Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-22 / 167. szám

1936 Julius 2*. dblmaotarokszai S Lenge toalettben a Tiszába ugrott egy beteges idegzetű asszony, — mert egy „öreg ur" szuggeszció]a alatt állott. Néhány nappal ezelőtt szűkszavú rendőri leientél számolt be arról, hogy Sz. Franci 42 éves varrónő, Szentgyörgy* uccai lakos a Bsszorkányszigelnil öngyilkossági szásdikból beugrót! a Tinába. Tettét azonban a közelben tartózkodó utászkatonák idejében észrevették, egyik katona utána ugróit és sikerüli is partravonszolni ax iletuui asszonyt. Az izgalmas életmentés ulán néhány perc múlva az előhívott mentők is meglelentek a Boizorkányszigelnél. Mesterséges légzést alkalmaztak, anélkül azonban, bogy eszméletre tudták volna térileni. As életunt asszony sokáig feküdt a közkórházban eszméletlenül, amig magához tért. Ápolóinak megmondta nevét és lakását, arról azonbin, hogy mi kisxlelts az ösgyilktiságra, nem tudati számat adui. Az ápolók élőit nagyon gyanús volt Sz. Franci viselkedése. Api* tlkusan feküdt ágyában mozdulatlanul, dllsnáó rimlátásai voltak, lázai állapotában egy fekete szúrós sxemü, nagyszakállú embert emlegetett. Állandóan könyörgött hozzá. Az Hetét kérte vissza, azt az éleiét, amely lázas szavai szerint a szűrői szemű úrtól függött. Amikor megnyugodott, összefüggéstelen kijelentéséről már semmit sem tudóit. — Nem is iimerek olyan embert —, mondotta ápolóinak. Amikor azután hivatalosan is ki hallgatták öniyilkouági kísérletének okiról, Sz. Franci a következőket mondotta: — Soha asm akartam öngyilkos lenni. Nem is volt rá okom. A kérdéses nap délutánján, ahogy vissza (udok emlékezni, éppen vasiltan otthon, könnyű otthoni ruhában voltam... Aztán Urtslen hívott valaki... Az udvari kii ablakhoz ju'ottam... Uáua nem smliksztm. — A Boszsrkányszlgei tájékán élelembsn nem voltam — mondotta as öngyilkosjelölt — és nagy rémülettel, megdöbbenéssel hallom, hogy engem a Tiszából fogtak kl, bogy öngyilkos akartam lenni. Ha nem erősítenék, hit nem ii hinném el... Higyjék cl, hogy nem akartam öngyilkos lenni. A detektivek kérdéseire még elmondotta Sz. Franci, hogy régebbin álsmkórbaa szenvedett. Fiatalabb korábtn emiatt nagyon sok kellemetieniége volt. Sokszor muakakizben aludt el, ugy hogy emialt munkaadóival állandóan kellemetiemégei voltak. Máit nem tudóit mondani a szerencsétlen asszony. Vallomása azonbin annyi titokzatos* ságot tartalmazott, hogy a nyomozó halóságok bünügykéni kizdték kezelni Sí. Franci öngyilkossági kísérletét. Nemsokára megállapít ötlik exutin, hogy Sz. Frsncl az ingyilkssság délutánján hazulról olyan öltözékben távozott el, ahogy utcán még káalkula idejében ssm szoktak járni. Oyors, szinte fuláiizirü léptekkel haladt végig a Stefánia-létányon, majd az Erziébet-rakparton it a Boszorkánysziget felé tartott Útközben a\különös öltözékü asszony iki mosolygós volt. A Járókelők meg-megálltak láttára, de senki sem gondolt arra, hogy a furcia öltözékü uszony öngyilkoiiágot akar elkövetni. A parton illó katonik ciak azt Ultik, hogy sgy Isngs öltözékü nsszosy mindsn további nélkül nekivágott a víznek. Nlhiny lépést tett, maid az ir elragadta. Az utolsó pillanatban azonban a katonák utina ugrottak éi kimentették a folyóból A feltevések szerint Sz. Franci szuggeszcló hálása alatt kivette si isgytlkossági kísérletéi. A kórházban önkívületi állapotában emlegetett izurói szemű öreg ur minden körülmények között befolyással volt az öngyilkossági kísérletre. Azt sem tartják lehetetlennek azonban, hogy Sz. Franci ax ingyilkssság! kísérletei egyenesen utasításra, szuggesztív befolyás alatt kivitte el. A titokzatos öngyilkosság ügyében a rendőrség most mindent elkövet, bogy tisztázza a sejtelt okokat és kidirils*, ki az a szúrós szemű öieg ur, akiről olyan sokat beszélt az a szerencsétlen asszony és aki talin befolyással volt as öngyilkossági kísérletre. „Összekötöztek, számat betömték, bezártak a szekrénybe — és arra ébredtem fel, hogy az ágyban fekszem/ Somodi Henrikné elmondja a dorozsmai rablótámadás történetét. -- Három járőr nyomoz a rablók után, ds nincs ismmi nyom. kat, begyimiszill is rám zária az ajiii. Dsrszsma, Julius 21. (A Dilmegyarsrszág kiküldőt! tudósítójától.) A dorozsmai temploas környékén csoportokba verődött emberek olvassák a kora reggeli órákban a Dilmagyarország tudósítását a hétfő éjszakai vakmerő rablótámadásról, amely egészen felzaklatta a békéhez és nyugalomhoz szokott dorozsmaiak életéi. Öregasszonyok csóválják a felüket, amikor okuláris fehérhajú ember megáll as olvasásban ssünelet tartani. Hangosan olvassa a cikk sorait él az asszonyok egymásra néznek, só hajlanak és félve tekintenek a Má yás Királyucca irinyibi. Két nap óta ez az ucca került az érdeklődés középpontjába, pedig ez a falu utolsó uccdja, Szegedre néz és az az impresszió, mintha a lóversenylér tribünje állna a végén. A 43. számu ház a legszebb as egész soron. Deszkakerítése tetején hegyes drót és két kapuja néz az uccárv. Mind a kettő nyitva, sok a látogató, állandóan Jönnek-mennek rajti, Fiatal menyecske tésztát gynr a konyha előtt. Mellette öregasszony krumplit hámos. O invitál befelé, mert bent fekszik a lánya, akivel „az eiei meg eseti". A konyhában egy ágy, az őreganzony ágya, aki béllön éjjel Alaólanyán aludt. A kélablakos izoba tele asizonyokkal. Balról hatalmai buboikemence, Jobbról subiód, a kemence él ablak között kit egyizerü festett ágy. Az egyikben fekszik a szerencsétlen asizony: Ssmodl Henrikné Viciernyéi Mariska, szép, fiatal, 26 éves, barna, a baja hosszú. Ezt gyömöszölték szájába a rablók, hogy ne iudjon kiáltani. Melege van a paplan alatt és zsebkendőjével legyezgeti az arcát. Az ágya szilén izproian egymás melleit asisonyok ülnek. Egy sereg gyerek a földre kuporodott. — Este 9 óra elmúlt — mondja Somodiné —, eloltottam a lámpát él lefeküdtem. Azt hiszem, elszundilotlam, de egyszerre ajtónyikorkásl hallottam és felébredtem. Felüllem az ágyban éi vártam, mert azt hittem, a szomszéd Franci nini szelleme jilt hozzám látogatóba... Ahogy vártam a sölétben, fényes csikói láttam bejinni as ajtón. A csík rám világított él mindJárt megisólalt egy erős hang: — Add ide a pinzsd, mert bslid fojtom a szuszt. — Megijedtem éi azt válaszoltam, hogy nincs pénzem, de kotródjon, mert mindjárt Jön az uram. — Dehogy jön az utad, tudom, bogy kist fekszik a gépnél! — mordult viasza a hang. — Erre még Jobban megijedtem él kiáltozni kudtem. Hozzám ugróit is elkepta a torkomat: — Ne ordtts, meri megfojtalak. Hol a piaz ? — OH von n tablódban a szakácskönyvben... 150,000 korona, tibb pénzem sincs... — Etts istzekiiizie aktzemei, felkapta a szikről feltett kitinyemet, felit begyimöszüle a számba a hajammal együtt és hiába ragdalódzlam, (elfogott, odavitt a szekrényhez, kidobálta a benne lévő iuháA lábommal kezdtem rugdosni a izekrényt, mire kinyitotta, öiuekitizte a lábomat Is is újból bszárta az s/tót. Hallottam, hogy kii bárom éves lányom sirni kezdeti, a rabló ráorálloli, majd egyszerre ugy vettem észre, hogy ketten beszilgetnl kezdenek. Két férfihang volt, de hogy miről beszélgettek, nem tudtam kitenni. Aztán nagyon melegem lett és atra ibredlem fel, hogy az ágyban fekszem, világos van és doktor Szőnyi orvos ur szurkál|a belém a Ifijét. — Akkor már délelőtt 10 óra volt — vessi át a szót az egyik asszony, Somodiné keresztanyja — itt voltunk valamennyien. Reggel a kislányom gyűlt it és a keriléien mászcfl be az udvarba. Mikor látta, hogy Mariska néni nincs olihon, hiziszaladl értem. Láttam, hogy a szoba tele van szélszórt ruhákkal és a izekrényben kopogott valami. Előizör nem fudfam, hogy mi az, de mikor kinyitottuk a szekrényt él fiiig holtan kleiett belőle Mathka... Tudtam, hogy a halál birkózott bent a Mariikival . . . ds szerencsére idejében Jöttünk él a halál elizaladt. Olyan meggyőzően erősítette » öregasszony, hogy a halál kopogott a szekrényben, hogy a szobában lévő asszonyok ijedten néztek fel a subiód fölött lévő feszületre, keresztet vetetlek és csendeiebben cseréllek szavakat. — Az én házqm itt van a kert végiben — vette át a szói a szomszédasszony — és égisz ijjel ertefeli ugatott a kutya. Annyira ugatott, hogy nem tudtunk aludni, de nem gondoltuk, hogy tablók járnak a Mariskánál. Aztán megmutatják hátul az érő véleményeket. Ift Jöttek keresztül a rablók a Franci néni portájáról. Összetörték a lök leveleit és szárait és a csapás élénken mulatja a visszavonulás útját. A községházán éppen jelenük a ciendőrök, hogy mig misdig nincsen ssmmi nysm. Három járőr nyomoz a faluban, ds mig támpontjuk sincs, amelyen elindulhatnának a vak- i merő rsblik alán. — A menyecske nem akar beszélni — mondja az egyik csendőr. — Pedig, azt hiszem nyomra tudna vizelni ; A falu pedig iele van rémhírekkel. Egyesek tudni vélik, bogy nem is lóriiul semmi rablók nem is voliak Somodiéknál, álmodta a menyecske az egészet. Arra persze nem tudnak választ adni, hogy isszekiüzve miképen tudott Somodini bejutni a szekrinybe. Lábán vörfis véraláfutások mutatják a kötél nyomát és a sápadt fiatalasszony csak akkor mosolyodott el, mikor megkérdeztem lök: — Mondja csak menyecske, fiatalok voltak-e a rablók? A csendőrségen éjt* napol nem Ismerve dolgoznak. nyomornak. Frascz tiszthelyettes nem adla fel a reményt. f alélna i Irodai 2-58. BELVÁROSI ÜOZI Ttleion Pénztári S4 Jnlius 22-én, csütörtökön 1 \7 & 1* "V 1 w 4-t Egy amerikai ifjú sierelmi "J * ^ V * * 5J vl K. története 8 felvonásban. | Dorothy Gish * Richárd Barthelmes. 5 : Cinege a vadnyugaton * Fatty a vadász B- 2 felvonásos amerikai burleszk 1 telvonásban. Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. 14 Idfi netán az esti 9 árai előadást a Horváth Mihály uooai ny&rl helyiségben tartjuk mag I • mtv&m msam msmz tst vmms < Teieíoo 11-85 KORZÓ MOZI ToMonll— 88. Kaliforniai történet 5 felvonásban. I I Julius 22-én, csütörtökön Föld és arany ~ Waliace Reid. | Azonkívül: £ Ott fenn a hegyeken. Szerelmi dráma 6 felvonásban. # Előadások kezdete 5, 7 és S órakor 14 US osetén az esti O é»oi előadást a nyári helyiségben (ártjuk. I