Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-20 / 192. szám

¥ DELMAQYARORSZAQ 19J6 augusztus 20 Wimmep nyílatkosati a levania-Ogyban ellent inditott eljárásról. Csütörtökön délelőtt a rendőrségi folyosón nagy feltűnést keltett Wimmer Fülöp kanarai elnök megjelenése, aki dr. P pp Menyhért rendőrkapitány hivatali helyiségébe nyitott be. Értesülésünk szerint Wimmer megjelenése az ismeretes levente-üggyel volt kapcsolatban, amelyben a kamarai elnök mint vádlott szerepelt. Wtmmer a hivatalos aktus végeztével munka­társunk érdeklődésére a következőket mondta: — Én cssk annyit mondhatok, nem tudom mrgérteni, hogy az illető lap honnan vette a nekem tulajdonított inkriminált kifejezéseket. Én azokat sohasem mondottam és a nekem tulajdonüoft kilejazéssk a megjelent formában merő koholmányok. Még a vádakhoz hasonlót sem mondottam, A városi pfrt ismeretes ülésén önálló beszédet nem is mondtam. Takarékos­ságot hirdettem minden vonalon, ugy as állam, mint a város háztartásában, anélkül, hogy a levente- és a cserkész-intézményt érintettem volna. Kérek konkrét vádakat és akkor majd megfelelek rájuk. Es a bűnöm, ha ez bűn ... Ez flgyben különben a rendőrségi kihallga­tások már befejeződtek és as úgy szaporodó aktái kiinduló helyűkre, a kir. ügyészségre kerülnek vissza. Egy csengelei földbérlő albérletbe adta a földjét A város visszaveszi földjét a főldbérlőlől és az albérlőnek adja bérbe. !é Érdekes földbérbeadást tárgyalt a csütörtöki tanácsülés, amely egyúttal világosságot dérit a csengelei állapotokra és igizolja a közgyűlés azon tagjiinak álláspontját, akik a földbérek alacsony voltát kifogásolják. Ugyanis a város 30 hold csengelei földet három évre bérbeadott Párat i István Csengele 167. szám alatti lakos­nak. A bérlő fizetett 10 hold után holdankint 50 kilő búzát, a másik 20 hold föld után pedig évi 18 métermázsa és 70 kiló bazá*. Piragi sokallotsa ezt az összeget és mérséklé­sért a bírósághoz fordult, ahoi a 10 hold bér­összegét változatlanul hagyták, de a 20 hold bérét iesiúUUoltdk halúankim 72 kiló rozsra. Mikor a bíróilag megállapitolt bérösszeg jog­erőre emelkedett, Paragi ís'ván kiadta a 30 hold földet bérbe Cs. Kovács Imre szanki lakosnak a következő feltételek mellett: Kovács Imre fizet Paragi Istvánnak minden évben holdankint 2 mitermizsa rozsot, egy htzoti disznót, amely legalább százkilós, 12 libát, 12 pulykát is 50 darab csirkit. Az egyezség megkötése után Paragi visszavonult tanyájára és átengedte a gazdálkodást Kovács Imrének. A szomszédok tudomást szerezlek a föld bérbeadásáról éa bejelentették a tanácsnak. A tanács tagjai mosolyogva vették tudomásul Paragi furfangos bérletátruházását és kimon­dották, hogy Paragitól anionnal olveszik n 30 hold tildéi, birbtadják Kovács lmrintk holdan­kint 2 mitermázsa rozsirt, ds a iibbi iermi­szetbeni jdrandtsdgrn a tanács nsm rs/lektát. j A tisz i ügyészség pedig a biróság előtti pörök­hös csatolni fogja Paragi és Kovács szerződé­sét, mint annak a bizonyítását, hogy a csen* gelei földekért alacsony bért fizettet a város. A Délmagyarország Szegeden és környékén az egyetlen liberális lap. Fennállásának biztosítéka és ereje a független polgárok és munkások támogatása. NMMMf&MMMWMMMWMm II francia frank sorsa. Irta: dr. Kertész Béla. Páris, augusztus. A