Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-29 / 199. szám

1926 aagasztns 29. KÖZBESZÓLÁS. MÜVÉSZETPÁRTOLÁS ÉS TEVECSONT. 1. Néha egyetlen sió, egy gesztus, egy kontrolltalan megjegyzés többel árul el a gondolatból, lobbin takarja fel a szándékok szakadékait, mint öles karácsonyi nyilatkozatok s a miniszteri Iveken ellerebélyesedő memorandumok legékesebben — a polgármester szerint csak egyetlen ember lud fogalmazni a városházán — megszövegezett Indokolásit „Minek adjam oda a feslónSvendéksknek a kullnrpalola nagytermét, amikor Ríppl-Ránainak is Vaszary Jánoséknak cem adlam oda" — hangzik a tanulságos kijelentél. Ennek a gí-áor-nak bar* minckéi változatát látszhatná sl a aalicia bfekltul hegednie. Minek olvassam Goethei, amikor a helyi szerzőt sem olvasom, minik fürödjék a tengerben, amikor a Tiszától is irtózom, minek nézzem meg az UJtlxii, amikor a szsgedi képtárral sem törődöm, minek segítsem zenekarhoz Intni Szegeden Bertókot és Kodályt, amikor hillgainatok cigányzenéi, minek figyeljem azt, hogy Páriibm mi történik, amikor azzal sem törődöm, hogy Kecikeméten mi történt. Minek törOdjek a szegedi kuIturával, amikor » európaival sem törődök?! 2. Rippl-Rónai, Vatzxry, Csók István, Márffy léhát nem állilhitnak ki a kultnrpalotában, ahonnan száműzve vannak a város művésznövendék- vendégel: a kitűnő Rudnay professzor pompás tehetségű tanitványai. A magyar kultura európai reprezentánsai, az u] magyar piktora úttörői és célhozéröl száműzve vannak tehát azokból a termekből, mely olyan páratlan tinultsággal s ösztönös csalhatatlansággal egyesíti — gyönyörködtetésül és okulásul — az európai képzőművészetek lsgkűiönbözőbb irányainak legkiválóbb reprezentánsait egv — Rembrandtmásolattól Skulíéty Rudolfig. Ellenben: a tevecsomfaragó- művész alkotása as ábiíat és művészet iegmonumentálisabb méretű otlhonábin kap helyet. Rippl-Rónaiék és Csók Istvánék menjinek a szállodába kiáUitani — halljuk a hivatalos tanácsot, de a lovtcionifaragó-nak „remek"-e számára helyet kell adni a fogadalmi templomban. A Tarrls eharnta, a Művészet elefántcsonttornya Szegeden — tevecsontbál van kifaragva. 3. Mi még láttunk kiállítást, amelyben a Műinyakú palackban terjesztett óriás nborka s s iűkörtalpu csizma voltak az alrakciók. A magyarság és kultura minden igaz barátjának össze kell fogni az ellen a törekvés ellen, aaiely a halbicskák kultaixákez s a tevecson'remekmü csodáíatáhpz és müxisii megbecsüléséhez akarja visszavezetni sz úgynevezett erkölcsi testűlettöi elvárható s az erkölcsi testülettől kijáró mQpártolásf. Aki magyar raűvésst támogat, az a magyarság kultúrfölényének bizosyságát eiőiiü. Nm harcosa, nem hivője és nem tanácsnoka as a feuiturának, alti hotelok halijába küldi azokat a képeket, amelyekkel nem Bukarestben, de Párisban is büszkélkedhetünk. Az U/ftxi-ben lóghat annak a magyar piktornak képe, aki Szegeden nem állithat ki a kulíurpaloíában, akinek a szegedi hivatalos m8párío.ásból cssk a — szálloda jut. Ha szabid az öreg Andrássv ufin megkérdezni : ki volt Raffael idejéa Rómában a ku! lurian&csnok ? 4. Er a hivatalos műpártolás denaturálta Foukfesl Schulek megrázó szépségű íemplo atemif, Foerk kel ikesxiette azt föl, ami szépséget Sckulík — feőbeáimodott. Most meg a csonti toronnyal van baj. (Milyea fájdalmasan igaz s íóságosaa vigasztaló szimbólum: a csonki torony — a csonka ország képe s mögötte az uj templom — az uj Migyarcrizág.) Újpestem abba kellett hagyni egy középiíkaséil, mer< kiderűit, hogy hibás ik Foerk tanár ur térni s most Sssgedss akadt meg a csonka torony reitauráisss, mert — Foerk tanár ur tervei szerint készüli. Mintha Foerk Ernő nem ax építészeinek, hanem a leipitiixti-nik volna proleissora, 5. Mindebből azonban a város kulturtanácsnokát ne érje gáncs. A nemcsak elme, de végzett munkája s e ért eredményei alapján is miliőtágas urat valóban tanult elme, pallérozott izlés, lelkes és harcos munkaszeretet vezette hosszú és érdemes közpályáján. Csiszolt hozzáértése, tisztult gondolkodása a körtöltésen belül mindig — Európa egyik nagyköveiévé tették. Ami most dul művészetek, művészek és szinház körűi, bizonyára súlyosan zavarja nemes matériáin gondalkodásmodját. Igaztalanság is lenne a hintálni álláspontok r£fjével mérni szeretetének és eurőpaiasságának gyökerességét. Ám a szeptemberi közgyűlés — a njuidijázások kérdésében ís dönteni fog s aki rgy féifiéleten keresztül harcolt, megérdemli a békétlen nyugalom helyett a békés munkát. A bira alos állásfoglalások ilyenkor jobban jellemük a közgyűlés várha'ó többségének hozzáértését, hullurszeretetét és európaia*ságát, mint a tisztviselőét, aki nemesik a közgyűlés i éleiének, de a közgyűlés hangulatának is alá van vetve s aki ennek a hangulatnak kiszolgáltatottja akkor is, amikor dolgozni szeretne s a félreállítás réme fenyegeti. A hivatalos állásfoglalás nem a magyar művészeket, nem a város kulturszere'etét, nem is , a városi színházat sérti, hanem — a közgyűlési I többséget. A szegedi művésztelep kiállítása a kultúrpalotában. Szeged kullurája nem sok olyan mozgalmat tud felmutatni, amely a képzőművészetek propagálására irányult volna. Eltűrte, hogy festők telepedjenek le, megnézte, ba tárlatot nyitottak, a város néha vásárolt is valami képet és a nemes szoboremelési szenvedélyéről emlékezetes szegény néhai Lázár György halálával teljesen megszűnt ez a város a kép;őmüvé«zefek számára meleg hajlék és pártlogó otthon lenni. Csík nemrégen rázta fel a lelkiismeret annyira, bogy újra megalakítsa a Képzőművészeti Társulatát, de az édoa épületből megmaradt javarészt ódon erők, hiába, ma sem tudnak egyebet, mint megalakulva — tovább aludni. Annál kedvesebb léplsre szánta el magát a város hatósága, amikor felbuidu lássál vette fel a tárgyalás fonalát Radmy Gyulával, a magyar pikiura nagylelkű reprezentánsával és segített iit megalakítani az egyik szünidei művésztelep:?. Nem volt ez rizikós vállalkozás, hiszen kisebb városok, Makó, Vásárhely megelőzték Szegedet ebben a müpárlolásbin is, csak uátnuk kelleti kullogni, holott méltán elvárhatni az ország, hogy második városa kezdeményezésben, eruptív erőkben szárnyalva vegye fel a versenyt és mladen téren jó példát mulatva Budapest mellett biztosítsa az első helye?. De nem akarunk most régi, sőt közeimül sebeket se fehzaggatni, hiszen haladásról kell és tehet bsszámoínunk. Az első lépés megtörtént és máris oly sok örömet hozott, bogy szinte elképzelhetetlen: feliéve, hogy arrél az előnyről, amit egyszer már ratgST ereztünk, egykönnyen ismét le tudjunk mondani. Nem óriási vivmányoiat, de tagadhatatlanul sok szint és hangulatot hoztak Rudnay művész növendékei Szegednek. A város ma jobban é! képekben, a Jövő festőgeneráció nagy ígéreteinek lelkében, mint bármikor. Nincs az a zug, ahol ne repült volna ecsetjük a képzete! ideálitta látomásai fcls, elfelejteti uccákat adlak vissza s vásznakon az életnsk, a Boszorkánysziget, Tápé, Kállay liget, az összes városrészek bevonullak velük a festészet ki tudji milyen messzi távla'u arzenáljába. Most, hogy búcsúznak nyári űdülőtefepűktül, páratlan szorgalommal összegyűjtött nagy anyagukat; a közönség Ítélőszéke elég bocsátják. Tárlatuk zenél a különféle érzésben dobogó ifjú ti áaok szeszélyes harmonizációjától, preb léarák vonulnak el bennük, mint a gomolygó felhők járása és míedez együtt cly szép, mint márciusban a föld ébredése. A fculíurpatoia termében lásas munka folyik. Áütányok építitek, szegek, rámák vad rendsfclenségbsn a fjldön hevernek, de a képek már mind felakasztva a heljfűkön lógnak. A festőnövendékek ott a helyszínen írják rá képeikre neveilet. 0 iási erőfeszítéssel dolgoztak, hoj y p aiá járt, képsk és a plktcrbáira ajándékozol! apró munkáik elkéiaüljensk. Az első teremben Isíőkovils Ktonta képsi dominálnak. Óriási vissnak. A fantasztikumig hatványozott kompozícióban valami bujt forrongás erjed. Sötét, fülledt témában Viktor Hu&ő néhány sorának nyomasztó képstóőarejére emlékeztei, de még nem o'ysn egyszerű, hogy népszerű lehessen. Erős és fcizarr tehetség. Feltűnt Ferenczy László tájainak kibán?su'yoiott szépsége. Nsgy képe közül mindegyikben b'széí valami egyénit a maga lelkesülő ifjúságáról. Csóka István napsugaras Táj képe megállásra kényszerít, ds sajátságos módon változó a festési modora. Choma Jízsef meleg és színes festőiségébe emóciót, gyengéd indulatokat olvaszt fel. Darvas Lát? ló a legszínesebb valamennyi közül. Szinte nyugta* lanit a paxpífa, amellyel merész lendületű kompozicióit körülveszi. Ma még égnek emelkedő túlzásaiban a jövő embere bontja szárnyait, annyi a közölnivalója, hogy minden mérsékletet felborít az útjából, de igy jut majd fel a csillagokba. Misztrtk E nő sokszorosén bemutatja tulpeisgő, robusztus tehetségét. Marianne cimü portréján és tájk'ptín az ön!udalos művész lelke érzik. R ^eg benne a tehetség nagyszerű kábulata, Junger Kató kiegyensúlyozott harmóniában szövögeti érzésfonalait, egységei és szinte bölcs a tájai meglátásánál. Kemény Éva ugyancsak figyeiemrsméltóan szerep sit. Szinte bámulatos, hogy a fiatalsága mellett milyen artisztikus az iziése és nobilis a hangja. Záray Lucy intuícióval inspirált művésznő. Magyar nyár és Tápéi kompnál című képei, aionkivűi portréi könnyedek, egyszerűek, mint az igazi tehetség hangjai. Kupferstein I űrének a festőiségében rezgő nyugtalanság él, a kompozíciók uj és uj lehetősége nem engedi egy percre sem tespedni. A Kánaai menyegző és Sába királynője elgondolásban igen jó alkotások és erős formaérzék lüktet bennük. Varga Béla szonorikus, bus fájdalmas teheisfg. Valntai különös bánat öl színein, mintha inkább a halál, mintáz élet műhelyében.készűltek volna. Pedig rajzban élénk ésfialalos, arai látszik grafikáin is. Az ifjúság S urm und Drangjávai a íaegkölöttsége a?onban bizonyára el fog muini. Nagybányai Nagy Zoltán Koldusa és átvitelije, Opitz bargit tajai, Wohl Zoltán érdekes grafitájis, Rimőczy J)zsef önarcképe, Feld Lajos számos sikerült grafikai munkája állítanak még meg. Ds Katona Jóssef, Kaffka Albert, Fahrmann Mátyás, Dobőczky Gizella, Balázs Attila is az il|u magyar festőgenerácíó bizalomra és bitre érdemes bamutatkozói. Figyelműnk most már szeretettel fogja kisérni öxet további pályájukon. Lengyel Vilma. Mosonyi Gyula, Emil, Imre, Béla, Ilona, Anna és Gizella mint gyermekei, továbbá menyei, vejei és unokái mély fájdalommal tudatjuk, hogy a legjobb szivű és önfeláldozó, önzetlenül szerető édes anya és nagyanya özv. Mosonyi Károlyné szül. Sugár Emma áldásos életének 82. évében hosszas és kinos szenvedés után f. hő 28-án jobblétre szenderült. A megboldogultat f. hó 29-én d. u. 4 órakor fogjuk a temető halottasházából visszsadni ÍZ anyaföldnek, hol szereteti bi.vestársa melleit fog pihenni. Míndm szépért és nemesért rajongó felkével életében mindenki igaz nagyrabecsülését és őszinte tiszteletét érdemelte ki, s emlékét valamennyien szívónkba vésve sohasem fcgjak feledni. 406 Megétkezlek a filc és báisony 323 kaiapujdon ságok SZATMÁRI n5i kalapáruházóba, Kölcsey ucca 3. szám, a Royal-szállO mellett. Alakitások modellek után jutányosán és pontosan készülnek; gy&szkalapok nagy választékban