Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-01 / 176. szám

Hmm 3000 korona. •j&Ammms&smwBmMm xHMima Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám 16—34. Szeged, 1926, augusztus 1, VASÁRNAP l!*ffi?«Ufi tiaki Sgy hCnapra helyben <0.000 kor* Budapest®* <s USQ8 teafj Bar ;:» ntn ira hétköznap 2"co kof Tanít- 4s emaraiü :0G3 korona. II, ívtoljram, 176 MÍM A hivatalosak és a választottak. Az egész világon elterjedt tisztelőinek is bémulóinak őriisi csslid|» némi megdöbbenéssel értesült arról i napokban, hogy George Bernard Sh»w, becéző nevén röviden is egyszerűen O. B. S. kerek hetven éves. Hát még ez as örökké fürge és tréfás, örökké tiszteletlen és rendetlen nagy mesteri az iróniának és szatiránik is megöregedett ? Nem furcsa és lehetetlen jalenség-e a merész forradalmár, akinek hoaszn ősz szakálla van, amely azt a problémát adfs föl neki önkénytelep, hogy a paplan alatt, vagy fölött visel]e-e, aaikór lefekszik aludni ? Hiába, Posthume, Posthume, iabunim na ni és a mulő évekkel csöndesen megvénöt még a hangos 0 B. Sbtw is, az irőnikus ir irő, aki világéletében a fiatalság jogát hirdette és a világ vén szamárságait ostorozta. Lasssn elmultak mellőle az európai irodalmi nagy kabinet kiválóságai, a századvég és a századelő szellemi vezérei, elment as orosz lélek biblikus erejű prófétája, Nikolajevics Leo, aki világosság voit a sötétségben és aki dolgozott, amig mécse ki nem aludt, eltávozott a szigorú és igazságos Ibsen és a keserű és kegyetlen Stiindberg, észak két komor mágusa és honfitársai közül eltűnt az élet kertjéből Oscir Wi.de, aki egyszer királynak indult és aki koldus lett, a mélységekből kiáltó és a halottak élén lovagol már Ady is, a régi világ utolsó nagy énekese és az uj világ első birde tője. És cs«k nemrégen fagyott az utolsó mosoly Anatole F/ance finom és édes ajkára, aki talán mégis leginkább rokon és egyenrangú volt a Candida és Szent Johanna költőjével. Hs most körülnéz st betven esztendeiét vont* kodva és kölödve ünneplő G. B. Shaw e földön, nem sok magához méltó és hozzá fölérő nagyságot és hireseéget talál hirtelenében. Még él az orosz Gorkij, aki az uj O oszországnsk kétségtelenül egyik spiritus rectora volt még a béke iveiben, mig álmodozik a belga M<eterűnek és a német Hiuptmann, még alkot Thomas Mann és a francia izellem mai képviselői között még megvan Paul Ciaudel, hogy a betegesen hiu és nagyzoló olasz D'AnnunzioróI ne beszéljünk. De korunknak, ennek az elmulő és uJjászOlelő világnak, ennek a forrongó káosznak, ennek a felemás teremtésnek, ennek a kétségek és remények közölt vajúdó időnek a ma etök között senki se adott batároio tabb és világosabb hangot, mint ez a hetvenéves örökfiatal, ez a legkomolyabb tréfamester, ez a legderűsebb dramatikus, ez a mindent fejetetelére állító és igy mindent a maga igazi valójában megmutató költő. 0 a mi fura és fájó korszakunknak legkülönb hangadója és tanilója egyben. Nem kiméli a virgácsot e mester, annyi szent, olyan buszonötöt vág minden mai képmutatás és hazugság, butaság és gonoszság fenekére, hogy arról koldul és holla napjáig megemlegeti. De ez a G. B. Shaw alaplábm véve egy végtelenül becsületes es igaz férfiú, ennek a rothadt világnak és ennek a korhadt társadalomnak élő és vliágitó lelkiismerete, akinek műveit látva és olvasva egy kissé mégis csak meglapul a bűn és megjavul a hitvány. A jövőbe világit G. B. Shaw lámpása, egy szabadabb, boldogabb, igazabb, emberibb jövőbe. Már most ezt a nagy embsn, aki ma irónak is legelső Angliáben (mellet«e c ak Wells állhat meg egészen nyugodt lélekkel, Wells, aki szellemtestvére neWJ a hetvenedik születése napján, ami a legutolsó rakparti zsák hordó életében is nevezetes esemény, nem tudia és nem merte hivatalosan ünnepelni a mai Anglia sem. A lordok és egyéb urak távol maradtak a szirapflzion asslalától, amely annyi világraszóló remekmű alkotóját köszöntötte. Egyizerűen távol létével tűntetett az uralmon levő hatalom és csak a Latonr Party, a munkássíg pártja tisztelgett elölte. Csak a dolgozók ünnepelték Shtwll Milyen szép és méltó, sfilusos és igai ünnep es igy mégis 1 Hiába, még Angliában sem lebet próféta valaki életében, ha az elnyomottak és szegények pártjára áll és hanem hnzza az uralkodók diadaisiekerét. Lám, minálunk még a halhatatlanoknak se bocsátanak meg. Az Apostol és a Rapubllca, az Egy gondolat és a A nip neviben költőjéről például egészen, de egészen elfeledkezett a mii hivatalos Magyarország, hősi