Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-31 / 200. szám

4 DELMAOYARORSZAG 1926 augusztus 31. A népjóléti miniszter nem vesz részt a szegedi orveekongresszuson. ElfogUltsájga miatt kimentette magát. Az Országos Orvosszövetség szegedi orvos­kongresszusára lázasan folynak az előkészüle­tek, bogy a Sregedre sereglelt fővárosi és vi­déki orvosoknak felejthetetlenné tegyék szegedi tartózkodásukat. A hétfői napon ujabb bejelen­tések történtek, ugy, hogy négyszdua tetető már a vendégek száma, A kongresszusra le­jövetelét beigérő Vass József népjóléti miniszter helyett, aki akadályoztatása miatt lesondla a kongresszuson való részvételét, Győri Tibor miniszteri tanácsos jelenik meg a kongresszu­son a miniszter képviseletében. A rendező bizottságot még mindig bizony­talanságban tartja az a tény, bogy Borosa Já» ssef emléksiobra leleplezésénél ki fog|a az emlékbeszédet mondani. Az eredeti tervek eze­rint Semgyi Szilveszter polgármester vállalko­zott az emlékbeszéd elmondására, de a polgár­mester később csak a szobor átvételét vállalta magára. A program e része a polgármester Szegedre érkezésével tisztázódni fog, mert ha tényleg nem vállalkozna a bessédre, ugy a sze­gedi orvosszövetség egyik vezelölagja mondja el az emlékbeszédel. A szerdai kongresszus előtt egyébként ked­den délu'án féihat órakor a városháza közgyű­lési termében igazgató-tanácsülés less, amely­nek egyetlen pontja a kongresszus előkészítése. A tábla ujabb bizonyitást rendelt el ¥ér György Alföldi Brigád pőrében. „Szigorúan bizalmas" jelentés a brigádról. (iBudapesti tudósttónk telefonjelentése.) A csongrádi bombamerénylet ügye ismét szóba került a budapesti Ítélőtábla előtt és ez alka­lommal ismételten Vir György hírlapíró került a vádlottak padjára a csongrádi bombamerény­lettel kapcsolatosan. Vér ugyanis részletes tudó­silásokban számolt be a merényletről, majd később a Héjjas-féle Alföldi Brigádról is. Az Esi-ben annakidején megírta, hogy a brigád ügyében indított nyomozást befejezték, Dió­szeghy miniszteri tanácsos elkészítette részletes jelentését és ebben megemlékezett vagy tiz emberről, akiket kihallgattak, illetve akiknél házkutatást tartottak. A tiz név között szerepelt Purgely Jázsef csongrádi csendőr ti ízt hely eltei is, aki erre sajtópört inditott a hírlapíró ellen. Vér már akaor hivatkozott a Dióazeghy-féie hivatalos jelentésre, de a budapesti törvényszék Schadl­tanácsa a teljes bizonyitás elrendelése és a hi- . vatalos jelentés felölwsáss nélkül három hő­napi fogházra is ötmillió korona pénzbüntetésre | itélte. A felebbezés során a tábla elé került az ügy. A tábla btszerezni rendelte a hivatalos jelentést. A hé főa megtartott folytatólagos tárgyaláson Seszták előadó biró felmuiatia a belügyminiszté­riumból beszerzett feleuiisi és ismertette, hogy a Jelentés is megemlíti Purgely nevét. Vér : Tisztelettel kérem az egész jelentés fel­olvasását, mert tudomásom szerint abbsn bent­foglaltatik a házkutatások eredménye it. Seszták: Azt nem lehet, a jelentés szigorúan bizalmsának van jelezve 1 Dr. Zieray Miklós védő: Méltóztassék leg­alább megmutatni, esetleg sért tárgyaláson fel­olvastatni, hiszen annak tartalma már megjelent Az Esi- ben. Seszták: Nem lehet. A tábla ezuián hosszasan tsnácikozott, majd elrendelte még néhány más irat beszerzését és csak szok beérkezte után dönt a hivatalos jelentés felolvasása ügyében. A tanács hétköznapokra kivánja áttenni a szegedi országos vásárokat. A kereskedelmi miniszter nemrégiben leiratot intézett a város tanácsához, amelyben a vasár­napi vásároknak hétköznapra való áttételét tette szövi. A város tanácsa, hogy e nagífontosságú kérdésben tájékozódást nyerjen, kérdést intézett a kereskedelmi és iparkamarához, amelynek vá­lasza most érkezett meg a város tanácsához. A kamara teljes üléssn tárgyalta a kérdést és a többség véleménye a vasárnapi vásárok meg­szüntetése mellett szól. A hétfői tanácsülésen a tanics elvben meg­állapodott abban, bogy a vasárnapi vásárokat haj­iandi áthelyezni hétköznapokra. Arra vonatkozó­lag azonban nem történt döntés, hogy az öl szegedi vasárnapi vásár milyen hilköznapra kerüljön. A tanács e célból összeköttetésbe lép az ipartesttUettel, hogy maguk az érdekeltek döntsék el a vasárnapi vásárok héikösnapi ter­minusait. A szerdai is szemtati hetipiacokat a tanács érintetlenül akarja hagyni és igy caak más hétköznapok jöhetnek kombinációba a vasárnapok hslyetl. Az Ipsrlestület elöljárósága e kérdésben, ér­tesülésünk szerint, szsptsmber havi rendes ülésén dönt, amidőn is minden szakosztály megteszi a maga előlerjesziését. „A mohácsi tragédia nem Mohácsnál kezdődött." Juhász Gyula beszéde a Tömörkény-társaság emlékünnepén. — A társaságban uj akció indult egy Tömörkény-szobor felállítására. A Tömörkény Asztaltársaság tagjai a Panácz-léle vendéglőben, számos vendég jelenlétében tartottak emlékünnepet a gyászos végű mohácsi csata 400 éves évfordulóján. As ünnepélyt Juhász Gyula nyitotta meg, aki emlékbesaédébea mély és erő­teljes szavakkal vont párhuzamot a mult és jelen között. A mohácsi tragédia nem Mohácsnál kez­dődött; bűnös és megbűnhődött előzmények ter­mészetes következménye volt az. Ha annak a kor­nak a történelmét tanulmányoszuk, arra a szomorú megállspodásra kell jutnunk — mondotta —, hogy a mohácsi csatát nem a török győzelem miatt ve­szítettük el, hsnem a haza gyermekeinek önmuguk­kal való meghasonlása volt az oka a pusztulás­nak. A mohi cd csata nem török vész, hanem magyar vész volt. Elbukott a zászló Mohácsnál, mert a nemzet legjobbjai gyűltek össze — de nem az egész nemzet. Caak a kevés számú zsoldos támogatta a kétségbeesett iiju királyt. A magyar­ság elvesztette a szivét, mielőtt a fejét elvesztette volna. Kihalt az emberekből a hazafiasság és aa áldozatkészség. A forrongó lelkeket a pártoskodás szelleme kerítette hatalmába. A pártoskodásban százfelé huző nemzet megritkult soraiba könnyű volt az egy célért küzdő töröknek beékelnie ma­gát, hogy Buda várán kitűzhesse a százéves rab­ság iekete lobogóját. — A mohácsi csata fölött négy évszázad múlott el — folytatta. — Azóta sok seb beforrt, sok csont elporladt, de a mohárai még mindig nem gyógyult be a magyar lelkeken. Egő seb marad az a nem­zet lelkén, melynek örökké szivárgó véréből a Mult tanulságai kiáltanak felénk figyelmestetön. Mohács példája nagy tanulmány ax utódok részére: hogy a magyarnak nem szabad elveszítenie a szivit. A mohácsi csatatéren a nemzeti érzés bukott el és ebből a bukásból egyedül csupán a magyar kul­tura és a magyar művészet került ki győzedelme­sen. Ennek köszönhetjük, hogy nagy nemzeti tra­gédiánk ellenére újból talpra tudott állani ax ország. Es ha azt akarjuk, hogy a Trisroi okozta máso­dik Mohácsból is felépülhessünk, akkor ezekre a pillérekre kell felépíteni a letiport Magyarországot. Jubász Gyula mélyenjáró beszéde után Sántha Ferenc szavalt Kisfaludy-, Petőli- és Juhász-verseket. Ui&aa Dávid Magyar ibzsei szavalta el Valami van eljövendőben cimü versét nagy tetszés mellett. Az ünnepség során nagy megütközéssel tárgyal­ták, hogy Sieged városa nem a legméltóbb mó­don ünnepelte meg a mohácsi vész évfordulóját. Felszólalások hangzottak el, hogy a színházban elő keltett volna edni Vojnovlch: Mohács cimü drámáját, a városban pedig nyilvános gyűlé­sek keretében kellett volna megemlékezni a tragé­diáról. Az ünnepségen később megjelent dr. Bottka Sándor rendőifötanácsos, valamint az ipartestületi elöljáróság részéről Körmendy Mátyás elnök veze­tésével több elöljáróság! tag. A beszélgetés során Körmendy Mátyás azt a kérdést intézte a Tömör­kény-társaság tagjaihoz, hogy mikor fognak mű­emléket állítani Tömörkény sírjára ? Annak idején sző volt róla, hogy Tömörkénynek egy szobrot állilaon fel a társaság, de ezt a városi tanács nem engedélyezte, juhász Gyula szóvátette ekkor, hogy a városnak eszébe sem jut, hogy. legnagyobb iró' jának örökös műemléket állítson fel. A Tömörkény­társaság földönfutó szegény bohémekből áil, akik­nek ha nincs is anyagi módjuk, de az erkölcsi kötelességük megvan arra, hogy a társaság, tagjai kezdeményezzék a szobor lelátiitását. Körmendy Mátyás és Petrik Antal ezután ön­ként felajánlották szolgálataikat a társaság részére olymódon, hogy mindketten saját költségükre gyüj­töiveket fognak nyomatni, melyek szétküldésével remélik az emlékre szükséges pénzt összehozni, tt*. ".fci it. rai» ""^fci ifc -aa* IBIW i * Nagy sikert aratott az első szegedi szabóipari kiállítás A Szabóiparosok Országos Szövetségének szegedi fiólja Gembes István szabómester ve­zetésével megrendezte az első szegtél szabóipart kiállítást, amelyen a sisgedi szabóipar oiyan munkát mutató t fel, hogy a fővárosi zsűri vé­leménye szerint bátran felveheti a versenyt az oltani ás a külföldi szabó parral, A kiállítást tekintélyes számú közönség jelenlétében vasár­nap délelőtt 10 órakor a Kasa-szálloda nagy­termében nyitotta meg Wimmer Fülöp kamarai elnök. A msleghsngu megnyitó beszéd ax el­ragadtatás bangján nyilatkozott a szegedi szabó­ipar nagy fejlődéséről, amely a munka szerete­tét és a nemes islést dicséri. A város igazán büszke lehet szabáiparosalra, akik ilyen remekbe készült munkákat tudnak produkálni. További kitartásra és fokozott munkaszeretetre ösxtönözte a kiállítókat. A szabóiparosság nevében Vékony Sándor szabász-tanár kössön'e meg a kamarai elnök üdvözlő szavait, majd beszámolt a zsűri mun­kájáról. Szerinte minden kidlltíi iparosi meg kellene juinimnzni, a kiáltott mnnkák oly ki­válóak, hogy nevekei nem is lefut emiileni a nagyszámú kiálli ók közül. A kiállítást ugy vasárnap, mint hétfőn sokan tekintették mag, különösen a szakmabeliek kö­zül, de tekintélyes szánban a nagyközönség köréből is. A látogatók meglepődve látták a szegedi ipsr nagyszerű fejlődését. Í I Igényeinek megfelelő diszkrét éa konkrét házas | ági ajánlatot teszünk. Utólagos díjazás. Válasz* bélyeget kélünk. u vállalat Budapest. Vilmos császár ut CO. 950 Üzletátalakitás miatt a raktáron lévő összes áruk, úgymint: férfi és női szövetek, siffonok, vásznak, festők kartonok, p. de ének, zefirek, kanavászok, flanelek, bar­cheiek, libertyk és selymek stb. mélyen leszálli tott árban lesznek eladva. 29t Versenyáruház Református palota, a gőrjürdővel szemben. • igényeiDCK megtelelő • sági ajánlatot tesiünt bátyi | „METEOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom