Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-16 / 213. szám

Apa 2000 karom. DÉLMAGYARORSZÁG •Mffcesztöfégi Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, utU«etó« irattt 8» fcirifra helyöen eO.UOO kot. Butapsator kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca 8 sz Telefon 306. SZCt^ed. 1926 SZeDtember 16 CSÜTÖRTÖK *« »lé4k»h JW!88 km. Egysn rtim *r« bétböuu* a;«M krt Mywndai Petöö Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám 16-34. S > F v ^ . tt.fti. í«s»i>t»<» 320fl kantaa, !« Mclyim, 213 ni a Nem lehet tanulni. A debreceni városi finfcs s Debrecen város pénzügyi bizottsága egyértelműen Javasolják a törvényhatósági közgyűlésnek, hogy Dibrecen város ntisifsa vissza a Speyer-bankcég kölcsön­a|ánlatát s ne vigye lei az ajánlott kölcsönt. Elképedve nézőnk Debrecen felé. Hát Deb­recenben nincsenek negyvenéves, de harminc év éta elévült, korszerűtlenné vált tervek, amikbe bele lehetne ölni nemcsak a kfllfötdi kölcsönt, de az unokáink éjszakai nyugodalmát is. Deb racenben nincsenek tanyai vasuttervek, nincs népliget-ötlet, nem kell garázat épiteni és lakó­házakat rombolni, o Hortobdgyra nem akarják bevezetni a Balatoni? Hát lehet pinzl vissza­utasítani, lehet kölctömjánlafot el nem fogadni, meg lehel állni a költekezések csuszamlós lejtőjén — Dabracentcn? Lám, nekünk annyi pénzfink van, bogy le­romboljuk a lakóházakat és sétányokká alaki Juk át a lerombolt bázak telkeit. A jövendő kis­lakások céljára fe1 ajánljuk a telieket, de » meglevő kislakásokat a tötviay iiialmn tilsáért leromboljuk s egyetemi sétánnyá alakiijuk át. Mi gondunk-bajunk, mikor csak nyolcvanezer* millió koronába kerül ez a romboló építkezés ez a destruktív vároifejltsztis, ez a leépítő építkezés. Hogy kii tanár tnnit egy hallgatót, még hagyján. Majd azt mondják, az egyetemnek nemcsak az okla'ás a célja, hanem a tudományos kuatás előmozdítása. Igy is van kétségtelenül. Ám adhatott-s a város a tudományos kutatás elömozdi'ására nyolcvanezermilliót, amikor a föld alstt lakik, senyved és pusziul el népének tízezre. Olyan városi feladat-o a tudományos kutatás lehetővé tétele, hogy nem kell érfe sajnálni á közterheknek azt a megmérhetetlen emelkedését, ami generációk munká|át, kerssstét, életét nehezíti meg s töri le nagyobb felét mindennapi kenyerének. A negedi egyelem mlstl tibb ianaló tem kop helyet a középiskolákban, mint ameanyi beiratkozott az egyetem bölctészell fakultására. A szegedi egyetem miatt zsúfolódtak össze egéiztégtelenfll s a tanítás eredményét veszé­lyezte ö módon a középiskol k, az agyelem miatt állítólag már készül kiköltözni az Ítélő­tábla is, az igyetem miatt fizeti a város pol­gársága — ób, régi Jó táblabírák — az ítélő­tábla bíráinak villany-, |áz-, fa-, szén- és kokszszámláját, az egyetem miatt — ms olvas­sak —, hatvan szegedi diák kénytelen kima­radni a középiskolából. Az egyetem bölcsészeti fakultásának negyvenhét hangatófa van a e negyvenhét hallgató téttéie van lefoglalva az állami gimnázium épülete, a lettámolé hivatal t tétzbea a régi tábla épülete s ugyanakkor — hatvan szegedi középiskolai tanuló nem kap helyet az iskolában s az a veszély fenyeg li őket, hogy még középiskolai tanulmányaikat sem tudják — az egyetm eltert bélyeiedése miat> — befejezni Hat-hétszáz közép skolai tanulót fogadott be az állami gimnázium épü­lete, amelyben most tizenhat haitgaUt tanit hat­mincnégv tanár. Mintha nem is az egyetemi hall­gaiők, de az egyetemi tanárok miatt nem Jutna hely az iskolában a szegedi diákoknak. A szegedi egyeleaa asm a hallgatóknak a nem a kuituiának Jóléti intézménye, nem kul­iulfölény nélkülözhetetlen mObelye, oltára, ki­röpítő fészke, a szegedi egyetemre elsősorban nem a hallgatóknak, a kultúrának, vagy a vá­rosnak vaa szüksége. Nyolcvanezcrmiltíó az egyeleml tanárok tudományos menzájára. Kissé bőkezű ajándéka, gavalléros gesztusa volt a nemes városnak s a megbecsfilö vendéglátáson kissé túlmenő ügyelem, elképesztő előzékeny­ség — a szegedi egyetem diszdoktorjeiöltje irányában. Az egyelem, a tanyai vatu», sétány a lerom­bolt bázak helyén, a telekfelaján'ás, — sötét gondok mélyéten keserű szemű hányások ke*­derek éledni a felUgjátö tetvek, ktötusi bő kezüség, ssemmértiket vetzleii túlméretezés vá­roii politikája elten. Egyebem, ami miatt ki­szorulnak a diákok az iskolából — ez Is sze­gedi specialitás. Ha meg lehelne fogalmazni az o] archimedesi törvényt s ax egyetemnek leg­alább annyi hallgatója tolna, mini amennyi ax általa kiszorított dtdkok szdma, re ég Bevés otunk lenne panaszra. Numerus clausus olt, abol 16 hallgatói 34 tanár tanit s ezenfelül lok­száiezer korona beiralási dijat követelve a sze­gény, szorgalmas, tandíjmentes hallgatóktól, vagyosi eumetus ciaumst valósítva meg, mind­ehhez kegyetlen keserves, Iriizatos áldozat volt nyolcvanezermilliót adni s felmérhetetlen terhe­ket vállalni. Az egyetemről már gondoskodtunk „szépen, • szabállyal", mikor kezdünk már goraoskodni I magunkról is? Egyelőre szó sem lehet m rajnai megszállás megszűntetéséről. (Budapesti tudisliónk telefon Jelenítse) Páris­tói leientik: A rajnai mrgsiállás enyhítése, illetőleg teljes megszüntetése kérdésében a kül­ügyminisztériumban ugy ir formálták a sajtói, hogy a megszállás megssünletéséril egyelőre szó sem lehet, mert a Refnavldik teljes ki ürítése egyei Jelentene a versaillesi szerződés revíziójával, ame'y pedig csak a szerződés valamennyi szignatárius hatalmának beleegyezé­sére! történhetne meg. A Temps szerint a locir­noi és i genfi szeli® nem zárja ki a versail­lesi szerződte pontos betartását. iiOlasz hazafi nem vállalhatja Mussolini merénylőjének védelmét." (tudt pesti tudósitink lelefonfelentise.) Ró­mától jelentik : A Popolo dt Roma jelentése szeiint Temeti ügyvédet rendelték ki hivatal­ból Mussolini merénylője védőjének, aki azon­ban nem vállalta a védelmet, azzal utasítván vissza a meghívás', hogy olatz hazafi nem vállalhatja Musiolini merénylődnek védelmit. Mussolini emigrált ellenfelei Rómából jelen ik: A külföldön élő clau emigránsokét ellenőrző bizottság Mussolinivei egyetértően eíh^Jrczta, hogy az olasz emigrán­soknak állampolgári jogaiknak elvesztését, vala­mint vagyonaiknak lefoglalását elrendelő királyi rendeletet a követkeiö Pátitban élő emigrán­sokra terjesztik ki: Ctsaro Rossl dl Ambrls volt képviselő, Salvanio floranci volt egyetemi tanár ás Donáti, a Párisban megjelenő Cotrlete degti Itatteni főszerkesztője ellen. Páris, szeptember 15. A Párisban megjelenő I Corrlere degti Hallani fascisttellenes napilap közli az olasz demokraták csoportjának átira­tát, amdy Frsnciiorizág, Anglia, Németország, Belgium, Luxemburg, Ausztria, Csehország és Svájc külügyminisztereihez és a Népszövetség­hez szól s amely azt mondja, hogy Mussolini a legutóbbi merinyUtei presssióra akarta fel­használni löbb kormánnyal szemben, bogy igp a fasclslaellenes olasz emigránsok kiutasítását ét kiizolgdltatásái érje el 15. A MJMAMMSMSMSMSMWMMMMMMMm Nincsics külügyminiszter a magyar—jugoszláv­tárgyalásokról. ' (Budapesti tudósítónk telefonfelentiie.) Belg­rádbél jelentik: Nincaics jugoszláv küllgy­miniszter i Pravda genfi tudósítója előtt rész­letesen nyilatkozott W«lkó magyar külügy­miniszterrel folytatott tárgyalásairól. Kijelentette, hogy a magyar külügy miniszterrel folytatott megbeszélései elsősorban mi vonatkoztak, hogy miképpen lehetne a Jugoszláv-magyar •Iszcnyt as eddiginél is barátságosabbá tenni. Walkó minisztet rel abbén az innyban külön­böző lenesetekben állapodtak mig, amelyeknek kivitelére rövidesen sor kerül. Magyarországnak szabad utat kell engedni a tengerhez. {Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Bécs­bői jelentik: Rtdcs István, a ju;ószláv dele­gációnak elsö delegátusa a Neue Freue Presse genfi tndó'itéja elölt hosszasabban nyilatko­zott és a többek között a következőket mon­dotta : Jugoszláviának nem szabad beleavatkozni Bulgária belülyette A horvátok és szlov'nek a gazdasági közeledést illetőleg ne*csak Bul­gáriához, banem Magyarországhoz és Ausztriá­hoz is közelidnek és elitélik a háború előtti 1 politika folytatását. Magyarországnak is Ausz­triának szabad utat keit engedni a tengerhez, agy, hogy saját kereskedelmi lobogóik alali közlekedhessenek. Legsürgősebb követe éiflnk a vámegyezség, a második lépés pedtg Migvar­orazág számára szabad kijárás a tenger felé. Ausztriának Németországhoz való csatlakozását tohasem fog fok tatus bellinek tekinteni, mert o törekvések természetszerűk és a természet és a történelem törvényiünk tenkisem szegülhet allsn. A kereskedelmi miniszter nem tartja kielégítőnek a magyar pénz közgazdasági helyzetét. Bics, szeptember 15. A Neue Fteie Presse tudósilója beszélgetést folytatott Walkó Lajos magyar külegyminiszterrel Magyaromig keres­kedelmi viszonyairól. A miniszter kiemelte, bogy Jugoszláviának Ma gyvorn ággal való tárgyulásai a bikit megirlis szellemiben folytak le abban a szel emben, melyet Nincsictnek népsiövetségi elnökké történt megválasztásakor az egétz sajtó Nincsics politikai vezérelvének Jelzet'. Minden­esetre örvenditei Jelenség, hogy juioszláv

Next

/
Oldalképek
Tartalom