Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-23 / 168. szám

s OELMAGYABOKSSAC I92f Julius 23 rendkívül szűkszavú volt és a sajtó képvi­selőinek minden felvitágositást megtagadott. Mis oldalról besserzelt információk szerint Poincaré a szó szoros értelmében vett nemzeti egység kormányát akarja megalakítani, vigyis egy olyan kormányt, amelyben a pártok számarányuknál is jelentőségüknek megfelelőleg kapnának helyet. A délutáni órákban Poincaré kormányalakítási kísérletét pesszi­misztikusan ítélték meg. Albert Sarraut és Paul Boncour, akinek közreműködésére Poincaré különösen számított, visszautasították a nekik felajánlott tárcát. Sarraut állítólag azért, mert miniszterelnök akar lenni. Briand az ujságirók elólt kijelentette, hogy szívesen vállal tárcát a nemzeti egység kormá­nyában, ba öt erre felkérik. Poincaré este 7 őrakor az Efyseébe ment és jelentést tett Donmergue elnöknek eddigi tárgyalásairól. Nem lehetetlen, hogy Poincaré a kamara egyes csoportjainak elutasitő magatartása folytán visszaadja meg­bízatását Doumergue elnöknek. Ebben az eset­ben még mindig megmarad az a lehelőség, hogy vállalni fogja a pénzügyi tárcát. Doumergue elnök hir szerint Poincari missziójának meghiúsulása esetén Al­bert Sarraut-1 biznd meg az uj kor­mány megalakításával, vagy pedig ismét Briand t. (Budapesti tudósítónk itlefonjeleniise.) Páris­ból jelentik: Poincaré közel egy teljes órahosz­szat töltött az elnöknél az Elyseében, ahonnan kijövet kijelentette as ujiágirőknak, hogy egyelőm mig nsm adott pontot vdlastt az elnöknek, ba­nem holnap tovább folytatja tárgyalásait. A késő esti órákban Albert Sarraut érdekes kijelentést tett az ujságirók előtt. Véleménye szerint — mondotta — Poincari kormányának ippen ugy nin­csen kilátása stabil többségre, mint ahogy nem volt a Briand—Caillaux­is nem volt a Herriot-kabinetnek sem. Poincaré a kamarában legfeljebb 240 szava­zatra számitba', mig az ő — Sarraut — kor­mánya legalább 400 főnyi többséggel ren­delkezne. Felbukkant egy uj miniszferelnökjelölt is. Steeg marokkói kormánybiztos, aki a radikális párt egyik legtekintélyesebb tagja és volt bel­ügyminiszter. A helyzet mindenesetre nogyon bonyolult. Menekülnek az idegenek* Piriiből jelentik: Tegnap este igen sok kül­földi hagyta el a városi. Az idegenek távozási­nak oka az, bogy az esti órákban tőkint ame­rikaiakkal is spanyolokkal lelt gipkocsikai a mun­kások megtámadták. 50 embert letartóztattak. A színházak zsúfolva vannak, az uccákon renge­teg koldul tanyázik, egy menü ára 70—100 frank. Le Heiriot-tal, éljen Poincaré... Párit, julius 22. A hadüzenet óla nem volt olyan mozgalmas és felfordult a francia főviros, mint tegnap. Az ucca mir jóval előbb meg­buktatta a Herriot-kormányt és lármásan köve­telte, bogy a kamara pecsételje meg a nép ki­sérietéf. A nép megijedt az államcsődtől. Az izgatott tömeg a kamara előtt követelte Herriot bukását és lelkesen éltette Poincarél, mint a jövő emberét és megmentőjét. A rendőrség te­hetetlen volt a tömeggel szemben. Herriot nem vállalja el ismét a kamarai elnökséget. Párisbil |elentik: Herriot kijelentette a radi­kálispárti képiiselők elölt, hogy a kamarai el­nöki jelölést nen tagadhatja el, mert ezzel ki­fejezésre akarja juttitai, hogy teljesen önzetlen módon cselekedett, amikor szombaton a kama­rában felszólalt. Ilven körülmények közt a ka­marai elnökségre Bontson képviselő marad a radikálisok jelöltje. tlsiriot utódja — Peret. (Budapesti tudósítónk telefonjelenliso.) Páris* ból jelentik: A kamara csütörtökön választolta meg az uj elnököt. Az első választási menet­ben a szavazatok szétforgácsolódtak és as uj elnök megválasztására csak a második menet­ben került a sor. Raoul Perei 227, a kamara eddigi alelnöke Boulson pedig 225 szavazatot kapott éa igy Herriot utódja a kamatában Perei lelt, akinek mtgválasztisában a politikai körök a jobboldal előretöréséi látják. Amerika részvéte,.. Newyork, julius 22. Amerikai kormánykörök­ben részvéttel figyelik Franciaország pénzügyi nehézségeit, de ezt a rokonszenvet befolyásol­ják a gyors kormányváltozások és utalnak arra, hogy Franciaországot érteiitették, hogy az ame­rikai kormány eddig nem járulhat hozzá a Franciaorsiágnak adandó amrrlkal hitelekhez, amig a francia parlament nem ratifikálta Ame­rika is Franciaország adissdgügyi szerződésit. II Duna Újvidéknél áttörte a gátakat. Sok faluban a háiak kéményéig ér a viz. (Budapesti tudósilónk telefon/elentise.) Belg­rádból jelentik: A Dél Sierbiábaa levő Kuma­növő községben ma rettenetes jégverés pusztí­tott, amely tönkretette a termisi és igen nagy károkat okozott. Tyúktojás-nagyságú légdara­bok estek és sok embert megsebesítettek. A levegő egész Szerbia területén erősen lehűlt. Az esti hőmérséklet Belgrádban 10 Celsius fok volt. Az árvizveszedelem egész Szerbiában szfinö­lélben van, csupán a Duna felső szakaszán nem apad még a viz. Apatin környékén ismét több helyen gáista­kadds volt. A hatóságok ma ugy Baranya, mint Bicska több faluját kiürítették. A nőket, aggo­kat és gyermekeket ussályokon szállították el Vukovárra, de a férfiak nem akarták otthagyni házaikat. Sok faluban a viz a házak istejilg it és a tirfiak a kiminynil állva várják az apadást. Újvidéken s temerini kapunál a Duna csü­törtökön este 8 őrakor áttörte a gátai, szeren­csére azonban a katonaság és a kirendelt köz­munkaerő megfeszített munkáiéval sikerűit a gátszakadást homokzsákokkal betömni. Ennek dacára az IkaruB repülőgépgyár és a gázgyár minden pillanatban ki van téve az elöntés veszélyének. Amíg a munkások az itteni gát­szakadás betömésével voltak elfoglalva, addig a Duna a Darányi-telepen is áttörte a gátat és elöntötte az ott levő tisztviselői lakásokat. Megszüiinak a szegedi tisztviselő-kiskertek. A szegedi tisztviselői kiskertek is a háborús nyomorúság emlékét őrizték egészen addig, amig a város hitósága meg nem állapította, hogy ma már nem olyan nagy a tisztviselők nyomorúsága, amely indokolttá tenni a tiszt­viselő-kiskertek további föniaridsái. Éppen ezért már hónapokkal ezelőtt kimondotta a tanács, hogy ezeknek a kiskerteknek a birletit tovább nem hosszabbítja meg, hnnem a felszabaduló földeket hivatásos földműveseknek adja birbe. A tisztviselői kiskerttömbük között van azon­ban kettő olyan, amelynek eredetileg nem a mezőgazdasági megművelés volt a rendeltetése. A közvágóhíd és az alsóvárosi szérűskert mel­letti kiskerttömb helyét ugyanis a város közön­sége annak idején Ipartelepek cél|aira tartotta fenn, ha tehát most elvanné a tisztviselőktől, mindaddig parlagon heverne, amig valami ipar­telep nem létesülne rajta. A tanács ezért ugy határozott, bogy ennek a két kis kertcioportnak a bérletét továbbra is meghostzabbltfa, de az­zal a feltétellel, hogy a bérlet azonnali batály­iyal még a gazdaaági év közepén is felmond­ható, ha ipartelepet akarnak rajta létesiteni. A város tanácsa Jelentéktelen szépséghibák miatt nem ad épitési engedélyt. Se palota, se kulipintyó. Nemrégen beszámoltunk arról a kedves köz­igazgatási tévedésről, amely egy tanácsülésen ját­szódott le. Arról volt benne szó, hogy egy is­mertebb nevü szegedi kisiparos épitési engedélyt kért a Szentháromság-ucca 6/b. szám alatt lévő telkére. Földszintes lakóházat akart rajta épiteni. A tanács véleménye azonban megoszlott. Két tanács ­nok az engedély megadása mellett szavazott, kettő pedig ellene azon az alapon, hogy az épitési sza­bályrendelet szerint a Szentháromság-uccában csak emeletes uj házat lehet épiteni. A tanácsülésen elnöklő polgármester már majdnem kimondta a döntő szót — ha rajta múlik, megadta volna az engedélyt, amikor a tanács egyik távollevő tagja lépett az ülésterembe. A polgármester az en­gedély megadása felé szerette volna elhajlitani as uj szavazatot és szörnyen feldicsérte azt a derék iparost, aki a mai nehéz viszonyok között is „palotát" akar épiteni, igaz, hogy csak földszintes palotát. Az uj szavazat azonban látni kivánta a „palota" teivrajzát és amikor meglátta, kijelentette, hogy „kulipintyó" épitésére bizony ö sem adná meg ez engedélyt. A tanács többsége igy elutasí­totta a kérelmet. A kérdés most ismét a tanács elé került és mi­vel egész komoly közigazgatási kérdéssé változott, kiirjuk az épitési engedélyt kérő iparos nevét is. Wotreng Péternek hivjik, akinek a Nap ucca 2. szám alatt volt a háza, de azt a város az egye­tem számára kisajátította. A kapott pénzből akart a Szentháromság uccai telken uj házat épiteni. Mivel a tanács a földszintes ház épitésére nem adta meg az engedélyt, Wotreng Péter módosíttatta terveit és most egyemeletes lakóház engedélyezé­sét kérte. Tervében azonban a tanács ismét hibát talált. A kérdíses telek ugyanis megosztott telek. A megosztáshoz valamikor a háború előtt járult hozzá a közgyűlés, de határozatában kimondotta azt is, hogy a megosztott telken csakis olyan há­zat szabad épiteni, amely az épitési szabályrende­let követelményeinek mindenben megfelel és amely teljesen betölti a telkek uccai frontját. A szabály­rendelet nem ilyen szigorú, megengedi, hogy há­romméteres frontrész szabadon maradjon. Wot­reng uj terve megfelel ugyan az épitési szabály­rendelet kívánságainak, de a közgyűlés határoza­tának már nem. A terv szerint az uccai frontból éppen három méter maradna beépítetlenül, azon­ban ezt az eltérést a telek szabálytalan formája indokolja. A tanácsülésen ismét hosszú vita támadt a kér­dés körül. A többség a vita végén ugy határozott, hogy Wotreng Péter az emeletes lakóház építésére sem kap engedélyt mindaddig, amig olyan tervet nem mutat bs, amelyen a telek teljes uccai frontja beépített. Igy tehát sem palotát, sem kutipintyőt nem épít­het az a derék iparos, aki elvesztette palánki há­zát és aki nem törődve a mai idők nehéz épitke­zési viszonyaival, építkezni akar. Pedig ha jól tudjuk, létezik a magyar rendeletek között valami olyan elvi intéikedés, hogy az építkezések lehető­ségét minden körülmények között elő kell mozdí­tani akkor is, ha ez a régi keretek átmeneü ki­tágításával is járna. Moszkvai távirat Szemák tanácselnökhöz, Budapestről jelentik: Szemük Rezső, a Rá­kosi féle kommunista pör tárgyalási elnöke Moszkvából a következő táviratot kapta: ,A moszkvai forgalmi népbiztosság munkásai, alkalmazottai és mérnökei, a szovjet vasutasok, hajósok és távírászok tiltakoznak a magyar munkásmozgalom ellen folyamatba leit vlzsgi* lat és a munkáiharcosokkai szemben tanúsítóit kíméletlen binásmód ellen." Bankár nem lehet képviselő Ausztriában. Béét, julius 22. A nemzetgyűlés összeférhe­tetlenségi bizottsága ma határozatot hozott, mely szerint 1927 január 1-től keidve állások olyan részvénytársaságoknál, amelyek bankszerű üzle­teket bonyolítanak te, összefér hetetlenek a kép­viselői mandátummal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom