Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-07 / 181. szám

IMI augusztus 7. DELMAGYARORSZAG 3 Klein Gyula dühöngeni kezdett a börtönben. Megvizsgálják elmeállapotát. Ismeretes, hogy Klein Gyula volt szegedi hitoktató ügyében a Karfa nemrégen u| tár­gyalás megtartására utasította a törvényszéket. Klein Gyulát — mint még emlékezetes —, csalásért és sikkasztásért a törvényszék két és félévi feg) házra kiélte, a tábla késóbb négyévi fegyházra emelte fel ezt a büntetést. Az első­fokú itélet uián Klein Gyula szabadlábon vé­dekezett, de egyik szegedi cég feljelentésére újból letartóztatták és a Kúria határozata után sem kerfllt újból szabad ábra. Klein Gyufa a szegedi csillagbörtönben várta ügyének befejezését, nemrégiben azután cella­lársai észrevették, bogy egyre furcsábban, za­varosabban vlsslkedlk. Érthetetlen szavakat mormolt maga elé és órákon keresztel nézett mozdulatlanul a plafonra. A napokban ezt a csendes letargiát ideget kiabálás váltotta fel, ma|d tegnap reggel Klein Oyaln cellájában dihöngent kezdett. Viselkedéséről jelentést tettek a bOrtOn igaz­gatóságának és miután csak huzamosabb or­vosi vizsgálat állapíthatta meg, hogy Klein Gyula épelméjO-e vagy sem, megkezdték elme­beli dllopelának megfigyeléséi. Amennyiben az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy Klein Gyula elméje elborult, a börtönből rövidesen az elmeklinikára viszik át. Elővezetését rendelték el a kurzus­szerkesztőnek, aki Szegeden tartézkodott, de nem tudták megtalálni. Amikor a kurzusujságiró cikket ir a szociálista képviselőről. Puskát Jenőnek, a szegedi kurzuslap fő­munka* ársának még miskolci működése idején sajtópöre támadt Miskolc város első kerületé­nek képviselőjével, — a szociálista Reisiuger Ferenccel. A miskolci törvényszék már három izben tűzte ki a sajtóper ffitargyaiását. Puskás Jenő azonban a szabályszerű idézések ellenére egyszer sem utazóit el Miskolcra és egyszer sem jeleni meg a tárgyaláson. A legutóbbi fő­tárgyaláson a miskolci törvényszék elővezetéséi rendelte el és augusztus hatodikára tűzte ki a főtárgyalást negyedszer. A miskolci törvényszék az elővezetést el­rendelő végzését idejében kézbesítette a sze­gedi rendörségnek, hogy foganatosifss az elő­vezetést. Augusztus 5 en, havíbucsu napján dél­előtt előssör a szerkesztőségben a rendőrség emberei keresték Puskást. Nsm találták. A la­kásán, a városban sem. A délelőtt hiába mú­lott el, a gyorslábú detektivek sem jártak ered­ménnyel. Eredménytelenül térlek vissza a rend­őrségre, ahol ujabb utasításokat kaptak. Elő­teremteni Puskás Jenőt akárhonnan, stigoru törvényszéki intéskedés van. Talán kint lesz a búcsúban — mondották a detektivek — és megkezdődött a szorgos ku atás. Hiába kutat­ták azonban át a duttyánokat, eredmény nem volt. Elmuit az este is, pedig pénteken reg­gel kilenc órakor már meglesz a miskolci 10­lárgyalás. A detektivek még az éj folyamán Jelenfelfék hivatalosan, hogy Pnskás fenő nem találtató a városban és tgy elővezetéséi foganatosítani nem lehel. Pénteken reggel azután Miskolcra is elment a szegedi rendőrség távirata. Puskás Jenő nem volt feltaiálba ó, elővezetését nem lehetett foga­natosítani. A hirek szerint Puskás Jenő a csü­törtöki kritikus napon Szegeden tarlőzkodoit. , Sok helyen megfordult. Sokan látták is. A I detektivek azonban nem tudták megtalálni. A csonka tanács nem akarja megváltoztatni a teljes tanács egyik tarthatatlan határozatát r A szegedi gázgyár — mint ismeretes — megegyezett néhány környékbeli községgel, hogy ellátja őket villanyos-árammal. Est a meg­egyezést közölte a gázgyár igazgatásága a vá­ros hatóságával is és területhasználati enge­délyt kért az áramvezetékek tartására szükséges oszlopok számára a város belterületén. A város est az engedélyt azonban csak bisonyos köz­hasznú feltételek mellett volt hajlandó meg­adni és ezért tárgyalásokat kezdett a gázgyár képviselőivel. A tárgyalások után a tanács ugy határozott, hogy a területhasználati engedélyt megadja, csupán tiz aranykorona évi dijai ki­ván érte az nri jog elismerése cimén, azonban kiköti, hogy a gázgyár köteles a Tisza Lnjos-kör­utat, a Feketesas-, a Takaréktár• én a Dták Ferenc accák vllágildsdt vil• lanyesitani agy, mini ahogy a várat kéltségén a Beldegasszeaysugdrutat, a Jókai-utcii, a Zrinyi uccit ét a Korzói már villanyesltalta. Kikötötte eienkivűl a tanács azt is, hogy a belterülete a felállítandó vesetékek, amelyekkel a gázgyár az áramotgkiviszi a községekbe, a gáz­gyár átbáramlásakor szinfén a váras tulajdo­nába mennek át minden ellenszolgáltatás nél­kül a gázgyár minden egyéb berendezésével együtt. A tanácsi határozatnak ezt a részét azonban a gázgyár nezt akceptálta. Beadványt intézett a tanácshoz és kérte ennek a feltételnek a mel­lőzését, mert abban az esetben, ba a város az u] vezetékre is kiterjeszti háramlási jogát, annak a költségét olyan nagyössiegű annuitással kell beállítania üzemi költségvetésébe, hogy tiz év alatt megtérüljön, es pedig a környékbeli köz­ségeknek szánt áramot túlságosan megdrá­gítaná. A tanács pénteken foglalkozott a gázgyár beadványával és elhatározta, hogy egyelőre nem határoz, mert az ülésen a tanácsnak mind­össze bárom tagja volt jelen as elnöklő Bekor Pál polgármestert ei együtt. A csenka tanács igy neai akarta megváltoztatni azt a határoza­tot, pedig a hajlandósága meglett volna hozzá, amelyet a teljes tanács hozott. A döntés a hét­fői tanácsülésre marad, lupniub Titokzatos levelek és híresztelések Fráter Gyula hirtelen halálárál. Exhumálni fogják a fiafal földbirtokos holttestét. Rendkívüli érdekességű exhumálási ügyről suttognak napok óía városszerte. Az exhumálás, amelyet valószínűségek szerint még a jövö hét elején elrendelnek, napvilágot dérit egy olyan tragikusan gyors bekövetkezésű halálesetre, amely széles és ismert szegedi rokonságot tan izgalomban és kinos bizonytalanságban. Julius 5 én történt, ho§y Apátfalván Fráter Gju3a földbirtokos apósának láttáién, ahová látogatásra ment át, néhány napi kinos szen­vedés után meghalt. Fráter Gyula földbirtokos eredetileg Klskunhalaton lakolt, ahol jelentős földbirtoka és gazdasága voll. A földbirtokos még a háború alatt nősüli meg, egy apáifaivi kereskedő leányát vette el, akivei eleinte a leg nagyobb boldogságban élt, később azonban a fiatalok éleiébe raindlöbb nézeteltérés került, ugy, hogy a szépen indult házasság boldog­talannak voit mondható. Julius eíső napjaiban azután Fráter Gyula átmásolt Apátfalvára, apósának látogatására, ahol nemsokára hirtelen ágynak dőlt. A család azonnal orvost hivatott. A betegség pontos okát azonban nem leheett megállapítani, A fiatal földbirtokos rövid szenvedés után meghalt. A váratlan halálesetről értesítették dr. Fráter Zoltán szegedi ügyvédet is, ski bátyia az el­hunytnak, értesítették sógorait, dr. Bárkányi Zoltán árvaszéki elnököt, Szabó József törvény­széki tanácselnököt, Pávó Farenc városi aljegy­zőt Is Kről Oszvald városi mérnököt. A rokon­ság kOzűl csak dr. Fráter Zoltán ügyvéd uta­zott ki Apátfalvára, aki autón szállította be Sie­gedre az elhunyt holtlestét, ahol a belvárosi temetőben helyezték nyugalomra. Az apátfalvi halottkéa Fráter Gyula halálának okául tüiő­vészt állapított meg, tehát régi betegséget, amely évek óta sorvasztotta a fiatal földbirtokost. A belvárosi temetőben azóta nyugodtan alussza örök álmát Fráter Gyula. A legutóbbi napok eseményei azonban azt sejtetik, hogy a hivatalos hatóságok megzavarják az elhalt sir> ját, mert az a gyanú merült fel, hogy Fráter Gyula nem letmiszeles halállal halt meg, ha­nem eselleg megmérgezték. A rendkívüli esetről dr. Fráter Zolfán ügy­véd a következőket mondotta: — Az öcsémé', tragikus halála előtt egy hó­nappal vizsgáltattuk meg. Az egyetemi profesz­szor semmi különösebb szervi elváltozást nem talált. Öcsém hajlamos voltugyan a tűdőcsucs­huruira, de az orvosi vizsgálat a leghatározot­tabban megállapította, hogy nem voll tidő­vészes. Julius 5-én ksp'uk azután a távirati ér­tesítést, bogy meghall. Nem akartuk elhinni. Rohantam a vonathoz, mint az Orűit. Meghalt, — mondották —, már nem lehetett rajta segí­teni. Még az éjjel autón hazahoztam és itthon temettük el a család sírboltjában. Halála ntán megtalálták végrendeletét. Mladeni a feleségére hagyott, akivel azonban nem a legjobb viszony­ban iit. — Azután hetekig nem történt semmi. Né­hány nappal ezelőtt bátyámtól, aki Kiskun­halason járásbirő, levelet kaptam, amelyben feltűnő szűkszavúan azt irja, hogy Halason öcsém gazdaságának cselédei azt suttogják, aegy Gyula nem ter­mészetes halállal halt mrg, hanem megmérgezték. A minderősbödö pletykákra -— amint írja —, a* oltani csendőrség meg/náliotln a nyomozást és igen gyanús adatok birtokába jutott, ame­lyek a feltevések valódiságát Igazolják. — Mást én nem is tudok az ügytől. Hala­son nem voltam kint s ezt is csak s levélből tudom. — Mint ügyvéd elmondhatom, hogy a bel­városi temetőben fekvő öciém hoittesiát a jövő hét első napjaiban exhumálni fogják, hagy a halál pontos okát megállapítsák. Éppen ma kérfek fel hivatalosan arra, hogy mint sse­mélyazonossági íanu, vegyek részt az tx­humáláson. Hangsúlyozni kívánom, hogy én nem gyanúsítok senkit öcsém haldia minit. Majd az exhumálás mindent megmand. A holt­test kivett belső részeit az Országos Bírósági Vegyvizsgáló-Intézetbe szállítják fel s csak annak tüzetes és mindenre kiterjedő vizsgálata u'án állapitható meg, hogy a belső részei tar­talmaznak-e mérgező anyagot. — En és a család ezekután nagy kíváncsi­sággal várjuk az exhumálás! és a vegyelem­zés eredményét, amely talán visszaadja majd nyugalmunkat. (a—s.) Sajtószabadság Pekingben. Peking, augusztus 6. Az egyik kinai lap szer­kssztőjét tegnap letartóztatták és mn reggel ki­végezték. mert a jelenleg Pekingben időző Csang- Csüng- Csang kantoni kormány ellen gyalázkodó cikket irt. ^ Kormánypárti lapterjesztés -j főispáni leirattal. Budapest, augusztus 6. Az egyik fővárosi esti­lap igen érdekes leleplezést közöl arról a ala­tisitikáról, amelyet — mint ismeretes — nem­rég arról vetlek fel, hogy ki milyen lepel elvax A lap Preszly főispín egy bizalmas itiratáft közli eziel kapcsolatban, amelyban Pest vár­megye főispínja felhívja alantasait, a polgár­mestereket, alispánokat, hogy a legmessze­menőbben támogassák azt az arai, akt Ítél kor­mánypárti lap lerjeszlése céljából feg jelent­kezni ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom