Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-17 / 189. szám

- 192i augusztus 17. DBLMAGYARORSZAG 3 Lord Kitchener holtteste helyett ÜP88 koporsót vittek Londonba. (Budapesti tadösttőnk telefonjelentise.) Lon­donból jelentik: A belügyminisztérium hivata­los jelentése szerint ma délben nyitották fel azt a fakoporsót, amelyben állítólag lord Kltchener tábornok teteme nyugszik és amelyet Power •MMMMWMMMWMMMWWWMfMtMSMflMW angol újságíró szállíttatott Norvégiából Angliába. A koporsó felnyitásánál kiderült, hogy az tel­jesen üres és igy a hiradások nem felelnek meg a valóságnak. Elkészült a város keresote a szinházi szerződés érvénytelenítéséért. szerződés, a kényszeregyezséget elutasító tör­vényszéki végzés és a városnak Andorral kötött Iegujsbb szerződése. E szerződés áttanulmányo­zásánál dr. Simkó Elemér főügyész — amint munkatársunknak mondotta — „szenzációs" felfedezésre bukkant. — Acdor Zsigmondnak a várossal kötött legújabb szerződése súlyos és döntő formai hibákat tartalmaz. A január havában ujabb három évre megkötött szerződést ugyanis csak Andor irta alá. A szerződésről hiányzik a pol­gármester aláiíása, ami — persze a h. főügyész szerint — semmissé tesii a szerződés jogi értékét. — Ezek szerint, mondja SImkő, a városnak nincs is uj szerződése Andor Zsigmonddal. Ezt a tényt a keresetben különösen kidomborítottam. Elmondotta még a főügyész, hogy a járás­bíróságon a sürgöiség kimondását fogja kérel­mezni, ugy, hogy nyolc napon belül az érdemi dSntés is megtörténhét. A sörcösség kimondá­sát annak idején a felsőbb biósági fórumoknál is kérelmezni fogja a föögyész, aki tebát most egy olyan szerződés érvénytelenítésén fáradozik, amely szerinte — meg skes kötve. Az ismeretes tanácsi határozat érielmében, dr. Simké Elemér h. főügyész hélfO délelőttre elkészítette az Andor Zsigmonddal kötött szer­ződés érvénytelenítését kérő polgári keresetet, amelyben a pör tárgyát összegszerüleg 200 millióban jelöli meg. A keresetet a tanácsi ren­di Ikezés szerint még héttő délelőtt be kellett volna adni, de a főügyész csak 12 óra után ment át a járásbíróságra, amikor ott már letel! a panaszfelvétel ideje. A kereset beadása igy kedd délelőttre maradt. Gaszner Béla járás bírósági alelnök iz ügy fontosságára való tekin­tene! minden valószínűség szerint nyolc napon belül kitűzi az ügy érdemi tárgyalását. A kél ir terjedelmű kereset kifejti, hogy a város nem iát biztosítékot arra nézre, hogy Andor Zsigmond a szegedi szinház hajóját biztos révbe tudja majd kormányozni. Erre először is az anyagi feltételek hiányoznak. Április 20-áfg nem Jelentette be azonkívül a társulat Jövő évi névsorát és ezzel nem tett eleget a szerződés erre vonatkozó pontjának. Nincs meg még a koncessziója, ami kizárja működési lehetőségét. A kereset mellékleteiképen szerepelnek: az Andor Zsigmond—Palágyi-féle Hétfőre virradóra ujabb rablást akartak elkövetni Dorozsmán. Éjszakai szállás, nyolc ember ai udvaron. — A társaság elmenekült. A betörések, ugy látszik, nem értek véget Dorozsmán. Vasárnapról hétfőre virradó éjjel ujabb belöréat akarlak elkövetni, amelyei azon­ban a házbclick még idejekorán Észrevetlek. A birek sserint ugyanis vasárnap este az István­ttcca 12. számú házban egy fit fi Uri éj jeli szállást. A házbeliek befogidlák a jövevényt, majd aludni térlek. Nemsokára ezulán észrevették, hogy az idt­gea óvaiotaa fiikel az ágybil is kimegy az udvarra. A házbelieknek Mindjárt feltűnt a do­log és utánamentek. Kiérve, rémülten látták, hogy, amennyire a sötétben kivenni Ishetett, körülbelül nyolc ember áll az udvaron. Azon nal kiáltozni kezdtek segítségért, mire szembe­rek gyorsan elmenekültek. A dorozsmai csendőrség erélyesen megindí­totta a nyomozást, minden energiával azon vtn Mozgalom indult meg, hogy a jugoszláv kormány Szegeden is állítson fel kereskedelmi konzulátust. A napokban aláirt migyar—jugoszláv keres­kedelmi szerződéssel kapcsolatban mindinkább merülnek fel as iparosság körében olyan indít­ványok, melyek megvalósulásuk esetén az ipa­rosság érdekeit szolgálnák. A szegedi iparosság ugyanis a pécsi viszonyokról példát véve, moz­galmat indított abban az irányban, hogy Sze­gedin is áilliten lel a jugoszláv kormány ke­reskedelmi fiókkonzuláiusi, amiirt cietibs Sza­ft adkára a magyar kormány áelegálna kereske­delmi konzuli. A konzulok hivatása lenne nyilvántartást ve­zetni a hely bili kereskedőkről és iparosokról. A konzulátusok felállításával előreláthatóan élén­kebb kereskedelmi élet indulna mrg, már csak azért is, mivel nem kellene elöob felutazni Pestre és as oltani konzulátustól felvilágosítást kérni, hanem azt he'yben is megkaphatta az érdeklődő. A mojgalom kiterjed a szegtdi ka­mara egész területére. A mozgalom ugyanis azt is el akarja éini, bogy a szomszédos, külö­nösen pedig keleti államok hivatalos kizszáliitási irtásitól is hozzáférhetők Ügyetek Siegeden, A külföldi közszáilitási pályázatok ismerete már csak azért is fontos lenne, mivel a szegedi ka­mara kerüleiében levő kereskedők és iparosok bátran felvehetik a versenyt a többi környező államok iparosaival és kereskedőivel szemben. A magyar érdekek képviseletére legajánlatosabb­nak gondolják egy nyugalmazott német, vagy olasz volt konzul meghatalmazását, akik az e léten már korábban szerzett tapasztalataikkal és összeköttetéseikkel kilűnö szolgálatokat tehetné­nek a magyar kereskedő és iparosvilágnak. A kereskedelmi konzulátusok felállítása Sze­gedre nézve nagy jelentőséggtl bír, mert a Dél­vidék elszakiíása kövelkezttben Szeged keres­kedelmének és ipsrának Alsó* és Felsőtanya vidéke nem jelenthet piicof. Szeged a határok révén teljesen el van zárva régi piacaitól, a megmaridt kis ierülelek pedig nem tudnak megélhetést nyújtani a szegedi kereskedelmi és iparos társadilomnik. Es a mozgalom csak első lépcsője lenne egy nagyebbszabásu Iparfejlesztési akciónak, amely a magyar és különösen a szegedi iparnak ismét nak, bogy a vakmerő embereket elfogják és es­zel talán véget vethetnek az utolsft időben egy­más után megismétlődő bűncselekményeknek. A legutóbbi, a pénteken elkövetett vakmerő rablótámadás ügyében a község közönsége né­hány adatnak jött a nyomáré. Többen látták azt a két embert, aki behatolt özvegy Borbély­néhoz. Egyesek azt is tudjik, hogy az egyik betörőt Plstá- nak hivják és mindketten való­színűleg Horgos környékéről valók. Mások azt állitják, hogy Riszke kimyikin iáitik a határ feli menekülő beitrőket. Többen, akik látásból ismerik est a kél em­bert, ugy vélik, hogy nem esek követték el a néhány hit előtti vakmerő rablótámadást, mert állitólag az igazi támadókról mast már meg­bízhatóbb adataik vannak. Dorozsmán most mindenesete as egymásután megismétlődő tá­madásokról bsszél as egésx község. gyökeret verne a Díividéken és a Balkánon. Idevonatkozóan biztatóan hat a legutóbbi karlicai diákkongresszus, amelyen a magyar kiküldötteket Jugoszláviában a legmesszebbmenő szivélyességgel fogadták. Hogy a szegedi ka­marsi kerület minél jobban megmutathsssa ipari erejét, arra is tervek merültek fel szegedi ipa­ros körökben, hogy állami segítséggel Szigeden eiy áramlntacsirnokot állítsanak fel, amelyben központosítva lennének a kisebb városok és községek ipari készítményei azzal a céllal, bogy a Szegeden megforduló idegen iparosek és ke­reskedők gyors és pontos áttekintést nyerhesse­nek a szegedi kerület iparosainak alkoté képes­ségeiről. AZ OLVASÓ ROVATA. Tiszai hal, amely nem is tiszai. Igen tisztelt Szerkesztő uram 1 A napokban Sze­geden jártam, gondoltam, valami meglepetést kel­lene a családnak hazavinni Ceglédre. Paprikát már vettem, no, gondolom, egy jó potyka sem utolsó dolog. Sikerült is egy jú nagy potykát jó árban a Tiszán megvásárolnom és ami a fődolog, nagy fáradsággal, de élő állapotban hazaszállítani. Vendéget is hivtunk erre a halvacsorára, de még soha igy nem jártunk, mert a halvacsorán lágy­tojással kellett beérnünk. Sajnos, ott Szegeden, a Tiszán vásárolt hal — nem tiszai hal volt, hanem valamelyik téglagyári kubikgödörböl, vagy talán abból a nagy állomási pocsolyából való. A hal olyan pocsolyaszagu volt, hogy képtelenek voltunk a megfcőstolásnál messzebb menni. Felhívom a hatóságok figyelmét, hogy igy még sem mehet. Ilyen halat itthon is kapunk féláron és nem kell Szegedről Ceglédre cipelnünk. Tisztelettel: Egy ceglidl Máv. főkalanz. Kik dolgoznak a Szentháromság-uccal bérháznál ? Tekintetes Szerkesztősig I .Kiáltás a munka­nélküliek közül" cimü cikkére vonatkozólag az alábbi aorokat kéram közölni: Szűcs István, Dócti Mihály és Tóth J &ssel kijelentik, hogy a Ssenlháromság-ucca 4, szám alatt épülő bér­házáéi 16 kőmfiver, 23 férfinipszános, 14 női napszámos. 5 fiunapszámos, 4 tanonc, össze­sen tehát 62 munkás dolgozik. A 62 munkás közül 54 szegedi is 8 tdpiL Másvidéki egyetlen egy sincsen. A fényekből látható tehát, hogy a névtelen munkanélküli jajkiáltása alaptalan. A nyo!c tápéi lány is ugy került be, hogy a munka kezdésekor nem Js­Isntfceieit elég szegedi. Ezeket pedig, miután hetek óta itt dolgoznak, nem dobhatom ki egy esetleg dolgozni nem akaró kedvéért. Ami pe­dig a polgármester ur igéreiét illeti, nemhogy kötelezővé lelte a helybeli munkások alkalma­zásé', hanem személyesen jöit el az alapozások idején és meggyőződöli a munkások htlybeli­ségéről. A névtelen munkanélküli támadását visszautasítom. Kiváló tiszteieltel: Breaer Imre. Egy laikus a villanyszerelésekről. Igen tisztelt Szerkesztő ur l Mint a Délmagyar­ország olvasójának, engedje meg nekem, a laikus­nak, hogy a villanyszerelők akciójához néhány megjegyzést fázzék. Nézetem szerint, ha a vil­lanyvezeték helytelenül, rosszul, szabályellenesen van vezetve, ez csak a szerelő cég hibája, mert nekem mint laikusnak nem kötelességem a szere­lők munkáját ellenőrizni és ha azok rosszak, én nem viselhetem annak kicserélési költségét, ha akkor a szerelő cég másfajta vezetéket adott. Ezért csak a szerelő cég lehet a felelős és ha a szakértő ma megállapítja a helytelen munkát, akkor azt helyesen elvégezni neki kötelessége. Ha egy ily szabályrendelet készül, holnap a munkanélküli épilök jönnének azzal, hogy mivel szabálytalanul van sok házban a kéménybe ge­renda beépítve, tűzveszélyes és le kell bontani a félházat. Holnapután pedig más iparosok más újításokat kivánnak szabályrendeletileg a terhek alatt nyögő lakosság nyakába zuditani. Másutt is voltak tüzek és balesetek a villanytól, de ilyen erőszakos módon munkaalkalomra még sehol sem törekedtek. Ha annak idején a villanyszerelök tudták, hogy rossz, szabályellenes vezetéket szereltek fel, ők a felelősek és Így a következményekért is ők lehet­nek a felelősek. Tisztelettel: Egy laikus olvasó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom