Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-25 / 170. szám

4 DELMAGYARORSZAÖ 1926 ioliua 25. sem lepődlek mef, amikor a vőlegény kisebb kbicsiaiket kéri és azon sem, amidőn tízmillió koronát átvett abból a célból, bogy birsm szoba botért lefaglelózznu. Ciak akkor kezdtek gyanakodni i szülők, amikor hosuaji kapaciláiás után rávették arra, bogy mutassa meg a Szealhdremtáguecai bérházát. A kéréi elöl kiiérni nem lebetett. A csilád tl is indult a ház megtekintésére. A vőlegény zavara azonban az ucca eie|én pillanatról-pillanatra növekedett. Ertheletleniégekst beszélt össze és egyszerre két házat is a magáénak mondott. Amikor azután a szülők a megnevezett biz hfrmntmével akarlak tsszéfni, a vőlegény könyörgésre fogta a dolgot. A házmester tisztességtelen magaviseletére hivatkozott, ma|d hirtelen rauzullétet szimulálI ét erveiéri kiáltozott. Az uccán összeseregleltek a Járókelők, bérkocsit hoztak és a fiatalembert lakására szállították. Ekkor már nagyon gyanús volt minden. A szülők rosszat sejtettek: és a legkomolyabban akarták tisztázni a házak furcsa ügyét. A vőlegény azonban nem várta meg a féleíősségrevonást, hanem mig ideiében e.iünl Mkre. A kétségbeesett szülők tanácstalanul állottak az eseményekkel ssemben. Nem tudták, bogy mitévők legyenek, mig napok multán végre hivatalosan is jelentést lettek a vőlegény szélhámosságáról. A rendőrség a szeméiyleirások alapján széleskörű nyomozást indított a szélhámos kézrekeritésére, aki ériékenyen megkárosított egy hiszékeny uri családot. MMMMMtMMflllíMIMMMMMfftMtMeMMfMMMMmMMM*MMMMMMMIMI« Alkalmatlan-e az a kántor a közszolgálatra, aki elvált a feleségétől? Az elcsapott kántor pört indit a város ellen. A polgármester nyári szabadiágát hivatalosan •ár julius huszadikán megkezdte, tényleg azonban még mindig feljár hivatalába, sőt többat Jár fif, mint azeiött. Ennek sz az oka, bogy csak a Jövő hőt derekán utazik el rendes nyári üdülőhelyére, valamelyik Pozsony aselliíti kisfaluba, ahol terebélyes lombok alatt Shakeipiarit és Anatole Franceot szokta olvasni. De nézi mégis dokumentálja, hogy lulajdonképen szabadságon van: nem elnököl a tanácsüléseken és nem fogadja az ügyes-bajosokat, csak a kivételes kegyben állók juthatnak be hozzá. — Az u|ságirót szívesen fogadom, ha nem kívánnak újságol tőlam — mondja minden áldott nap, de azért tőle iudluk meg, hogy a belügyminiszter engedélyest! a városi fflggő kölcsön felvételét, hogy mikénf áll a közalkalmazottak hizhelyűgye, hogy mit ir az egyetemi építkezésekkel kapcsolatban a kultuszminiszter. Most aztán megtudtunk iőle egy egészen takaros közigazgatási pikantériát is. Qiál Endre körül folyt a beszélgetés. — Nagyon ériékes tisztviselője a városnak. Olyan finoman, olyan fökéleieaen éa olyan szépen senki más nem iud koncipiálni a torony alatt, mini ö — mondta a polgármester az elismerés hangján. — Nagyon megérezlfik a hiányát ideiglenes nyugdíjazásának néhány hónapja alatt, különösen akkor, amikor valamilyen udvariassági feliratot, vagy sürgönyt kellett valakihez küldenünk. Brilliáns stílusa van az öreg urnák. — De azirl vaa egy súlyos hibája is — felte hozzá mosolyogva —, bizonyos kérdésekben bibstelleaU makacs tud lenni. Itt van például egy megüresedett kántori állás; a világéri sem kapható arra, hogy kiírja rá a pályázatot. Ráparancsolhatok százszor, nem törődik vele. Álláspontjának nem felel meg • pályázat kiirtsa. A polgármester azután elmondotta, hogy mi as oka a kulturszenátor makacsságának. Elmondotta, hogy a kérdésis kántori állás fegyelmi uton üreseded mag. A régi kántort az egyházi hatéságok alkalmatlannak minősítették az egyházi funkciók betöltésére. A városi tanács ezért elcsapta. Volt a kérdés már a közigazgatási biróság előtt is, amely ugy találta, hogy egyházi ügyről lévin sző, a közigazgatást hniótágeknak ateista bileszildst joguk. Oaál Endre azonban nem osztja ezt a véleményt, mert álláspontja szerint a kántori a kegyúr várói fizeti, a város alkalmasoltja, tehát tsakis a várast alkalmazottakra vsaatkaxó fegyelmi szabályok ainpfán lehelne msgtesziant állásától. A városi alkalmazottakra vonatkozó fegyelmi szabályok ellen azonban nem véted a kántor, nem követelt el polgári figyelmi vétséget, alkalmatlanná sem vált hivatalára, hiszthangját nem vesztede cl —. világi szempontból bűntelen és nem büntethető. A kérdés, amely kerek három esztendeje vir megoldásra és amely körül nagyon érdekes jogi bonyodalmak keletkeztek, Jogi szempontból igen érdekes. As történt, hogy a k le lkűt kántor külinvdlt a tiletégélől és u\ asszonyt akart hatni o házhsz. Ez ellen polgári szer pontból ti a po'jári törvéayek alapján kifogás* senkinek sem lehet, mert hiszen a nz*i/r törvények ismerik a válást. A katolikus egyház törvényei értelmében azonban vá'ás nem létezik, a frigy, amelyet oltár előd, esküvel kölnik, iröUs és felbonthatatlan. Aki váük, M esküjét szegi meg, azt kizir|a ai egyház a keWébŐl, az nem járulhat többé a szentségekhez, nem gyónhat, nem kaphat feloldozást, ne i áldozhat többé. A második házasságot egyház nem ismeri el, a második asszonyt i^ra ismeri el hitvestársnak, ágyasnak minősíti. As egyhftsi hatóságok tehát a kánoni törvények értelmében szabályszerűen jártat el, amikor az elvált kántori alkalmallar*"i minősítették az egyházi tunkiiókra és elt'letták az egyházi müktdistől. Határozatukról, amely összes illetékes egy házi fóruaokat ziiegjárta már, közölték a keg»ur várói hatóságával is, ahol nagy vitákat él bonyodalmakat kelteit. A vélemények homlokegyenest ellenkeztek egymással. Egyesek ugy találták, hogy az egyházi hatóságok határozatát minden további nélkül ludomásul kell vennie a város hatóságának is és a kántort formálisan meg kell fosztania állásától, amelyet az egyházhalósági határozat értelmében többé nem tölthet be. Mások viszont ugy vélekedtek, hogy a pelgárl hatóságok cukit a polgári törvények ét tzebdlyak szerint ítélhetnek is mivel a kántor ezeket a szabályokat nem sértette meg, nem is vehetik tudomásul az egyházi hatóságok határozatát. Nem foszthatják meg állásától a kántort. A kérdés megjárta azóta a közigazgatási fórumokat, a belügyminisztert is, a közigazgatási biróiágot is, de tr!ndeuhonnan azz-l jatt vissza, hogy egyházi ügyről lévén sző, érdeü,tleg csakis az egyházi hatóságok intézhetik cl annak ellenére, hogy a kántor városi tisztviselő, a város közönségének képviselete, a közgyűlés választotta éi fizetését is a kegyur város pénztárából kapja, A tanács a közigazgatási bíróiig határozata alapján elrendelte a megüresedelLek zuinősitett kántori állás betöltésére vonatkozó páiyfaai kiírását, hogy az uj kántort a kegyúri bizottság megválaszthassa, a régi, elcsipodnak minősített kántor fizetését pedig beszüntette. B0TNcKnapPrj^7s)WERMÉ ÉS FOVÁROSIAS KERTHELYISÉGE A polgármester azonban rosszul volt kissé informáfva. Igaz ugyan, hogy GuAl Endre egy darabig vonakodott a pályázat kiírásától, azonban mégis kiírta és igy a kegyúri btzeitsdg rtvldessn megválasztja az aj kántort. A régi kántor pedig —• értesülésünk szerint — nem nyugszik meg az űgy ilyen módon való elintézésébe, nyugdijáért pedig piri indit a vüros ellen. Jogászi körökben nagy érdeklődéssel várják a szokatlan pör kimenetelét. m. I. HMNMh MMM A városi vámok. a szegediek és a vidékiek találkozó helye. "X* Hires konyha. Világhírű Szent-István sörök, kitűnő borok. Közkedveli cigányzene, j! 94 i Irtaz Fenyő Mátyás. A Kereskedők Egyenletének a Vároii Párthoz intézett átirata bőven foglalkozik azokktl az anomáliákkal, amelyek a vároii vámoküél kifolyólag ugy a kereskedő', mint a fogyasztói hátrányosan érintik. Most csupán mintegy kiegészilésképen még nihány momentumra mutatok reá. A boldog béke ideiében a várói ciak a borvizek éi úgynevezett lukszuivizek után szid 11 vámot. A háború óla ezt kiterjesztette a gyógyvizekre és keserű vizekre (Igwándi, Ferenc József stb.), lehit, bogv most|luk»us ezeket is inni. Igaz, hogy ákkoriban Szegeden 50—100 vagon ii elfogyott évcnlc, ezzel szemben ma 2—3 vagonra zsugorodolt a szükséglet. Egy olcsóuh fajta tengeri beringnak, amely hivatva volna téle < « szegényebb néposztály szükségletéi klelégHerl, fuvarral, szállítással, csomagolással Szegeden mintegy 4000 koronába kalkulálódik kilója. Ez vámmentesen Jön be « országba, ezzel szebben a város 2000 korona kilónkénti vámot szed utána. Hát elbir egy ilyen cikk még 2000 koron vámot ? Megveszi « cikke; egy vidéíd vevő akkor, amidőn szt etthsn 2000 kannával olcsóbban megveheti. Da tegyek fal, hogy meg vesz be'őle 5 kilói. Álljon meg a vámháznál, bonisa ki a csomagját, vigyen, ha ka**, egy blankedát 1000 koronáért, láltamoztasaa azt, nyújtsa be kérvény liséreiében a tanácshoz s majd várja ki, mig visszautalják neki a differenciát. Da miért is legyen a helybeli turó vigy sajt előállítójának kilogramonként 1000 korona védvámja a vidékivel szemben, úgyszintén miért legym as id előállított sütemény kilónkint 2000 koronával drágába, mint a vidéki? Cs ba a többi cikket vizsgáljuk, elbir 1 nyul 4000 korona városi vámot, 1 fácán 5000 korona városi vámot, 1 fogoly vagy szalonka 2000 kotona vámot? L«het-e fogyasztás hasai vdhuibin egyáltalában akkor, amidőn 1 kilogram élő seriéire körülbelül 10000 korona, ugyanakkor 1 kilogram vágott vadhúsra 7000 (izétezer) korona a vároii vám? Hát egyáltalában megér 1 kilogram vadhús 7000 koronát ? Mennyi vissziiiig származik ezekből a vámokból kereskedő és szállító-gyáros közöd, kereskedő és fogyasztó közöd. Mennyi uirságol kapnak léhiizemfl egyénik, akik nem számoltak az itteni viszonyokkal. Csak például említem fel, hogy előkelő cukorka- és csokoládégyár előre megnyomlatta a fuvarlevelét csokoládér, fe'nyitotlák a ládáját, cukorka volt benne. Nem kellemetlen-e a ládákat érkezéékor és elszállításkor ilyen vizsgálatnak kilenni? De kifejlődhet-e ilyen vámrendszer melleit egy tranzitó kertskedelem ? Hát melyik kereskedő tudja ezeket a vámokat hónapokig átmenetileg is hitelezni a városnak? Nem is hisztivé arról, bogy az időközben beálló káló, hiány, romtál t^án ii tekintélyes vámveszteaége leltei ? Mindezektől eltekintve a viroi közönségének felvevő képenége tetemesen csökken i nem siámilva. minden mii kereikedelmet érintő egyib bajokat, ez a vámrendszer ii alkalmit arra, hogy a gyirmatirukereikedelem Szegeden ne fejlődjék ki. A vároii vámok megszűnteién ma nsmcs»k kereskedői, hanem fogyasztói érdek is él közérdekből kívánatos. Földes házbirtok. 105 A város kOrflli fekete földek 1—5 holdas darabokban kisebb-nagyobb tanyAs birtokok, szatymazi szOIOk. nagyobb vidéki bérletek, magán es bérházak a város minden részében, 40 mil.-tól feljebb, Drestelkek, vendéglők és flzletak PFTRIK ANTAL MSME I LI llllX Ali I nL csongrádi tkptár palotája) II. em. jobbra .^MWTelelootk: 3—10 és 13-39'