Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-25 / 221. szám

ámm 21100 kereaaa. DÉLMAGYARORSZÁG ganrketztöfig t Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, feHoOnkOnyvttr és Jegyiroda: Aradi ncca 8 sz Telefon 306. JHWifli > Petőfi Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám 16—34. A „nemzetgyalázás" a Nemzetiben. Hawaii iv, a» idő hogy eljár t Huszonöt fv elölt még Javában (adott a ncRzsti ellen­állás as átlós bécii kaaarillával szemben, Ferenc József uralkodott a trónon és Kos*u<b Lajos a szivekben, a világot Jelentő desztáion Cyrano romantikája bódított, boldog béke volt és Nigymagyarország a fflggetle iségről ál no* dozotf. Egy nevts magyar sierzö drámájának szinbázi bemuatója nemzeti eseményszámba ment ás amikor ama febniárvéii estén Rákócsf villáma, tösek fejedelme, Oeskay btigadéros robogo t be a Vígszínház színpadára, a ferge­teges tapsokba az ellenséges kritika fQ'fye ve­gyült is as irodalmi eseménybőt paráss politi­kai szenzáció lett, amsly végtelen polémiákat vont maga után. A fiatal Herczeg Ferenc megtebelősen meg­döbbent ettől a vituros dicsőségtől, amelyre bizonyára nem számi'olf. Bariba Miklós, aki akkor a nemzet neviben irt, egyszerűen nemzet­gyalázásnak minősítette az Oeskay brigadéros! e> a Nemzeti Kaszinó egynémely grófjai haza­fias fölháborodó<sa! tiltakoztak Herczeg Faienc ^merénylete" ellen. Kétségtelen, bogy az addig köikediellségnak örvendő elegáns ifjú iró nem túlságosan kezlyfls kézzsl bán! aszal a mm­busszal, amsly vezér.O fejedelmünk, RákSczi gloriősus alakját igy kissé eltakarta as utókor káprázó szemei előL Aacit Herczeg Ferenc 1901 ben kezdett, azt Szekffl Oyula folytata 1914 ben, amikor a relusirazoll Rákóczi helyett Jtakóciil, az embert a maga va 6 ágában mu­latta meg. Kétségtelen, bogy Herczeg Ferenc Oeskay brígadérosáoak vannak történeti és müvéül bibai és tévedései. Oeskay László nem annyira hérosz volt, mint inkább martalóc és a drá«a igen kisszerű és esetleges, lényegtelen és érdektelen motívumokon épül, ámdi annyi szent, bogy egész irodalmunkban nem találtuk pár|á' drámai fetzüllsig és színpadi hatás dal­Bíbm annak a darabnak, amely Herczeg Ferencnek akadémiai székfoglalója és a Vig* színháznak egész fennállása óta legnagyobb és Jegtsrtósibb sikere vol*. Huszonöt év előli Bariba Miklós, aki akkor a nemzet nevében Irt, nemzetgyahzásnak hir­dette Heiczeg müvét, de a közönség, mely cs éröl-estére zsúfolásig megtöltötte a Lipót­körüli franciás szinbiz nézőterét, lázas lelkese­déssel hallgatta a daliás kuruc brigadéros!, aki a magyar nemzet k tonájának vallja msgát és nem Rákócziénak és feszült izgalommal szem­lélte, amint Oeskay halálos nyugalommal hajol az ostábla fölé, misla I a vészharangokat félre­verik, a tárogatók csatára adnak jelt és a bri­gadéros lethübb és legjobb bajtársai lélek­szakadva sietnek hozzá, kérlelve és fenyegetve, berobog a f«Jedelem fullajtár]*, de Oeskay nem enged, Oeskay nem akar tudni semmitől e ke­rek vilá&on, csak az ostábláró1, amelyről a pt­rasztokit sorra leszedi az ellenfél. Bariba Miklós ás a Nemzeii Kiszinó egy­némely grófjai hiába vádolták nemzelgyaiázással Herczeg Ferencet, a nemzet százszor egymás­M án megtöltötte a színházat, hogy ujjongjon és tapsoljon a színjátéknak, smely íme, huszonöt év alán végre elérkezett mfil ó helyére, ahol mint megfelelő dmb a megfelelő helyen je ent­kezik újra: a Nemzeti Szinház ünnepi deszkáira. Huszonöt év kellett csak, bogy a neme ­gyaiázástói nemzeti irodalmi érték legyen és bogy hivatalosan a nesze! iréjának nevezzék Herczeg Ferencet, akit ma már a Magyar Tu­dományos Akadémia a nemzetközi Ncbe'-dijra tart érdemesnek. A mai Bartha Miklósok és a mai grófok nagyon meg vannak elégedve az Oeskay brigadéros illusztris szerzőjével, akit Szeged, 1926 szeptember 25, SZOMBAT • töön.teu ár*U Mtajmi twlybsB <0.003 kor., 3udapesle • *• -"JSkms «?.U8f tsei figjM síkra ári nctkOssuy Ziwa krr fisát- í« SMMIMM <t«ee iwr«*«, t.< e»fí>lTini, 221 tjíra mvgyar klasszikusnak tartanak. Mi ngy gondol* Juk, bogy ezzel a diszitö jelzővel talán várni lebetne legalább még huszonöt esztendői, hi­szen mi az a huszonöt év a balhatatlanság örökkévalóságához képest, amely mindig kijár az igazán igazi klasszikusoknak? Mi egyelőre tudomásul vesszük, hogy ime egy negyedszázad leforgása alalt milyen nagy­szerű konstruktív tényezővé válik az ország legelső kulturális fórumán az a drámai mü, amelyet, mint destruktív fércmunkát bélyegzett meg hazafias felháborodásában és elbusulásá­ban a buszonöt év előtti keresztény is nemzeii lárcgatós. Huszonöt iv, az idő hogy eljárt Streeemann referált a kormánynak­Berlin, szeptember 24. A birodalmi kormány­nak dr. Marx birodalmi kancellár efnöklésével tartott msi ülésén dr. Stresemann birodalmi külügyminiszter Jelentést tett a német delegáció tevékenységéről. A miniszterié ni cs belyeselte a német képviselők magatartását és Stresemann külügy miniszternek úgyszintén a delegáció többi tagjának köszönetét fejezte ki munkájuk teljesi­téieert. Dr. Stresemann Jelentést lett Briand francia külügymieisszterrel a német-francia megegye­zésről folytatott tárgyalásainak tartalmáról is. A kormány elvben egyhnnguleg helyeselte ezeket a tárgyalásokat és izok folytalására az érdekeli sxalminísiferekből álló bizottságot alakított, amely a kormánynak legközelebb Jelentést fog (enni. (Budapesii iudősttőnk telefonjelentise.) A MMIMMMMMMWIMia^^ Az angol kormány nem fogadta el a bányász-szövetség javaslatai. minisztertanács ulán Stresemann részletesen tá­jékoztatta a berlini francia követet és ezáltal a szóbanforgó kérdés komplexuma a szokásos diplomáciai ntra terelődött. Berlinben az a vé­lemény, hogy Briand rövidesen visszatér Pá­risba és a francia minisztcrtsnács is megkezdi a francia-német tárgyalás további módozatainak a megbeszélését. A minisztertanácsról kiadott hivatalos Jelentés szerint szó volt arról is, hogy a kormány tagjiib£l bizottságot alakítanak a részleikérdések megvitatására. JÓI értesült körök szerint első­sorban azt fogj tk megvitafni, bogy milyen mit' Ükben is módozatok melleit támogassa Nimei­orstág Franciaországa*, amelynek pénzügyi helyzete az utóbbi időben ismét válságosra fordult. (Budapesti tudósítónk telefonjeltnUst.) Lon­donból jelenlik: Az angol kormány ma dél­után miníSit(rlanáC8on tárgyalta a bányász­szlrájk ügyét. A minisztertanácsról hivatalos Je­lentést nem adlak ki. Jól értesült politikai kő­tök szerint a kormány arra az álláspontra he* lyezkedctt, hojy e> bányász vigrekajto bitollstlg állal tegnap dmufot memorandumban foglalt fataslai nem alkalmas arra, bogy kizutitő ja­vaslat ak pjául szolgáljot, ugy, hogy semmi ktátás sincs arra, hogy a Baltiwln állal terve­zeti lonferencla, amelyre a munkásság is a bdeyatulajdouosok képviselőit is meghívni kiszül­tet, belátható idóa belül öisuüljbn. A bányatulajdonosok nagy elkeseredéssel tár­gyalják a munkásság legújabb Javaslatait. A bányatulajdonosok álláspontja, bogy inkább teljesen beszüntetik e bányák üzemit, semhogy a munkástág állal javuoli alapon biregyez­minpi köisentk. Csuk abban reménykednek, hogy a mankdiok nagyréize arait már nem birja tokáig a tzitójkoi és a Jövő héten Ismét nagy számban jelentkeznek * unkára. Eddig több mint 100.000 munkás dolgozik. Ilyen k6rülmé»yek kötött az alsóház héttői ütése rendkívül viharénak igirkttik. Valószínű, hogy nemcsak a munkáspárti képviselők, hanem a liberális párt. elsősorban Lloyd Gtorgo, a kor­mány ellen fordulnak. Ennek dacára azonban politikai körökben biztosra veszik, hogy az alsóház ismét megszavazza a kivételes hatalom meghosszabbításáról megújított kormányjavas­latot. Baldwin miniszterelnök ma a késő esti órák­ban levelet intézett a bányászszövetséghez, smely ban közli, hogy a kormány nem tir |a alkalmasnak a szöve ség Javaslatait a közvetítő tárgyalások megindítására. A levél vitele után Cook főtitkár kijelentette, begy a kormány ismii a munkaadók pártjára állati. Angol atrooitáaokrél beazélt a kinai delegátue Genfben. (Budapesti tudósítónk telejonjelentise.) Genf­ből Jelentik: A Népszövetség mai közgyűlésén kirt a ittcldiniek játszódlak le. Az ülés első szónoka Kina delegáusa volt, aki általános meglepetésre egy hatalmas papírlapról hossza­dalmis nyilatkozatot olvasott fel, a kinai kor­mány memorandumát, amely különböző angol atrecltátokai panaszol fel. A memorandum szerint az angol kereskedelmi hajók augusztus havában a Jangcsekiang vizén a kinai csóna­kosok kösé hajóztak és a ainakosok közül rengeteg ember vizbetati. A kinai belyi hatóságok azonnal vizsgálatot indítottak, amelyre az angolok azzal válasxol­tak, hogy több ágyúnaszádot küld ek a kinsiak ellen, akik csak as igazságot keresték. Egy angol ágyúnaszád szeptember 5- én pergőtűzzel árasztott el egy békés kinai jalut, ahol több mint 1000 ember vesztette el életét. Az angol kormány végre utasítást adott, bogy ezeket az „apró incidenseket* hatótágai békésen intéz­zik el. Lord Roberl Cecil az angol delegátas nevében váimolt és csodálkozásának adott kifejezés!, hogy a Népszövetség plénumában sióbakerül­hetett es a kérdés. Kijslentetle, hogy az angol balóiágok megindították a vizsgálatot és as angol kormány semmieielre ssm tfiri, hogy ilyen incidensek mégegyszer előforduljanak, ba ugyan tényleg ugy történtek azok, amint a kinai deltgátus előadta. Hangsúlyozta, hogy ez az incidens a legrövidebb időn btlül biktssn elintéződik, azonban a békás elintézésnek nem as a módja, amit a kinai de'egá us alkalmazott. Lord Róbert Cecil azu'án a világsajtó szen­zációt hajhásió cikkeit kriiizílla és rendkívül é es szavakban kelt ki a sajtó azon része ellen, ame'y egyebet sem tesz, mint állítólagos nép­szövetségi intrikákról ir. Schubert német delegátus felszólalási ulán

Next

/
Oldalképek
Tartalom