Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-16 / 213. szám

193S ereptember 16 DBLMAGTARORSZAQ 3 II kultuszminiszter szerdán délután msgérkezett Szegedre és msgszemlélte az egyetemi építkezéseket. (A Délmagyarország munkatársától.) Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiizter, eredeti programmjához hiven, szerda délután a félhatos eyorssil megérkezett Szegedre, Az állomáson logadtatásira meg|efentek dr. Aigner Károly főispán, dr. Somoiyl Szilveszter polgármester, az egye'em teljes tanári kara, a papság és a különböző állami hivatalok vezetői. Az állomás perronján a kormányzó képviselelébtn megérkező kultuszminisztert Ctechmeis'er Antal százados parancsnoksága alatt díszszázad várta, amely után az egyetemi iljuság diszküldöttsége és a cserkész-szakasz következett. Az állomás előtti térségen és a Bjldogatszony-sugárui mindkét oldalán a középiskolák ifjúsága sorakozott fel. A perronon mindenütt egyenruhás rendőrök és detektívek. A vonat menetrendszerű pontossággal érkezett be. A küldöttségek és a megjelent noUbfli ások hiába tekingetlek a beállt vonat ablikai felé. A kultuszminiszter jellegzetes alakját nem tudták felfedezni. Pillanatok múlva azonban a díszszázad elllt harsány vezényszó hangzott el és a kultuszminiszter már flekele cilinderét emelgetve szemlézett el a merev vigyázz állásban lévő díszszázad elölt. A kölcsönös bemutatkozások éa üdvözlések alán dr. Tóih Károly rektor a Ferenci JózsefTudományegyetem nevében üdvözölte a kultuszminiiz'en. Utána Regdon Láizló az egyetewi ifjúság nevében mondott köszöntöt. Az fidrözlésekre a kultuszminiszter röviden válaszolt. Kifejtette, bogy a jó tanuló ünnepe egyben az iskola ünnepe is. •— Neklnk magyaroknak — mondotta még — arra kell törekednünk, bogy a bennünket körülvevő ellenségeinknek megmulassuk kulurfölényünket, amit ciak ugy tudunk megtenni, ha aainél több egyetemet és klinikát mutatunk fel. A fogadtatás ulán a kultuszminiszter az éljenző lömeg sorai közölt beszállt auió|ába és a Boldogasszony-sugárut elején levő püspöki rezidenciába hajtatott, ahol átöltözködött. A cilinderes és fekete díszben megérkezett miniszterből néhány perc alatt zöld esököpinyes, szürkeruhás ur lett. A program szerint elössör a gyermekklinika építkezését tekintette mrg. Itt Kolb Fióris, a klinikák tervezője és a polgármester látták el a kalauzolás tisztjét. Az ut innsn a lebontott Palánk felé vezetett, mijd az egyetemi internálusokat szemlélte meg Klebelsberg ós félnyolckor az autók a püspöki rezidencia előtt állottak meg, ahol a püipök látta vendégül a miniiztert és kiséretét. A csütörtöki programbsn délelő t kilencórai kezdettel az egyetemi épitfibizottság ütése szerepel, amelyen a beadott épitési ajánlatokat bírálják felül. Déli tizenkét órakor lesz az egyetemi ünnepély, amelyen a kultuszminiszter a kormányzó képviseletében sub auspiciit gubernatoris doktorokká avatja vitéz guothfalvi Dorner Zoltán és Varga Sándor jelölteket. Az ünnepély után az egyetem díszebédet ad a Kasiban a miniszter tiszteletére, aki délután félnégykor ulazik vissza Budapestre. „Liberálisan" kell értelmezniük az egyetemi karoknak a numerus clausust. (Budapesti iuáósilöak tetefonjelentése.) Az agynevezett numerus clauiui törvény értelme>ése körül egészen a legutóbbi időkig megSehetőa bizonytalanság uralkodott. Az egyetemi karoknak autonóm joguk volt ugyanis a törvény mikénti értelmezése. A karok egy része ugy értelmezte a törvény rendelkezéseit, hogy a felvitető hallgatók azámának hat százaléka erejéig veit fel izraelita vallású hallgatókat. Ez volt „tiberális" értelmizés. A reakciós hajlandóságú kirok viizont ugy értelmezték Haller István kulturtörvényél, hogy a tényleg felvett hallgatók hat százaléka er«|éig vett csak fel zsidó hallgatókat. Gróf Khbehberg Kunó kultuszminiszter most rendelettel szüntette meg ezt a bizonytalanságot A rendelet értelmében ezentúl a numerus clausust csak „liberálisan" lehet értelmezni, vagyis a karai a felvehető hallgatók számának arányában kUelesek felvenni a zsidó hallgatókat, tekintet nélkül arra, hegy kitelt-e a kvóta, vagy sem. A kultuszminiszter a numerus clausussal kapcsolatban kiadott egy másik rendeletet is, amely szerint az egyetemek a jövőben nem tekinthetik zsidónak a kikeresztelkedett hallgatót ós Igy rójak nem terjeszthetik ki a Haller-fi le tbiviny rendelkezéseit. Több egyetem ugyanis eddig ugy alkalmazta a törvényt, hogy a fslrett zaidó haligalók létszámába sorozta be a kikeresztelkedett hallgatókat is. II kurzuslap nyomdászai nsm zsaroltak, amikor a kollektív szerződést akarták aláíratni munkaadójukkal. A törvényszék felmentette a zsarolás elmén feljelentett nyomdászokat. (4 Dilmagy&retszág maakatdrsdiól.) A szegedi törvényszék Vild-tanácsi szerdán tartotta meg a főtárgyalás! abban a pOrben, amelynek vádlottjai a szegedi kurzuslap nyomdájának két szedője, Gyütey Rudolf, a könyvnyomdászok országos szakszervezetének titkára és Zernóczay Béla, a szegedi nyomdászszervezet elnöki volt, akiket a Tevéi-nyomda igazgatósága zsarolás címén jelentett fel. A pör előzményei rendkívül érdekesek él ismeretesek. Még a mult év februárjában történt, hogy a szegedi kurzuthp nyomdájának szedői mozgalmat indítottak egzisztenciájuk biztosítása érdekében. Az igazgatóság és a munkások között, akik nem voltak a nyomdászszakszervezet tagjai, súlyos differenciák merültek fel és azok a több hétig elhúzódó tárgyalások után sím intéződlek el. A szervezetlen nyomdászok ekkor a szegedi szakszervezet elnökéhez, Zirnficzay Bélához fordullak, aki Jelentést tett az esetről Gyürey Rud ifnak, az országos szervezet titkárának, aii leutazott Szegedre, amikor a Tevéi nyomdászai elhatározták, hogy felszólítják az igazgatóságot, hogy az egész országban érvényben levő kollektív szerzfidéit fogadja el és irja alá, mert a munkások anyagi biztonságát csakis ez a szerződés biztositJ«. A szerződés egy nyomlatolt példányát küldöttség adta át Zenthbauer Jánosnak, a Tevéi nyomda igazgatójának. Ebben a küldöttségben a nyomdászokat Peder Ferenc és Dobó Mihály képviselték és rősztve t benne Gjfürey Rudolf, valamint Zarnóczay Béla it. Ez a küldöttség tárgyalt Zenthíauerrel és dr. Debay Gyulával, mint a Tevéi nyomda igazgatóságának elnöké *el, akik kijelentették, hogy a kollektív szerződést hajlandók aláírni, de csakis abban az esetben, ba a munkátok viszont írásbeli nyilatkozatot adnak, hogy aem lépnek be a szociáldemokrata pártba. A munkások kijelentették, hogy kifejezetten gazdasági kérdésről van szó, amelynek elintézéséi azért követelik, hogy többé bérd.fferenciák ne merülhessen k fel. Arra azonban nem hajlandók, hogy politikai kötelezettségei vállaljanak, hogy fiiáldoz dk pemtkni szabadtágakat. Ez a tárgyaiái február huszonötödikén, egy szombati napon folyt le. A munkások küldöttsége közöle az igazgatósággal, hogy abban az eselbe t, ha a kollektív szerződést nem irják alá, a munkál azonnal abbahagyják és már a vasárnapi lapot sem szedik ki. Az igazgattósig nem iria alá a kollektív szírzCdéit, mire a re unt ások azonnal abbahagyták a munkát és a azrgcdi kurauilap hosszú ideig redukált terj delemben, kőt oidaton jelent meg a sztrájk miatt. A Tevéi nyomda igazgatósága pedig feljelentene a küldöttség négy tagját zsarolás cimén. Az ügyészség vállalta a vád képviseletét és zsarolás klserlelének vétsége elmén adott ki vádiratot a nyomdászok ellen. A Vlld Károly elnökletével működő büntetötmács szerdán tsrtotla meg a pör főtárgyaHsát. A vádat Ptpp Sándor ügyész képviselte, a vádlott nyomdászokat pedig dr. Eisner Manó véde A vádlott nyomdászok a törvényizik előtt egyöntetűen adták elő a történteket. Elmondották, hogy sem hatalmi, sem béremelési törekvésük nem volt, csupán azt a kollektív szerződéit akarták e fogidíatni munkaadójukkal, amely már minden valimirevaló nyomdában érvényben van, mert a Tevéi igazgatósága többszöri kötslezö ígéretek ellenére sem fizeite az árszabály szerint a mnnkáiokat, hanem a szóbeli megállapodás ellenére állandóan levonásokat eszközölt a munkabérekből. A kollektív szerződéslel ezt a bizonytalanságot akarták csak kiküszöbölni. A bizonyítás során a törvényszék először Zenthbauer Jánost hallgatta ki, aki személyi adatainak bemondása alkalmával elmondotta, hogy nyugalmazott államvaiuti felügyelő, Jelenleg a izegedi kurzus lapvállalat igazgatója és Krakkóban izületet*. Vallomásában terhelőleg nyilatkozott a munkáaok eljárásáról. Kijelentette, hogy a munkások részéről nem annyira gazdasági, mint inkább hatalmi kérdésről volt szőj Dr. Dobiy Gyulát is kihallgatta a birőság, aki rendkívül ingerült hangon tette meg tanúvallomását. Kijelentette többek között, hogy „a munkátokkal szemben nincs törvény, merf azok minden törvényen túlteszik maguka'.* Hajlandó lelt volna a kollektív szerzfdés aláírására, ha a munkásaik viszont kijelentik, hogy nem lépnek be a szociáldemokrata pártba, mert nagyon jól tudja, hogy abban az esetben, ha a munkások tagjai a szociáldemokrata pártnak* akkor azokkal a párt rendelkezik, egjik nyomdából a másikba és egyik városból a másikba helyezgeti őket. Dobay kihallgatásával a bizonyítási eljárás véget ért. Papp Sándor ügyész tartotta meg vádbeszédét, kérte a munkások megbüntetését zsarolás kísérletének vétsége c mén. Dr. Elsner Manó védőbeszédében kifejtette, hogy a vádlott nyomdászok nem követtek el bűncselekményt, amikor msgkisérlatték anyagi biztonságuk kivivásá', tehát felmentésüket kéri bűncselek «ény hiányában. A biróság rövid tanfeskozás után kihirdette itéleiét. Mind a négy vááloiiai bűncselekmény hiányában felmentette a vád éi kövitkezmányei alól. Az i'élit indokolási szerint a munkások nem követtek el zsarolási kísérletet, anikor követelésük érvényesitéseért mozgalmit indítottak és beszüntették a munkát. Az itélet ellan az ügyész és a kurzuslip nevében Zenthbauer felebbezetf. Avarescu és Mussolini találkozása. (Budapesti tudósítónk telefenjelentése.) Rómából jeieatik: Avarescu tábornok, román miniszterelnök ma reggel Rómába érkezett. A pályaudvaron az olaaz kormány megbízottai fogadták a román miniszterelnököt. A kora délutáni órákban a Patazzj Chigiben mrglörtént az első találkotás Mussolini ős Avarescu kötött. A kiadott hivatalos jslenléa szerint a kőt államférfi mai tanácskozása a lehető legbarátságosabb mederben folyt if. Csendélet Kinában. (Budapesti iudósitónk isletenjelealéis.) Londonból jelentik: Pekingi jelentősek izerint a kínai vizeken tartózkodó angol hadiflotta parancsnokának utasítására ma ujabb két angol ágyúnaszád indult el Wa-Csiin városába a kinaiak áltil lefoglalt két ágyunaszádért. — A kantoni kormány vörös csepatai tegnap hajnalban ismét megkezd ittők Wu Csang város ostromát. Az ost:on edd^g nem járt sikerrel annak d cári, hgy a kantoni tüsőriég két nap óta szakadatlanul bombázta a vároat.A bombázásnak renge'eg eraberé et esett áldozatul és több po gári egyén is meghitt.