olvasott fel, a kinai kormány memorandumát, amely különböző angol atrecltátokai panaszol fel. A memorandum szerint az angol kereskedelmi hajók augusztus havában a Jangcsekiang vizén a kinai csónakosok kösé hajóztak és a ainakosok közül rengeteg ember vizbetati. A kinai belyi hatóságok azonnal vizsgálatot indítottak, amelyre az angolok azzal válasxoltak, hogy több ágyúnaszádot küld ek a kinsiak ellen, akik csak as igazságot keresték. Egy angol ágyúnaszád szeptember 5- én pergőtűzzel árasztott el egy békés kinai jalut, ahol több mint 1000 ember vesztette el életét. Az angol kormány végre utasítást adott, bogy ezeket az „apró incidenseket* hatótágai békésen intézzik el. Lord Roberl Cecil az angol delegátas nevében váimolt és csodálkozásának adott kifejezés!, hogy a Népszövetség plénumában sióbakerülhetett es a kérdés. Kijslentetle, hogy az angol balóiágok megindították a vizsgálatot és as angol kormány semmieielre ssm tfiri, hogy ilyen incidensek mégegyszer előforduljanak, ba ugyan tényleg ugy történtek azok, amint a kinai deltgátus előadta. Hangsúlyozta, hogy ez az incidens a legrövidebb időn btlül biktssn elintéződik, azonban a békás elintézésnek nem as a módja, amit a kinai de'egá us alkalmazott. Lord Róbert Cecil azu'án a világsajtó szenzációt hajhásió cikkeit kriiizílla és rendkívül é es szavakban kelt ki a sajtó azon része ellen, ame'y egyebet sem tesz, mint állítólagos népszövetségi intrikákról ir. Schubert német delegátus felszólalási ulán