Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-14 / 187. szám

1916 augusztus 14. O 5 Jtz alsótanyai f5ldbérl6k ujabb bérraviziót kívánnak a várostól. A közgyűlés hitároufa alspján — mint is­meretes — a város tanácia nem régen végre­ftsjtotta a drágán elárverezel! városi bérföldek birreviziőjif. Mindenki azl gondolta, hogy ez­zel az önként végrehajtott földbérrevizióval, amely a város jövedelmeit súlyos milliárdokkal csökkentette, meg vannak elégedve a földbár­lök éi kihullt az elégadetleaslg méregfoga. Annái nagyobb meglepetést keltett az a leirat, amely néliány nappal ezelőtt érkezett a város tanácsához a földmivelésügyi minisztertől. A Miniszter arról értesítette a várost, hogy Király Stnő is százhatvan alsólanyni bérlőtársa köz­vetlenOl hozzáintézett kérelmükben ujabb reví­zió elrendelését kérték. Helyesebben annik a kormányrendeletnek a médositását klvánjik, amely szerint azok a bérlők, akik holdankint két mázsa búzánál nagyobb bért fizetnek, a bíróságtól kérhetik a föidbárek megáiiipitáiát. A siázbitvan allétanyai bérlő azt kívánja, hogy a földmivelésügyi miniszter változtasia meg ezt a rendeletet, ugy, hogy azok a bérlők is kér­hessenek birii bétmsgdUapitdst, akik két mázsa búzánál kevesebb bért fiietnek bérletük holdja alán a városnak. A miniszter Iskflldte a fanácsnak a bérlők kérvényének másolatát aszal a megjegyzésül, hogy az abban felaorakozfafott érvek helytállók­nak látszanak, éppen ezárt ajánlatosnak tartja, ha a város ssjéU hatáskörében ezeket a bére­kei Is revízió alá veszi és megfelelő mértéiben csikkentL A miaisster hivánaágának végrehaj­tásáról Isleifést is vár a város tsnáciáfél. A tanács pénteken foglalkozott ezzel a kér* désssl és a tiszti ügyészség jelentése alapján ugy határozott, hogy felír a földmivelésügyi miniszterhez, közli azt, hogy a város, tekintet nélkül a bérek nagyságára, saját haláskóribsn már revízió alá vette azoknak a bérfóláekaek a béréi, amelyeket 1922 alán és 1925 előtt hasz­nosítottak utoljára és ahol a bér tulnagynak bizonyult, olt minden kényszer nilkűl már in­ként redukálta azt. Ha a bérlők a redukált bé­reket is soknak tartják, visszaadhitják bérletüket a városnak, a város nj árverést tart majd rá­juk és ebből az aktusból Bea zárja ki azokat sem, akik lemondtak a bérié ről. Az ujabb re­víziót indokolatlannak tartja a tanács. Csak Peidl Gyula válaszolt... A szegedi városházán már régebben végrehaj­tották azt a tervet, amely csak most foglalkoztatja az egységes pártot, a választókerületek, helyeseb­ben egyes titkosan választó kerületek számának redukálását A hivatalos város, valahányszor a város nemzetgyűlési képviselőiről volt szó, mindig csak arra a két képviselőre gondolt, akik az első, illetve harmadik kerület mandátumát szerezték meg is kormánypárti lobogók alatt viselik a vároa képét sz országos politikában, de a második kerület valahogy kiesettt a hivatalos város tudatából. Számtalanszor megtörtént, hogy valamilyen vá­rosi ügy kisürgetéaére felkérte a tanács, vagy a közgyűlés a szegedi képviselőket, de még véletle­nül sem fordult elő, hogy a másoáik kerület im­pozáns többséggel megválasztott képviselőjét, Peidl Gyulát is felkérték volna, [Igaz, hogy Peidl Gyula sohasem reflektált hivatalos fogadtatásra, bankettre, fogatokra és autókra, amikor lejött Szegedre vá­lasztói közé, az is igaz, hogy amire nem reflektált, nem is kapta meg, de azért mégsem dült össze egyszer aem a világ. Most aztán olyan dolog tör­tént, ami általános meglepetést fog kelteni a városban. Szántszándékkal, vagy véletlenül a hivatalos vá­rosnak eszébe jutott, hogy a második kerületnek is van képviselője. Azt a levelet, amelyet a város képviselői kaptak, hogy járjanak el a sérelmes adókivetések revíziójának elrendelése érdekében, megkapta Peidl Gyula is. Hogy kivételesen miért kapta meg, az valószínűleg örök titok marad, de hogy eddig egymaga méltatta válaszra a három közül, az bizonyos. Bokor Pál polgármester-helyet­tes jelentette be a pénteki tanácsülésen, hogy a város megkeresett nemzetgyűlési képviselői közül eddig csak Peidl Gyula válaszolt, örömmel ajánlva fel a város adófizető polgárainak segítségét és megígérte, hogy teljes erővel síkra száll a sérel­mek orvoslásáért. IMMMMNMMMMIWMMMMMMMII samnan SHS A város félmilliárdot is áldoz egy művészi kivitelű, impozáns hősi emlékműre. "Az ntóbbi időben egyre többször került szóba « városbáián az a kívánság, hogy a város méltó módon örökitss meg a háborúban elhul­iott szegediek emlékét, mint ahogyan a leg­kisebb magyar könég is megörökitetts már. Szegeden is átíitottak fel egy-kít ilyen hősi em­léket, egyet páldául a Qiiella-térre, de ei ki­zárólag a hajdani negyvenhstos regiment hősi halált halt katonáinak nevét fogta megörökíteni eléggé szerencsétlen kivitelben. Sió volt arról is, hogy a szegedi honvédezred, as ,ötösük" is Iiláltitanik a város valamelyik pontján ilyen­féle emlékoszlopot, a szegedi huszárokkal és a hidászokkal együtt. Ezek a Isrvek azonban nem futottak még el a kivitel stádiumába, talán éppen azért, mert a város közönsége körében az a kivánság merült fel, hogy az eMlintieit apró emlékművek helyett a város állítson fel valami nagyon szép is abszolal műviszi értékű szoborművel a szegedi hősik emlékének meg­Jlökttisire. Eddig azonban ez a terv nem jut­hatott el a kivitelig, mert a városnak erre a célra ntm veit megfelelő összegű, felesleges pénze. A polgármesteri hivatal keretében működik Szegeden egy olysn hivatal, amelynek feladata többek közölt a hőü sirek gondozási. Ei a hivatal most beidrányt intézett a város ható­ságához és bejelentette, hogy az a százharminc millió korona, amely társadalmi uton és a város adományával gyűlt össze, elfogyott, a szegedi tetőkben njugvó több, mint kétezer hősi halolt drját hozták rendba belőle. Kívána­tos lenne, ha a város minden temetőben fel­állítana valamilyen emlékoszlopot, amely pótolná ai egyszerű hősi sirok fejtő rét. Eizel a beadvánnyal kipcsolatbin a pénteki tantciűlisen ismét sióba került i nigy emlékmű kérdést, amely feleslegessé tenné még ezeket a temetői emlékoszlopokat is. Gadi Endre kullur­tanácsnok bejelentette, hogy nemrégen egy fiatal szegedi szobrász bemntstla a tanácsnak néhány szobortervét, amelyek közölt volt egy-két na­gyon szép és müvéizi gondolat, alkalmas arra, hogy a szegedi hésök emlékét a várai vala­melyik közterén azzal örökítsék meg. Bokor Pál polgármester-helyettes pedig a tanács helyeslése melleit kijelentette, hogy a város az egységes emlékmű felállítására kisz akár jétmiltiárd koronái is áldozni. A tanács hangulatiból következtetve rövidesen sor kerül­het a művészi kivitelű, impozáns hősi emlékmű felállítására vagy üjsugedtn, vagy pedig a Stefánián. Ide tartozik az is, bogy a tanács kétmillió koronát szavazott meg a Szicíliában közös sírba temetett 11 msgyar katona síremlékére, amely­nek költségeirs országos gyűjtést indítottak. 200 jogászt, 150 orvostan­hallgatót vesznek fel a sze­gedi egyetemre. (Budapesti tudósítónk telefonfelenlése.) A kul­tuszminiszter ms adta ki rendeletét, amely számszerűen megállapít] i, bogy as egyes fő­iskolákra és egyetemekre az 1926 -27-es tan­évben hány hallgató vehető fel *z egyes fa­kultásokra. A szegftdi Ferenc József-Tudomány­egyetemre felvehetnek a jo^i »« fliismtudoraányi karon 200, as orvoii karon 150 éi 75 gyógy­szerész, a bölcsészei karon 100, a természet­tudományi karon 100 éi 100 gyógyszerész hall­gatót. CONRAD VEIDT „Szerelmi hipnózis" es TIN nagy filmje szerdától a Belvárosi Moziban

Next

/
Oldalképek
Tartalom