külföldön járó magyar a betegségem már szerencsésen túlesett ember nyugalmával ás tárgyilagosságával szemléli azt a példátlan izgalmai és lázas tülekedést, amely a frsncía frank válsága folytán úrrá fett ugy a francia, mint mis külföld gazdasági közvéle­ményén. Legyen bár angol, amerikai, holland, vagy német, ezer érdekszállxl van kötve a fran­cia fraak stabilizációjához, vigy további gyen­güléséhez. A gazdasági éief nigy törvényszerű­sége hozza magával, hogy nemcsak minden francia, de a külföld gazdasági köreinek nagy­része is akaratlanul leült a világgazdaság nagy ronlette-asztalához, amelyen a francia frank for­gását kényszerül meglátszani. ,Va-t-il psrdreou non", — ez a nagy kérdés. Mag fog-e állani a lejtőn, vagy tovább suhan ? Mindkét bekö­vetkezésnek más és más mélyreható következ­ményei lesznek, amelyek egész Európára ki­halnak. Ha tovább esik a frank, kiélesednek az infláció összes ismert jelenségei. Színleges, nagyvonalú gazdasági lüktetés Franciaország­ban, az olcsó, aranyparitáson alul előállítóit iparcikkek duspingje nagy versenyt iámssat továbbra is a külföldi piacokon a német és angol áruknak. Az infláció hatása alatt növeke­dik a belső fogyasztás, mindenki keresethez (ut, sok százezer külföldi munkás kenyere to­vább is biztosítva van. De élesebben fognak Jelen kezni a hátrányos következmények is. A középosztály, köztisztviselők, magántisztviselők, munkások nyomora, a magánzók, kislőkések társadalmának tönkrejutása és ennek nyomán a súlyos szociális rázkódtattok, amelyek a fran­cia népjeilem impulzív sajátosságára való tekin­tettel as állami éldrs is métyrehstó vábággal járhatnak. Ellenben, ha végérvényesen, a további játék lehelöíéRénsk végső kikipcto áiával stabilizá­lódik a frank, véget ér a francia gazdasági konjunktura ir. A lázasan felpüffedt test össze* esik és be kell olt is köve kezni minden vona* Ion a leépítésnek. Matematikai pontossággal fog ez bekövetkezni, mert adva vannak a következ­mények összes okozói. Poincaré híressé vált pénzügyi reformja értelmében ujabb évi hat­milliárd frankot kiván az eddigi közterheken felül a francia gazdasági életbői kiszivattyúzni. Ebből 1100 millió esik a kereskedelem és ipar, 120 millió as agrárérdekeltség többletadójára, 1500 milliót akar a vasúti fuvardijak felemelé­séből, 660 milliót az illetékek emeléséből, a különbözetet pedig a kiviteli illetékek és be­hozatali vámok felemeléséből akarja beszedni. Ha ez a pénzügyi terv valóra válik, a kereske­delem és ipar a saját közvetlen adója, a fel­emelt vasúti fuvartételek és a megnövekedett kiviteli és bshozatali vámok következtében oly súlyosan lesz megterhelve, hogy egyesapásra elveszti a külföldi piacokon eddig élvezett ver­seny előnyeit. Bekövetkezik ezzel az exportípir és kereikedelem visszafejlődése és leépítése. A belföldi piscon a frank stabilitása folytán a munkabérek, fizetések, lakbérek és anyagárak aranyparitásig fogják a esai alacsonyabb szintről felkűzdeni magukat s ezzel beáll a belső fo­gyasztás válsága. Munkátok és alkalmazottak nigyszámu elbocsátást, helyesen vezetett válla­latoknak kgllő időben való leépítése, más vál­lala'ok okszerű bukása fogja jelezni az infláció lázas megpüffedésének megszűnését, de jelezni fogja egyúttal a francia konjunkfura végét is, H JSSZU évek óta Európa nagy gazdasági tes­pedésébsn kivételes terület voli Franciaország. Itt még lüktetett minden, foglalkoztatva volt minden vállalat, kenyérhez jutóit minden kéz, söt sok száíeier külföldi munkás talált kielégítő muaksalkalmat. Mindez még foiytatódhaiik egy rövid ideig, ha a frank tovább zuhan, mert a gazdasági álet ez esetben elbirja a Poincaré által rárótt, de rosszabb frankban fizetendő nagy terheket és az infláció danse micsbre­jában még rövid ideig sok ember jól érezheti msgát. A nigy kérdés tehát fel van vetve. To­vább zuhan e vagy nem? Mindenképen joggal lehef a francia gazdi sfgi élet konjunktúrájának közel bekövetkező végét megjósolni. Poincsré ismert lervszetéböl látjuk, hogy Ok ugyanazon hibába esnek, mint mi. A magán­gazdaságokat gyorsan és eredményesen kiszi­vattyúzni az államháztartás javára, sikerre ve­zető orvoslása az államnak, helyreállíthatja a költségvetés egyensúlyát, de a radikális kura hatása a magángazdaságok elsorvadásában fog Jelentkezni. S ez még a viszonylag Jobbik eset. Rosszabb, ha a kura sikerre nem vezet, mert Franciaországban az infláció pusztitása hatvá­nyozottabb lesz, mint nálunk. Minden második francia polgár hlstökés, kinek vagyona belföldi és külföldi kötvényekben fekszik. Ezek tönkre­jutása nagy társadalmi megrendülések előidé­zője lesz. De a francia frank ellenségeinek is nagyobb a tábora, mint a kis magyar koronáé volt. A háború előtt Franciaország volt a világ bankárja, Európa és Amerika államai és váro­sai, nagv vállalatai mind innen merítettek köl­csönt. Világrészekre terjedő láncolat az, mely­nek érdeke, hogy az aranyfrankban felvett bi­teleket tei|esen leromlott papirfrankban fizethes­sék visssa. A nagy nemzetközi roulelte- asztalnál lélekzet­fojtva figyeli mindenki a francia frank sors­döntő forgását. C<ak mi, magyarok állunk itt a legcsekélyebb érdekkel, de a legtöbb — tapasz­talati tudással. Gyermekdlvat Szegeden. Hat hónap óta, amikor ugyanis az évtizedeken át létezett Kráhl Ida-féle Kelem ín uccai gyermekruha szalon megszűnt, nem volt Szegeden gyermekruha üzlet. Ezéit határozta el Wigner Mihályné hogy gyermekruha szalonját a Vitéz uccából Kelemen ucca 7. sz. alá helyezi át, amelyet már a közönség megszokott Az uj üzlet mérték szerint gyermek-, fin- és linyka­ruháhat a legszebb kivitelben, jutányos árbin készit. Az iskolaév kezdete előtt ajánlja a cég a célszerű iskola­ruhákat, köpenyeket, melyek Ssészen is kaphatók. 258 Jó kávé — jó egészség! 995 Tiszta babkávé nemcsak élvezeti cikk, hanem kiváló oivosok véleménye sze­iint a betegségeket elháritja. Az egész­ségei fokozza és elejét vesu az emész­tési zavaroknak. MEINL GYULA Klauzál tér 2. BRILLIÁNS! ovimínt ivami Ao ovilai c vo y<n>lr »«!•. ® a gyémánt, arany és ezüst ékszereket, vala> Ül mint a legjobb gyártmányú svájci órákat a legjutányosabb árban csakis I a legjutányosabb árban csakis I |MftEHOFFER V. | I 6rá«- és ékszerésznél Kárász ucca 2. I vásárolhatja. 286 9 | Részletfizetés kedvező feltételekkel | Pénzkölcsönöket födekre, házakra legelőnyösebb feltélelek melleit közvetil: Kenyeres Izsó hatóságilag engedő­lyezelt pénzkölcsön közveiitő irodáia, Tí»«« Lajos kőrnt 95. II. emelet 16. ajtő. Telefon 18-17. SIÍ VETKEZIK, * ^ Szegediek találkozó helye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom