Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-04 / 152. szám

DBLMAGYARORSZAS im Jnlius 4, Augusztus 16-án kezdi meg e budapesti tábla a frankpör tárgyalását. királyi Ítélőtáblán döntöttek a frankhamisítás bűnpörének táblai tágyalásáről. Gadó Isván, az u] táblai tanácselnök augusztus 16-ára tűzte ki a frankpör táblai főtárgyaldsának megkez­dését. A tárgyalás előreláthatólag egy hétnél tovább tart a táblán. Budapest, Julius 3. Pénteken este adták ki hivatalosan a birói és ügyészi előléptetések so­rában, hogy a kormányzó az igazságügymi­nisiter előterjesztésére ítélőtáblai tanácselnökké nevezte ki Gadó István kúriai birőt, aki az emlékezetes Tisza pír főtárgyaldsának volt az elnöke. — Gadó István táblai tanácselnök uj minőségében már munkát kapott, mert a Bacher és Fábry letartóztatása a vádtanaes előtt. Badapnt, Julius 3. Dr. Medvés-Medico Ist­ván vizsgálóbíró Bacher Emil és Fábry Oszkár malomígazgatók letartóztatására vonatkozó ösz­szes iratokat beterjesztette a vádtanácshoz, hogy a letarióztató végzés ellen bejelentett fei­folyamodás folytán ott döntsenek a siabsd­lábrahefyezés kérdésében. Bacher és Fábry fel­folyamodásáról illetékes helyen a következő felvilágosítást adták: — Az előadó birák csak szombaton délben kapfák késhez as iratokat s nyomban hozzá­fogtak azok áttanulmányozásához. Hétfőn dél­előtt a vádianác8nál korábban kitűzött kifogást tárgyalások lesznek, ha kellő időben végezni tudnak ezekkel, ezt követőleg zárt ülésbsa tárgyalják a malomigaz»atók szabadlábrahelys­zési Sgyit, de ha a kifogási tárgyalások hosz­szabb időn át tartanak, akkor Bacher és Fábry felfolyamodását csak kedden délben intézheti el a vádtanácB. Beniczby Ödön ujabb három hónapi haladékot kapott. Budapest, julius 3. Bealczky Öiön április elején szabadláb/a került, illetve megszakította foghásbűnletését, miután egészségi állapotára való tekintettel háromhónapi szabadságot ka­pott, Beniczky szabadsága ma, julius 3-án Járt le és ma reggel kellett volna Jelentkeznie az ügyészség Msrfeó-uccai fogházában, hogy bün­tetésének a kitöltéséi folytassa. Bsniczky jelent­kezése azonban nem történt msg, Bsniczkynek hir szerint egészségi állapotára való tekintettel ujabb háromhónapi haladékot engedélyeztek. Az igazságügyminiszterium közlése szerint Be­nicsky Ödönnek a kormányzó még nem kegyel' mezeit meg. Izgalmasnak ígérkezik a faipari szakosztály vasárnapi tisztujitása. Vasárnap délelőtt tiz órakor kezdődik as ipartestület székházában a faipari szakosztály közgyűlés*, amelyen & régi vezetőség helyébe uj vezetőséget választanak a faiparosok. A vá­lasztás elé éiénk érdeklődéssel tekintenek, mert as iparosok olyan vezetőségei akarnak megvá­lasztani, amely nemcsak reprezentál, hanem dolgozik is a kisiparosok irdekeiirt. Az utóbbi napokban természetesen különféle hirek keltek szárnyra a faipuosok között és ezek a hirek arról széllak, hogy az iparosok két pártja pak­tumot kötött egymással és közös listával fog­ják a vezetőséget megválasztani, Ezek a hirek azonban valótlanok, mert as iparosok zömének az az óhaja, hogy kizárólag dolgozni tudó és akaró tagokból válasszák srieg a vezetőségei. A választásra felvonulnak mind a két párt tagjai teljes számban és ez a választás izgal­masnak és érdekesnek Ígérkezik. A kortesle­déf természetesen nagy erővel folyik, a régi vezetőség íagjai mindent elkövetnek, hogy új­ból győzelmesen kerüljenek ki a küzdelemből, azonban értesülésünk szerint helyzetük kilátás­talan, mert az iparotok többsége megelégel e a reprezentáló vezetőséget. Munka keli, hogy megélhetésüket biztosíthassák és munkát csak az ő éidekeikért dolgozó vezetőség5 tud a ré­szükre biztosítani. Bumford Piroska £S8M?I^ ház. Fejelések legolcsóbban készülnek. 595 s szaka körei egy méterrel emelkedett a Maros. Bokszeg, Repszeg és Modrotó aradmegyei köz­ségek határai szintén viz ali kerültek. A szilágysági helyzet a legsúlyosabb. Óriási károk mindenfelé. Krssznát elöntötte az ár, 30 ház omlott itt öisze, 13 istáliót sodort el a viz. A termés mindenütt elpusztult. Síilágfsomlyón (utalókkal mentik az embere­ket. Ax állami utat 17 kilométernyi hosszúság­ban használhatatlanná tette az árvíz, itt a for­galom megállott. Temesváron is veszedelmes helyzetet terem­tettek az utóbbi napok esőzései. A hegyekből lefolyó viztömegek számos helyen elmosták a vasutvonalat. A bukaresti vonatok Temesvárra nem tudnak bemenni, mert O/sova is Karán­sebes k9zí a pályatest tfbb helyen vit alatt van. Az issxts vonatok Aradon át közlektánek. Resicán néhány ucca félméteres viz alatt áll. Az egész bányavidiken szünetel a termelési munka. Mindenki a vidőmunkálatokkal foglal­kozik. Az esőzés sgyre tart. Bulgáriában kiöntött a Duna. Szófia, julius 3. A felhőszakadásszerű esők annyira megduzxasztották a folyók vizét, hogy azok többhelyűtt kiáradtak. Az áradáiok érzé­keny károkat okoztak. A Duna megáradt vize Viddinben s Nikopolban részben elöntötte a rakodópartokat. A danamenti Vídbol, Akcsarés Acsan falvak viz alá kerültek. A Síruma völ­gyében a legtöbb hid elpusztult. Dupnica és Petrics között a vasúti összeköttetés megsza­kadt. Petrícs teljesen el van vágva az ország többi részétől. A Siratna mentén a gabona mindenütt nagy károkat szenvedett. Harmincezer hektór víz alatt. Belgrád, Julius 3, Az elmúlt éjjel az áradá­sok még nagyobb méreteket öltöttek, különösen Zombor vidékén, ahol 30.000 hektár került viz alá. A béllyei nemzeti uradalmat szintén el­öntötte az ár. Mi reggel újból megindult az esőzés. Hőhullám, felhőszakadás Németországban. Berlin, Julius 3. Észak-Németországon ma valóságoü hőhullám vonult végig, Szászország­brn rettenetes felhőszakadás volt, ugy hogy Cterdorf községben kőt házat dönlöts össze, Hemsdotfban öt ember a megáradt patakba fulladt. Krumhülben pedig megszakadt a vasuli forgalom éa több mértföldnyi területen minden vetés elpusztult. DJabb földrengés Sznmatrában. Londoni Jelentés szerint Szumatra szigetén ujabb föld­rengés pusxtitolt. Padingban számos ház össze­omlott. Néhány szó a művészetről. Irta: Károlyi Lajos. Aki az utolsó évtized szélsőséges festőművészt termékeit, vagy azokat, melyekben az igazságtól eltérő modorosságok vagy az ábrázolói igazságot meghazudtoló hatásvadászat vannak — figyelem­mel kiséri, fejcsóválva s szinte megdöbbenéssel vegyes bosszankodással áll meg előttük ugv tár­gyukat, mint kifejezési módjukat illetőleg. Italá­nosan individualizmusnak nevezik ezt a művésze­tet. Vallásuk szerint nem fontos, hogy az ábrá­zolt tárgy megteleljen a valóságnak, hanem a művész ugy festheti azt, ahogyan akarja, mert ez az ö egyénisége és ez a fő és ez a szép. Ezekből az individuumokból azutén szokatlan dolgok ered­nek. Azért a nem nagyon elfogult néző érthetetle­nül áll meg elöltük, mert azok mindazt a logikai rendszert, melyre agyunk berendezve van, elveiik — bosszúsággal, hogy es lehetséges és megdöb­benéssel, hogy hova fog ez vezetni. Sokan pato­logikus tünetet látnak benne s cz volna a jobbik eset, mert akkor majd csak meggyógyulnak. Min­denesetre századunk ideggyengesége jelentős szerepet játszik benne, ds ugy hiszem, ily ag­gasztó tünetnek mélyebben kell gyökerezni és ez gondolkodásunk és életfelfogásunk türhetetlensége. A művészet mindig a kor kifejezője s annak ál­lásfoglalásában keli látni a művészet irányzatát. A 18 ik század végéig az életről való fogalmaink a vallás szimbolikus irányitása a'ati állottak. Az egyént mint részt gyermekesen, de erővel szabták alá egy magasabb egység, a társadalom törvényei­nek és ezt a misztikus erőknek. Nagy fegyelme­zettségét követelte ez az egyénnek és ezt az egyén vallásos áhítattal meg is tette. Igy volt lehetséges az egyed vak ösztöneit sátáni destruktív erőit megfékezni. Intuitíve érezte, hogy fensőbb törvénynek engedelmeskedni tartozik, hogy ö az egé3z része. Midőn azonban mindez mecha­nizmusba — rilusba ment át, rabságát is jelen­tette az emberi szellemnek, azért a merészebbek nagy erővei indították meg ellene a harcot az egyén és érzelmei felszabadítása érdekében. Sok szép lehetőségét nyújtotta ez a szabad fejlődésnek, de természetünk gyarlósága folytán az történt, hogy a tévely ellen küzdök léveiyt oltottak be: az egyén állati énjének túlzott hangsúlyozását — s5í imádását. Jogcímet nyert az önzés, elszabadultak a gúzsba kötött alsóbb ösztönök és lassan-lassan pusztulásba meni minden szép eszmény: pedig csak a formái voltak elavultak; kiveszett nem az ajkakról, hanem a szivek mélyéről az isteneszme, a hit sok szép virága — sőt jobbik eszünk is. Megszűnt az erkölcs mint az egységhez való vi­szonyunk köteiéke s mindenki Önmagáért élt na­gyon is individualista módon. Müvésznyeiven a rész lett hangsúlyozva az egység rovására. Le­profanizálódott a világ, látszat foglalta el helyét a lényegnek, érzékiség az önfegyelmezésnek, gyűlölet a szeretetnek, kapzsiság az adakozásnak, mohóság a mértékletességnek. A létért való küzdelem s a machiavellizmus lett az irányelvünk. Pénz lett az ur s a kegyetlensíg: hatalom. Az egyén a faj eszköze, mely az egészséges világrendben a nagy egység, a társadalom s a magasabb eszmények fegyelmezett alárendeltségében él, túlzottan önző magakeresésével céllá tette önmagát, szükkeblüen, talán bután i3 lerombolta az egységhez való vi­szonyát, meiy áldozatot követelt tőle s előidézte az összetartás helyett a széthúzást, a leg rettentőbb di32harmoniát. Ez a lelki bázis lett szülője a modern művészet­nek. Az egyéniség kultusza, a művészi önzés úrrá lett a művészetben is, létrehozva az individualista művészetet. Mint as önző megfeledkezik a morál­törványrői, mely őt az „egészének alárendeli, ugy az individualista művész is túlzott alanyiságában megfeledkezik az objektiv világrend törvényeiről s felelőtlenül tárja elénk egyénisége összes csuda­bogarait. Pedig a subjsktum csak eszköze az objektív szemléletnek. Nélküle ugyan semmi nincs — mint ahogy hangszer nélküi nincs zene; de nem cél. Legyen egyéni a művész, mert nem is lehet más, ha akarja, hg nem, hiszen egyéniségünk­ből ki nem bujhaiunk. De ne legyen korlátlan irányelv az az egyéniség, amely mint összetett, az örök törvények érteimében elemeire bomlik szét, amely „por és hamu", amely látszat és űr. Ez az űr mered mint szörny mindenütt felénk a modern társadalomban s a modern pikturában. Különösen & pikturáb&n, mert a Urában és kissé a zenében az individualizmus különösképen helyt foglal, lévén ezekben a művészetekben az objektum maga az egyén. Az individualizmus csau itt igaz. DÜ amikor iátom körülem a szép természetet, akkor igazán csodálat és részvét fog el, hogy piktorok, akiknek hivatásuk volna érzékileg szem­léltetni misztériumait, nem keresik objskev törvé­nyeit az igazsághoz hiven, hanem saját modoros­ságuk különcködéseit. Igaz, hogy elveszik jutal­mukat, de mennyi sok szép erő megy kárba. Igaz, hogy kutatni az igazságot nehéz, mig játszani könnyű. De hát csak bolondozni szüleitünk-e mi s Eiem a komoly munkára ? Vagv wttöl félnek, hogy az objektivitás egyhangúvá válik? Egy hangúak- e a reneszánsz piktorai? Ők is az igazságot keres­ték egyéniségükön keresztül, nem az: újság- és hatásvadászatot, nem a modorosságot. Pedig csak egy kissé kell elfogulatlanul gon­dolkodni s látjuk, hogy a festőművész mindig érzékietünk tárgyait használja, tehát két tényező szerepel: a tárgy, amit szemlélünk s as alany,

Next

/
Oldalképek
Tartalom