Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-07 / 154. szám

tíwm 200© korona. DELMAGYARORSZAG S»K9eM33l4si PsflS »«*»«-• *. VcttdM IB-Í8. üadtMviU], MuaMttZ<ratt Aradi ncca 8. Vlltfcn ML Btadsr-ngfinl 1 »«*»• V«Maw»ta 1IM. Szeged, 1926 julius 7, SZERDA Kldiiieíisi fink: így hónapra helyben <0.000 kor., Budapesten éa tWSkstíi í'j.úíiü &ur. Sgja* izím ára htlköinap HXlü kef (liir. tM BniCFnap ?OOC fajrooa, II, évfely.m, 151 iiáa Adómorál. Az adófizetés igen komoly dolog. Komoly dolog 11 államnak, amelyet az pdőkból kelt lentartani is komoly dolog az adófizető polgárnak, aki ebbin az agyonaianált országban is el szerelné érni, bogy az adófizetésen tol maradion neki kenyérre is. Az adómorál szintén igen komoly valami, annyira komoly, hogy volt már az emberiség egész életéra kibató történelmi szerepe is. Az £ssakamerikai Egyesült Államokba éppen mostanában küldözgetlek a Iegkülönböző politikájú országokból igen meleg- és dimokratiknsbangu sürgönyöké, amelyekben gratuláltak a hatalmas és virágzó Uniónak megalakulása 150-ik évfordulójához. 1776 Julius 4 én mondta ki a philadelphiai kongresszus iz Egyisfilt Államok megalakulását. Est a hatalmas törlénelmi aktust adómegszavazások és nemfizetések nyomán Urnád; események érlelték meg és robbantották ki. A kiapadt angol államkincstárát kellett volna abban az időnen valamennyire megtölteni is az angolok az amerikai gyarmatosok hozzá járulása nélkül meg akarták honosítani as okminybélyeges levélpapírt. Ez a tervük kudarcot vallott a gyarmatosok önérzetes magatartásán, akik morális tkokra hivatkoztak és azt mondták, hogy nem a pénzt sajnálják, hanem abba nem egyeznek bele, hogy megkérdezésük és beleegyezésük nélkül rójanak ki rájuk adót. A bélyeges levélpapírt Anglia visszavont!, dc nyomban utána vámokit léptetett életbe a bostoni kikötöben. Akkor meg indiánuioknak öltözött amerikaiak megfúrták az angol hajókat és a tengerbe szórták az egész rakomány teát és következeit az angol ipari cikkeknak olyan bojkottja, aminőt a mi szólamoktól hingos országunkban például a hires tulipán-mozgalom idején sem (udtak volna elképzelni. £s nyomban utána következett as amerikai gyarmatotok gyönyörű szabadságharca, amely aránylag rövid küzdelem után megérlilte a philadelphiai kongresszus anya országtól elszakadó fflggellenségi határozatát. Az emberi jogok törvénybeiktatáiával Eszakamerika, amelynek gyarmati lakói még liz évvel előbb is veszedelmes harcokat vivtak a fran ciáktól részint titokban, részint nyiltan támogatott indiánulokkal, megelőzte Franciaországot ii. Es hol van Európa igen sok régi állama a demokratikus fejlődés utján a mindössze 150 éves Unió mögött? És hol van Enrópa adómorál tekintetében attól az emelkedettségtől, amely szivesen és örömmel adja meg as államnak, ami as államé és amely nem kér többet a polgártól, Kint amennyit kérni kell éi mint amennyit az adhat. Adót fizetni kötelesség és bizony nem hivalkodó erény elvonni akarni az államtól, ami nélkül képtelen a polgárainak azt nyújtani, amit azok joggal elvárnak és megkövetelnek tőle. Az adómorál azonban kötelezi az államot is. A forgalmi adó ellen, meghonosítása előtt, igen sok aggodalom hangzott el. Ezeknek az aggodalmaknak egyrésze bizony akkor túlzottnak látszott, mert ki hitte volna például, hogy a forgalmi adékönyvben kimutatott biuttó oevé telt bármelyik egyenes adó megállapításánál alapul lehet venni? Mégis igen sokan tartottak ettől, nemcsak magánosok, hanem testületek is, ugy, bogy az akkori kormány szükségesnek tartolta kijelenteni, hogy a forgalmi adókönyv adatait nem lesz ssabid felhasználni az egyenes adók megállapításinál. Ez a kijelentés valamennyire megnyugtatta a kedélyeket, súlyosbítja azonban az adókivető közegeknek azt a moat követeti eljárását, hogy a forgalmi adókönyv alapjin megállapítható bruttó bevétel egy bizonyos százaiékát vélik ki adó gyanánt. Honnan veszik ezek az adókivető közegek az ilyen adókuícshoz as adatokat? Gondoltak-e arra, hogy például kereseti adót ugy kell fizettetni, hogy az ne érintse a vállalat tőkéjét és hogy az adó ne fokozza az esetleg már előállott delicitet ? A világnak melyik vállalata ar, amelyiknél komoly időalap lehet a brutló bevétel és amelyiknél a bruttó bevételből, minden tekintet nélkül a kiadásokra, következtetni lehet a tiszta haszonra? Az idei adókivetés ellen országszerte lázadoznak. Nincs az a foglalkozási ág, amely re elégedetlenkednék és sajnos, a jelek szerin , igen sok joggal és okkal. A bürokratikus munkát, még ba a letpedinsabb is, sok minden csodabogárra képesnek tartjuk. Ciak ezzel lehet magyarázni, bogy minden foglalkozási ig kőiében lOmegeien emelték az adókat, holott * verebek is csiripelik, sz elemisták is beszélik, hogy a tavalyihoz képest kivétel nélkül min denkinek visszaesel! a Jövedelme. Annyival in kább érihetetlen — és ez már megint az adómorál dolga —. hogy adótörvényben köteleznek minden céget könyvvezetésre, de a könyvek adafait és a bennük kimutatóit eredményt a legritkább cselben fogadják el alapul, mintha az egéiz ország egy hamiskönyvvezetési műhely volna. Az adómorál Jegyében indult meg szerte az országban egy elkeseredett közéleti harc. A Jeligéje ennek, hogy az adófizető polgár tudja, ismeri és as igazságos mérték szerint hajlandó is teljesíteni az állammal szemben való kötelességét. Ez az adómorál kötelezi az egjeieket és enélkül nem lehet sikeres, mert nem lenne etikai alapja, a most meginduló adóháboru. De az adómorál kötelezi a pénzügyi hatóságokat is és a polgároknak igazuk van, amikor azt mondják, hogy az állam kOzegei járjanak elöl Jó példával, ha azt akarják, hogy az adótlet egész vonalán kivitelt nem tűrő szabály és magasralartott életelv legyen az adómorál. issmtttninrea A miskolci főispáni beiktatás után — megalakul az egységes ellenzéki front. ,Mikszáth megbízatása az ellenzéki Miskolc meghódítása.' Az egységes ellenzék nagygyűlést tart Miskolcon és Szegeden. számára megszerezni. Kétségielcn, hogy Mikszáth beiktatása az ellenzéki politikusokat is megmozdulásra késztette, Ma is folytatlak megbeszéléseket, amelyek az egységes ellenzéki front kialakulását célozzák és amelyről a Délmagyartrszág már több izben beszámolt. Az ellenzéknek az a meggyőződése, hogy mihelyst lehetséges lesz az egységes frontot Budapesten mrgalakitani, annak lehetősége a vidéken is meglesz, amelyet azzal is elő óhajtanak mozdítani, hogy a kiteli hitekben a vidék több nagyobb városában megindítják a szervezkedést. Értesülésünk szerint Rassay Károly áll ezen ellenzéki megbeszélések központjában, aki azt a kijelentést lette, bogy az ellenzék elsősorban Miskolcon, azután Győrbit, Szegeden és Sz»mbitheiyen tart nagyobb népgyülétekel, hogy ax egység" liberális front kialakuljon. {Budafesti tudósítónk telefonjelenlése.) Mikszáth Kálmán föiipáni beiktatása nem bizonyult olyan nagyarányú politikai eseménynek, mint ast Jelezték. Ennek úr cár a Mikszáth főispán beszéde sok megbeszélésre adott likaimat komoly politikai körökben. Beszédének főleg két részét tarf]ik sz ellenzéki politikusok fontosnak. Az egyik kijelentése, amelyben azt mondotta, hogy szactdUt kiküldetése van és inkább az 01szdgos politika tekintetében vár rá szerep MUkolcon. Ebből a kijelentőiéből ellenzéki politikai körök arra következtetnek, hogy a kormány Mikszáth kinevezésével a választási esélyekti akarja megjavítani is a főiipán megbízatása a kifejezetten ellenzéki Miskolc meghódítása lenne. A máiik figyelmet kellő kijelentése as volt, amellyel a fajvédők elleni barcot birdelte. EbbCi is azt a konzekvenciái vonják le politikai körökben, bogy ezzel a kijelentéssel a liberális polgárság érzelmeire kivdnt hatni a főispán utján a kormány és igyekszik azokit politikája I Caillaux elmondotta ekszpozéját. Külföldi kölcsön, uj adók és minden tró összefogása. — Caillaux csak ugy tud szanálni, ha titokban dolgozhat. {Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Lázas érdeklődés mellett nyitotta meg a kamara mai ülését. A képtisclői padsorok az utolsó helyig megleltek, a kormány valamennyi tagja is megjelent, de zsúfoltak voltak a karzatok is. Herriol elnöki előterjesztései és az interpellációk felolvasása után Caillaux emelkedett szóláira és mondotta el ekszpozéját. Beszéde első részében hangsúlyozta, hogy egyáltalában nem tartja magát betüszerint a szakértő bizottság jelentitéhix it semmi körülmények között tem hajlandó arra, hogy htizdjdruldtdt adja a szakértő bizottság által Javasolt túlzóit adó terhekhez. A kincstárt az államvasút és a meg szállott területek hatalmas kiadásaival nem lehet ezeket az összegeket megterhelni, hanem csupán külföldi hitel felvételével. A köztisztviselők fizetése a költségvetést ujabb hatmilliárddal terheli ratg és ezt az összeget a pénzügyminiszter uj adók bevezetésével kivánja előteremteni. Caillaux emellett hangsúlyozta, hogy az uj adók tételeit oly módon kell megállapítani, hogy megadóztatható tőke ne használódjék fel teljesen. A kormány mindezen intézkedésekhez neki teljhatalmú felhatalmazást idotf. A pénzügyminiszter eiután a kamara fokozódó figyelme mellett kijelentette, hogy Franciaország beltő adóssága 286 milliárd frank, melynek konszolidálása teljesen lehetetlen, minthogy ezáltal nemcsak az állam btliő, de külső hitele Is megrendülne. A konszolidálás óriás arányú inflációt tenne szt!kséges8é és a francia ipart teljesen a külföld befolyása alá juttatná. Az adósságok visszafizetése csak ugy képzelhető el, hogy külön amortizációs pénztár létesíttessék, amelyből azután évek hosszú során át fizetné Franciaország a törlesztés hatalmas részleteit. A szenzáció erejével hatott Caillauxnak az a kijelentése, hogy a Francia Bark által az államkincstáraik nyuj ott összeg 500 millió hijjdn elérte azt a határt, amelyet a törvény a kibocsátásnál határként megjelöl. A kincstári