Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-01 / 176. szám

t »KLMA«YAIOSSrA« 192f atignsztus L / dijak un változnak nagyin. A szeged— dorozsmai szakaszon marad a régi, a szöregi, kflbekbázi, alsóközponti és sándorfalvai szaka­szon azonban oltsóbb lesz valamivé'. Az ul szakaszon is megindul visirnap az állandó jellegfl forgalom. Rendit autóbuszjáratok in­dalnak a tifandrn és az uj'tzegtdl sportpályára it. Minden szakasz kiinduló állomása a város­háza és a bérház között építendő pavillonnál lesz. Minden kocsi ide fut be és innen indul ki. Szezonvégi pletyka a színészekről. A napilapok tele vannak mindennap a színházról írott cikkekkel és ezek a cikkek mindig csak a gazda­sági helyzettel foglalkoznak. Arról senki sem ir, hogy hova szerződtek jövőre a szegedi közönség ked­vencei. A Délmagyarország ezt a hiányt akarja pí­tolni, amikor megírjuk, hogy Fenyves Sándor nem jön vissza és Delly Peri se dobálja jövőre táncközben balle­rina módjára a lábát a szegedi színpadon. El­megy még Kolbay Ildiké, még pedig Debrecenbe, ahol már várják és ahol 18 millió korona gázsit kap. Ma játszik utoljára Vásárhelyen és aztán nyaralni megy a Balaton mellé. Fenyves Sándor szeptember elején már a Budai Színkörben lép fel és téli állomáshelye Mis­kolc lesz. Kerek hétmillió koronát kap egy hónapra és megígérte barátainak, bogy kétmilliót minden hónap­ban félretesz, mert autót akar venni. Miskolcra szerző­dött Beck Miki karmester is és a télen majd a Pannó­niában zongorázik a five o clok-hoz. Trillap Ilonka Pécsre megy, Szentlvdnyi Kaposvárra szerződött, Delly Ferenc pedig bucsut mond az operettnek és jövőre mint komoly prózaszinész foglal helyet a Vígszínház ensembléjában havi öt és félmillió koronáért. Alig egy­éves színészi múltra tekinthet vissza Bilitsi Tivadar és lövőre a Király Színházhoz szerződött havi négymillió korona gázs val. Gonda zsebében egy csomó ajánlat van a vidékről és egy ajánlat a Belvárosi Színháztól Budapestre. Ezt fogja elfogadni, csak még alkuszik a gázsira. Ladomerszky Margit Szegeden marad. A töb­biek most alkudoznak és vándorolnak tovább a művé­szet rögös utján más, idegen tájak felé. * Mikor Juhász Gyula elvállalta a Kaiier- darab előtt a konferálást, Alapi zavarba jött, nem tudta, mivel hono­rálja a költő fáradsigát. — Pénzt nem fogadok el — jelentette ki Juhász egy újságírónak —, hanem azt nem bánom, ha Mágoii Mária ad a konferálásért honoráriumot. — Mágori Mária? — csodálkozott az újságíró. — Aztán mivel honoráljon az a leány ? j — Adjon egy csókot a homlokomra, — válaszolta f nevetve a költő és már el is felejtette előbbi megjegy­zését. Mikor a konferálásról bejött Juhász a függöny mögé, ünnepélyes arccal várta az egész kis társulat. Odakint tapsolt a közönség, a függöny mögött pedig Mágori Mária közeledett Juhász felé. A költő egy pillanatra zavartan nézett körül, a következő pillanatban pedig még zavartabb lett, mert Mágori Mária odalépett eléje, megsimogatta a haját és homlokon csókolta. * A színészek egyrésze Vásárhelyen tartózkodik, má­sik része Szegeden nyaral. Természetes, hogy ott is, Itt is viccek születnek, de ezek a viccek bizony nyári viccek, látszik rajtuk, hogy gondokkal küzdenek a szí­nészek. Leírok belőlük kettőt, állapítsa meg a közön­ség, milyen nyári humoruk van. A Tisza terraszán egy délután újságírók és szinészek egy uri emberről beszélgetnek, akinek a stiklijeiről kö­teteket lehetne összeirm. Azt mondja Herczeg Vilmos: — Ö az egyetlen ember a világon, akinek nemcsak a múltja rovott, hanem rovott a jövője it. Ö a rovott jövőjű ember. — No ezt megirom — nevetett a megjegyzésen egy újságíró. — Hová gondolsz? — kérleli Herczeg — csak nem írod meg, hogy rovott jövőjű. Ez kíméletlenség lenne. — Hát jó — mondta engedékenyen az újságíró —, nem róla írom meg, hanem — rólad. • Ez a másik vicc Vásárhelyen született. A Feketesas terraszán kölcsön kér az öreg Rogoz a fiatal Gonddiói százezer koronát. Gonda habozik, de Rogoz biztatja: — Ne félj, kérlek, ha én egyszer azt mondom, hogy a pénz holnapra meglesz, akkor meglesz, Gonda savanyúan mosolyog: — Biztos ez? — Kérlek, ha én egyszer mondom, Különben becsű letszavadra meglesz. — Tessék ? Miért az én becsületszavamra ? — Na hallod ? Az csak többet ér, mint az enyém. B MWWWMMMMMMfM A Délmagyarország mindenkitől független sajtóorgánum. •MMMMfMIIMMiWM^^ Egy érdekes párisi szerelmi dráma. fk gyilkos férjet felmentették. Páris, julius. (A Délmagyarország tudósítójától.) D/ame passionnel, — igy hivják a franciák a szerelmi drámát, a gallicizmua sajátos szófestésé­vel jelezve annak minden mélységét és szenvedé­lyességét. Maga a dráma még a télen folyt le. Lényegében elég banálisnak tant az első napokban, az ezerszer ismétlődő história, amelyet az unalomig kőpiáznak a világ minden táj íkának szinmüirói és az unalomig ismétel maga az etet Párisban, vagy Rio de Janeiro­fean, Madridban, vagy Budapesten. Csak a díszletek érdekesek, a részletek és a miliő és most, hogy teljes egészében egyQtt van minden, egészen a finálé birói Ítéletéig, mégis pjpirra kívánkozik a színjáték, mert tipusa és vetülete ez a dráma a párisi bourgeois családi életének. Mintha Bernstein és Oiinet figurái játszották volna le a részleteket. A főhőst Lancel nak hivják. Negyven éves, dús­gazdag bőrdiszmüárus, akinek a műhelyében néhány tucat csinoa párisi munkásnő, vendeuse és midinette keresi a kenyerét. Lancel urnák felesége van, akit •em szeret és akihez csak az érdek és az anyagiak kötik. A világváros modern indusztriális életében nagy szerepet játszanak ezek a nőmunkásokat foglal­koztató műhelyek. Valahogyan félig hárem, félig kereskedés az ilyen párisi szalon, amelyben a „lőnök" szinte a muzulmán férfiak tekintélyét és méltóságát élvezi. Nos, Lancel ur műhelyében is ilyenféle volt a helyzet és a birói tárgyelás során leplezetlenül beszéltek róla, mint a világ legtermészetesebb dol­gairól. Az árusitó hölgyek között 2a legszebbiket, „Sztambul rózsáját", Madame Estelle Levesque nek Hívták. Férjes asszony szintén, akinek egy gyermeke is van már, különben szerény viszonyok között él, habár csinosan és Ízlésesed öltözködik. A gazda hamarosan szerelemre gyullad, de Es­telle asszony megközelíthetetlen és okos. A sze­relmes Lencel elválik feleségétől, elválasztja uj imádottját is férjétői és egybekelnek. Egyelőre csak ugy párisi módra, évekig. 1913 tói 1922 ig tart igy ez a viszony, amikor Lancel a házasság komoly kötelékeivel is megerősíti a közte és a régi vendeuse között létesült frigyet. Eddig sima, derűs, sőt romantikus a történet, moziliimre való, vagy Szomaházy bácsi fantáziá­jának, szentimentális, kedves banalitás. Es most jön a fordulat, a komorság ésj a dráma. Egy szép napon Lancelt értesitik — névtelen levélben —, hogy második felesége hotelen. Meg­csalja. Erek óta már, talán ismeretségük első nap­jaitól kezdve, vagy tiz hosszú esztendőn keresztül, kitartóan és következetesen. A szerelmi háromszög csúcspontja, a csábiló, társaságbeli gavaiiér, hires sportember, volt repülő­tiszt, amatőr boxbajook, aki pompás legénylakást tart a Chazelles-uccában és akit Arislid Marge­nak hivnak. A tiz éven át boldog tudatlanságban élő férj hihetetlennek tartja a dolgot. Személyesen akar meggyőződni mindenről és érintkezésbe lép egy magándetektív-Irodával. Ez hamarosan kinyomom Estelle asszony kanyargó Htjait a gyönyörök váro­siban és közli a kétségbeesett férjjel, hogy bf­zony, a nyomok valóban a Chazellea-uccai garzon­lakásba vezetnek, átlag minden héten egyszer, de kitartó pontossággal. Most a férj bizalmasan értesiti meghitt barátait, elmond nekik mindent és megkéri őket, hogy ki­sérjék el a tettenérés szomorú műveleténél és le­gyenek tanúi a válópör alkalmával is. Igy gördült végig egy ködös decemberi délután Estelle asszony autója Páris boulevardjain, nyo­mában a másik, a férjjé' és a tanukkal. A hölgy kiszállott a Chazelles-uccai palota előtt és eltűnik a kapuban. Félóra múlva vadul zörgetik a garzonlakás aj­taját. Csodálatosképea hamar kinyttik az és pár perc alatt lepereg a dráma. Szitkok, pár ökölcsapás, a hiányos öltözékű asszony sikoltozása a spanyol fal mögött és há­rom halálos revolverlövés. M. Marge, a csábitő gavallér holtan terül el a szőnyegeken. Az utolsó felvonás tegnap zajlott le a bírósági tárgyalóteremben, az esküdtszék elölt. A zsúfolásig telt teremben három napon keresztül sdott talál­kozót egymásnak a párisi .társaság". Főleg a gaz­dag burzsoázia hölgyei, akik hisztérikus érdeklő­déssel figyelték a tárgya'ás minden mozzanatát. Hogyne, amikor a saját életük titkos részleteit lát­ták megelevenedni abban. A gyilkos férjet a legkitűnőbb párisi krlminálista, Paul Boncour védte. Három teljes órán keresztül beszélt, világos, meggyőző okfejtéssel, bebizonyítva a vád tanulnak ellenszenvből fakadó vallomásait, azembeszállva a közvélemény elitélő hangulatával és bizonyítva, hogy a férj jogosan cselekedett és hogy föl kell őt menteni. — Igen — mondotta —, védencem agyonlőtte a csábitöt és a tettenérésnek abban a borzasztó pil­lanatában nem uralkodhatott magán. — Hogyne lőtte volna le — lolytatta —, amikor mezítelenül látta a lakásában feleségét, amikor a hideg gavallér sértő és ingerlő gunymosolya égette a lelkét, amikor pillanatok alatt összeomlani látta egész eddigi életét és tudta azt, hogy a tizéven keresztül csalt férj nevetséges szerepét kell viselnie ezután. Lancelt, a gyilkos "férje*, nyolcpercnyi tanács­kozás után fölmentette a biróság, miután az es­küdtek veidiktje is fölmentő volt. (T—i) 13-as bérkocsi -2P3F­Nőt és férfi pinfk 597 LICHTMANN MMT'különlegességek gyermek- és munkáicIpOk legjobb kivitelben. özv. KOHN MÓRNÉ, Széchenyi tér II. PERZSA SZŐNYEGEK saját készítményeim kizárólag külföldi anyag' ból, legkiválóbb minőségben, minden méretben állandóan kaphatók s megrendelhetők. Nagy választék. 136 MINDENFELESZONYEGEK javítását olcsón vállalom Csomózó lányok felvétetnek. GÁBOR €€ Szőnyegipar Szeged, Szent István tér. 6. Telefon 9-74 LIANE HAID A tisztességes asszony HARRY IJEDTKÉVEL

Next

/
Oldalképek
Tartalom