balála évfordulóján ! Jt szerb kormány demarsot intézett Bulgáriához. (Budapesti tudósítónk telefonfelentise.) Belgrádból jelentik: NUctics és Uzorovlcs miniszterek megszövegezték a legutolsó halárincidens ügyében a bolgár kormán) hoz intézendő demarsot. A demars szövegét délután táviratilag közölték Sándor királlyal és valószínű, hogy még ma éjjel kilin futárral küldik Szófiába, abol a jugoszláv követ fogja a további lépéseket megtenni. Belgrádban a hangulat rendkívül izgatott, a lakosság idegesen várja a Szófiából érkező további bireket. Igen nagy izgalmat okozott a délutáni szófiai gyors négyérás késése. Belgrádban már olyan hirek (erjedtek el, bogy Bulgáriában mozgósítások folynak és a szófiai helyőrsig nagyrészét a dilszerb határra összpontosítják. A bolgár követség ezeket a rémhíreket erélyesen cáfoja. sass essssHBBiBiisa: •aBSSESsasessKKSzssss: Rendőrök fogták körül a mexikói székesegyházat. Ostromállapot Mexikóban, Mexikó, julius 31. A kormány az egész országban minden sstratégiai pontra csapatokat is rendőriket küld a rend is nyugalom fentar• tdsa érdekében. A mexikói székesegyházat rendőrsig fogta kiril. NfW/orkból jelenlik: A mexikói kormány augusztus efssjére nemcsak az áliamrendőrVMMMMflMMMMMI^^ A kamara elfogadta Poincaré javaslatait. Szigorú törvén/ — szeparatista agitáció allén. séget, hanem a katonaságot is készenléiben tartja, mert az egyházi (örvény életbeléptetése alkalmával nagyobb tüntetéstől tartanak. Julius 31-ikén éjfélkor a leliészkedő papság minden helységben átadja a templomot a hiveknek, de a templom ajtaját nem kell bezárni. | (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Páriából jelentik: A kamara mai ülésén Poiacari beszéde során kijelentette, bogy bi a kamara nem fogad|a el haladéktalanul a kotmány javaslatát, ugy ax államkincstárt napi tizenhatmillió frank, óránkint hatszázezer frank kár éri. Igaz ugyan, hogy az adófizető polgárok eszei hasonló összeget takarítanak meg, ba azonban a terveiett adók nem folynak be, ugy hamarosan tönkremegy az állam, vele együtt tönkremennek az adófizető polgárok is. Az áldozatok, amelyeket a nemzet polgáraitól követel a kormány, elkerülhetetlenek. Poincaré aszal fe jezte be beszédét, hogy a szanálási javasla végrehajtása állal kivetett áldozatok az utolsók, amelyeket a kormány a nemzettől kért. Ezulin a kamara 380 szavazattal 150 ellené ben általánosságban elfogadta a pénzügyi javaslatot és dtlirt a riszlstes tárgyalásra, amelynek során a kommunisták többször igyekeitek a tárgyalás menetét megzavarni, végűi ia 291 szóval 188 elleniben riszleteiben is megszavaz ták Poiacari pénzügyi Javaslatát Poincaré záróbeszédében bejelentette, hogy kedden benyújtja a kamarához az amortizációs pfnzlintézet felállilására vonatkozó javaslatot. A szenátus pénzügyi bizottsága már holnap megkezdi a javaslat tárgyalását, ugy, hogy csütörtökön törvényerőre is emelkedheiik az. A kamara nyári szünete ezáltal eltolódik, mert a kormány a jövő héten le akarja lárgyalla'ni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a frank megmentése ügyében szükségesek. Barthou igaiságűgyminisster ma törvényjavaslatot nyújtott be, ame'yben felhatalmazást kér a kormány számára, hogy minden olyan propagandát megakadályozhasson, amely az állam egyes részelt függetleníteni akarja a kormány korlátlan autonómiája alól. Barthou kijelentette, hogy a kormány könyörtelen eréllyel fogja ezt a javasla lot végrehajtani, amelynek érteimében 1—5 ivig terjedő bőrtönnel, 100—5000 frank pénzbüntetéssel sújtja a javaslat ellen vetőket, azonkívül örökre száműzheti őket Franciaországból. Ujabb leleplezések Gajda tábornokról. Aranyak, amelyekkel a tábornok nem azámolt el. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Prá gából jelentik: A Rade Právi, a kogtmunitta párt ázócsöve ujsbb lelep etéseket kflzöl a Gajdaügyben, Köziéieszi azt a napiparancsot, ama lyet Gajda tábornok annak idején valamennyi Kelet-Szibériai-i légió parancmokaihoz intézet'. Ebben a napipar ncsban Gíjda felhívja a légió parancinokainak f gyeimét arra, hogy a szovjet I területéről menekülő bolsevisták hatalmas arany- j készleteket hoztak el az állampénztárból. Ezt az aranyakat el kell venni a bolsevistáktól, mondja a nap;pirancs és a cseh nip felszabadítására kelt fordítani. A Rude Právó megállspitji, hogy ezt a parancsot végre is hajtották, az aranyat beszolgáltatták Gafda tábornoknak, aki azonban mig a mai napig sem számolt el a kincsekkel.