Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-01 / 176. szám

Hmm 3000 korona. •j&Ammms&smwBmMm xHMima Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám 16—34. Szeged, 1926, augusztus 1, VASÁRNAP l!*ffi?«Ufi tiaki Sgy hCnapra helyben <0.000 kor* Budapest®* <s USQ8 teafj Bar ;:» ntn ira hétköznap 2"co kof Tanít- 4s emaraiü :0G3 korona. II, ívtoljram, 176 MÍM A hivatalosak és a választottak. Az egész világon elterjedt tisztelőinek is bé­mulóinak őriisi csslid|» némi megdöbbenéssel értesült arról i napokban, hogy George Ber­nard Sh»w, becéző nevén röviden is egysze­rűen O. B. S. kerek hetven éves. Hát még ez as örökké fürge és tréfás, örökké tiszteletlen és rendetlen nagy mesteri az iróniának és szati­ránik is megöregedett ? Nem furcsa és lehetet­len jalenség-e a merész forradalmár, akinek hoaszn ősz szakálla van, amely azt a problé­mát adfs föl neki önkénytelep, hogy a paplan alatt, vagy fölött visel]e-e, aaikór lefekszik aludni ? Hiába, Posthume, Posthume, iabunim na ni és a mulő évekkel csöndesen megvénöt még a hangos 0 B. Sbtw is, az irőnikus ir irő, aki világéletében a fiatalság jogát hirdette és a világ vén szamárságait ostorozta. Lasssn elmultak mellőle az európai irodalmi nagy kabinet kiválóságai, a századvég és a századelő szellemi vezérei, elment as orosz lélek biblikus erejű prófétája, Nikolajevics Leo, aki világosság voit a sötétségben és aki dol­gozott, amig mécse ki nem aludt, eltávozott a szigorú és igazságos Ibsen és a keserű és kegyetlen Stiindberg, észak két komor mágusa és honfitársai közül eltűnt az élet kertjéből Oscir Wi.de, aki egyszer királynak indult és aki koldus lett, a mélységekből kiáltó és a halottak élén lovagol már Ady is, a régi világ utolsó nagy énekese és az uj világ első birde tője. És cs«k nemrégen fagyott az utolsó mosoly Anatole F/ance finom és édes ajkára, aki talán mégis leginkább rokon és egyenrangú volt a Candida és Szent Johanna költőjével. Hs most körülnéz st betven esztendeiét vont* kodva és kölödve ünneplő G. B. Shaw e föl­dön, nem sok magához méltó és hozzá fölérő nagyságot és hireseéget talál hirtelenében. Még él az orosz Gorkij, aki az uj O oszországnsk kétségtelenül egyik spiritus rectora volt még a béke iveiben, mig álmodozik a belga M<eter­űnek és a német Hiuptmann, még alkot Thomas Mann és a francia izellem mai képviselői között még megvan Paul Ciaudel, hogy a betegesen hiu és nagyzoló olasz D'AnnunzioróI ne be­széljünk. De korunknak, ennek az elmulő és uJjászO­lelő világnak, ennek a forrongó káosznak, en­nek a felemás teremtésnek, ennek a kétségek és remények közölt vajúdó időnek a ma etök között senki se adott batároio tabb és vilá­gosabb hangot, mint ez a hetvenéves örökfiatal, ez a legkomolyabb tréfamester, ez a legderű­sebb dramatikus, ez a mindent fejetetelére ál­lító és igy mindent a maga igazi valójában megmutató költő. 0 a mi fura és fájó korsza­kunknak legkülönb hangadója és tanilója egyben. Nem kiméli a virgácsot e mester, annyi szent, olyan buszonötöt vág minden mai kép­mutatás és hazugság, butaság és gonoszság fenekére, hogy arról koldul és holla napjáig megemlegeti. De ez a G. B. Shaw alaplábm véve egy végtelenül becsületes es igaz férfiú, ennek a rothadt világnak és ennek a korhadt társadalomnak élő és vliágitó lelkiismerete, aki­nek műveit látva és olvasva egy kissé mégis csak meglapul a bűn és megjavul a hitvány. A jövőbe világit G. B. Shaw lámpása, egy sza­badabb, boldogabb, igazabb, emberibb jövőbe. Már most ezt a nagy embsn, aki ma irónak is legelső Angliáben (mellet«e c ak Wells állhat meg egészen nyugodt lélekkel, Wells, aki szel­lemtestvére neWJ a hetvenedik születése napján, ami a legutolsó rakparti zsák hordó életében is nevezetes esemény, nem tudia és nem merte hivatalosan ünnepelni a mai Anglia sem. A lordok és egyéb urak távol maradtak a szira­pflzion asslalától, amely annyi világraszóló re­mekmű alkotóját köszöntötte. Egyizerűen távol létével tűntetett az uralmon levő hatalom és csak a Latonr Party, a munkássíg pártja tisz­telgett elölte. Csak a dolgozók ünnepelték Shtwll Milyen szép és méltó, sfilusos és igai ünnep es igy mégis 1 Hiába, még Angliában sem lebet próféta valaki életében, ha az el­nyomottak és szegények pártjára áll és hanem hnzza az uralkodók diadaisiekerét. Lám, minálunk még a halhatatlanoknak se bocsátanak meg. Az Apostol és a Rapubllca, az Egy gondolat és a A nip neviben költőjé­ről például egészen, de egészen elfeledkezett a mii hivatalos Magyarország, hősi balála év­fordulóján ! Jt szerb kormány demarsot intézett Bulgáriához. (Budapesti tudósítónk telefonfelentise.) Belgrádból jelentik: NUctics és Uzorovlcs minisz­terek megszövegezték a legutolsó halárincidens ügyében a bolgár kormán) hoz intézendő demarsot. A demars szövegét délután táviratilag közölték Sándor királlyal és valószínű, hogy még ma éjjel kilin futárral küldik Szófiába, abol a jugoszláv követ fogja a további lépéseket megtenni. Belgrádban a hangulat rendkívül izgatott, a lakosság idegesen várja a Szófiából érkező további bireket. Igen nagy izgalmat okozott a délutáni szófiai gyors négyérás késése. Belgrádban már olyan hirek (erjedtek el, bogy Bulgáriában mozgósítások folynak és a szófiai helyőrsig nagyrészét a dilszerb határra összpontosítják. A bolgár követség ezeket a rémhíreket erélyesen cáfoja. sass essssHBBiBiisa: •aBSSESsasessKKSzssss: Rendőrök fogták körül a mexikói székesegyházat. Ostromállapot Mexikóban, Mexikó, julius 31. A kormány az egész or­szágban minden sstratégiai pontra csapatokat is rendőriket küld a rend is nyugalom fentar• tdsa érdekében. A mexikói székesegyházat rend­őrsig fogta kiril. NfW/orkból jelenlik: A mexikói kormány augusztus efssjére nemcsak az áliamrendőr­VMMMMflMMMMMI^^ A kamara elfogadta Poincaré javaslatait. Szigorú törvén/ — szeparatista agitáció allén. séget, hanem a katonaságot is készenléiben tartja, mert az egyházi (örvény életbeléptetése alkalmával nagyobb tüntetéstől tartanak. Julius 31-ikén éjfélkor a leliészkedő papság minden helységben átadja a templomot a hiveknek, de a templom ajtaját nem kell bezárni. | (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Páriá­ból jelentik: A kamara mai ülésén Poiacari beszéde során kijelentette, bogy bi a kamara nem fogad|a el haladéktalanul a kotmány ja­vaslatát, ugy ax államkincstárt napi tizenhat­millió frank, óránkint hatszázezer frank kár éri. Igaz ugyan, hogy az adófizető polgárok eszei hasonló összeget takarítanak meg, ba azonban a terveiett adók nem folynak be, ugy hamaro­san tönkremegy az állam, vele együtt tönkre­mennek az adófizető polgárok is. Az áldoza­tok, amelyeket a nemzet polgáraitól követel a kormány, elkerülhetetlenek. Poincaré aszal fe jezte be beszédét, hogy a szanálási javasla végrehajtása állal kivetett áldozatok az utolsók, amelyeket a kormány a nemzettől kért. Ezulin a kamara 380 szavazattal 150 ellené ben általánosságban elfogadta a pénzügyi ja­vaslatot és dtlirt a riszlstes tárgyalásra, amely­nek során a kommunisták többször igyekeitek a tárgyalás menetét megzavarni, végűi ia 291 szóval 188 elleniben riszleteiben is megszavaz ták Poiacari pénzügyi Javaslatát Poincaré záróbeszédében bejelentette, hogy kedden be­nyújtja a kamarához az amortizációs pfnzlinté­zet felállilására vonatkozó javaslatot. A szenátus pénzügyi bizottsága már holnap megkezdi a javaslat tárgyalását, ugy, hogy csütörtökön tör­vényerőre is emelkedheiik az. A kamara nyári szünete ezáltal eltolódik, mert a kormány a jövő héten le akarja lárgyalla'ni mindazokat az intéz­kedéseket, amelyek a frank megmentése ügyé­ben szükségesek. Barthou igaiságűgyminisster ma törvényjavaslatot nyúj­tott be, ame'yben felhatalmazást kér a kormány számára, hogy minden olyan propagandát meg­akadályozhasson, amely az állam egyes részelt függetleníteni akarja a kormány korlátlan auto­nómiája alól. Barthou kijelentette, hogy a kor­mány könyörtelen eréllyel fogja ezt a javasla lot végrehajtani, amelynek érteimében 1—5 ivig terjedő bőrtönnel, 100—5000 frank pénz­büntetéssel sújtja a javaslat ellen vetőket, azon­kívül örökre száműzheti őket Franciaországból. Ujabb leleplezések Gajda tábornokról. Aranyak, amelyekkel a tábornok nem azámolt el. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Prá gából jelentik: A Rade Právi, a kogtmunitta párt ázócsöve ujsbb lelep etéseket kflzöl a Gajda­ügyben, Köziéieszi azt a napiparancsot, ama lyet Gajda tábornok annak idején valamennyi Kelet-Szibériai-i légió parancmokaihoz intézet'. Ebben a napipar ncsban Gíjda felhívja a légió parancinokainak f gyeimét arra, hogy a szovjet I területéről menekülő bolsevisták hatalmas arany- j készleteket hoztak el az állampénztárból. Ezt az aranyakat el kell venni a bolsevistáktól, mondja a nap;pirancs és a cseh nip felszaba­dítására kelt fordítani. A Rude Právó megállspitji, hogy ezt a pa­rancsot végre is hajtották, az aranyat beszol­gáltatták Gafda tábornoknak, aki azonban mig a mai napig sem számolt el a kincsekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom