Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-29 / 199. szám

192S augusztus 29. OHLMAOTARORSZAG 3 Amikor a magyar nemzetőrség és a román polgárőrség parancsnoka összeütközött. Hétéves bűnügyben tett feljelentést Reinhardt István. Régi, elfeledet', forradalom alatti bünpőr fog­lalkoztatja legújabban a hatóságokat, A bönpör előzményei és sárgult aktái meg az 1919-ea cszjendő elejéről kerflltek elő, a szomszédos Nagylak községbő', amely azóta romén impé­rium alá került. A frontkatonaség ssétzD lése után itt is megalakították a nemzetőrsége*. Kar­dot kötött minden. polgár az oldalára, előkerül­lek a régi elrejteti fegyverek éa megalakult a nemzetőrség. Kiürítették az iskolákat, laktanyává alakitotlák át a tantermeket és Nagylak uccáin esténként a nemzetőrök szöges bikkancsai ver­ték fel a csendes éjszakák dermedt csendjét. A nemze'őriég parancsnokává Reinhardt litván nagylaki gyógyszerészt választották meg, aki a katonaságnál főhadnagyi rangot viselt. A nemzetőrség azonban nemaokálg ügyelhe­tett fel a nagyközség békljirt. Az aradi hegyek felől már düböröglek a román ágyuk éa a dombvidéki kanyargós országutakon menekfi ők zsivaja és törtetéie bátorus jellegűvé változtatta át a vidéket. A románok máról-bolnapra Nigy­likon voltak. Akadályra, ellenállásra sebol sem talállak. Szabad volt az ut a legmagyanbb területek felé. A nagylaki nemzetiszínű kokár­dás nemzetőrök elrejtették fegyvereiket, a katona­gúnyák felkerüllek a padlások titkos reteszeibe. Reiahardl István főhadnagy is lemondott pa­rancsnoki állásáról. A románok helyébe Taraat litván spátfalvi segédjegyzőt nevezték ki a román polgárőrség parancsnokává. Taraat át is vetle a tornán polgárőrség pa­rancsnokságát. Rendet -és fegyelmet tsrtotf. Mind ritkábbikká váltak a rabiátok, a nem kívánatos elemek más községbe tették át ope­rációs székhelyüket. E napokban történt azután, hogy a volt magyar nemzetőrség parancsnoka öaszetalá kozott a rtmda polgárőrség parancs­nokával, Tarnai Istvánnal. A két magyar tiszt nemrégiben még a leg­jobb viszonybsn volt rgymássil. A találkozás­nál azonban mint ellenségek állottak egymással szemben. Az egyik msgyar voll, aki a misikai románnak tartotta. Reinhatdl szemrehányásokat tett Tarnainak, bogy elvállalla a román polgár­őrség parancsnokságát. Szó szót követitt. Ko­molyabb összetűzés ugyan nem történt, de a két jóbarál mini halálos ellensig vált el egy­mástól. Reinhardt bánalos bosszuságábm a kaszinó ivójába vetette be magát, borba öntve bánatát. Tarnai pedig lovább insplcirozott a közság széles uccáin. Alkonyat táján ismét összekerüllek. Reinhardt ekkor már tulhangos volt s talán sértő is. Tarnsl kardot rántott is kit hatalmas ülissel leterítettt a iirltgitőt. Reinhardt összeeietf. Ktrjáből vastagon öm­lőit a vér. A községben megriadtak a békés polgárok. Az uccák elnéptelenedtek és a laká­sok mélyében rémülettel tárgyalták a véres illírt. A súlyosan sebesült Reinhardt bekerült a község fogdájába, ahol máskor kóbor cigányok, tolvaj szegénylegények (anyázlak. A karja meg­blnuit. A csont derékban tört ketté a kard* vágás alatt Mozdulni sem icdo'i, amidőn Tarnai ber esteit hozzá is revolverével három­szar helilőti. Két lövés a lábát érte, mig egy a hasába lurtdo'l. Hilálos sérüléseivel kórházba kerüli. Hosszú hosszú idö multán győgyult csak fel. Felépülés* ulán Nigylikon maradi, amely vég­legeaen román megszállás alá került. A román po'gárőrcég is faloszlott és lassan-lassan beállt a béke. Tarnai, a román polgárőrsás! parancsnoki időközben eltűnt Nigyiakróf. X'/líf Magyar­arszágrn. Reinhardt aokáig kutatóit utána. So­káig eredménytelenül, míg mintegy másfél év­vel ezelőtt felfedezte Tarnai iariőzktddsl helyit. Ügyvédet fogadott. Ojszebordla Tarnzi bűnös­ségére vonatkozó összes aditokat. Tanukat ne vezett me* és a szegedi ügyiszsigen feljelen­tist isii Tarnai ellen. A nyomozást megipdiotiák. Az eridminyes munka elé azonban nagy akadály gördült. A Mnügy tanul kivitil niliül megszállt területen tartótkedlak s igy azok kihallgatását csak dip­lomáciai uton lenetett volna fogsnitositini. Mis bizonyíték nem állott a nyomozó httéeágok rendelkezéiére, aminek alapján az eljárást meg­szüntették. A Bűnügy aktái irattárba kerüllek Reinbardt azonban nem nyugodott bele a sikertelenül végsődMt nyomozás meddő ered­ményébe. A bűnügyre vonatkozóan összeszedett minden bizonyítékot, azokat átadta a szegedi ügyvédjének éa u|ból feleleveníti a régi, színia már ax elévülés küszöbén álló bűnügyet, amely­nek adataiból majd a bíróságok fogiák kihá­f omi az igazságot és újból feleleveníteni az 1919 beli nagylaki napokat, amikor Reinhardt István fSbidaagyiól Tarnti litván vetle át a polgárőrség pirancinokságát. (*-—&) A város egy angol pénzcsoporttól v«8z kölcsön nyolcvanmilliárdot? Az egyelemi építkezésekhez — mint isme­retes — as államon kivül a város is hozzá­járult, még pedig jelentékeny összeggel. Az álam két alkalommal egy-egymillió arany­kotonás segélyt igért, amelynek részbeni ki­utalása folyamatban van. A város bozzájáruláia a teljes egyetemi építkezésekhez 80 milliárd ke­reső volna, amelyet a város kölesen utján szerezne be. Az építkezések megkezdésekor s városnak sürgősen buszmilliárd koronára volt szüksége, amelyet az Angol Magyar B«nkiól vett fel. A kölcsön dollárkölcsön volt 7»/,-ad százalékos kamattal. A 20 milliárd koronábal a berubázáai munkálatokat fedezték és eddig 11 milliárd koronát költöttek el. A további kölcsön beszerzésére a város (anácta nemrégiben egy angol pénicsoportlől kapott ajánlatot. Az angol psnzcioport 80 mil­liárdot ajánlott fel a váróinak bét és filazázs­lékos kamatláb mellett 25 évrr. At ajánlat azonban inkább érdeklődő jellegű voll, ugy, bogy a város tanácsa ciak tudomásul vette as ajánlatot anélkül, hogy komolyan megtárgyalta volna. Más kölctönajánlat a városhoz eddig nem érkezeti éi igy az angol pénzcsoportnak a kölcsön aktualitása esetén esélye van arra, bogy a megbízatást megkapja a várostól. A városnak különben az a terve, hogy a nyolcvan­milliárd kölcsönből a már felvett huszmilliáid kölcsönt azonnal visszafizeti, hogy adőiságai egy kézben legyenek, Hétfőn színész-küldöttség kéri tanácsoty hogy no görditson akadályokat a nyugodt munka olé. A szegedi szinház, a tanács egészen érthe­tetlen magatartáaa következtében, csak most jutott el igazi válságához, amikor Andor ügyei valamennyire rendeződni kezdenek. A kon­cessziót — ba a tanács közbe nem lép — An­dor már megkip'a volna és a koncesszió val a kesében e*ó»zen bizonyosan ismét nagy lépés ludoft volna előre tenni ügyei rendelésének utjái. DJ a tanács — ms zen (udja a közön­ség, hogy miért — jobbnak lálla, hogy várat­lan pálferdulőssil útját állji annak, bogy An­dor batogatáa nélkül megkapja a konceisziót. Ezzel most Kár a színházat juttatta válságos helyzetbe, amelynek most, augusztus legutolsó napjaiban sincs biztos poziciiju igazgatója. A kultuszminisztériumban a jelek szerint s koncesszió sorsáról ciak akkor akarnak msjd dönteni, ba a bíróság ítéletei hoz abban a pör­ben, amelyei a szerződés felbontása iránt a város inditott Andor ellen. Az első tiryyslás ebben as ügyben kedden, augusztus 31 én letz. Egészen valószínűtlen azonban, bogy már ezen az eltő tárgyaláson ítéletet hozzanak. Minthojy pedig a dolgot mégsem lebet ki búzni az emberi kor legvégső határáig, igen valószínűnek tar juk, hoiy abban az esetben, ba kedden mm boz a biróság ítéletet, a kul­tuszminisztériumban mégis csak el fogják ma­gukat határozni arra, hojy végleg döntsenek a koncesszió sorsáról Említettük már mai éi tegnap1 szátnunkbsn is, bogy a koncesszió ügyétől függetlenül töhh irányban tárgyéiisek hdullak meg annak ir­dikiben, hegy az Atder rezsim esetleg likvidit­lesiik, de Miien is a felek küciisis hezzú­jitulásával. Nem zárkózik cl egy ilyen meg­oldástál maga Ander Zsigmond sem, a\i leg­u'Abbl budapesti tartózkodása alatt tárgyalt KUs Ferenccel is Farkas Imrtvel, akikről as a hir (erjedt el, hogy esetleg pályáznámk a sze­gedi színházért. Kiis Ferenc kijelentette, bogy eszedgdbjn sincs pályázni, Farkis Imre állító* lag Kürti Qyörgy társaságában pályáznék, de nekik nincs pénzük ét információnk szarint a várostól akarunk pinzt szerezni a szizház át­vitelire is Igazgatására. Farkas Imre állitólsg hitfőn Szegedre jin, htgy ebben a* ügyben tároyaljei Gaál Endrivel. Érdekes ajánlatot tett ma a városnak Ander Zsigmond. Az ajánlat előzménye az, hogy Xs'zaayi Ussfő szerelne megválni a picii szinház igazgatásától és szivesen átvenné a szegedi színházat. PJcsett viszont nagyon szi­vesen látnák Andor Ziigmondo'. A csere föl­lé eleire nézve a két iiaigatá nagy vonásokban megegyezett. Andor tehát azt az ajánlatot lette Gaál Endrének, bogy jámijen hozzá a várés ehhez o cserihez, de Qsál kijelentette, hogy Asszonyi nem kúl Szegednek. A Faragó-féle kombináció teljesen elesett. S egeden tsr:ózkodik Feresczi Frigyes és a szinhls átvételéről tárgyal. Valamilyen formá­ban tenne van ebben a kexbixáclőban Baróti József Is. Andor hétszáz milliói kért Ferenczi­től, aki azonban ezt a: összeget sokzlíotta és mint halljuk, háremszázilven mtllliirl hajlandó lenne migához váltani a szegedi színháza'. Ezeken kivüi felmerült még igen sok, leg­nagyobbrészt teljesen komolytalan kombináció, amelyekkel egyáltalán nem érdemes foglalkozni. A helyzet ma változatlanul az, hogy Ander Zsigmond jogszerűen Igazgatója a szegedi szín­háznak éi teljes mértékben bírja a kultusz­minisitér um és a szinészegyesület rokonszen­vét. Egyelőre lebát az ő bozzájáru'ása nélkül senki sem ülhet be a szegedi színház igszgatői székébe és a koncesizió ügyében erős és ko­moly sánszai vannak. Értesülésünk szerint egyébként hélíői délelőtt a színészek egy nagyobb küldittsige feg meg­jelenni e városházán és most már stra fog|a kérni a tanácsot, hogy ne gődítsen tovább akadályokst Andor koncessziója elé. A társulat együtt van és nyugodtan dolgozni szerelne. A küldöttség emlékeztetni fog á a tanácsot arra is, hogy egy teljes megszerveiett társulatról van sió, siáz ember kenyeréről. Japán 16 orvost küld Budapestre. Budapest, augusztus 28. A japán kormány bárom kiküldötte ma Budapestre érkezett és meglátoga la a klinikákat. A jspán kormány másfélévis tartózkodásra 16 orvost log kiküldeni Badapesre. A román király kibékült fiával. Bukarest, auguszlui 28. A Kuantul közli, fcojy Ferdinánd román k'rály Parisbin tilál­kozott Kdre'y volt trónörökössel. A találkozás a legbemőségssebben folyt le. Bis'osra veszik, hogy a családi összeköttetés h ilyreáll. Egyelőre mig nem tudják, bogy Károlyt ujdői megtesiik-a trónörökösnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom